Az Ezredéves Emlékmű Habsburg király szobrait először 1919-ben a Tanácsköztársaság idején távolították el az emlékmű király galériájából, úgy, hogy a Zala György alkotta táborszernagyi uniformisban ábrázolt I.Ferenc József szobrát összetörték. 1928-29-ben készült el az Ezredéves Emlékmű és állították fel a hét vezér lovas szobrát, valamint a Zala György által újramintázott I.Ferenc József szobrot, immár koronázó palástban. A II.világháborúban bombatalálat és a harcok következtében a Habsburg királyok szobrai közül II.Lipót szobra megsemmisült, Mária Terézia alakja felerészben megrongálódott, és politikai döntés szerint az emlékműről eltávolították a csak kisebb mértékben sérült I.Ferdinánd, III. Károly és I.Ferenc József szobrát. Helyükre magyar szabadsághősök és fejedelmek szobrai kerültek. A Honfoglalás és az Államalapítás évfordulójára a Budapest Galéria teljesen felújította, restauráltatta az Ezredéves Emlékművet, a kő architektúrát és a bronz szobrokat beleértve.
Mária Terézia szobrát részben újraalkotva restaurálták, a Gödöllői királyi kastély kérésére ideiglenes felállításra átadtuk A Habsburg királyszobrok Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában raktározta.Felújítási munkák miatt a 80-as években a szobroknak új helyet kellett keresni. Legutóbb a Szabó Öntészeti Kft. zárt udvarán őrizteték mindaddig, amig az öntődét eladták, és a szobroknak újra vándorolni kellett. Főváros a szobrokat a FRI anyagtelepére szállították a XVI kerületbe és helyezték el a fotók ábrázolta méltatlan módon a mai napig.
..."Senyei valamikor meghatározó domborműve, ami egyrészt a Hauszmann féle kupola, másrészt a Habsburg-lépcső (a Habsburg-terem előtere) "tartozéka" volt, azonban még hátra van. A leírás behatárolja úgy a helyet, mint a tartalmat is: "Az északi szárnnyal kibővített palota dunai homlokzatát Hauszmann kupolával hangsúlyozta. Ennek timpanonjában a sokalakos, mozgalmas, kissé zsúfolt szoborkompozíció a Habsburg-ház apoteózisát („mennybemenetelét") ábrázolta Senyei Károly tolmácsolásában (...). A leghangsúlyosabb traktus tehát mindenképpen a Habsburg-ház dicsőségét hirdette (kívül és belül)." Érdekes adalék, a téma az épületen belül – más formában – újra megjelent, méghozzá a Habsburg-terem mennyezetképén, amit Lotz Károly alkotott."...
Hát, igen szegény Fritz nehéz helyzetben lehetett. Már annál is inkább mert több, erről szóló írás enged arra következtetni hogy rájött kit is takar a jelmez.
Ha lettek is volna kétségei, Erzsébet fel is vette a kapcsolatot vele, és hogy ezt igen bonyolultul is intézte, az csak meg is erősíthette a gyanujat.
Mi tudjuk hogy Erzsébet nem volt az a félős nő, az egésznapos erdei gyalogturák 1 hölgykisérettel, hajózások a viharos tengereken, eröltetett testedzesek, cirkuszi lovasmutatványok és hosszú még a sor...
Az sem lehetett ennél veszélyesebb hogy rajongójává tegyen 1-2 férfiembert...ámbátor azt gondolom ezen túl nem merészkedett volna...Szerintem amikor komolyabbra fordult volna a ügy... biztos lehűti a kedélyeket...
Sokan sokszor megállapítottuk olvasmányaink tükrében, hódolókat bizton kedvelte, de a testi érintkezés nem hevitette... Végül is a férje szerette, de a küldejének és az egészségének a rovására ment ez akkoriban a nőknek. Ő meg híve volt annak hogy ezt megőrizze!!! Szóval abban nem lehetett biztos hogy nem tudódik ki valami úton, módon ez a kis kaland annál is inkább, mert itt ott felszínre került a története... így a találkozáson kívűl is elég izgalmas kapcsolat volt ez a javából :)
166 évvel ezelőtt, 1855. március 5-én született meg Erzsébet és Ferenc József első gyermeke, Zsófia Friderika Dorottya Anasztázia Amália Erzsébet Franciska Stefánia Karolina Mária Jozefa főhercegnő.
Bartal Béla 1899-ben, a faddi Erzsébet ligetben egy bronz mellszobrot állíttatott a királyné halálának emlékére. A szobrot Bartal Aurél 1930-ban áthelyeztette a Bartal kúria parkjába, mely 1937-ben még bizosan ott állt. Majd a szobor rejtélyes módon eltűnt...
Farsangok és bálok időszakát élnénk ha nem kerültünk volna olyan helyzetbe bolygónk minden pontján amilyet elképzelni sem tudtunk eddig...
Mondhatnánk, ha nem lenne ez nagyon szomorú, hogy, hát miért is nem lehetne
1-1 alkalommal táncra pedülni, hiszen felveszzük igy is, ugy is a maszkokat.
Az alkalom szomorúságát és súlyát tiszteletben tartva... gondoltam mindenki hozhatna
történetet különdböző forrásokból a jól ismert álarcosbálról amikor is Sisi kedvet kapott
és Idával, sárga és piros ruhát öltve elvegyültek maguk is a forgatagban!
1874 egy február éjszakáján a bécsi Musikvereinsaalba hajtottak inkognitóban és elvegyültek a tömegben. Erről a fondrásznő és a komorna tudott csak a palotában.Gabriell ahogy a császárné erre a napra neveztette magát, kiszemelt egy táncost és Ida gondoskodott a lovagról aki táncba vitte úrnőjét. Igy Friedrich List Pacher von Theinburg bekerült a történelembe...
Több levelet is váltottak, sőt Erzsébet versben is megörökítette az eseményt érzéseit, gondolatait.
Királyné versére Ő is verssel válaszolt...
Grössing: Erzsébet királyné és a férfiak Gabó
255. o. Dal, írta a sárga dominó.... (Sisi)
257. o. Az "ISMERETLENHEZ" (1874 farsangjának emlékére) (Fritz Pacher)
budai királyi palota 1966
