Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Nyilván , semmi sem érdekel, amiből mást is tanulhatnál mint a megszokott mainstream forrásaidból! Ezért lehetetlen veletek hasznos párbeszédet folytani.
a 95%-os valószínűség egy lufi, az igazság az, hogy nem tudjuk azt sem pontosan, hogy itt Európában mikor haltak ki tisztán (mert ugyebár mindegyikünkben ott vannak a génjeik, csak az azóta eltelt minimum ezer generáció alatt bőven felhígult a tőlük kapott genom, hiszen azóta eleink csak H. sapiens-.szel kerültek pár viszonyba!). Hát még arról milyen kevés a tudásunk, hogy Ázsiából mikor tűntek el.
A 95% pont annyira reális mint az 50%, vagy igaz vagy sem! De te csak imádd a blöfföket, hiszen minden hozzászólásoddal igazolod bigott hiszékenységedet!
Okoska, a Nature, Science s a többi Elsevier kiadványban csak a tanulmányok dióhéjban közölt vázlata jelenik meg, mert ezeknél korlátozva van a cikkek mérete! Márpedig egy valamirevaló tanulmány 10 oldalon felül kezdődik. Mi a fenére kellene valaki referáljon, ha nem áll minden részlet, adat, magyarázat, stb. a rendelkezésére? Ez csak egy fényes kirakat - valamikor persze nem így indultak - ahol a kiállított innyencfalatok ehetetlenek!
Te lüke, pont ez a kérdés mutatja, hogy egy mekkora sznob vagy!
Az Elsevier kiadványokba való bekerülésért szép kis sumát kell fizetni, ezt Európa eme részén igen jól álló egyetemek, kutató intéztek sem engedhetik meg maguknak! Ahogy a rájuk való előfizetést sem.
Amúgy, semmi szüksége sincs rá minden kutatónak:
- ha nem vagy tudománymetria mániás;
- ha a tudományágadban csak aránylg kevesen tevékenykednek;
- ha a cikkedet el tudod juttatni az érdeklődőkhöz más kiadványokkal is amelyek speciálisan az adott tudományterületről szólnak;
- ha van olyan tudományos platform amely révén a közölt témát minden érdeklődő tudomására tudod hozni.
S mivel megvannak ezek a lehetőségek, a kutatók többsége él is vele. Pl. a ResearchGate-re kb. 4 millió kutató van bejelentkezve és tölti fel rá bármilyen kiadványban, bármilyen nyelven, bármilyen tudományterületben publikált tanulmányait! S ezek olvasottságáról, citáltságáról hetente helyzetjelentést is kap (ki olvasta, honnan, melyik ország melyik intézményétől, ki hivatkozott rá, mennyi a cikk olvasottsága a felkerülés óta s citáltsága s mennyi a szerző feltöltött tanulmányainak össz olvasottsága és hivatkozás száma.+ esetleges javaslatok számára) Ugyanis a tudományos kutatás célja nem a kivagyiság fitogtatása, hanem az eredmények megosztása a szakemberek számára és ezáltali hasznosítása!
Pont erről van szó, hogy elhísztek bármit, ami írva van egy számotokra tekintélyes kiadványban!
Ha benne lennél a tudományos életben, akkor tudnád, hogy ez egy nagy tévedés! A tudományos világ is tele van imposztorokkal, érdekből hamisítókkal és hazugokkal.
Egyébként egy igen idézett cikkről van szó. (Már szinte számítani lehet a válaszra.)
"This article is in the 99th percentile (ranked 102nd) of the 208,001 tracked articles of a similar age in all journals and the 97th percentile (ranked 26th) of the 929 tracked articles of a similar age in Nature."
persze, aki a hűtőszakmában tevékenykedik az mindig a melegre hivatkozik.... Amúgy, paleontológusként ez nálunk szabály....de hát ezt te honnan tudhatnád, ugyebár?
Ez igaz, például a középkori templomoknak maximum az 1 %-a maradt meg eredeti formájában, kénytelenek a művészettörténészek a megmaradtak alapján következtetni a többi templom kinézetére.
A múltra vonatkozóan csak az a biztos, ami bizonyítható is! Ez érvényes az őslénytanra, régészetre, történelemre, stb. egyaránt. S bár hűtősünk hevesen tiltakozik ellene, de a bizonyíték is csak arra a helyre és időre vonatkozik amikortól származik s ahol megtalálták! Ettől még semmi sem zárja ki, hogy máshonnan és más közeli korból ne lehetne felfedezni.
Az átlagemberek csak azt becsülik amiből személyesen hasznuk van, az orvosokat, az építészeket, a mérnököket, a humántudományokat nem tartják semmire, sokan a tanárokat is lenézik.
