"minden kereskedő azt szokta megadni, hogy hány köbméter befűtésére képes...Akkor mind hazudik?"
Léteznek pont olyan hőszigeteltségű házak is, amelyek esetében igazat mond, tehát az ő szempontjából nem hazudik.
Ha viszont neked olyan házad van, aminek rosszabb a hőszigetelése, akkor téged becsapott, mert SEHOL nem adta meg, hogy az ő általa megadott négyzetméter érték milyen hőszigeteltségű házra igaz.
És ha egyik káyha-gyártó sem árulja el, hogy mi a négyzetméter számításának alapja akkor mindegyik gyártó becsap téged.
Nem ez az egyetlen eset az az energetikában, ahol gyakorlatilag az összes gyártó félreinformál, számos területen nagyüzemben folyik a tudatlan vásárlók parasztvakítása, fogyasztóvédelem pedig csak papíron létezik.
"Azt viszont ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy amíg a meleg miatt nem alakult ki a rajzon jelzett körforgás, addig a kályhából kilpépő füstcső, valamint a levegő beáramló csó nagyjából szobahőmérsékleten van"
TELJESEN MINDEGY, hogy a kémény és a levegőcső 100 vagy mínusz 100 fokos.
- amíg egyforma a két "csőben" a hőmérséklet, addig nincs semmi áramlás
- mihelyt az egyik csőben megjelenik egy kis plusz hő (pl elégetsz egy szál gyufát) abban a pillanatban abban a csőben megindul a kéményhuzat felfelé ÉS ha be van csukva a kályhaajtó, akkor ezzel egyidőben a másik csőben megindul a levegő áramlás lefelé.
"Azaz begyújtáskor vagy rá kell segíteni a levegőáramlásra (pl. ventilátorral),"
A világon legalább egy millió ilyen elven működő kémény van. És egyiket sem kell ventilátorral "beindítani". A begyújtáskor éppen lángra kapó papír/gyújtós forró füstgáza a füstcsőben+kéményben olyan erővel törekszik felfelé, hogy egyből be lehet csukni a tűztér ajtaját, a szívóhatás azonnal létrejön (és persze egyre erősödik, ahogy növekszik a láng és melegszik a kémény belső fala is).
"vagy legalább a rendszer bemelegedéséig nem a fentről bejövő levegőt kell használni."
Ha begyújtás után még egy ideig kicsit nyitva tartod az ajtót, azzal csupán annyit érsz el, hogy a kémény kb 5 másodperccel gyorsabban melegszik fel üzemi hőmérsékletre (éri el a szavóhatás a maximális huzat-erősséget) a kémény belső fala. Mondjuk akinek szar hőszigeteletlen kéménye van az akár 10-20 percet is gyorsíthat a kémény felmelegedésen, ha begyújtás után nem csukja be egyből a kályha ajtaját.
De tudni kell, hogy egy cs. kályha hőtároló képességével nem vetekszik.
A tömege miatt.
Ez lehet 100 max 120 kg, a cs. kályhák pedig 300 -nál kezdődnek és az átlag úgy 400 kg.
Anno régen amikor egy nagy házban laktunk / kb. 134 nm volt / a téli fűtés egy rémálomnak tűnt. Nagyjából majd mindig hideg volt.
Pedig a lakás elrendezése belül ideális volt.
Volt egy nagy nappaliszoba 28 nm, erről nyilt egy 18 és egy 20 nm -es szoba, valamit egy fürdő.
ez a központi rész több mint 60 nm. Mégis a fűtés a periférás részeken történt.
Fűtve volt egy nagyjából 14 nm-es konyha , egy kisebb 16 nm -es és a fent említett 20 nm -es szoba. Szakaszosan. Tehát a fűtött tér 14 +16 + 20 = 50 nm, a fűtetlen a többi. Ennek csak részben volt anyagi oka. Elsősorban szemléleti oka volt.
A fent említett nappali / amit ebédlőnek- szalonnak nevezett a család / 28 nm, az innen nyíló 18 nm-es szoba és a nagy kb. 8nm -es előszoba valamint a kamra a 10 nm -ével + egy perifériás 15 nm-es kis szoba össz 84 nm mindig fűtetlen volt ( Nem is volt bennük fűtő berendezés ).
Tehát fűtött 50 nm és a fűtetlen a 84 nm - ö 134 nm.
Ráadásul a fűtés a konyhában napi 2 x 3 ó, a két szoba napi 3 ó, a fürdő talán hetente egyszer.
