Szeretnék egy kis segítséget kérni MACSE hozzáféréssel rendelkezőktől.
Van egy-egy halálozási találat Duchnovszky, illetve Duchnovszki névre a VIII. kerületben, az állami anyakönyvekben. Szeretném megtudni a keresztnevüket, és a halálozások dátumát.
peterhorvath71: A Macse szlovák szótárát segítségül véve, szerintem ez András (?) fiúk keresztelési bejegyzése, nem házassági.
God:Boy: A szigetvári keresztelési anyakönyv átnézésekor csak az indexre támaszkodtál, vagy átnézted az egész könyvet? (Lehet, hogy kimaradt az indexelésből.). Feltűnően nagy a két testvér (János és Karolina) közötti korkülönbség (10 év), hogy ne szülessen legalább még egy gyerek közöttük. Talán éppen István. Írtad, hogy volt egy fia is. Meg van az ő születési bejegyzése? Abból visszafelé indulva érdemes lenne megnézni az anya születési helyét, hátha az ő szülővárosában volt az esküvő. Lehet tudni, mikor költöztek át Szigetvárról Pécsre? A katonaállítási lajstromok alapján, ha benne van István és fennmaradt abból az időszakból a lajstrom, legalább évre pontosan meg tudnád állapítani a születési idejét.
Az enyém korábbi, kb.30-40 évvel. Öskün házasodott Pauliny János Sutoris Zsuzsannával 1746.10.30-án. Zsuzsanna apja Sutoris Tamás volt.
Nem találtam a szültését Zsuzsannának, de viszont találtam egy halálozást 1736.01.24-én, Sutoris Pálét, akinem a szülei Sutoris Tamás és Benedicti Mária. Ezért írtam, hogy esetleges, de akkor ha sok Benedicti van Tordason, átnézem azokat az anyakönyveket.
vallást.51 Az 1580. évi defterből név szerint ismerjük a Tordasonélő kilenc adófizetőt, akik hét házban éltek: Nagy István, Nagy Máté, Ercsényi Gáspár, Szabó Balázs, Szabó Lukács, Gyömrei György és fia János, Ágoston Gergely és Makádi Pál.52 A nevek egyértelműen magyar származásra utalnak, közülük ketten nem fizettek dzsizjét, ami a vallásváltást valószínűsíti.
-------------------------
A helyzetet súlyosbította, hogy 1733-ban tűzvész pusztította el a falut, az egyházi anyakönyvek és iratok ugyancsak a tűz martalékává váltak, ezért a betelepítés utáni időszak népesedési adatait, a telepesek korábbi lakhelyét nem lehet rekonstruálni. Ennél is súlyosabb tragédia történt 1739-ben: az utolsó nagy pestisjárvány Tordason322 áldozatot követelt, ami arányait tekintve kiugróan magasnak számít; az áldozatok között volt Batiz István lelkész és Csík Ferenc tanító is.95 Összehasonlításként: a jóval népesebb Székesfehérváron 98-an estek a járvány áldozatául. Az országos méretű járvány kórokozóit feltehetően az 1737 és 1739 között vívott osztrák-török háborúból hazatérő katonák hurcolták be. Bél Mátyásnak az 1730-as években írt nagyszabású országleírásában Tor- dasról annyit jegyzett meg hogy tótok lakják, a Sajnovics család birtoka, dombos földjét a szentpéterihez hasonlította, ahol a bor és gabona jól termett.96
A r. kath. hívők Vaál plébániához tartoznak, az ágostai hitvallású evangélikusok gyülekezete 1713-ban alakult. Lelkészei voltak: Benedikty Pál, Betisz István, Vrethclyi Elias,Ocsovszky Pál, Brcsek András,Tischléri János, Oveszky András,Mayr Dániel,Szi- kora Pál,Bartholomeidesz Mihály, Tuppy András,Balassovics Márton. Balassovics Mihály, Uhrinyi Károly, Jankó Dániel
---------------------------
.A török azonban, mint számtalan nagy és népes falut hazánkban, Tordastis egészen elpusztította és sok ideig azután puszta volt Saj- novics család birtokában. A XVIII. század elején több Pozsony, Nyitra s Turóc megyei lakos Varga Lőrinc és Juhász István megbizottaikat kiildék ki, számukra megtelcpedési helyet keresendőket, kik a tordasi puszta földesurával, Sajno- vics Mátyással, a következő, a tordasi ev. egyház levéltárában most is eredetiben meglevő szerződésre léptek
1733-ban a vallásügyi bizottság idejében Benedicti Pál volt a tordasi lelkész, aki a csernyeieknek is többször szolgált, amíg lelkészük nem volt. Ő kezdte meg 1733-ban az anyakönyv vezetését is szlovák nyelven. Idős korban kezdhette itt szolgálatát (1733–1738), mert ötéves szolgálat után lemondott. Szomorú időszak volt ez. 1733-ban egy tűzvész a templomot és a gyülekezet iratait is elpusztította. 1738-ban pedig pestisjárvány tört ki, s ez a ragály a lelkészt, a tanítót és a gyülekezetből 322 embert vitt el.
