"A fenti barna szigetelés alá a belső oldalon azért kell párazárás?"
A felső hőszigetelés alá igen, kell.
"És ha az oldalfal ytong, akkor is kell párazárás? Ha igen, akkor gipszkartonnak a külső oldalára menne, de ytongnak már a belsőre?"
Maga az ytong túlságosan páraáteresztő. Ha vakolva lenne, akkor nem lenne muszáj, de ha gipszkarton lesz rajta, akkor tegyél oda is párazárást (valahova az ytong és a gipszkarton közé).
A felső rész és az ytong párazáró fóliái lehetőleg légmentesen össze legyenek kötve egymással,
az ytong aljánál pedig a fólia légmentesen le legyen ragasztva a födém betonjához.
"Ha az alsó háromszögeknél a cserép alatt a fólia páraáteresztő, akkor is kell szellőzést kialakítani?"
Ha a ppadlástér és a külvilág között valóban páraÁTERESZTŐ fólia van, az kiengedi a párát akkor is, ha nincs külön szellőztetve, tehát pára szempontjából ilyenkor nincs szükség szellztőzetére.
De én elgondolkodnék azon is, hogy nyáron a napsütötte tető felforrósodhat akár 60 fok fölé is, ilyenkor hűvösebbé lehet tenni a lakóteret (=olcsóbbá a klíma költségeket), ha a 60 fokos tető és a 25 fokos lakótér közötti résben/üregben/padlástérben ÓRIÁSI MENNYISÉGŰ 30 fokos "hideg" kültéri levegőt engedünk áramlani.
Ezen a grafikonon kb 12 fok az éves átlaghőmérséklet, tehát nagyjából használható Magyarország esetére.
Ha arra vagy kíváncsi, hogy melyik hónapban milyen mélységben nagyjából hány fokos lenne a talaj egy 10 méteres átmérőjű hőszigetelt terület KÖZEPÉN, akkor a képen húzz egy vízszintes vonalat -5 méternél és azt a vonalat tekintsd nulla méternek (talajfelszínnek).
Ha a talajt nem semleges hőszigetelés takarja, hanem egy fűtött ház, akkor annak hőleadása módosítja felgfelé ezeket az értékeket.
"1-3m mélységben a talaj kb 5-7 fok között alakul januárban."
Ott is, ahol a talajt télen nem tud lehűlni, mert rajta van egy ház? :)
Képzeletben takarj le egy 10x10 méteres talajrészt 1 méter vastag hőszigeteléssel
és egy év múlva mérd meg, hogy a terület belsejében hány fokos a talaj felszíne. Vagy akár 1-3 m mélységben.
- a terület szélétől 1 méterrel beljebb kb olyan lesz a talaj felszíni hőmérséklete, mint 1 méter mélységben lefelé a széle alatt,
- a terület szélétől 3 méterrel beljebb kb olyan lesz a talaj felszíni hőmérséklete, mint 3 mélységben a széle alatt,
- stb
És ha nem a felszínen mész, hanem 1-3 méter mélyen, az még közelebb lesz a környékre jelemző éves átlaghőmérséklethez. Pusz kb 1% a Föld belsejéből érkező talajhő, így jön ki a Magyarországra jellemző 12-14 fokos átlagos talajhőmérséklet.
...és eddig még csak egy semleges hőszigeteléssel takartuk le a talajt, képzeld el az ottani hőmérsékleteket, ha az egyszerű hősigetelés helyett egy fűtött (tehát lefelé is plusz hőt adó) ház van ott.
1-3m mélységben a talaj kb 5-7 fok között alakul januárban. Egy ház átlagos alapterülete 70m2 akkor ezen a felüleleten a padlófűtés 30 fok illetve a talaj 5 fok-os hőmérséklet közti különbség alakul ki. Az 25 fok. Ezt kell kiszámolni,hogy a talajban ezt mennyire éri meg szigetelni 70m2,amikor a ház oldala saccra 240m2 és ott a 23 fokos hőmérséklet találkozik a -5-0 fok(téli átlag)körülivel
Aki eddig erre járt, mindenki azt mondta neked, hogy NE TEGYÉL a betonra párazárót, mert baj lehet. De te mindenkinél okosabb vagy :)
Az ytong belső (lakás felőli) oldalára okos dolog párazárást tenni, de
- a kenhető vízszigetelés NEM párazáró
- a kenhető és VALÓBAN párazáró anyagok viszont nagyon-nagyon drágák (eben a fórumban is évek óta keresünk megfizethető kenhető párazáró anyagot, de nem létezik ilyen).