És mint írtam nem annyira anyagi mint inkább szemléleti okok miatt.
Amúgy régen a családok százezrei hasonló körülmények között éltek.
A fűtőaparátok :
1 sparhelt, 2 db kis vaskályha és egy közepes cs. kályha.
Miután a sparhelt is megszűnt - villany majd pb gáz tűzhely került a helyére a helyzet még rosszabb lett.
Én is ilyennel 'kezdtem', csak a kisebb, 6kW-os változatával. 80m2 házat fűtöttem vele, az 30-as pth volt 5centi szigeteléssel. Este még lefekvés előtt megraktam, ha hideg volt kint, akkor 1-2 brikettet is tettem rá (barnaszén). Úgy reggel még 23 fok körül volt a nappaliban, 21 körül a többi szobában. Ha nagyon hideg volt, reggel még raktam rá, volt, hogy hetekig a gázkazán be se kapcsolt. Délután általában az előző napi parázsról újra be tudtam gyújtani.
Azóta onnan elköltöztünk, most 130m2, 15 centi hőszigetelés (födémben is sokkal komolyabb), kevesebb fűtésre van szükség, mint az előző házban. Lehet jobban járnál, ha annak az új kályhának az árát inkább szigetelésbe 'fektetnéd', onnantól a tüzelőn is tudnál spórolni.
Most ezzel fűtök 8kwos ez is. Nagyon jó meleget tud csinálni, csak az a baj, hogy reggelre a szoba kihül. Este 11ókkor 25fok reggel 6ókkorlemegy igy, hogy kint nincs minusz 20fokra.ha kint mínusz lesz akkor18 fok. Tudom szigetelni kéne afalakat de az most már sok pénz......38 porotem téglafal van
Ja, és emelőhátfalas autóval raklapon szállítják a bejárati ajtóig (vagy ameddig a békát el lehet húzni/tolni), onnan neked kell megoldani, hogy a helyére kerüljön.
Felfűteni biztos fel tudja, viszont az, hogy utána a szoba milyen gyorsan hűl vissza, az nem csak a kályhától függ, hanem (leginkább) a hőszigeteléstől és sok egyéb paramétertől.
Ha azt szeretnéd, hogy 1 fokon belül stabil hőmérséklet legyen a szobában, arra semmilyen kályha, kandalló lesz jó. Ha az a cél, hogy hazaérve begyújtasz, és élvezed a meleget, 1-2 óra késéssel meg fogja valósítani. A hőtároló képessége viszont nem lesz elég ahhoz, hogy egy adott esetben rosszul, vagy egyáltalán nem hőszigetelt helyiségben másnap estig jó meleg legyen. Ha jól hőszigetelt a szoba, akkor meg visszafogottan kell használni, különben "szauna" lesz.
A hamus fiókja is kicsi ahhoz, hogy folyamatosan rakjad (bár cserépkályhát általában nem kell), 2-3 naponta ki kell hamuzni, ahhoz viszont jó eséllyel ki kell hűlnie. Ugyanettől a gyártótól van kandallóm, ezek a tapasztalataim.
A rajz szép, mondhatni, a papír sok mindent elbír. Azt viszont ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy amíg a meleg miatt nem alakult ki a rajzon jelzett körforgás, addig a kályhából kilpépő füstcső, valamint a levegő beáramló csó nagyjából szobahőmérsékleten van, ami téli időszakban jellemzően magasabb, mint a külső levegő a kémény tetején (ahonnan ezen rajz szerint az égést tápláló friss levegő is bejön. tehát begyújtás előtti állapotban mondjuk a kályhaajtó kinyitásakor mindkét levegőjáratban felfelé indulna el a levegő. Azaz begyújtáskor vagy rá kell segíteni a levegőáramlásra (pl. ventilátorral), vagy legalább a rendszer bemelegedéséig nem a fentről bejövő levegőt kell használni. Ha már a tűz beindult, és a kémény jóval melegebb, mint a bejövő levegőkürtő, akkor megvan a rendes körforgás, más kérdés, hogy amikor már a parázs ég, akkor mennyivel melegíti jobban a kéményt, mint a beszívó kürtőt (azaz mikor áll le a körforgás, és akkor vajon mi történik).
Ha úgy nézzük, akkor ez a rajz akkor lenne kissé jobb, ha a beszívó levegő kürtője lejjebb menne, mint a kályha égéstere, és a kályhába már alulról csatlakozna be.
