A ravasz válasz; a niceai zsinat 200 évvel később volt i.sz. 525 környékén, a MEQ akkoriban márc. 18 körül tanyázott, de az senkit nem érdekelt.
Őket az érdekelte, hogy mi volt 300 évvel korábban. Mi tudjuk, hogy akkor márc. 21 körüli MEQ értékek voltak, ők is elfogadták az alexandriai (kopt) püspökök javaslatára. Ők adták az első történelmi pápát, Szent Márkot....
"Az ünnepet a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon kell megtartani. Ha ez március 21-re esik. úgy a következő telihold a húsvéti hold. Ha pedig ez vasárnsapra esik, úgy a következő vasárnap a húsvét napja.
Ebből levezette a szakirodalom, hogy "a zsinat a napéjegyenlőséget március 21-re rögzítette, függetlenül annak valódi bekövetkeztétől..."
OK, de egy apróságot kifelejtettél...helyesebben tavaszi napéjegyenlőség dátumát, amely ha fúj, ha esik mindig március 21-e és nem kell bíbelődni annak mérésével....
Nono, Gergely pápa [aki ezt a szabályt hozta a XVI században] még nem volt ott a Nikeai zsinaton, úgyhogy ezt a részt még nem látom bizonyítottnak.
A Húsvét konszenzusos dátumát akarták meghatározni, és végül azt az egyszerű szabályt hozták, hogy várjuk meg a tavaszi napfordulót, [napéjegyenlőség] utána egy holdtöltét, utána egy vasárnapot."
OK, de egy apróságot kifelejtettél...helyesebben tavaszi napéjegyenlőség dátumát, amely ha fúj, ha esik mindig március 21-e és nem kell bíbelődni annak mérésével....
Azért hál Istennek alakulsz, mint púpos gyerek a prés alatt...
Hát ennek fényében azt mondanám, hogy a zsinaton nem töröltek el semmit, nem is azért mentek oda, és nem is volt erre felhatalmazásuk. A Húsvét konszenzusos dátumát akarták meghatározni, és végül azt az egyszerű szabályt hozták, hogy várjuk meg a tavaszi napfordulót, utána egy holdtöltét, utána egy vasárnapot.
"A 128 évenkénti hiba azt eredményezte,, hogy a reform után 371 évvel - Kr. u. 325-ben a niceai zsinat idején - a hiba már három napra rúgott, amit a zsinat eltörölt ugyan, de 1582-re ismét tíz napra növekedett, amit viszont XIII. Gergely pápa naptárreformja törölt el."
Akkor ezzel végleg lelepleztük az úgynevezett Gergely-féle reformot!
Ezt állították: tíz napot korrigálunk, hogy visszakapjunk a 324-es állapotot.
Ezzel szemben ezt csinálták: tíz napot korrigáltak, és visszakapták a 324-es állapotot.
Therefore, considering that for the proper celebration of the feast of Easter, according to the holy fathers and Roman pontiffs of ancient time, especially Pius I and Victor I, as also that great ecumenical Council of Nicaea among others, three necessary things have to be set together and established:
first, correct placement of the vernal equinox;
next, correct placement of the fourteenth day of the moon in the first month, which [fourteenth day] either occurs on the day of the equinox itself or is the next to follow after;
and lastly, the first Sunday which follows that same fourteenth day of the moon;
we have arranged—
not only to restore the vernal equinox to its original place from which it has already receded by about ten days since the Council of Nicaea,
and to replace the paschal fourteenth day of the moon back into its place from which it is currently distant by four days and more,
but also for a method and a rule to be handed down, for preventing the equinox and the fourteenth day of the moon from ever again in future being moved away from their proper places.
Szóval ebből az a galádság tűnik ki, hogy a Gergely-féle reform állítólag a nikeai zsinat idején érvényes állapotot akarta visszaállítani, de ahhoz tíz napot kellett volna elhagyni a naptárból, ezzel szemben a valóság az, hogy tíz napot hagytak el a naptárból, és ezzel a nikeai zsinat idején érvényes állapotot kapták vissza."
A zsinat püspökökből tevődött össze (ha egyáltalán volt), akik különféle MEQ dátumokra emlékeztek Krisztus keresztre feszítése kapcsán. Sok vita után az Alexandriaiak véleményét (márc. 21) fogadták el, mérni nem mért senki semmit. Így tényleg a zsinati érvényes véleményt, a március 21-ét állította helyre Gergely 1 nap hibával. (Dominánsan azóta inkább márc. 20-a a MEQ. Néha még márc. 19-be is be tud szaladni 2100 elött.)
"Az új számítás már elég jól megközelítette az év valós hosszát, de 128 évenként mégis okozott egy napnyi eltérést. A lassú csúszás egyre nagyobb gondot okozott az egyházi ünnepek kapcsán, ezért került sor a XVI. században a Gergely-naptár bevezetésére. A katolikus országok gyorsabban, a protestánsok lassabban vették át az új számítási módot, egyes ortodox államok csak a XX. században fogadták el."
Nekem nagyon furcsa dolgok jöttek ki, és még rosszabb, hogy az említett www.timeanddate.com sem cáfolt meg. Szóval az adataidból úgy értettem, hogy valamiféle 128 éves periódus van itt, ami alatt a julian calendar 'hibája' miatt a MEQ dátuma egy nappal korábbra kerül a naptárban. Hogy pl.:
Szóval ebből az a galádság tűnik ki, hogy a Gergely-féle reform állítólag a nikeai zsinat idején érvényes állapotot akarta visszaállítani, de ahhoz tíz napot kellett volna elhagyni a naptárból, ezzel szemben a valóság az, hogy tíz napot hagytak el a naptárból, és ezzel a nikeai zsinat idején érvényes állapotot kapták vissza.
