Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Te lüke, pont ez a kérdés mutatja, hogy egy mekkora sznob vagy!
Az Elsevier kiadványokba való bekerülésért szép kis sumát kell fizetni, ezt Európa eme részén igen jól álló egyetemek, kutató intéztek sem engedhetik meg maguknak! Ahogy a rájuk való előfizetést sem.
Amúgy, semmi szüksége sincs rá minden kutatónak:
- ha nem vagy tudománymetria mániás;
- ha a tudományágadban csak aránylg kevesen tevékenykednek;
- ha a cikkedet el tudod juttatni az érdeklődőkhöz más kiadványokkal is amelyek speciálisan az adott tudományterületről szólnak;
- ha van olyan tudományos platform amely révén a közölt témát minden érdeklődő tudomására tudod hozni.
S mivel megvannak ezek a lehetőségek, a kutatók többsége él is vele. Pl. a ResearchGate-re kb. 4 millió kutató van bejelentkezve és tölti fel rá bármilyen kiadványban, bármilyen nyelven, bármilyen tudományterületben publikált tanulmányait! S ezek olvasottságáról, citáltságáról hetente helyzetjelentést is kap (ki olvasta, honnan, melyik ország melyik intézményétől, ki hivatkozott rá, mennyi a cikk olvasottsága a felkerülés óta s citáltsága s mennyi a szerző feltöltött tanulmányainak össz olvasottsága és hivatkozás száma.+ esetleges javaslatok számára) Ugyanis a tudományos kutatás célja nem a kivagyiság fitogtatása, hanem az eredmények megosztása a szakemberek számára és ezáltali hasznosítása!
Pont erről van szó, hogy elhísztek bármit, ami írva van egy számotokra tekintélyes kiadványban!
Ha benne lennél a tudományos életben, akkor tudnád, hogy ez egy nagy tévedés! A tudományos világ is tele van imposztorokkal, érdekből hamisítókkal és hazugokkal.
Egyébként egy igen idézett cikkről van szó. (Már szinte számítani lehet a válaszra.)
"This article is in the 99th percentile (ranked 102nd) of the 208,001 tracked articles of a similar age in all journals and the 97th percentile (ranked 26th) of the 929 tracked articles of a similar age in Nature."
persze, aki a hűtőszakmában tevékenykedik az mindig a melegre hivatkozik.... Amúgy, paleontológusként ez nálunk szabály....de hát ezt te honnan tudhatnád, ugyebár?
Ez igaz, például a középkori templomoknak maximum az 1 %-a maradt meg eredeti formájában, kénytelenek a művészettörténészek a megmaradtak alapján következtetni a többi templom kinézetére.
A múltra vonatkozóan csak az a biztos, ami bizonyítható is! Ez érvényes az őslénytanra, régészetre, történelemre, stb. egyaránt. S bár hűtősünk hevesen tiltakozik ellene, de a bizonyíték is csak arra a helyre és időre vonatkozik amikortól származik s ahol megtalálták! Ettől még semmi sem zárja ki, hogy máshonnan és más közeli korból ne lehetne felfedezni.
Az átlagemberek csak azt becsülik amiből személyesen hasznuk van, az orvosokat, az építészeket, a mérnököket, a humántudományokat nem tartják semmire, sokan a tanárokat is lenézik.
"Ezzel közel megduplázódott a neandervölgyiek kihalása közeli időszakból feltárt genom mennyisége."
Egyébként ezért.
"In research published in Nature in 2014, an analysis of radiocarbon dates from forty Neanderthal sites from Spain to Russia found that the Neanderthals disappeared in Europe between 41,000 and 39,000 years ago with 95% probability."
A probléma csak az a mai genetikusokkal mint a történészekkel, nyelvészekkel "társadalomtudósokkal"! Az állításaikat nem lehet konkrétan ellenőrizni! A molekuláris genetika csapdája, hogy az az illúziót kelti, hogy a hasonlóságokból nem csak rokonságot, de leszármazást is ki lehet következtetni. S azért csapda, mert csak a homológ jellegeket veszi tudomásul, az analógokat meg nem tudja a homológtól megkülönböztetni.
Amúgy a 49.000 év miért lenne a neandervölgyiek kihalásának ideje? Ezt az új lelőhelyet is csak most találták meg, ergo eddig nem tudtak róla, ahogy nem tudnak még számtalan fel nem fedezettről sem!
Az Altáj-hegység barlangjaiból kerültek elő azok a neandervölgyi maradványok, amelyek családi viszonyaikról is árulkodnak.
Több mint 49 ezer éve élt az a neandervölgyi család, amelynek maradványait a szibériai Altáj-hegység egy vadban gazdag folyóvölgyére néző barlangjában találták meg, a Science tudományos folyóirat beszámolója szerint. Egy tizenéves lánynak kiesett egy foga, talán akkor, amikor épp az apja által hazavitt bölényhúst rágta itt. Egy kutatócsoport most az apa-lánya páros és még 12 rokonuk itt talált maradványának DNS-ét vizsgálta meg, ezek az emberek mindannyian egy 100 éves időtartamon belül jártak a barlangban. Ezzel közel megduplázódott a neandervölgyiek kihalása közeli időszakból feltárt genom mennyisége
A csoport genetikai adataiból az is kiderült, hogy a neandervölgyi férfiak a rokoni csoportjukban maradtak felnőtté válásukat követően is, hasonlóan ahhoz, ahogy sok modern társadalomban is teszik, magyarázta Laurits Skov, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója egy nemrégiben tartott biomolekuláris régészeti konferencián. Hét férfi genomját sikerült feltárni most, ez pedig önmagában is ritkaság, mivel a legtöbb neandervölgyi genom nőktől származik. A génelemzésekből kiderült, hogy szoros rokoni kötelék állt fenn a csoport férfitagjai közt, ez valószínűleg jellemezhette a kihalt emberfaj szokásait.
A kutatók a Csagirszkaja- és az Okladnyikov-barlangokban feltárt, 49-59 ezer éves neandervölgyi csont- és fogmaradványoknak köszönhetően jutottak hozzá a megfelelő DNS-mintákhoz. Mindkét barlang viszonylag közel van a híressé vált Gyenyiszova-barlanghoz. Hét férfi és öt nő genomját elemezték, és ebből derült ki az is, hogy a közeli rokon férfiak még időben is igen közel éltek egymáshoz. Az is világossá vált, hogy e család közelebbi rokonságban állt spanyolországi neandervölgyiekkel, mint a közeli Gyenyiszova-barlangban éltekkel, vagyis vándorló népesség részét képezhették.
Valószínűleg igen kicsiny volt már ekkor a neandervölgyi népesség, kb. ugyanannyi szaporodó férfi lehetett benne, mint ahány hím jelenleg a hegyi gorillák közt van. Ha mai természetvédelmi szempontok alapján ítélnénk meg, akkor a neandervölgyiek veszélyeztetett státust kaptak volna!
A nők, a genetikai jegyeik alapján vagy jóval többen voltak, mint a férfiak, vagy, ami valószínűbb, gyakrabban cserélődtek, vándoroltak az egyes csoportok közt. Skog úgy véli, hogy a fiatal neandervölgyi nők a rokoni csoportjukat elhagyva csatlakoztak ahhoz a csoporthoz, ahol a párjukat megtalálták. A legtöbb mai, modern emberi társadalom is így működik, a nők költöznek a férjük családjához.
