Szóval nekem agymenésem van? Azonnal elfogadom, ha választ adsz a következő kérdéseimre:
Mivel kísérleti tény, hogy az elektronok az útjukba helyezett fémeken nem tudnak áthatolni, ezért mond meg nekem, hogy miképpen kerülnek bele a fémekbe. A beledumálás kizáró ok, mivel az nem egy fizikai hatás!
Ha az elektronod áramlik a garfénben, akkor hova tűnik el a teljes 9.1*10-31kg tömege és mi a fene az elektronod tömeg nélkül?
Melyik berendezésed működik úgy, hogy a megtervezésekor a modern fizika szemétdombjáról pecáztál elő hozzá egy ákombákomot?
Különben nézz bele az internetbe, és látni fogod, a vízmotor müködik az akadémiai fizike támadásai ellenére. És a "hidegfúzió" is müködik, akár menniyre akarják ezt eltitkolni!
Nekem senki nem tömte, magam szívtam magamba, mert az elejétől fogva hasznos ismereteknek bizonyultak. Működő berendezéseket tudok általuk tervezni, gyártani, amelyek akkora hasznot hajtanak, hogy egy idő után már ráértem és ráérek elsajátítani olyan további ismereteket is, amelyekre a munkámban tulajdonképpen nincs is szükségem. De lenyűgözően érdekesek. Ezért tanítottam és tanítom másoknak egyetemeken, vagy más kötetlen formákban.
Te ezzel az agymenéseddel még egy izzólámpát se lennél képes megtervezni.
Mint ahogy Szász Gyula se volt képes semmi működő berendezést létrehozni az elméletével. Csak szélhámoskodni próbált valami vízmotorral, politikusoktól kunyerálva rá pénzt.
Az efféle elméletek egyedül átverésre alkalmasak, hasznos értékek létrehozására nem.
A gyorsulva táguló tér koncepciója szerint, minden galaxis távolodik egymástól. Kivételt képez az, amelyikről bizonyították, hogy felénk közeledik. Nehéz lehet kiszűrni egy olyan galaxis-párt, amelyiknek egyik tagja elton-bázisú anyagból csomósodott össze. :(
„…többek szerint a hullám-részecske dualitás (a kettős természet)logikailag emészthetetlen, és a 20. századi “új megvilágítás” valójában inkább sötétség.”
Ha nem vennénk figyelembe a fotont, csak az egész elektromágneses spektrumot, akkor könnyebb lenne az elektromérnökök és csillagászok dolga? A csillagászok már külön spektrumokra szakosodva kémlelik az eget.
És a professzorod azt is meg tudja mondani, hogy mi az a foton?
Nyilván nem, de ez nem zavarja abban, hogy beszéljen róla.
Neki útitárs és kalauz. Nekünk meg egy fantáziaszülemény.
Az idézet helyesen így hangzana:
Az Univerzumban való kalandozásunk során legjobb útitársunk és kitűnő kalauzunk a fény és a többi elektromágneses hullám. Ez segít bepillantani a legparányibb objektumok belsejébe, hírt adhat a legrövidebb életű részecskékről, színes beszámolót nyújt földi világunkról, eljuttatja hozzánk az ősi Univerzum üzenetét és megmutatja nekünk a legtávolabbi galaxisokat is.
És hogy az erösebb elektromágneses mezö nem befolyásolja a sokkal gyengébb gravitációs mezöt és hogy a sobbal gyengébb gravitációs mezö nem befolyásolja az erösebb elektromágneses mezöt, ezek kézenfekvöek.
Egy proton-bázisú és egy elton-bázisú galaxis elektromágneses kisugárzása ugyanaz! Valószinüen csak a gyorsuló távolodásukon kereszül lehet a kettö létezését kimutatni!
„Az Univerzumban való kalandozásunk során legjobb útitársunk és kitűnő kalauzunk a foton. Segít bepillantani a legparányibb objektumok belsejébe, hírt adhat a legrövidebb életű részecskékről, színes beszámolót nyújt földi világunkról, eljuttatja hozzánk az ősi Univerzum üzenetét és megmutatja nekünk a legtávolabbi galaxisokat is.”
A világűrben minden galaxis halad valamilyen irányba, ezért van lendülete is. Ha egy proton-bázisú és egy elton-bázisú galaxis szembe halad egymással és kettőjük lendülete nagyobb, mint a köztük lévő gravitációs taszítás, akkor közeledni látszanak egymáshoz. Van arra kísérleti, megfigyelési lehetőség, hogy kiszűrjenek egy elton-bázisú galaxist a többi közül?
Én a gravitációs töltések létezését teszem a fizika középpontjába és ezzel magyarázom a természeti jelenségeket, a neutrínóktól elkezdve az asztrofizikáig.
Nincs új a Nap alatt, a történelem ismétlődik. Valamikor régen két világkép harcolt egymással. A régi, földközéppontú világkép, és az új napközéppontú világkép. Mindegyiknek megvoltak a kimagasló képviselői és a követői.A földközéppontú világkép leginkább Ptolemaiosz nevével jellemezhető. A földközéppontú világkép volt az uralkodó hosszú ideig.
De jöttek az útkeresők, akik megsejtették a Ptolemaiosz-i világkép hibáit. Új rendszereket dolgoztak ki, amelyek részben, vagy egészben szakítottak a földközéppontú világképpel.
Ilyen volt Kopernikusz, aki az isteni tökéletesség megtestesítőjét látta a Nap-ban és a "világ lámpásának, eszének, és uralkodójának" tekintette a Napot. A bolygók a tökéletes isteni vonalon, vagyis körpályákon keringtek a Nap körül. Ez a feltevés azonban nem csillagászati megfigyeléseken alapult.
