Kapitánffy igen meggyőzően és lényegretörően fejti ki az Intelmeket boncolgatva, hogy ott még a Szent István előtti, római keresztény rítus szerint meg nem koronázott fejedelmeinket hívják rex-nek. Annak megírása idején még nem érvényesült az a szemlélet, hogy a koronázás előtti pogány uralkodóinkat megkülönböztetésül dux-nak (vezérnek) kell nevezni, a külföldi források ennek megfelelően szintén királyként hivatkoznak rájuk (Dursac, Bogát, Gyula, Bulcsú, Lehel stb.: Gombos i.m. 16, 117, 355, 476, 976, 996, 1963).
Ez egyúttal igen valószínűtlenné teszi a dukátus-elméleteteket abból a szempontból, hogy ha a dux megjelölés pusztán egy, az ország csupán meghatározott kisebb hányadán (pl. 1/3-án) uralkodó személy titulusának időbeni visszavetítése, akkor miért alkalmazzák a későbbi gesták és krónikák Álmostól kezdve Árpádon át az összes fejedelmi elődre - akik szokásjogának megtartását (mos, ill. consuetudo) az Intelmek a leendő keresztény királyoknak is figyelmébe ajánlja?
Egyelőre úgy tűnik, hogy te nem tudsz. Mit nem értesz, a makront, vagy a brevét? Ezeket elhagyhatod, de ha már szótárat követelsz, akkor a legprecízebb (hangrekonstruált) alakot kaptad... Az erős hehezetet meg jelöltem, vegyél előbb szemüveget, vagy zoomolj rá a képernyőre, ha nem látod (kinagyítva az ῐ̔στορέω-nál is látszik, hogy az daszia a breve fölött, és nem accentus gravis). De ha nem akartál volna mindenáron kötözködni, nem égtél volna be megint. Elég lett volna megnézni az abszolút megbízható wiktionaryt, ahonnan bemásoltam, ott egyértelműen kivehető a daszia, nem csapja le a tetejét a szoftver, mint itt.
Attila Türk–Csilla Balogh–Olga Pelevina–Boyan Totev–Péter Langó:
The Old Bulgaria Collection – Музейна Сбирка „Стара България”. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia A PPKE BTK Régészettudományi Intézetének kiadványai – Archaeological Studies of PPCU Institute of Archaeology Volume 20. Budapest 2021.
Értem én, hogy akinek kalapács van a kezében, az mindent szegnek néz, de szerintem néha már kicsit túlzásba viszik a minden rovásírást elolvasunk játékot.
FEHÉR BENCE A Kárpát-medencei rovásírásos emlékek gyűjteménye
Ezt is sikerült sokaknak elolvasni, holott sokkal inkább csak berovátkolták a csontlemezt, hogy könnyebben ragadjon, vagy max jelölte, hogy hány szarvast lőtt vele:
Kb. ezt a reakciót láttuk az animációs bábfilm bemutatása után.
Mellesleg érdekes reakció, hogy se a bábfilm YT videója mellett nem szerepel a tetszési index (like vs dislike), se pedig a MaKI által feltöltött főcímdal esetében sem. Miközben a FankaDeli által feltöltött videó tetszési indexe erősen negatív (2,8 ezer vs 6,6 ezer).
Szerintem Colombo tisztában lenne a gyenge és erős hehezet közötti különbséggel, valamint a görög nyelv hangsúlyjeleivel, ezért nem írna még egy netes topikba se görögnek látszó, de nem létező szavakat.
A Maki hozzaallasa es nyilatkozatai nevetsegesek, nem a tutarto forditas. Az egyszeruen csak nem kelloen alatamaszthato (foleg, hogy negy darab bizonytalan alaku jelrol van szo...).
Fehér Bence olvasatával kapcsolatos véleményem tömören az alábbi pontokban foglalható össze:
1. mivel eddig minden kutató más jeleket vélt felfedezni a tűtartón, elengedhetet-len a tárgy modern, műszeres vizsgálata. A megbízható paleográfiai rekonstrukció előtt minden olvasati kísérlet ködszurkálás.
2. a „baszjad izüt!” olvasat hangtani, jelentéstani és pragmatikai okok miatt sem valószínű egy 8. századi feliraton,
3. ezért akkor is érdemes lesz új interpretációval kísérletezni, ha a műszeres vizsgálat történetesen igazolná Fehér Bence paleográfiai rekonstrukcióját. Ennek során először azokkal a nyelvekkel érdemes próbálkozni, amelyeknek Kárpát-medencei jelenlétével számolhatunk a történeti és régészeti források alapján. És ezt a feladatot természetesen turkológusoknak, germanistáknak és szlavistáknak kell elvégezniük."
AZ ÖV, AMI ÖSSZEKÖT – AZ AVAR KORI TÁRSADALOM ÉS HÁLÓZATAI | KUTATÓK ÉJSZAKÁJA
A régészeti kutatás nem az egyes leletek, tárgyak után érdeklődik, sokkal inkább a tárgyak mögött rejtőző kultúrákról és társadalmakról alkot képet az érdeklődőnek. Ennek eszköze, hogy a tárgyak együtteseit és azok összefüggéseit vizsgáljuk, így fejtve meg azokat a szimbólumokat, jeleket, amelyeken keresztül egy-egy történeti kor embercsoportjai elhelyezték magukat a világban. Ma a régészet egyre inkább képes arra, hogy egyszerre nagy adattömegeket kezeljen, és ezáltal hosszú időszakok és nagy területek történeti folyamataira nézve vonjon le következtetéseket: ennek eszközei a különböző statisztikai módszerek. Előadásunkban egy ilyen kutatást mutatunk be. A késő avar kori (Kr. u. 7. század vége–9. század eleje) férfiak övdíszei olyan hálózatot alkotnak, amelyből számos érdekes következtetést vonhatunk le a korszak politikai és társadalmi erőviszonyaira, kultúrájára nézve. Eközben nem kevésbé érdekes maga a módszer, a hálózatelemzés sem, amely mai világunk működésének megértésében is nagy segítségünkre van.
