Majdnem. 1928.08.02-én adták át hivatalosan a vonalat, és 1929 májusában jelent meg a hirdetmény az átnevezésről. (Eredetileg még Ferencváros B elágazás - Kőbánya Vasgyárutcai összekötő vágány néven futott).
Z70-es jelzésű zónázó vonatoka ceglédi vonal Z50-es jelzésű zónázó vonataival összevonva közlekednek Z57-es jelzéssel új viszonylatként Szob–Rákosrendező–Cegléd és Szolnok között. Rákosrendezőn nincs lehetőség le- és felszállásra, a vonatok Budapesten belül Rákospalota-Újpesten, Zuglón, Kőbánya alsón, Kőbánya-Kispesten és Ferihegyen állnak meg.
A váci S70-es jelzésű személyvonatoka ceglédi S50-es jelzésű személyvonatokkalösszevonva S57-es jelzéssel, Vác―Rákosrendező―Monor viszonylatban közlekednek. A vonatok Budapesten belül Rákospalota-Újpesten, Istvántelken, Rákosrendezőn, Zuglón, Kőbánya alsón, Kőbánya-Kispesten és Ferihegyen állnak meg.
A reggeli időszakban a Szobról induló S70-es jelzésű személyvonatok összevontan közlekednek az S50-es jelzésű személyvonatokkal.
Kivételek:
Hétvégi napokon egyes S70-es jelzésű személyvonatok Rákosrendezőről indulnak és oda is érkeznek. A sűrítő és többlet vonatok Rákospalota-Újpestről indulnak és oda érkeznek: munkanapi közlekedési rend szerint közlekedő G70-es jelzésű gyorsított vonatok, a szombati, vasárnapi és ünnepnapi közlekedési rend szerint, turisztikai céllal közlekedő G70-es jelzésű gyorsított vonatok.
Néhány reggeli és esti személyvonat Rákosrendezőig, illetve Istvántelekig közlekedik és onnan indul.
Hétvégi napokon Kőbánya-Kispestről 1:41-kor, 2:41-kor és 3:41-kor indulnak S70-es vonatok Szobra, és Zugló megállóhelyen is megállnak.
A Szobról 4:30-kor induló S57-es jelzésű vonat naponta közlekedik.
Vagyis amikor megépült a töltésen a kapcsolat, és ezáltal az állomás a megállóhely helyén, akkor kapott új nevet? Ekkor szedték fel a Szentlőrinc átrakót?
Van még egy kérdésem: Még ma is másképp írják az szolgálati helyek nevét (még az olyan hivatalos weboldalakon is, mint a VPE, újra és újra változik). Például helyes-e az Angyalföld elágazás vagy az Angyalföldi elágazás? Ezeket a különbségeket nagyon gyakran olvassák, különösen a elágazások.
És ha a ret-fék végre működött, akkor viszonylag hamar meg tudtak állni, a dezsőn az elég erős, emlékeim szerint több, mint 50 fék%. Mint egy sz.rabbul fékező tehervonat.
A cikk szerint a mozdonyvezető az utasok közé ment, azt gyanítom, hogy a rugóerőtárolós-fék pneumatikus működtetőelemét használta (nem tudom, a cfr hogy számozza, sógornál az "5022-es" felén van a vezetőpultban, egy fura kilincs).
Fordítva történt: ha szétnézel a kezdőponti végén Kőbánya-Kispestnek találsz egy Vasgyár utcát (az állpomástól északra, délre a Lehel utcában folytatódott). Itt volt egykor egy megállóhely ilyen néven, meg talán egy sorompó.
Amire ma Kőbánya-Kispestként látunk az ugye Kőbánya, Vasgyár utca-ként látta meg a napvilágot, 1889-ben, amikor a 142-es épült, nem gondolom, hogy alkalmas volt "végállomásként" való üzemre. A fentről-hu-n találsz egyébként metró előtti fényképeket, azon látszik, hogy eléggé az elágzási funkciók dominálnak az állomáson.
Az a valami (erősen vágánykapcsolathiányos állomás), amiben a fentrol.hu-n lehet gyönyörködni, az 1928-ban a Ferencváros - Kőbánya Kispest összekötéshez épült, és a neve Kőbánya-Kispest lett.
Személyeskedést nyugodtan kivonhatod. Semmi támadó szándékom nem volt, kíváncsi voltam, hogy hol találtad az információt. Nem kell olyat belelátni, ami nincsen. Én sem akadok fel a nagybetűs alaposodra, annak ellenére, hogy nem gondolom, hogy alaposan elolvastad a hozzászólásomat, ezért ismét feltezsem a kérdést:
A vonal pontja alatt a 0 szelvényt érted? Mert ha igen, akkor továbbra sem értem, hogy hogyan lehetséges, jelenleg 56-osz szelvény van Kőbánya-Kispestnél.
A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada c. 3 kötetes munka 1. kötete, a fővárosi HÉV-ekkel és elővárosi vasutakkal foglalkozó fejezetek.
Nem, azt nem netes fórumozók írkálták össze, hanem közlekedéstörténészek levéltári adatok alapján.
"Még mindig tartom magam ahhoz, hogy Ferencvárostól (mármint a személy forgalmijától) megindult a szelvényezés,"
A hozzászólást ALAPOSAN olvasni nem ártana. Leírtam, hogy a vonal 0 pontja Kőbánya-Szentlőrincz átrakó volt (innentől kapta a vasúttársaság az engedélyt a saját pálya építésre), de a vonatok a Ferencvárosból indultak.
Az arrogáns "Forrás?!" visszakérdezés helyett egy kicsit kulturáltabban ha lehetne...
"A Budapest-lajosmizsei HÉV 1889-ben a Kőbánya-Szentlőricz átrakodóról indult, ez volt a vonal 0 pontja."
Forrás? Ha ez valóban így volt, akkor mi magyarázza, hogy a jelenlegi Kőbánya-Kispest szelvényadata 56? Onnan biztosan nem 5,6 kilométerre van a "3-as metró Kőér utcai kocsiszínje".
Még mindig tartom magam ahhoz, hogy Ferencvárostól (mármint a személy forgalmijától) megindult a szelvényezés, ami először Kőbánya-Szentlőrinczig tartott, majd pár évvel később az onnan továbbépített 142-es ezen szelvényezést folytatta.
A Budapest-lajosmizsei HÉV 1889-ben a Kőbánya-Szentlőricz átrakodóról indult, ez volt a vonal 0 pontja.
Ez az állomás rég eltűnt, a helyén van a 3-as metró Kőér utcai kocsiszínje.
Mivel Kőbánya-Szentlőricz a Hízlaló trágyaártrakodó állomása volt, innen személyvonatot közlkedtetni nem lehetett, így 1889-ben a személyvonatok Ferencváros állomásról, 1890-ben a MÁV Központi Főpályaudvaráról (Keleti pu.), 1891-től pedig a Nyugatiból indultak.
Nem a vonatokra hivatkoztam, hanem arra, hogy a Hizlalón átmenő szakasz valójában a Lajosmizseig tartó vasútvonal részeként épült, és ezért a kilométereket így számolják.
Vagy biztos, hogy a vasútvonal valóban Kőbánya-Kispesten kezdődik, és hogy a folyamatos kilométer-allokációt (talán a MÁV később) egyszerűen így választották?
