>>én a topic eddigi anyagából azt szűrtem ki, hogy a Pajzs (kontra) és többiek (pro) vitájából Pajzs került ki győztesen.<<
Nagyon jó, hogy azt mondod, "én [...] azt szűrtem ki", meg utána úgy folytatod, "számomra", meg "szerintem". Ezek kulcsszavak. Mert ebben a vitában nem lehet abszolút győztes, a kérdés, hogy van-e reinkarnáció, vagy sem, csak személyes szinten dönthető el.
>>El kellene végre ismerni, hogy a reinkarnáció egyik lényege, hogy levegye a válladról azt a felelősséget, amelyet az Istentől kaptál. Azaz: "Ha most nem ment, sebaj, majd legközelebb!" Képzeld csak el a nagy népirtókat, pl. Joszifot, Adolfot (vannak még elegen) amint szép lassan dolgozzák föl "múltjukat" új mivoltukban??? Aztán végül lesz belőlük (meg belőlem is) egy nagy semmi mondjuk a Nirvánában, marha nagy boldogságban. Bocs de ebből én nem kérnék!<<
Miért kellene ezt elismernünk, jó lovag? Amit itt írsz, ahhoz hasonló felületes összegzést a kereszténységről is írhatnánk: "egyik lényege, hogy levegye a válladról azt a felelősséget, amelyel Te magad bírsz. Krisztus meghalt a kereszten a bűneiédért, és átvállalta bűneid terhét. Mostantól ölhetsz, csalhatsz, csinálhatsz bármilyen gonoszságot, csak arra vigyázz, hogy mielőtt meghalsz, bánd meg a bűneidet, és térj meg." Te mint keresztény, bizonyára látod, hogy ez mekkora butaság, és mennyire ellentétes a keresztény szellemiséggel. Tudod, mert ismered a kereszténységet. De mondjuk a buddhizmust is ugyanilyen jól ismered? Belülről? Megértetted a _lényegét_? Ha igen, akkor elmondhatod, mit jelent a reinkarnáció. Ha nem, akkor csak kívülállóként nyilatkozhatsz, és az lehet, hogy ugyanolyan csacskaság lesz, mint amit én írtam.
>>Zagyva és értelmetlen butítás<< - írod a reinkarnációt támogatók írásairol. Nem szokták ugyanezeket a szavakat használni a keresztényésgre azok, akik nem ismerik belülről, nem tudják a lényegét?
Bizonyítékokat követelsz - nem ugyanezt követelik Tőled azok az ateisták, akik hitedet "zagyva és értelmetlen butítás"-nak tartják? És tudsz nekik olyan bizonyítékot adni, amit ők is elfogadnak?
Hogy a reinkarnáció _Neked_ nem létezik, az nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem létezik.
Járj békével
Borz
ui: Amúgy ha jól tudom, Mohammed is találkozott Istennel, és tőle kapta a Koránt. Ráadásul Jézus után, akit az Iszlám "csak" egynek tart a korábbi próféták közül. Tehát ha az alapján választanék vallást, hogy kitől származik az a tudás, akkor választhatnám az Iszlámot is.
Szeretném jelezni, hogy nagyban egyetértek Pajzzsal, amikor kérte, olvass erről a fórumról többet. Én magam többször is hozzá akartam szólni, de mivel nem tartottam magam mégsem elég jónak ebben a vitában, inkább olvasó maradtam.
Most azonban azt érzékelem, mintha Te legeslegelőről kezdenéd a dolgokat!
Hogy ebben a fajta fórum-keretben milyen nehéz egyesíteni és újra fölidézni dolgokat, azt a "Nézdcsakmegitt..." topicban fejtettem ki a Törzsasztalon. Azt hiszem ez Rád is igaz. Sajnos épp azt nem lehet jól és gyorsan megcsinál (no nem lehetetlen, azt már tudom néhány ottani hozzászólótól), hogy az ember "belehivatkozzon" a hozzászólásba hogy nézd csak ezt, meg ezt, meg ezt.
