Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 0 0 790

Éenini fokozatosság. Először nézzük sík téridőben.

Még tanulmányozom a mmormota által linkelt anyagot...

Előzmény: szabiku_ (786)
mmormota Creative Commons License 2022.01.22 0 1 789

Nem tudom. Mindenféle, egymásnak ellentmondó érv elhangzott a topicban, egymásnak ellentmondó cikkekre is hivatkoztak. Azt gondolom, sík téridőt és Maxwell modellt feltételezve sugároz.

Előzmény: szabiku_ (786)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 -1 1 788

Hahaha.

 

Attól, hogy angol nyelven ír (mert például az az anyanyelve) még nem biztos, hogy ideológiailag képzett gátőr az illető. Habár például az európai űrügynökség embere valószínűleg fizikus. Vagy legalább rocket scientist. ;)

Előzmény: mmormota (785)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 0 0 787

Arisztotelészt megcáfolta Galilei és Newton, őket pedig Einstein.

 

A gyorsításhoz és a lassításhoz felhasznált energia a végtelenbe távozott, az energiamegmaradásnak fuccs?

Mindegy, hogy most töltést vagy tömeget mozgatunk.

 

Na de akkor a régi tankönyvekből (amiket például szabiku olvasgat) ki kellene dobni az elektromágneses tömeget, mert ez nem tehetetlenség, hanem a súrlódás (disszipáció) speciális esete.

A közegellenállásnak számos fajtája ismert. Például a Coulomb-súrlódás (elvileg) nem függ a sebesség nagyságától, csak az irányától.

 

Most viszont találtunk egy olyan fajta közegellenállást, amely nem a sebességtől függ, hanem a gyorsulástól?

Előzmény: mmormota (783)
szabiku_ Creative Commons License 2022.01.22 0 0 786

Bővebb, részletesebb magyarázat kell a felvetéshez.

 

Most akkor sugároz az egyenletesen gyorsuló/lassuló töltés, vagy nem?

És ha igen, az milyen jellegű? 

Előzmény: mmormota (783)
mmormota Creative Commons License 2022.01.22 0 1 785

A belinkelt angol nyelvű topicban is mindenfélét mondtak, nem értettek egyet, pedig legtöbb vsz fizikus.

Előzmény: szabiku_ (784)
szabiku_ Creative Commons License 2022.01.22 0 0 784

Igen, ezek nehéz kérdések.

 

Hogy az elektromos töltés vajon geodetikuson marad-e. (?)

 

Szerintem nem, de a nehézségek onnan kezdődnek, hogy az elektrodinamika inkább csak spec.Rel-es. 

Előzmény: Okos Árnyék (775)
mmormota Creative Commons License 2022.01.22 0 0 783

Az erők munkát végeztek rajta, kétszer is. A befektetett munka sugárzás formájában távozott. Mi ezzel a gond?

Előzmény: Törölt nick (782)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 0 0 782

Maradjunk egyelőre sík téridőben. F1 erő t1 ideig gyorsítja, majd kicsit később F2 erő t2 ideig lassítja.

 

F1*t1=F2*t2

 

Ugyanolyan sebessége (lendülete) lesz a procedúra végén. Az energiája is ugyanannyi. Csak messzebb van.

Mintha mise történt volna. És közben a végtelenbe kisugároztunk 2W energiát.

Hova lett a harmincadik tallér? ;)

Előzmény: mmormota (781)
mmormota Creative Commons License 2022.01.22 0 0 781

Nem nézőpont kérdése, hogy kibocsát vagy elnyel sugárzást. A mozgási energia viszont rendszerfüggő.

Előzmény: Törölt nick (780)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 0 0 780

When these accelerated particles
are charges, they produce electromagnetic waves. Radiation is an irreversible flow of
electromagnetic energy from the source (charges) to infinity.

 

Viszont amikor a felgyorsított részecske lefékeződik (legyen az töltés vagy tömeg), ezt az energiát megint kisugározza.

Vagy visszakapja? Nézőpont kérdése?

Előzmény: mmormota (770)
mmormota Creative Commons License 2022.01.22 0 1 779

A jelenleg legjobb gravitáció modell az altrel, és nem gravitációs töltéseken alapul.

Előzmény: szőrinszálán (778)
szőrinszálán Creative Commons License 2022.01.22 -1 0 778

A színtöltésről úgy tudom, hogy a három „normál szín”keveréke lesz a semleges fehér, és ugyanígy az „anti színek” keveréke is fehér, semleges. Az elektromos töltésekre „hajazó” gravitációs töltések semleges példányai a neutrínók, és a többrészecskés semleges testek. Szerinted lehetséges az elektronnak gravitációs töltése is, az elektromos mellett?

Előzmény: Törölt nick (777)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 -1 0 777

Okvetlenül szólnom kell az extra dimenziókról. ;)

 

Mátrixok szorzásával forgatásokat tudunk végezni.

Azonban van egy lehetőség arra, hogy az eltolásokat is mátrix szorzásként reprezentáljuk.

De ehhez pszeudo dimenziókat kell bevezetni.

 

Ezek az extra dimenziók sehol nem léteznek, legfeljebb a képzeletünkben. Pusztán matematikai trükk.

El lehet gondolkodni azon, hogy a színtöltések metrikájának dimenziója mennyire valóságos.

Előzmény: mmormota (770)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.22 -2 0 776

Bohr levezette, hogy az egyenletesen gyorsuló töltés nem sugároz. Megfelelő "belső" szerkezet esetén. :o)

(Emlékezzünk vissza a tojás alakú elektronra, amit Poincare szalagok tartanak össze.)

Ez nagyon jól jött neki a Bohr pályákon keringőző elektronok miatt.