Az előadást Soós Bence és Szenthe Gergely régészek tartják.
Az előadáson ingyenes a részvétel, de regisztrációhoz kötött.
Még egy kalandozó magyarokkal foglalkozó friss cikk, ezúttal Bede Ilona academia.edu oldalán:
Un assemblage de mobilier caractéristique des premiers hongrois (Xe siècle) à Aspres-lès-Corps (Hautes-Alpes)
At the end of the 19th century, a burial containing various objects was discovered in Aspres-lès-Corps (Hautes-Alpes). These were quickly identified by Joseph Roman, a renowned local historian, as 10th century remains. After a century of oblivion, Mechthild Schulze-Dörrlamm recognised the grave of a Hungarian warrior. Since 2013, the joint attention of various actors has made it possible to recover some part of the furniture in the Musée museum départemental des Hautes-Alpes in Gap. Consisting of pieces of weaponry, ornaments and pierced coins, it is not the objects taken independently but the ensemble found in a well-identified context that allows the attribution of the remains. This rediscovery reopens the file on the presence of Hungarian troops west of the Alps in the 10th century, well known from written sources but little documented by archaeology.
Mechthild Schulze-Dörrlamm újabb cikket jelentetett meg, amelyikben a kalandozó hadjáratok régészeti emlékeivel foglalkozik. Hasonló tanulmányokkal együtt elérhető az academia.edu oldalán.
Ein Opfer der Ungarneinfälle des 10.Jahrhunderts in Kempten, Stadt Bingen am Rhein 2021, Archäologisches Korrespondenzblatt
Tényleg egy évtizedes hozzászólásaimmal jössz? Azért azóta sok víz lefolyt a Dunán. Nyilván sok nagyon régi hozzászólásomat kitörölném ma már ha lehetne ezen a fórumon, megszámlálhatatlan forrást, tanulmányt, és szakkönyvet olvastam azóta, nem különösebben fair részedről, hogy ilyesmiket halászol elő érvként egy teljesen másról szóló vitában.
Tényleg ? Akkor vajon a Widukind a szászok története című munkájában-,ami az események után vagy tizenöt évvel később íródott, vajon miért nem említi Bulcsú nevét ? Pedig a szász dinasztiát éltető műről van szó.
Maga az Augsburgi csata leírásában is Ottó személyét kidomborítja szerzetes, a dagályos ünnepélyes csata előtti beszéddel,meg hogy a lovát ő fordítja először az ellenség felé. Az ütközet után pedig a sereg kikiáltja a királyt imperátorrá. Egy valóságos római császárt fabrikál a szász uralkodóból. Gondolod,ha tisztában lenne Bulcsú személyével,-aki VIi Konstantinosz vendégbarátja,római patricius- nem említené meg a nevét ? Pedig a mű elkészítése beszerzett minden felelhető információt. Ebből annyi következhet,hogy a szerzetesek évkönyvében a bejegyzés jóval későbbi és a magyar oldalról jöhetett az értesülés. Az meg különösen tanulságos ahogy te,-aki egy végtelenül hiú ember- osztogatja itt a jelzőket,miközben az egyik zseniális meglátásod szerint a békési Vata aki,-egy pedigrés régi vágású szittya és tele lesz a töke a hazájában pozicióba kerülő idegentől-a pogánylázadás egyik irányítója és aktív tagja a délszláv bogumil vallás lelkes híve és terjesztője. Amikor ezt leírtad bizonyára a neten néhány perces üzemzavar lépett fel.
"leggyakrabban abban a jelentésében használták amire gyakorlatilag az összes, a témával foglalkozó történész is jutott"
Te már csak tudod, szabír kán olvtárs...
... linkeljem hosszas magyarázataim, hogy Khanbaliq az miért nem 'kánfőlak' (pl. mert a baliq 'város' türk v. ujgur nyelven), Zabergán meg miért nem 'szabír kán' (pl. mert simán 'rövid szakállú' perzsául)...?
Hirtelen megint felcsaptál etimológiai szagértőnek?
Azért lassítsunk egy kicsit. Végigolvastam ezt az egész vitát bár mostanában nem sokat kommentelek ide. Picit máshonnét közelíteném meg az egészet. Ha van egy kérdéses szó egy forrásban, akkor a lehetséges verziókon felül, azt is vizsgálni kell, hogy mi a legvalószínűbb megoldása, nem csak azt, hogy mi minden jöhet szóba. Az elméleteddel alapvetően az a gondom, hogy lehet ugyan, hogy az incestus szónak több különböző jelentése van, de leggyakrabban abban a jelentésében használták amire gyakorlatilag az összes, a témával foglalkozó történész is jutott. Nem látom a teóriádban azt a hozzátett plusz és meggyőző adatot, ami miatt máshogy kellene látni ezt a fordítást