Tehát oda én nájlon párazáró fóliát ragasztanék valami olyan ragasztóval, ami képes ragasztani a fólia anyagát is (polietilén/polipropilén). Ráadásul nem külön ragasztatnám oda, hanem amikor csinálom a tetőtér belső párazárását, akkor azt a fóliát kanyarítanám le (megszakítás/toldás nélkül) a kis ytong falra.
A "hőtükör" szót pedig ne említsd olyan rétegrendben, amelyben a "hőszigetelés" szó is szerepel, mert, ahol hőszigetelés is van, ott nincs olyan hőmérséklet különbség, amit (hő)tükrözni lehetne. Ilyen helyeken az egyszerű olcsó hőtükörtelen párazáró fólia semmivel sem rosszabb, mint a hőtükrös.
És az működhet, hogy a szarufák alatti hőtökrös párazáró fólia alsó végét hozzáragasztom az ytong térdfalhoz, majd az ytong (glettelt) falat belülről kezelem kenhető vízszigeteléssel? Így akkor a párazárás folytonos lenne, és a meleg oldalon történne. Nem tudom ilyet csinált-e már valaki, működhet-e?
"Az utolsó szarufaközből mondjuk még nem tudom, hogyan jönnék ki :)"
Az ytong falban lehet nyitni egy kis lyukat, a családtagjaid azon át be tudják adni neked a kaját, meg cserélni a bilit. A tetőtérben a TV-t is lehet úgy fordítani, hogy ráláss a lyukon át.
"A homlokzati szigetelést, saját elképzelés szerint ráfordítanám a fal tetejére és mellé teríteném a gyapotot,"
Én az oldalfali hőszigetrelést felvinném a födém síkja fölé 20 centivel,
a padláson körben jól nekinyomnám a gyapot szélét ennek az eps csíknak.
Ennél a résznél szoktál elküldeni az anyjába a tervezőt, mert ott a cserepet csupán 15 cetire tette a koszorú / szelemen sarkától, pedig 35-45 centi távolság kellene ahhoz hogy tisztességes vastagságban be tudjon kanyarodni a hőszigetelés, plusz maradjon még hely egy-két 5 centis légrés számára is (átszellőztetés)
"10cm lépésálló xps és azon 5 vagy 7 cm beton (erre most nem emlékszem pontosan), sehol nincs bubis fólia. Igy is kell 60cm lefelé ?"
Nem KÖTELEZŐ, csupán
- van olyan hőszigetelés, ami néhány év alatt behozza az árát és onnantól kezdve hasznot termel neked,
- van olyan hőszigetelés, ami csak 20-40 év múlva hozza be az árát, tehát csak fiatal ember látja hasznát majd egyszer valamikor
- és van olyan hőszigetelési befektetés is, aminek a hasznát az építtető már nem fogja megérni (= veszteséges üzlet :)
Ha van 10 centi XPS a fűtött betonod alatt, akkor már elképzelhető, hogy a járda feltörés+helyreállítás+jómélyre hőszigetelés összes plusz költsége annyival megdrágítaná a dolgot, hogy ez a plusz kiadás
- talán csak 40 év múlva hozna tényleges hasznot neked
- és akkor is csak 10.000 forint plusz megtakarítást hozna évente
Ebben az esetben szerintem hülyeség nekikállni a járda feltörésének.
De az is lehet, hogy azt hozná ki a számítás, hogy
- a megtérülés napja már 15 év múlva esedékes
- és onnantól kezdve a fűtésszámlád évente 30 ezer forinttal lesz kevesebb
Ebben az esetben nagyon is megérheti feltörni a járdát és mélyre levinni a lábazati hőszigetelést
(kivéve, ha 60 éves vagy, mert akkor ne számíts egy fillér haszonra sem ebből a befektetésből, ahogy a hazai egészségügyet ismerem :)
De ezt a számítást el kell végezni, amihez kell még egy rakás adat, no meg egy energetikus, akit megfizetsz.
"Befekszek a búvótérbe, majd alulról végig "drótozom" a szarufák alsó síkját"
A szarufa általában 15 centi magas. Ha az aljára drótozol, akkor a 15 centis üregben nem fog elférni ott a minimálisan elégséges 20 centi gyapot. Arról nem is beszélve, hogy az energia árak akkora ugrására számítok egy éven belül, hogy födémen/tetőtérben lassan a 20 centi hőszigetlés is komolytalannak fog számítani (pláne tetőtérben nen csak a téli fűtésöltség figyelembevétele fontos, de a nyári hűtésköltség is!).
A ház alatt a talaj 12-14 fokos lenne, ha soha nem fűtenéd a hézat.