1738–1739 között Batiz István volt Tordason a lelkész, aki itt is halt meg. Az utódja Vrathely Illés lett (1740–1767), aki Csernyéről jött ide. Vágújhelyen született, Bél Mátyás tanítványa volt. Előbb Gencsen tanítóskodott, s Antoni György püspök 1731-ben Csetneken avatta fel. A plébániák 1753. évi összeírása szerint Sajnovits Mátyás volt itt a földesúr, s a váli plébániának volt filiája. A katolikusok temploma csak az urasági magtárhoz toldott vályogépület volt, melyet az uraság építtetett. A jegyzőkönyv felhányja, hogy a lutheránusok kevesebben vannak, mégis van prédikátoruk. Ez a lelkész is a pestis áldozata lett, 1739. szeptember 29-én: ő és Csík Ferenc tanító „ebből a küzdő ekklézsiából a mennyei diadalmas ekklézsiába költöztek.”
a macsen index ránézésre (nem biztos), a többség kerületre megvan, de ezek hiányoznak:
-I. ker 41 után hiányzik
-IX. 39 után hiányzik
-X. hiányzik
-XII. 38-39 hiányzik
-XIII. 42 után hiányzik
-XV. 38-43 hiányzik
tehát ezeket kellene átnézni majd, mert a többit már ellenőriztem. Elméletileg a familysearchen is lehet indexelve halottik, majd azt is megnézem...
nem ígérem, hogy most elkezdem lapozgatni az anyakönyveket, de ha ráérek, néha átlapozok párat. IX, X ker esélyes lehet, de talán a többi hiányzó kerület sem kizárható...
mely kerületeket lapoztad át? (mondjuk elég tág időhatárok vannak, és persze simán lehet, hogy más időpont volt, ugye?)
összeszedem majd, hogy mihez van index, és mit kell átlapozni, és miről nincs adat. Persze, ha nagyon azonosítatlan volt, akkor még lehet, hogy keveset is tudtak róla. Nálam van egy cselédlány, akinek semmilyét nem tudták csak a nevét. De az is lehet, hogy azt rosszul tudták. A Rozen Rosen hallomás után sok féleképpen lehet írni...
1938-1944 között, főleg 1944ben a nyilas hatalomátvétel után, a Rosen Rozen név nem volt a hosszú élet titka, mindegy mennyire keresztény őseid voltak. És ha meg a másik irányt nézem, nem hiszem, hogy sokáig tagja lehettél ilyen névvel például egy nyilaskeresztes pártban. A nyilaskeresztes pártra 1939ben 900ezren szavaztak és 300ezer tagja volt.
Nézd meg a névváltoztatásokat a Rosen Rozen nevekkel, a többség izraelita, de több katolikus is nevet változtatott erről a névről.
Ez megtévesztő. Szigetvár és Vízvár anyakönyvek szerint a család az 1700-as évekig visszamenőleg katolikus. Panduritcs, Maretics ösők inkább szerb eredetűek. És az 1930-as évek halottija már állami anyakönyvekben lett vezetve.
Ez megtévesztő. Szigetvár és Vízvár anyakönyvek szerint a család az 1700-as évekig visszamenőleg katolikus. Panduritcs, Maretics ösők inkább szerb eredetűek.
