Úgy lesz, ahogy mondjátok, fluortartalmú, teflonhoz hasonló anyagokkal, sőt magával a teflonnal helyettesítik a hagyományos olajokat, a kenőképességük ugyanolyan, viszont ezek nem okoznak robbanást. A Neten nagy többségben konkrét termékek, márkák reklámjait lehet találni, de még ezekből is össze lehet szedni a tulajdonságaikra vonatkozó leírást.
"Oxygen Greases & Pastes
Oxygen reacts with conventional lubricants including mineral & other synthetic oils & greases and this greatly increases the potential for explosion or fire. IKV has a full range of fluorinated lubricants including fluids, greases and dispersions... They can be safely used with confidence in high pressure air, Nitrous oxide & pure gaseous and liquid oxygen (LOX) systems with no fear of combustion. Contain only PFPE and PTFE.
Perfluoropolyether(PFPE) is a kind of special perfluorinated polymer. Mainly used in the areas with heat, chemicals, solvents, corrosion, toxicity, flammability, etc."
Orvosi oxigénnél előfordulhat, hogy ezek maradványaiból kerül a szervezetbe; valaki azt találta erre írni, hogy még mindig jobb, mint a sanghaji utcai levegő, csak azt az ember a légutak szűrőrendszerén keresztül kapja, ezt viszont sok esetben közvetlenül a légcsőbe adagolják, tubusokon keresztül.
Így vagy előre szűrt, tisztított oxigént kell szállítani, vagy -183 fokon cseppfolyósítottat, amit nagyobb kórházak oxigénrendszereibe tartálykocsiból töltenek, és a rendszerben gázosodik újra, onnan csőhálózaton jut el az osztályokra.
A szódáspatronba a CO2-t én is így tudom, hogy bányásszák.
Az ember azt hinné, hogy minden milyen egyszerű dolgokból áll, aztán néha végig lehet vadászni a fél Internetet egy kérdés végett...
Nekünk - mint ipari oxigénfogyasztóknak - tanították, hogy olajtól és zsírtól távol kell tartani a nagy nyomású oxigént, mert heves hőfejlődéssel jár a találkozásuk. Az oxigén igen korrozív anyag, főleg nagy nyomáson vagy magas hőmérsékleten. Azt már elmulasztották megtanítani, hogy olajmentesen hogyan lehet az oxigént előállítani.
(Vízbontással igen drága lenne.)
Arra tippelnék, hogy ólommal is lehet kenni a súrlódó alkatrészeket - mint a régebbi motoroknál szokásos volt.
(Vagy inkább valamilyen ólom vegyület lehetett.)
Valaki kérdezte a szódás patront. Tudomásom szerint nem a levegőből vonják ki, hanem bányásszák. Répcelak.
"Az 1980-as feltárások szerint Répcelak térségében 4,2 milliárd, Mihályiban 7,8 milliárd köbméter szén-dioxid rejtőzött a föld alatt, kitermelésre, hasznosításra várva."
Olyan kérdésem lenne, hogy a nagynyomású oxigén esetében kerülni kell a zsírokkal, olajokkal való érintkezést, mert tűz/robbanásveszélyes. Viszont a nagy nyomást a palackok töltésekor kompresszorral érik el, annak van valamilyen kenése.
"Specific government agencies regulate what type of compressor can be used to produce oxygen due to the risk of contamination from an incorrect compressor. Medical compressors generally come in oil-free or oil-less varieties."
Úgy lehet a dolog, hogy a kompresszorból származó, nyomokban előforduló kenőanyag, (amely orvosi oxigénben nem fordulhat elő, csak ipariban) ilyen kockázatot nem jelent?
Szerintem normál körülmények között (pl. klímaberendezésben) stabil
A szárítószűrő egyik feladata, hogy a víz mellett a keletkező savakat megkösse. A klímában van pesze olaj is, tehát nem egyedül van benne a hűtőközeg, plusz több féle fém is.
Hát éppen ez a bajom. A különböző autógyárak, klímaforgalmazók anyaga az igazából NEM szakirodalom, mert másodlagos forrásból átvett dolgok). Minden klímás tanfolyamon elmondják, hogy tilos nyílt lángba ereszteni stb - de akkor hogyan használható tűzoltásra (amúgy bizonyos helyeken mai napig...)
Van egy emlékem gyerekkoromból, amikor még a spaypalackot egészen biztosan R12 hajtógázzal töltötték. Rájötem, hogy a kifújt permet igen jól ég (gondolom az alkohol a dezodorból, mert nem hiszem, hogy 1975-ben PB-gáz lett volna a hajtóanyag a sprayben), azzal játszottam. Aztán egyszer csak valami nagyon fojtó-maró gáz képződött. Így emlékszem legalábbis.
kedves hozzáértők, az R12, vagy diklór-difluormetán egyebár egy nem éghető anyag, régen klímaberendezésekben volt, illetve tűzoltókészülékekben.
Azt szeretném kérdezni, hogy ha ennyire stabil, hogy tüzet lehet vele oltani, és nyilván nem éghető akkor van e olyan körülmény (hőmérséklet, nyomás bármi) ami miatt pl lángba kerülve más , mérgező anyaggá alakulhat (pl. képződhet-e belőle foszgén?)
Ugyanez lenne a kérdés az R14a-val kapcsolatban is. A klímaberendezésekben az utóbbiból hosszú idő alatt állítólag képződhet HF, hidrogén fluorig pl.
Emberek, erre valaki tudna magyarázatot adni? Úgy tudom a nátrium-benzoátot nem szabad hevíteni, mert benzolra bomlik. Érdekes módon a Knorr befőttartósító felhasználási utasítása mégis erre buzdít. Valami esetleg, ami elkerülte a figyelmem?
Én az ezüsthulladék reciklálásánál annak idején (labor méret, max 1 mol) az ezüst-kloridot HCl /Zn rendszerben redukáltam ezüstporrá. Olcsóbb m int a kemence és nagytisztaságú ezüstöt eredményez.
Egy darab rézcsovet azért elég egyszeru talàlni...vagy akàr venni....nem olyan dràga. Mivel az ezust pénzek rézzel vannak otvozve, igy elég nagy tisztasàgu az igy kivàlasztott por....Persze ki kell mégis mosni.
Ilyen kis mennyiség esetén egy kis kézi gàzlàmpàval megolvaszthato az ezust por egy faszéndarabban vagy akàr fadarab mélyedésében is.
A normál megoldásom a salétromsavval elreagáltatás, utána hígítás és NaCl oldattal kicsapatás.
Ezután az ezüst-kloridot kohóban visszaredukálom fémezüstté."
En inkàbb felodom az érmét salétrom savban és egy rézlemezt teszek az igy nyert ezust nitràt oldatba.Igy megvan a kivàlt tiszta ezust porom amit akàr megis olvaszthatok késobb.Nem?