Tehát ha ott a talaj ennél 0,000001 fokkal melegebb, az aztért van, mert fűtöd a házat.
Tehát a talaj ezt a plusz hőt a te pénztárcádból nyúlta le :)
Szokásosan szarul hőszigetelt padlófűtésű házak alatt a talaj akár 20-25 fokosra is felmelegszik, tehát a talaj ott akár 10-12 fokkal is melegebb a normálisnál. Ezek a plusz fokok nem Isten ajándéka, hanem a házban lakó család pénztárcájából lett ellopva.
Hasonló est, amikor valaki büszkén dicsekszik, hogy neki annyira jó a pincéje, hogy abban még az év leghidegebb napjaiban sincs hidegebb 7-8 foknál. Ilyenkor elképzelek magamban évente akár 50-70 ezer forintnyi extra fűtéspénzt a pince felett lévő házban, amibe neki kerül az, hogy a pincéje "önmagától" fagymentes legyen :)
Persze lehet egy pince attól is fagymentes, hogy oldalról körben jól hőszigetelve van (és alulról a talajhő nem engedi lehűlni), de az esetek 99 százalékában nem ez az igazi ok.
Kérdésem az lenne, hogy egyik kivitelező javasolta a Soudabond Easy ragasztóhabot a polisztirol lapok felragasztására, a vödrös ragasztó helyett. Azt mondta a srác, hogy fele annyiba kerül, és gyorsabb vele a munka. Mit gondoltok erről, bevállalható, vagy inkább kicsit több pénzért, de legyen a zsákos ragasztó? Illetve a másik kérdés, hogy van 1 helyiség vályog, oda elvileg kőzetgyapotot kellene tennem az EPS helyett. Kérdésem, hogy azt is ragaszthatom ezzel a habbal, ha jó? Vagy erre a kőzetgyapothoz külön ajánlott ragasztót vegyek? Vagy mehet az EPS, ha csak ilyen kis részről van szó?
Hát még csak a kutyaól előtti részen bontottam ki, de ott az ytong fal előtt el van vágva a szarufa, és egy talpfára állított gerendára ül rá. Ezek alapján úgy gondolom nem tart, de ha ettől ez nem biztos, akkor holnap kibontom, megnézem...
Van még egy ötletem :) Befekszek a búvótérbe, majd alulról végig "drótozom" a szarufák alsó síkját (persze rozsdamentes / horganyzott huzallal). Ezek után kívülről belefektetem a szigetelést a térdfalig, és jöhet a tetőfedő a páraáteresztő fóliával... A térdfaltól további rész hőszigetelése majd tetőfedés után belülről. Ez működhet? Az utolsó szarufaközből mondjuk még nem tudom, hogyan jönnék ki :)
Elvileg 10cm szerelőbeton-vízszigetelés-10cm lépésálló xps és azon 5 vagy 7 cm beton (erre most nem emlékszem pontosan), sehol nincs bubis fólia. Igy is kell 60cm lefelé ?
A lábazatos rész így oké, köszi.
A homlokzati szigetelést, saját elképzelés szerint ráfordítanám a fal tetejére és mellé teríteném a gyapotot, de ha elég a fal tetejére is a gyapot akkor nem szivatnám magam, sokkal egyszerűbb lenne a gerendáknál megoldani a résmentes csatlakozást
És az működhet, hogy a szarufák alatti hőtökrös párazáró fólia alsó végét hozzáragasztom az ytong térdfalhoz, majd az ytong (glettelt) falat belülről kezelem kenhető vízszigeteléssel? Így akkor a párazárás folytonos lenne, és a meleg oldalon történne. Nem tudom ilyet csinált-e már valaki, működhet-e?
"mert van 4 kutyaól (tetősíkból kiemelt ablak), amely ablakok ezen ytong falra lettek téve."
A tetőt biztosan nem az ytong tartja? (nincs az ytong tetején is beton koszorú, amire támaszkodnak a szarufák?)
Mert ha csak a kutyaólakat tatja, akkor talán már akkor is jobban jársz, ha a kutyaólak közötti részeken bontod le a térdfalat. Azért erőltetem ezt a dolgot, mert a háromszögű mini-padlásod derékszögű hőszigetelése vagy durván szivatós munka lesz, vagy hőszigetelésileg igen szar lesz a végeredménye, de a legvalószínűbb, hogy mindkettő :).
SOKKAL könnyebb munka és sokkal kisebb hibalehetőség (pl visszamaradó hőhidak), ha a ferde tető-hőszigetelés kifut a tető széléig.