Nos hogy a szót szóba fölöslegesen ne öltsem, én a topic eddigi anyagából azt szűrtem ki, hogy a Pajzs (kontra) és többiek (pro) vitájából Pajzs került ki győztesen. Számomra az derült ki, hogy érveivel szembem az összes "pro" szólam vesztett. Szerintem ennek tudható be, hogy a topic majdnem elmerült!
Például: Nem sikerült senkinek a Bibliával igazolni a tant (szerintem nem is lehet), nem sikerült Illéssel igazolni (ez is lehetetlen feladatnak bizonyult), de mással sem. Most ellenben Te majdnem ugyanezzekel jössz! Ha Pajzsban lenne annyi erő, kezdhetné újra.
Mindegy, ez is csak azt bizonyítja, hogy azért a Nézdcsakmegittel kicsit igazam van, tehát újaknak lehet a régi is új.
Az Istennel és az ő kinyilatkoztatásával kapcsolatos problémáidra csak azt tudom válaszolni, amelyet egyébként a Jehovistáktól tanultam (magam katolikus vagyok) hogy ha valaki választani akarna vallást, az első kritérium az lehet, ki tanította. Az pedig semmiképpen nem lehet véletlen, hogy csakis a zsidók (ebből a keresztyének) származtatják a vallásukat a Teremtőtől. Bár ezt bárki megtehetné, mégsem teszik meg, valószínűleg mindennek van határa! A hitet pedig igenis a tapasztalatnak kell alátámasztania, tehát a bizonyítékok nélküli hit nem hit hanem csak zavaros képzelgés. Aki bizonyítékok nélkül hisz az gyogyós!
Igenis bizonyítanod kellene hitedet (ha van), persze a magad bizonyítékaival. Akkor azokról lehetne beszélgetni.
A világ királya, a Sátán (ha tetszik a Vádló) mindent megtesz, hogy az embereket az Istentől elfordítsa. Hatalmában áll angyalként, látomásként vagy akár (mai divatos szóval) ufóként is megjelenni és tanításokat, "megvilágosodásokat", vallásokat stb. terjeszteni. A legnagyobb dobása azonban, hogy állandóan azt terjeszti magáról, hogy ő nem is létezik!!!
Sajnos a lélekvándorlással kapcsolatos tan is kiváló arra, hogy az embereket (szándékosan nem írok felekezetet) az egy igaz Istentől elfordítsa . Számomra, ennek a topicnak az olvasása során egyre inkább ez a nézet erősödött meg. Zagyva és értelmetlen butítás, se füle se farka. Bizonyítékok nélkül kínálja föl az embernek a "javítást" egy új életben s a delikvens csak akkor eszmél föl hogy NINCS MÉG EGY sansz, azért kell felelősséget vállalnia a Teremtő előtt, amit addig tett, mikor már késő.
El kellene végre ismerni, hogy a reinkarnáció egyik lényege, hogy levegye a válladról azt a felelősséget, amelyet az Istentől kaptál. Azaz: "Ha most nem ment, sebaj, majd legközelebb!" Képzeld csak el a nagy népirtókat, pl. Joszifot, Adolfot (vannak még elegen) amint szép lassan dolgozzák föl "múltjukat" új mivoltukban??? Aztán végül lesz belőlük (meg belőlem is) egy nagy semmi mondjuk a Nirvánában, marha nagy boldogságban. Bocs de ebből én nem kérnék!
Mivel nincs értelme sem magamnak, sem másnak ehelyütt hazudni, azt kell mondanom, akkor is ezt írnám, ha nem lennék Istenhívő. Viszont ha elfogadom a Tudat magasabbrendűségét az Anyag előtt és ebből levezetem Istent, a Teremtést és a Létezést, a reinkarnációnak semmi hely nem marad.
Aranyviki babérjaira pályázok, ezért én is kilóméteres idézgetésbe kezdek.
"A reinkarnácíó a lét alapténye.
A pozitív és a negatív pólus közötti ingadozás következménye.