Majd jött Tycho Brache, aki szerint a bolygók a Föld kivételével a Nap körül keringenek, a Nap pedig a Föld körül, körpályán.
Őt követte Kepler, aki Brache megfigyelései alapján megállapította, hogy minden bolygó a Nap körül kering, de nem körpályákon, hanem ellipszis pályákon.
Miért hoztam elő ezt jól ismert történetet?
Azért, mert napjainkban szinte ugyanez a folyamat zajlik. Létezik egy uralkodó világkép; az einsteini relativizmus. Ma Einstein felel meg Ptolemaiosznak, az einsteinizmus pedig a földközpontú világképnek. És megvannak a régi világkép vakbuzgó hívei is, mint pl. construct.
Azonban már feltűntek az útkeresők, akik megsejtve az einsteinizmus hibáit, új elméleteket gyártanak. Ilyen pl. Jánossy Lajos, Murguly György, Korom Gyula, és ide sorolgatók BillStorm és Szász Gyula is.
Ők olyanok, mint a régi korban volt Kopernikusz és Tycho Brache, akik nem csak kritizálták a régi világképet, hanem képesek voltak újat is alkotni. Hogy ezek nem tökéletesek? Persze, hogy nem, de ez elkerülhetetlen velejárója útkeresésnek. De erre construct azt mondja: a régi elmélet a helyes, mert a számítások azt igazolják. Csak elfelejti, hogy a számítások sokáig a Ptolemaiosz-i rendszert is igazolták. Mégis alapjaiban hibás volt.
Ma még várunk arra, hogy megjelenjen az új Kepler, aki megalkotja a jövő helyes világképét, és a régi alapjaiban hibás einsteini relativizmus helyébe egy jobbat állít. Mivel a folyamat már elkezdődött, talán nem kell sokáig várnunk. De bárki lesz is az új Kepler, a mai útkeresők munkája benne lesz a jövő elméletében, tehát munkájuk hasznos, még akkor is ha sok tévedéssel terhelt. Ezzel szemben nagyrészt haszontalan és káros azoknak az ádáz harca az új ellen, akik szinte vallásos hittel csüggenek a régi einsteini relativista világképen. Ők kitartanak a végsőkig, végül kihalnak, mit az utolsó mohikán.
Ez csak azért van, mert az általad emlegetett iskolában teletömték a fejedet az általad felsorolt az ökörségekkel.
A proton és az antiproton ugyanaz a hidrogénatom, csak egyszer pozitív ionos állapotban, máskor pedig negatív ionos állapotban. Az elektron és a pozitron ellentetten ionizált gázatomok, melyeknek a tömege az ionos állapotukat és a hullámtulajdonságukat okozó fotonok, X-ray fotonok tömegével növekszik meg. Chadwick neutronja 20 percig vigyorgott a ködkamrában egy ködcsepp hátán és esze ágában sem volt valamelyik atom magjába belemászni. A vigyorgást megunva 20 perc után elbomlott egy pozitív hidrogénionra és egy negatív töltésű gázatomra, mely elektron néven volt emlegetve a modern fizikának nevezett áltudományban. James Chadwick neutronja egy húsz perc alatt elbomló gázmolekula.
Az atomoknak van egy olyan tulajdonságuk, hogy egy adott energiaszintig csak az egyik fajta töltés által kerülnek ionos állapotba, majd pedig afelett mind két töltés által. Ezért is kell hűteni a processzort, mert egy adott hőmérséklet felett a szilícium is mind két töltés által ionos állapotba tud kerülni, így emiatt rövidzárlat jön létre a processzorban.
Az, hogy a hidrogénatom nem protonból és elektronból áll, jól bizonyítja az LHC kísérlet is. A Bohr atommodellben az atommag körül keringő elektronnak néhány elektronvolt a kötési energiája a hidrogénatomban. Az LHC-ben a 125GeV-os elektrosztatikus tér úgy kapná szét, mint foxi a lábtörlőt. Az elektron az anódba repülne, míg a proton szedné a lábát a katód felé. Ez nem történik meg. A kretének még nem jöttek rá, hogy a hidrogénatomoknak az anódra történő injektálásakor nem proton részecskéket nyernek, hanem hidrogénatomokat ionizálnak.
Az elektronoknak semmi közük az elektromos áramhoz. Az útjukba helyezett fémeken nem tudnak áthatolni, míg a velük azonos hullámhosszúságú X-ray fotonok simán megteszik ezt. Az elektronok kizárólag vékony molekula és kristályrétegeken tudnak áthatolni. Ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni, több mint 3600 voltos ionizáló feszültségre van szükség.
Az akadémikus, grafénkutató Bíró László Péter nyilatkozta anno azt a baromságot, hogy milyen érdekes, hogy az elektronok a grafénben a fotonok tulajdonságával bírnak, azaz nincs tömegük.
1./ A látható fény tartományában a fotonok tömege m = E/c2 , ami nem nulla, hanem 10-36kg.
2./ A grafénben csak töltések áramlanak atomról atomra mindenféle részecskemozgás nélkül.
Elemi marhaságokat állítasz, ha töltések hagynák el az antennát, akkor lassan elfogynának belőle az elektronok meg a protonok, elfogyna az antenna anyaga. Az antennába nem lőnek töltéseket, csak ide-oda mozgatják őket, ráadásul csakis az elektronokat.
Te még egy villanyszerelő szintjén se érted a villamos jelenségeket.
Az a marhaság, amit te mondasz. Amikor az antennádba lövöd a töltéseket, akkor az antenna körül örvényes mágneses mező indukálódik. Ha a töltések nem lépnének ki az antennádból, akkor a mágneses mező sem indul meg az antennától mivel azokhoz a töltésekhez tartozik, amelyek indukálták.
