"Ha az erkély régi és látszik a vízszivárgás nyoma a fal és a konzol között, akkor érdemes megtámasztani. "
Itt arra gondolsz, hogy már elrepedt, mert akkor szivároghat a víz közötte? Szerencsére ez nem áll fenn.
"Egy erkélyt utólagosan konszolidálni csak fémszerkezettel lehet: kell két poháralap, ara ráfogni két fém oszlopot, azt összekötni egy L profillal és bekötni még két profillal a koszorúba is, a földém alá, egy-egy masszív talpal, aztán finoman kiépelni."
Próbálom ezt dekódolni, de a poháralap-nál elvesztettem a fonalat. Ha esetleg tudnád részletezni ezt, az jó lenne! Köszi.
Statikailag két oszlopnak nincs értelme, ha nincs felettük egy koszorú is.
Betonból tölcséres öntéssel kell kiönteni... egy kicsit macera.
Ha az erkély régi és látszik a vízszivárgás nyoma a fal és a konzol között, akkor érdemes megtámasztani.
Egy erkélyt utólagosan konszolidálni csak fémszerkezettel lehet: kell két poháralap, ara ráfogni két fém oszlopot, azt összekötni egy L profillal és bekötni még két profillal a koszorúba is, a földém alá, egy-egy masszív talpal, aztán finoman kiépelni. Ne tudd meg mekkora munka.
Van egy "megörökölt" erkélyem, 3méter széles és 120cm a kinyúlása a falsíktól és kb 1méter magasan van az egész a földszinttől. Felfalaztam 20-as ytong-al, ez már megvan és egy kis tetőt is tennék még rá, ami még ezután fog következni.
Előzetesen az volt a tervem, hogy nem kap pluszban alátámasztást, mert azt a kis ytong falat úgyis meg fogja bírni, meg a konzolt ugye nem is illik utólag alátámasztani.
Most viszont hogy már áll a fal, kicsit érdekesen néz ki a szemnek az erkélyen lévő, kvázi levegőben álló falacska, úgyhogy elbizonytalanodtam, hogy lehet mégis valahogy be kellene tenni két oszlopot, egyrészt mert ezzel bebiztosítanánk a teherbírást, másrészt esztétikailag is kívánná a szem. Úgyhogy ha jól meg lehetne oldani az utólagos alátámasztást, akkor két legyet ütnénk egy csapásra.
A veszélye nyilván az a dolognak, hogy ha külön mozgó szerkezettel támasztom alá, akkor akár fel is nyomhatja a konzolt, tehát az előrelépés helyett éppen hátralépés lesz.
Az ötleteim:
1. Fagyhatár alá alapozott zsalukő oszlop, vasalva, kiöntve, technikailag az utolsó centiken nyilván valahogy csömöszölni kell a betont, mert felülről nem hozzáférhető az oszlop. Illetve ennek az alapja össze lehetne kötve szintén fagyhatár alatt az épület alapjával, befúrva-összevasalva.
2. Szintén fagyhatár alá alapozás, de maga az oszlop nem vasbeton lenne, hanem csak vas, aminek az előnye, hogy az alapnak kiásott munkagörödbe berakva fel lehetne szorítani az erkély alá és utána megönteni az alapján betonból.
3. "Díszoszlop" készítés, ami mondjuk lehetne zsalukőből, de az erkély alatt fél centi el lenne hagyva és az ki lenne töltve valamilyen rugalmas anyaggal, pl pur hab vagy XPS csík. Nyilván statikailag ez nem sokat ér, de esztétikailag megvan az alátámasztás, amit a szemem kíván, illetve statikailag annyit tudok bebiztosítani vele, hogy totál leszakadni nem fog, mert az oszlop megfogja, de repedni ettől repedhet a szerkezet.
Tudom, hogy statikailag nevetséges, de hajlok a 3-as verzió felé, egyrészt, mert a legkevesebb munkával járna, másrészről, a nagy baj ellen véd, ha esetleg valami gixer lenne az erkéllyel és le nem fog legalább szakadni, harmadrészt a konzol alátámasztási veszélyeket is kikerülöm, mert ugyanúgy, ahogy nem tart semmit, fel sem fogja nyomni..
Köszönöm szépen a választ és a további részleteket!
Akkor gipszrost lesz, főleg, hogy most normálisabb árban is van.
Az már mindegy, hogy Rigios Rigidur, Knauf Vidifloor vagy akár Fermacell a gyártó/típus? Illetve a csavart és ragasztót itt célszerű rendszerben venni és nem spórolni alternatív termékekkel?
Nem. Mert párazáró az OSB. Tudom, hogy beltérbe mindegy, de akkor is jobb egy gipszből készitett anyag beltérbe, mind a szintetikus ragasztóval összeragasztott forgácslap.
A rigidurnak és kicsit melegebb is a érzete.