Az Egy, amely a teremtés pillanatában kettészakadt, hol az anyag, hol az energia állapotába kerül. E két szó alatt én most nemcsak a fizikusok által meghatározott fogalmakat értem, hanem egy sokkal tágabb értelemben vett metafizikai valóságot is. Amikor anyagi állapotába kerül: látod - amikor energiává válik: nem látod. Amikor "megnyilvánul": az anyag a valósága. Amikor "nem nyilvánul meg": az energia. De ezt csak azért mondod így, mert te most az anyag negatív állapotában élsz, és a folyamatnak csakis az egyik fázisát érzékeled. Ha meghalsz, és a másik oldalra kerülsz, az energiát tartod majd valóságnak, és az anyagi világot látszatnak, nem egészen reálisnak.
Ha egy foton végigszáguld egy fényképlemezen, hajszálvékony ezüstcsíkot látsz magad előtt. De ha ezt a csíkot roppant erős nagyítású elektronmikroszkópon át megnézed, látod,
hogy korántsem folyamatos vonal, hanem egymástól távol levó pontocskák sorozata, amelyeket csakis a szemed kötött össze. Ezek a pontok azok a helyek, ahol a foton "megnyilvánult", és ütközött a lemez ezüstjével. A köztes helyeken "eltünt", nem hagyott nyomot maga után. A foton ugyanis villámsebesen reinkarnálódott. Hol anyaggá vált, hol energiából anyaggá, hol energiává - így suhant végig a lemezen, s amikor újra és újra feltűnt már bizonyára nem ugyanaz a foton volt: csak az erő volt azonos, az iránya, s az az energia, amely mindig újraszülte önmagát.
Anyag és energia: ugyanannak a valóságnak kétfajta állapota. Egyik a másikban benne van, s ahogyan nincs "csak" anyag és "csak" energia, úgy nincs idealizmus és materializmus sem: egyik a másikban látensen szunnyad, s egymásba átalakul. Az energia éjszakája az anyag, s az anyag éjszakája az energia.
A Lélek természetté alakul át, s a természet újra lélekké, követve a nagy kozmikus Teremtő ki-, és belélegzésének törvényét.
Maga a folyamat egységes és szüntelen.
Célja pedig a tapasztalatok útján való fejlődés.
Az élet titkát minden mélyenlátó szemlélet a csillagászatban, a fizikában, a metafizikában, de főképp a biológiában az egyre táguló spirál képében ismerte föl. Két ellentétes erő mozgásából jön létre, de maga a spirál is kettős, s ez adja a feszültséget nemcsak az örökös forgáshoz, de a táguláshoz is.
Mert ez a spirál spiritualizálódik: ezt nevezzük fejlődésnek.
Ebben a "fejlődésben" az a legkellemetlenebb, hogy mivel egy sötét és egy világos erő mozgatja, állandóan föl kell emelkedni és le kell zuhanni, fölépülni valamivé és szétrohadni semmivé, kibontakozni s tönkremenni, megtalálni s elveszíteni, földúsulni élettel s szánalmasan megvénülni, megszületni s elpusztulni, mennybe repülni s pokolra zuhanni.
Sehol nem lehet ottmaradni.
Hiába jut föl az ember az óriáskerék tetejére, hiába élvezi a magaslati levegőt, s a szép kilátást: a kerék forog tovább, mert tágulni akar, és ezért le kell szálni, és meg kell merülni újra a sötétben, az éntelenségben, a reménytelenségben, a szenvedésben, hogy majd a következő körben s nagyobb rádiusszal talán újra a magasba emelkedjen."
Eddig az idézet, Müller Péter: Kígyó és Kereszt c. értekezéséből. (nyugi, nem ez az egész könyv, csak egy részlet... :-) )
Egyébként magam is valahogy így gondolom, csak szerintem minden körben van esélyünk leszállni.
Várom észrevételeiteket.
Nem véletlenül tanította Jézus, hogy ő hozza az igaz hitet.
Nem véletlenül tanította Buddha az anatmát.
Nem véletlenül tanítják a védák az atmát.
