Szerintem elég hajlékony lehet. Csak úgy tudom elképzelni a szállítását maradandó alakváltozás nélkül ha a lábai alá kerék vagy a lábaira emelőfül kerül már az építéskor. Nagyon szűken számolva 18-20m2 lehet az alapterülete. Nem is kell vihar ahhoz, hogy 1 t felhajtóerő keletkezzen ekkora felületen. Le kellhet kötni rendesen.
Valóban esetleg linkelhettem volna, de a "lengyel bádoggarázs" felénk olyan szinten ismert, hogy azt hittem ebben a fórumban mindenkinek elég ennyi infó.
Meg az ára is vészesen növekszik, ezért is sürgősebb lenne, mint a helye elkészül.
Ezek a garázsok max.0.6-os trapéz lemezből készültek (T7 az oldala T12 a teteje). Van egy belső váza is, az is vékony zárt szelvényekből készült. Kb. 50nm lemezről van szó, a vázzal együtt legyen 350kiló.
Összeállítva csak akkor lehet megemelni, ha legalább 4 pallót betesztek alája, és onnan emeltek hevederekkel.
Ehhez nem elég 4 ember.
Van egy másik módszer is:
Ha szerzel két guruló állványt, ami befér a garázsba, a tetejükre rászelve pallókat, meg lehet annyira emelni a belső vázat, hogy 2 ember is eltolja- csak így teljesen sík felületen lehet mozgatni.
Léteznek kerekes szekerek is- súlyok szállítására- talán bérelhetők is, abból kell négy darab, de kell ácsolni egy szerkezetet, amire felékeled a garázst.
A kérdés egyszerű, de zéró adattal feltéve olyan, mintha a lottószámokat kérdeznéd. :-P)
Ha adsz hozzá linket, amiből látni, hogy milyen a szerkezete (értsd - elbírja e a felesleges rángatást, mozgatást és nem arra van kitalálva, hogy a daruskocsi vagy akárki max 2x felemeli) esetleg azt is megmondod, hogy mennyi a tömege, akkor talán lesz válasz.
De ha egy képet dobsz róla, már az is több a semminél.
Szerintem senki nem fogja megkeresni, ennek hiányában tiéd a döntés.
Minden infó nélkül én azt mondom, hogy 4 felnőtt simán átrakja máshová - ha nem több, mint 200-250kg.
De akár hatan is megoldják, ha beleszalad a 300-ba. :-)
Adott egy felső emeleti lakás, ahová valamikor az 50-es és 80-as évek között saját légudvart (világítóudvart, lichthofot) építettek ki. Vagyis ez a lakásnak a saját kis lichthofja, kb. 1,5x1,5 m alapon felmenő falakkal (az egyik oldali a hosszfőfal, azt nem bántjuk). Az alsóbb lakásokhoz ez a légudvar nem csatlakozik, azoknak nincs lichthofja. Szimplán ráépítették az alsó födémemre.
Ezt a lichthofot elbontottam, miután a kéményseprőjárdára kisétálva meggyőződtem a művelet problémamentességéről. 2 db kültéri egység volt ide felszerelve klímához, azokat leszedtük, a téglából húzott 3 falat a homlokzati tartófal kivételével - ahogy írtam - kiszedtem. Ezeket könnyűszerkezettel váltanám ki oly módon, hogy a légudvar mennyezet fölötti részén az ún. állószék megmarad, a ráépített bádogtető is, viszont a födémnyílást a konyhákból itt kivezetett elszívócsövek körül lezárom (a csövek végét közvetlen a bádogtető alatt a szabadba vezetjük, kibújtatjuk). Az újjáépített állószék-szerkezetbe visszateszem az egyik kültéri egységet.
Maga az eredeti mennyezeti födémet láthatólag a légudvarhoz alakították ki, tehát nem utólagos áttörés, és a kivett falak teherhordó szerepet nem láttak el, a födém belső pereme mentén haladtak, vasszerkezet nem kapcsokta őket a nyíláshoz.
Az állószék alatt kb. 1/4 - 3/4 úton épül majd az új, könnyűszerkezetes válaszfal.
Kérdéseim:
- Miből érdemes a válaszfalakba kerülő tartószerkezetet építeni? Zártszelvény, vagy elég az erősített profil (utánaolvastam, kültérre pl. Nida U C5 profil)? Toldani kell a nagy magasság miatt.
- A tető fölé kb. fél méternyire kiugró részt miből jobb kivitelezni? CK lap (Betonyt), vagy elég a kültéri gipszkarton? Dryvitoltassam?
- A födémzárást hogyan csinálnátok, főleg a szigetelést illetően? Valami erősebb podeszt + szigetelés? Hogy felülről, a kéményseprőjárdán kisétálva bármikor szerelhessék, tisztíthassák a klímát. Mondjuk, akkor már zártszelvény, erre szavazok személy szerint, de mit tegyek fölé szigetelésként? Mert a régi lichthof padlóján is érzékelhető volt a szerelőbetonon a nedvesség, hiába zárt jól a bádogtető csapadék szempontjából.
