Ha már a faéknél maradunk, ennél ez is sokkal jobb megoldás, annak ellenére, hogy túl sokmindenre autonom mobil eszközben (sőt igazából máshol is) értelmetlen használni.
Oda-vissza megoldhato a munkavegzes dugattyurudtomitessel.
A rugo ellenallasanak lekuzdese is energiaveszteseg. Ha epp csak visszatolja kezdo helyzetbe akkor teljes osszenyomaskor felkemenyedik, az is veszteseg. Leghengerrel munkavegzes nelkul visszatolni egy leghengernyi levegoveszteseg.
Egy 180°os V vagy dugattyurudtomitessel 1 leghenger is mindket iranyban dolgozik.
(esetleg visszatolni egy kisebb leghengerrel, mondjuk egy 150est egy 25ossel..de az is veszteseg)
Pl mert oda vissza mozgatni kell levegővel a munkahengert úgy hogy számunkra hasznos munkát csak az egyik fázisban végez. itt eleve elveszted a hasznos primer energiád egy jelentős részét.
És még van jópár ok ami így ránézve előjön.
(a fenti ok javítására lehetne pl. rugóvisszatérítésű munkahenger is akár, bár az meg más szempontból nem tökéletes megoldás)
Sok kísérlet van rá, hogy termőföld fölé helyeznek napelemeket valamilyen magasságban. És lehet is termeszteni alatta bizonyos dolgokat. Többféle módszer is van. Van amikor pontszerűen oszlopokra helyeznek el egy egy állványra szétszórva napelemeket, aztán van olyan amikor egy nagy építményre valamilyen sűrűséggel.
A terméshozam nyilván valamivel kevesebb, eléggé függ a termesztett növénytől, van ahol nm is annyira vészesen kevesebb, kérdés ezt mennyire kompenzálja az áramtermelés gazdasági szempontból.
És a meglepő az, hogy nem is olyan sokkal drágább mint gondolnánk egy ilyen nagy "építmény" mintha a földön lenne. Persze pl karbantartás, takarítás macerásabb, viszont magasabban kevésbé koszolódik, mint a földön. Úgyhogy úgy tűnik elég jól össze lehet hangolni a kettőt megfelelő tervezéssel. Vannak optimális megoldások, de nyilván mindenhol mindenre nem megoldás.
Ami nagyon befolyásoló, az az éghajlat, mert nem mindenhol tud jól működni, de sok helyen igen. Én pl tapasztalom, hogy pár éve az itthon termesztett növényt bizonyos időszakokban már kifejezetten "takarni" kell, mert szó szerint megégnek bizonyos időszakokban.
Hat akiknek sok penzuk van es nincs szarazfoldjuk azok kenyzelenek.vizezni. Nalunk azert celszerubb meg olcsobb lehetoleg napsutottebb sik terepre napelemezni, feltehetoleg nem a legjobb foldekre
Bar az iselkepzelheto hpgy ritkasabban elhelyezve a napelemek.vidaman megvannak egy legelon vagy kaposztafoldon is. Varosokban a parkolokat vidaman tele lehet napelemezni, es akar a foutvonalakat is, az autosokat ott se zavarna a kevesebb napfeny.
Én is szívesen megnézném a videót róla, de csak egy idős néni látta a járdáról, aki eléggé le lett sokkolva, kapkodott a szívéhez, szóval inkább gyorsan leléptünk (felpattantam az útról és futottam a kocsi után "Apa, várj meg!", miközben apám "Csukd már be az ablakot, hideg van!", majd hátranéz, látja, hogy gyerek sehol, ajtó nyitva, szal megállt és megvárt. :D Narancssárga Dacia-val érdemes elképzelni, kb 30 km/h körüli sebességgel, balra kanyarodva nem túl élesen (nagyobb ívű kanyar, derékszögű) a jobb hátsó ajtón bukfenceztem ki hátra, mint ahogy a búvárok a csónak széléről. Hirtelen csak nagy szürkeséget láttam (aszfalt), majd gurulás - pár év Judo sokat segített.
A hátrakötözős sztori is elég ütős, megérne egy videót az is! :)