A padlódfűtéses házak 99 százalékában a rétegrend NEM NORMÁLIS
mert az olykor 30-35 fokos fűtött padló és az alatta lévő 12-14 fokos talaj közé 15-20 centi hőszigetelést tesz az, aki nem bukott meg fizikából ;) A valóságban viszont sokhelyütt csak egy röhejes 2 milliméteres légréteg van közöttük (bubis hőtükör fólia), ami azt jelenti, hogy az éves fűtésköltségednek kb a fele/harmada a ház alatt élő vakondok lakását fűti és nem te a lakásodat :)
"A padlószint kb 30cm a járda szinttől és emlékeim szerint lefelé az alap simán 100cm. Addig tiszta hogy minimum 30-40 cm kell lefelé menni a szigeteléssel"
Ha nem padlófűtésed lenne, alatta valószínűleg röhejes hőszigeteléssel, akkor azt mondanám, hogy talán nem muszáj feltörni a járdát, számoltasd ki energetikussal a várható forintveszteséget. De padlófűtés mellett sajnos muszáj lesz a járdát feltörni és mélyebbre menni (minimum 60 centivel a padlószint alá, de még több még jobb lenne).
"Meg kell várni amig csont száraz nem lesz az alap és utána lehet ragasztani a téglára, vagy nem kell várni mehet rá egyből?"
Ezek a ragasztók vidáman működnek enyhén nedves felületen is, csak vizes ne legyen. Magyarul: ha nem csillog rajta a víz, akkor valószínűleg ragadni fog :)
"Külön az alapot le kell kezelni ragasztás előtt valamivel ?"
Ha a ház normálisan lett megépítve, akkor van valahol a falban egy vízszintes vízzáró réteg (pl kátránypapír). Ezen réteg alatt az alap bármikor, bármeddig lehet nedves (akár ezer évig), a víz nem árt neki, ezért akár egyből közvetlenül rá lehet ragasztani a lábazati hőszigetelést (XPS hab)
"a lábazati szigetelést a víz szigetelés magasságáig kell tenni ?"
Ha a lábazat oldalát nem kened le vízzáróval, akkor az XPS hab legalább a vízszigetelés vonaláig menjen fel. Egyéb esetben a talaj felett 30 centi magasságig kell XPS-t alkalmazni, onnan felfelé már mehet olcsó EPS a tetőig.
"A fal szigeteléssel a fal tetejéig kell menni (nincs betonkoszorú) és ott a padláson leterített üveggyapottal össze engedni vagy a szigetelővel rá kell fordulni a fal tetejére?"
Alapszabály: a hőszigetelés összefüggően, tehát lehetőleg megszakítás és jelentős elvékonyodás nélkül vegye körül a fűtött házrészt (lakást) talajtól-talajig, tehát pl lábazat hőszigetelése -> oldalfal hőszigetelése -> födém/tető hőszigetelése -> túlsó oldalfal hőszigetelés -> túlsó lábazat hőszigetelése.
Sokféle illesztési megoldás van a különböző hőszigetelő anyagok között, bárit tervezel, tedd fel magadnak a kérdést: "ha így csinálom, akkor lesz-e a hőszigetelés folyamatosságában megszakadás vagy jelentős elvékonyodás?" és ha "igen" a válasz, akkor gondolkodj el, hogy lehetne-e másképp csinálni, úgy, hogy a válasz "nem" legyen.
Természetesen nem simán a gerendák vannak, az elég szellős lenne, de én nem tudom pontosan, hogy ez pontosan mi, töltök fel róla egy képet. A kép tetejénél látható a talpszelemen, lefelé haladva a betonkoszorú teteje, majd a búvótér vízszintes síkjának teteje, amiról szó van.
A betonra nem megy párzásrás, csak a 20cm gyapot. OK
Az ytong térdfal nem túl jó megoldás tudom, de én így vettem a házat, és elbontani hatalmas szívás lenne, mert van 4 kutyaól (tetősíkból kiemelt ablak), amely ablakok ezen ytong falra lettek téve.
Szóval tudom, hogy ytong térdfallal nem lehet "tökéletes" megoldást készíteni, de ha lehet egy azt közelítőt, na én azt keresem.
"ha a párazárásnak folytonosnak kell lennie, akkor gondolom az ytongnál sem állhatok meg, mivel az jó páraáteresztő."
A beton hideg oldalára tett párazáró réteggel ott még csak valószínű, hogy bajt csinálsz, de ha azt a párazáró réteget tovább folytatod az ytong hideg oldalán, azon a részen már nem csak valószínű, hanem garantált lesz a vizesedés a párazáró fólia miatt.