Egyszer régen valami nagyeszű (aki fizikából fel volt mentve már az óvodában is :), kitalálta, hogy a kéményekben azért van huzat, mert a magasban alacsonyabb a légnyomás, mint lent. A többi fizikából felmentett pedig azóta lelkesen szájról szájra szaporítja ezt a hülyeséget.
Egyikük sem gondolt arra, hogy ha csak egy csövet felállítunk függőlegesen akárhol, abban vajon miért nem lesz huzat? Megoldódna az emberiség energia gondja, ha a sok drága és bonyolult erőmű helyett bazinagy csöveket csinálnánk függőlegesen és beléjük egy-egy áramtermelő turbinát tennénk :)))
Aki csak egy picit is elgondoskodik a dolgon, az azonnal rájön, hogy hő (=fűtés) nélkül nem jöhet létre kéményhuzat, másképpen mondva a hő a kéményhuzat "motorja", tehát hő hozzáadása nélkül nem létezik kéményhuzat.
Tehát a kályhába menő külső levegő csövet nyugodtan lehet magasból odavezetni, mihelyt begyújtunk a kályhába, a kéményben felfelé meginduló meleg levegő szívóereje a levegő csövön elkezdi befelé szívni befelé a tűzilevegőt.
A kéményhuzat (és a huzat által a tűztérbe beszívott levegő) működésének semmi köze a magassághoz (ez tévhit / városi legenda). A kéményeket KIZÁRÓLAG a "melegebb levegő könnyebb, ezért felfelé emelkedik" fizikai elv működteti. A kályha akkor is kiválóan szívná befelé a külső levegőt a csövön, ha a külső levegő cső beszívási pontja ugyanolyan magasan lenne, mint a kémény teteje. Számos olyan gyári kéményrendszer létezik, amelynél a belsejében megy lefelé a tűzet ellátó levegő (a kémény tetején történik a beszívás).
Teljesen jó az is, ha a külső levegő a padlásról jön le.
Mivel a cső külső felülete állandóan hideg lesz, ezért a folyamatos vizesedés (tehát környezetének folyamatos nedvesítése) megelőzésére ez a cső kívülről hőszigetelve legyen!!! minimum 0,7-1 centi vastagon valamilyen ZÁRTcellás (párazáró) hőszigetelő anyaggal (pl zártcellás polifoam).
Cimborám kerestt meg egy benkel Pilis-S-M kandalló körbeépítéssel. A levegőellátást nem az aljzatbetonban vitték a kályha alá, hanem a padlásról vezettek le egy 110 es pvc csövet. A hozzáértőktől kérdezném, hogy működhet ez így? Kémény 200 as új, renden van.a válaszokat előre is köszönöm.
Tulajdonképpen jól leírtad a folyamatot. Amíg nagy lánggal ég a tűz sok szekundert kell adni ,amikor
csökken a tűz intenzitása csökkenteni kell a szekunder levegőt is és amikor már csak szenes izzás van
el kell zárni a szekundert mert csak hűti a tűzteret. Ilyenkor több primer levegőt kap mert a szekunder ablak zárva és a kémény több levegőt szív be alulról.
A szekunder levegőtől tökéletesebb az égés, sztem tehát inkább javítja a hatásfokot. Nyilván ki kell tapasztalni, hogy mennyit érdemes adagolni belőle (már ha szabályozható).
Ha már nem lángol, akkor is segíthet, főleg, ha a primer levegő kevés ahhoz, hogy tökéletes legyen az égés, pl. kevesebb CO tartalma lesz a füstgáznak.
Nekem az az elvetemült ötletem támadt, hogy a kandalló felső rész elejét (a miénk kúpos ill. gúla forma) az egészet valami esztétikus perforált lemezre cserélném.
Az az elvetemült ötletem támadt, hogy én is csináltatnék egy kandallót. Most a tűztér kiválasztásához kérnék tanácsot.
A bodok.M és a pantech 60 B amit kinéztem. Mindkettőben van ami nem tetszik. A bodok öntvény belsőlevegő független, de nincs benne lángterelő, a pantech lemez, folytonégő de itt azt írtátok , hogy a bélés anyagot 3-5 évente cserélni kell. A " kandallódinasztia " oldalon azt olvastam, hogy a lemez tűzterek élettartama max 10-15 év.
Üdv a Mestereknek!