Célszerű lenne. Általában ezeket a házakat ügyes kivitelezők építették. A fene tudja, hogy hogyan, tartalék általában nincs bennük, hála a minimál stílusnak. Elég nagy bátorság kell ahhoz, hogy piszkálják őket hozzáértő tanácsa nélkül. Én nem tudok teljesen megbízható tanácsot adni anélkül, hogy látnám. Azt hiszem, hogy más sem.
Nem teljesen értem… az első kérdező semmit sem írt a házáról, én, a lehetőségekhez képest leírtam.
Abban bíztam, aki jártas az építőiparban, az ismeri az akkor szokásos viszonyokat, tud véleményt alkotni, hogy induljak el.
legalábbis a tetőtérbeépítés méretezésekor a statikus ránézésre felmérte, sokat nem vacakolt, nem kellett semmit megvésni, kibontani, stb. Csak a padláson megnézte a salakkal feltöltött gerendázatot.
Tehát, mit tegyek, forduljak statikushoz, vagy milyen lehetőségeim vannak?
Tisztázzunk valamit. A koszorú feladata mindössze annyi, hogy oldalirányba nem engedi kidőlni a falakat. Működhet kiváltóként is, de ilyenkor majdnem mindig többlet vas kell bele. Sokszor bizonytalan, filigrán szerkezetekre kérdeznek rá (amik Isten óriási jóságától nem mentek eddig tönkre) sokszor a lényeges tények közlése nélkül., ezekre a kérdésekre egyértelmű választ adni nagyon nehéz, sokszor lehetetlen. Ha pedig a válasz biztonság irányába mutat, akkor jön a méltatlankodás, eddig sem ment tönkre. Általában hajszál híján, vagyis az anyag sokszor okosabb mint az építője. Mint mondtam, Isten jósága nagy, de nem végtelen.
Ha egy ilyen (valós) paraméterű fóliát használsz és az illesztéseket jól megoldod, akkor nem tud a pára áthatolni rajta.
Csak ezt nagyon körülményes kivitelezni, mert minden részletre oda kell figyelni. Ehhez felügyelni kell a munkásokat folyamatosan.
Dehát a németek okosak és tudják, hogy nem lehet megcsinálni a rétegrendet tökéletesen, ezért beszélnek a fékezésről.
A tetőkre szerelendő páraáteresztő fólianak (ami felülről a vizet nem ereszti át), az SD értéke 0.02-0.05méter. Nehezen lehet beszerezni ilyen paraméterű fóliát, inkább a valós 0.1 méteres az elterjedt, ami lassan engedi át a párát. Ha egyszerre nagy mennyiség kell átjusson rajta, az fékezi.
Nem tudom mennyit javít a dolgon, de ami otthon van gerenda az nem 10cm, hanem 17,5cm széles és 20cm magas. Csatoltam két képet szemből, az egyiken jelöltem, hogy szerintem az erkély miatt, ott egyben van öntve beton koszorú, vagy nekem legalábbis így lenne logikus és onnan kezdődik a másik szint. Ezért is kérdeztem a phoroterm áthidalót is(mivel elvileg nem nagyon kellene súlyt hordania). Megvéstem kívülről a vakolatot, ami a nyílástól kb 50 cm-re van oldalírányba és betont találtam vasalva. Innen is gondolom, hogy az egész elejénél végig fut a betonkoszorú. Az egész ház szilikát beton elemekből áll. Úgy gondoltam kivitelezni, hogy alátámasztom a biztonság kedvéért középen, és két oldalán az áthidaló helyét kivésem 50cm mélyen mindkét oldalon (többet nem nagyon merek, de így is legalább 25cm felfekvése lenne). Így gondoltam 1db 3,5m Gerendát betenni(ha kell akkor 2 mert, ebből több nem fér el). Nem tudom még mire vagy kíváncsi, ami alapján lehet mondani valamit, mert akkor azt is leírom ha tudom.?
Még egy kérdés eszembe jutott. Tehát kívülre menne osb lap. Ez fel lenne csavarozva a zárszelvény szerkezetre. Ahogy olvasom érdemes közöttük pár mm távolságot hagyni, ha kicsit megduzzadna, ne deformálódjon. De mi van alul? Egyszerűen engedjem rá a nehéz lemez szigetelésre? Vagy itt is hagyjak pár mm -t? Esetleg ezt az élt érdemes valami bitumenes anyaggal lekezelni?
Eps -t tűzvédelmi okokból nem szeretnék a falba. Akkor megy a gipszkarton alá a bramac lécre párazáró fólia. Csak nem tudom mostanában mi a divat ennek felrögzítésére? Kapocs, ragasztás? Átfedéseket hajtással vagy valami spéci ragasztószalaggal oldják meg?