De sajnos nem igaz. Már a szabad elektron lézer is cáfolja, kísérletileg.

 

Na de legyen egy elektron h magasságban rögzítve, amely (klasszikus értelemben) nem zuhan.

Ennek is állandó a gyorsulása. (Most a Föld forgásától stb. tekintsünk el.)

Miből venné az energiát a folyamatos sugárzáshoz?

 

Vagy például vegyünk egy gumilabdát. Lehet tömör, vagy üres, vagy töltött...

A rugalmassága a lényeges. Meglökjük egyszer, és a saját gravitációs terében a végtelenségig kellene gyorsuljon?

Előzmény: Törölt nick (771)
Okos Árnyék Creative Commons License 2022.01.21 0 0 775

Akkor viszont valamiféle misztikus sugárzásnak kell ott keletkezni emiatt.

Szerintem meg nem így, mert a töltés pontjánál nincs gyorsulás, és ez számít, és nem az, hogy távolabb mi van .

Ugyanis a töltés az ami sugározhat, nem a erőtér kötegei .

Előzmény: szabiku_ (774)
szabiku_ Creative Commons License 2022.01.21 -1 0 774

Igen, ez így van. 

Előzmény: Törölt nick (771)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.21 0 0 773

Ez, amit felrajzoltál, a fényimpulzusos dopler, a haladó sárga Bob kibocsájtásaira.

 

#Alapfogalmak: munkapont, meredekség, kisjelű erősítés.

 

Ha az adott pontban az elektront egy kicsit megráznánk (mozgatnánk), a változás fénysebességgel terjedne ország szerint tova. Ezt rajzoltam be.

Előzmény: szabiku_ (768)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.21 0 0 772

Hiszen a sugárzás azt jelenti, hogy energia távozik a végtelenbe.

 

Ebben a modellben ún. rejtett (ki-nem-mondott) axiómák vannak.

Előzmény: mmormota (770)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.21 0 0 771

Ezen gondolkodok egy ideje

 

#Sokan agyalnak még rajta...

https://www.researchgate.net/post/Does_a_uniformly_accelerated_charge_radiate

Érdemes beleolvasni. ;)

 

A geodetikus mentén szabadon zuhanó töltés nem gyorsul (a saját vonatkoztatási rendszerében), tehát nem sugároz.

Nana!

Valahol a mélyűrben uniform módon mozog egy töltés. Cipeli magával a négyespotenciált.

Csakhogy ez a potenciál belelóg távoli behemót tömegek görbületébe.

Akkor viszont valamiféle misztikus sugárzásnak kell ott keletkezni emiatt.

 

Most mindegy, hogy töltésről vagy tömegről beszélünk.

Ezek a mezők egymáson "súrlódnak". :o)

Előzmény: szabiku_ (763)
mmormota Creative Commons License 2022.01.21 0 2 770

Ha az energia megmaradás tételt elfogadod, abból ez közvetlenül következik. Nincs betáplált energia, miből származna a kisugárzott energia. Hiszen a sugárzás azt jelenti, hogy energia távozik a végtelenbe.

 

Ha részleteiben érdekel, itt elég szépen levezetik általános pályára: http://www.fisica.uniud.it/~deangeli/fismod/Radiation.pdf

Előzmény: Törölt nick (766)
szabiku_ Creative Commons License 2022.01.21 0 0 769

Az elektromágneses vektorpotenciált úgy, mint valamiféle "konnexiót", ne hozd ide, mert az nem ide tartozik... 

Előzmény: Törölt nick (765)
szabiku_ Creative Commons License 2022.01.21 0 0 768

Ez, amit felrajzoltál, a fényimpulzusos dopler, a haladó sárga Bob kibocsájtásaira.

 

A retardált potenciálhoz az elektromosan töltött Bob helyadatait kell "vigyék" ezek az impulzusok. (a téridő ezt megoldja fény nélkül) Aztán, ha kiszámolod az EM-térerősségeket ebből a retardált vektorpotenciálból, az jön ki, hogy sugárzó transzverzális EM-hullámok nincsenek jelen. 

Előzmény: Törölt nick (764)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.21 0 0 767

Nem szükségszerű ez a különbség, lehetne undergrand uniformizálni.

A különbség az, hogy a töltés metrikája egy rejtett belső dimenzióban lakik. A gravitáció viszont a méterrudakat görbíti.

Előzmény: szőrinszálán (761)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.21 0 0 766

De először azt kellene belátni, hogy az egyenes mentén egyenletesen mozgó test nem sugároz...

Előzmény: construct (760)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.21 0 0 765

Töltések esetén a konnexió egy rejtett belső dimenzióban van, tömegek esetén pedig a valós térben.

De attól még a méterrudak megmaradnak méterrúdnak.

Előzmény: szabiku_ (757)
Törölt nick Creative Commons License 2022.01.21 0 0 764

Képletek nélkül, megrajzoltam. Haladási irányban sűrűsödnek a vonalak. Idő szerint és hely szerint is, hejj!

Előzmény: szabiku_ (756)
szabiku_ Creative Commons License 2022.01.21 0 0 763

🤔 Ezen gondolkodok egy ideje, csak folyton más dolgom van. 

 

Előzmény: construct (760)
szabiku_ Creative Commons License 2022.01.20 0 0 762

>Nyilvánvaló különbség van a térgörbítés, és egy 4 dimenziós vektormező között.

 

#Igen, ez igaz. 

 

Előzmény: szőrinszálán (761)
szőrinszálán Creative Commons License 2022.01.20 0 0 761

„Mert egészen más matematika áll az EM és a gravitációs hullámjelenség mögött.”

Nyilvánvaló különbség van a térgörbítés, és egy 4 dimenziós vektormező között. www.atomsz.com

Előzmény: construct (760)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!