Az OSB lehet használni pl. fém födémek padlózatára is, van táblázat- az alatámasztási távolságokról, általában 2 réteget szokás szerelni, mert a vékonyabb erőssebb mind a vastagabb. Létezik OSB 4-es is, azt kizárólag erre használják.
Teherosztónak szigetelésre elég a 15-ös rigidur is.
Árakat, 5 perce rendeltem meg 40köbméter épületfát... a gáteres azt állítja, hogy felhívta a konkurencia, hogy ne adja adott ár alatt az épületfát...
Nálunk konkrétan az történik, hogy a constancai kikötőben a bellérek többet fizetnek az anyagért, mind a piac ár. Pluszba, adminisztratív okok miatt, másfél hónapja leállították a vágások kitűzését.
Mindenesetre a fenyő rönk, pontosan a duplájába kerül, mind januárba.
Hmm, akkor az OSB elméleti szinten szárazpadlóba teherelosztónak a szigetelés fölé jobb volna adott vastagságban, de családi házba gyakorlatilag mindkettő ugyanúgy megfelel akkor felteszem.
Csak azért kérdeztem, mert az OSB árak elszabadultak a Rigidur meg drága volt, de immár olcsóbb :-)
Nem. A 22-es OSB3 hosszára 18N/mm2 van méretezve nyomatékra, a 15-ös rigidur 6.25-re.
Az második falszerekezeti elem, nagyon hang, tűz és ütésállósági paraméterekkel, a OSB mindenhol használják födém szerekezeti elemnek is. Young móduluszuk hasonló.
A rigidur páraáteresztő képessége is sokkal jobb, az OSB-nek.
A gipszrost lapok (Rigidur vagy Vidifloor stb) jobb teherelosztók, mint mondjuk az ugyanúgy 25mm-es OSB? Tehát az anyag maga nagyobb merevségű, mint az OSB? Erről számszerű infót sajnos nem sikerült találnom...
Márpedig ha arra forog amerre ezt az ifjú szovjet konstruktőr megtervezte, akkor 35 litert lehet keverni a 180liter térfogatú üstben, másként kifolyik.
Nem, mert a lábazat támfal szerepén is betőlti (ha a nekiáll a szomszéd feltőlteni a telkét), meg adott esetben nem engedi át a vizet a szomszéd telekről (egy ideig).
Ez a "hogyan készítsünk feleslegesen sok munkával és anyagbeépítéssel kerítést verzió". Az enyém nem ez :) Bár imponáló a 3,5-4m oszlopköz. Én 2,5m-rel építettem korábban (ami egy másik projekt volt).
Átmérő 16-os betonvas? Minek? Víztározó lesz vagy hídszerkezet? :) Helyszíni betonozású garázsajtó fölötti koszorúval egybe betonozott áthidalóba sem rakunk 16-os vasat. Pedig az sokkal nagyobb terhet kap kéttámaszú tartóként, mint egy talajban álló zömök betontuskó. A 6db 10-es hosszanti betonvas is verébre ágyúval. A 150*150*10mm acéllapok majd arra a függőleges acéloszlopok felszerelése miért jobb, mint kapásból függőlegesbe állítva bebetonozni a zártszelvényt, nem világos. Mert ebben a rászelerelésben érzem veszélyét, hogy nem is lesz függőleges, vagy jóbval nehehezebb azt beállítani. Mellesleg ez a szerelés része sem világos, hogy a "pipára" miként lehet zártszelvényt rögzíteni.
Igaz, hogy drága, de a szomszéd felöli kerítést zártszelvényből mindig lábazzal készitjük.
Kb. 3.5 -4 méterenként készitünk egy 60x60x90 betonalapot, ebbe beszerelünk négy darab fi16 betonvasat, a kb. 30cm állnak ki az alapból, oszlopnak megkötve.
Erre készitünk egy vasalást, négy vagy hat fi10-ből, 15x30-as kengyelekkel, és kiássunk 10cm a talajből, oda sódert teszünk.
Bezsaluzzuk 200x50-es zsalulapokkal. A oszloponak beépítünk egy 150x150x10-es vaslapot, ráhegesztett betonvas pipákkal. Kiöntjök- kb. 20cm széles lábazat lesz.
Meg lehet oldani azt is, ha a talaj lejt.
Az látszó beton marad. A vaslapokra felszerelünk 50x50, de inkább 60x60-as oszlopokat. Innen vagy hevederekkel készitünk fa léclerítést, vagy drótkerítést, de ahhoz ki kell húzni két sodronyt is.
Oké, köszi. A 80-as mélységig ha lemegyek, nem tartanám a szélésebb testet a felszínig, hogy ne kelljen annyi beton. Ezért fogalmaztam az előző hsz-emben úgy.
Aztán lehet, hogy zártszelvény oszlopok lesznek bebetonozva, arra még fedkő sem kell és gyorsabb is a zártszelvényt bebetonozni, mint egy oszlopot felbetonozni zsalukővel vagy deszkazsalu építésével. Majd még kitalálom-megtervezem hogy melyik az esztétikusabb.