Nem egészen, mert a hivatkozott olvtárs kézzel is visszaszámolta az időt, és tanúja voltam a bp-i Planetáriumban, amikor elámultak a csillagászok, hogy márc. 23-ra esik a MEQ i.e. 45 -46-ban.
Esküdni mertek volna a márc. 21-re. Ajánlom próbáld ki kézzel visszaszámolni, ha kell segítek.)
De megtalálod ezt a durva számítás a 2004-es Hungár naptár 88-89. oldalain is. www.hungariancalendar.eu/
Szóval egyetértünk abban, hogy időhídépítő olvtárs simán félreértett egy csillagászati program által kiírt értéket (proleptic greorian dátumról azt hitte, hogy proleptic julian), és azon úgy meglepődött ("Hogy lehet itt 45BC március 21 a MEQ?!"), hogy erre felépített egy teljes elméletet?
Összesen tehát volt három többlet szökőnap, valamint három elhagyott szökönap, ami összességében azt jelenti, hogy korrigálták a hibát, vagyis a dátumok olyanok lettek, mintha 45BC-óta négyévente lettek volna szökőnap.
Konklúzió: A proleptic Julian naptár szerint 45BC pont olyan volt, mint a valós naptár szerinti 45BC, szemben a 44BC .. 4AD évekkel, amelyek a valóságban nem olyanok voltak, mint a proleptic julian naptárban."
Tökéletesen igazad van! Korrigálták a hibát. Szerencsére 32 éven keresztül van azonos MEQ [márc. 21] a szökőévek megléte miatt is. (I.sz. 152 +32 = 184) Azután 32 évig 3 év márc. 21 egy márc. 20. (184-216) azután 32 évig 2 márc. 21 kettő március 20 (216-248) ... és így tovább. A Keresztre feszítés idején (i.sz. 228) jojózott márc. 21 és 20 között.
Azt is jól mondod, hogy 45 BCE és 44 BCE a proleptic julián naptár kategóriába tartozik. Pont olyanok voltak azok az évek. (A BC és a BCE fogalmak között 190 apró év húzódik, mint az AD 1 és a CE 1 között.
46BC-ben Szoszigenész azt mondta: a reform első éve (45BC) legyen szökőév, azután három rendes év, és így tovább.
Ebből annyi sikerült, hogy 45BD szökőév volt, de a derék rómaiak arra emlékeztek, hogy volt valami a hárommal, tehát szökőévet tartottak 45BC, 42BC, 39BC, ..., 12BC, 9BC években (13 db), ahelyett hogy 45BC, 41BC, ..., 13BC, 9BC években (10 db) tartattak volna.
Ekkor valaki megtalálta Szoszigenész eredeti feljegyzését,visszaállították a négyéves rendet, és hogy ezt a három feleslegesen megtartott szökőnapot (13-10=3) napot valahogy helyrehozzák, lemondták az 5BC, 1BC, 4AD szökőveket.
Összesen tehát volt három többlet szökőnap, valamint három elhagyott szökönap, ami összességében azt jelenti, hogy korrigálták a hibát, vagyis a dátumok olyanok lettek, mintha 45BC-óta négyévente lettek volna szökőnap.
Konklúzió: A proleptic Julian naptár szerint 45BC pont olyan volt, mint a valós naptár szerinti 45BC, szemben a 44BC .. 4AD évekkel, amelyek a valóságban nem olyanok voltak, mint a proleptic julian naptárban.
szóval szerény becslésem szerint a 1705068.5153 julian day az proleptic julian szerint 45BC március 23, avagy proleptic gregorian szerint 45BC március 21."
Ahogy mondod. De nekünk az igazi julián kell, mert Caesar nem tudhatta, hogy 1431 év múlva egy pápa Kr.u. 1583-nak fogja nevezni a Krisztus születésétől eltelt 1389. évet.
Jézus szül. kb. i.sz. 194,
Keresztre feszítés i.sz. 228 tavasz (Nap- és holdfogyatkozás is igazolja)
Ezt a hsz-t úgy látszik eddig nem vettem észre; szóval szerény becslésem szerint a 1705068.5153 julian day az proleptic julian szerint 45BC március 23, avagy proleptic gregorian szerint 45BC március 21
(Még meg lehetne kérdezni, hogy akkor éppen milyen napot írtak, de ennek a megválaszolására nem vállalkozom, mivel úgy tudom kb 8AD-ig tartott az intenzív kavarás időszaka, az elbénázott szökőévekkel. Viszont az Augustus-féle hónap-átrndezés valószínűleg csak 'urban legend'.)
Valószínűleg lett volna valahol egy menüpont vagy vezérlőelem, amire ha ráklikkel, akkor azt látja, hogy tavaszi napéjegyenlőség Rómában 45BC március 23, PJD, valamint tavaszi napéjegyenlőség Rómában 324AD március 20, JD, vagyis nem veszett el három nap különbség."
Nem veszett el három nap különbség Cézár és a niceai zsinat között, ez igaz. Csak az nem igaz, hogy a niceai püspökök tudták volna mérni...
Ők csak emlékeztek (az alexandriaiak), hogy a Keresztre feszítés idejében március 21-e volt a MEQ dátuma. És rögzítették...
Matematikailag jó dolog ez a proleptikus julián naptár, mert segítségével kiszámolható, hogy Cézár elött 200 évvel mikorra esett Rómában a MEQ. Március 23-ra...