Valahol már írtam, hogy egy vallásnál elsődlegesen mindig azt a történelmi kort és helyet kell tekinteni, ahol létrejött.
Ezt, abból a társadalmi-szellemi hagyományból, állapotból kiszakítva, és kiterjesztve szemlélni; nos, ezzel vigyázni kell.(Vagyis, felismerni a tanításból azt, ami az adott kor és idő függvénye volt. Ha ezt nem tesszük meg "autentikusan", akkor az örökké surlódásokhoz fog vezetni.)
Pajzs:
>"+1.: Elő a bizonyítékokat a hited alátámasztására! " Hitet bizonyítani?, ilyen paradoxont még nem hallottam. X ezer éve csak sötétben tapogatózunk, hiába vannak információink, az ide átjutva felfoghatatlan. Ha bizonyítani lehetne akkor az már nem hit lenne hanem tudás. Akkor már nem lenne többé szükség az EgyigazOkosTojások örökös-értelmetlen hitvitáira. Vallásháborúkra, kioktatásokra, nagymellényekre, mijósrácokvagyuk-szektákra, szentháborúkra, hangyaértelemmel-felfogott felfoghatatlanra-és általa "megmagyarázott" dolgokra.
Alázat, misztikus egyesülés, nyitottság - szerintem legfeljebb igy lehet elérni Őt és nem, átnem élt-könyvből megismert-prédikált hittel. Darálni-darálni mindig csak darálni? Legjobban az tetszik amikor valaki a Biblia egyik szereplőjéről és annak viselt dolgáról úgy beszél mintha a szomszéd Pista lenne akit jól ismer, hiszen ő is ott volt. Magyarázza, magyarázza és tudja hogy az azt nem tette, nem tehette, nem ő volt. Szóval akiknek a Biblia mindenre szemellenző.
A reinkarnációt pro és kontra nem lehet bebizonyítani!!!!!!!!!!!!!! Mint ahogy nem lehet sok mást sem. Ellenben lehet végnélkül okoskodni. Ha valaki bebizonyítaná akkor az egyházak, szekták már széjjel is oszthatnák ingó és ingatlanjaikat.
>"Bár nem túl bíztató, hogy Te és mestered az egyetlen élet és a többszöri visszatérés között nem láttok ellentmondást."
Aki sikeresen leérettségizik egy év alatt annak miért kellene a 4. osztály újra járnia?
Teológiai tudásom minimális, biblia ismeretem karcsú, de a legtöbb nagy tudásúak élete egy csöppetsem vonzó számomra. Tűzzel-vassal Gézák, igen bizonyára kedvesek a Szívének... :))
Máglyák, vidám emberhús és égett könyvszag...Háborúk, örökös-okos háborúk és nem fizikai síkon! Most is itt, Magyarországon.
A reinkarnációban nem hiszek, inkább úgy mondanám ha eddigi életem minden TUDOM-ját, minden tapasztalatát, zsigeri érzését és egy kicsit a sok ezer éves emberiség
okosságát összeadom akkor nem zárhatom ki, jobban nem mint más variánsokat.
A részegségről beszélni (bal agyfélteke) - sok értelme van. Be kell rúgni, hogy megismerd.
A szerelemről beszélni (bal agyfélteke) - sok értelme van. szerelembe kell esni, hogy megismerd.
Zenéről beszélni (bal agyfélteke) - sok értelme van. A zenét hallgatni kell hogy megismerd.
Istenről beszélni (bal agyfélteke) - sok értelme van. Istent átélni kell élni, hogy halvány fogalmad lehessen.
A tudomány (a jelenlegi szemlélettel) sohasem fogja megismerni, bebizonyítani a valóság 90%-át, mert azt fizikai műszerek nem mérik. Igy még várhatsz a válaszra.
Szóval a reinkarnációban való hit csak annyira _igaz_, mint ahogy te _tudod_ hogy nem igaz.
De a te _biztosan tudod_ (100%) hogy nem létezik. Irigyellek.
(Az egyigazaktől való félelmeimet itt már megfogalmaztam:
http://index.hu/forum/forum.cgi?a=t&t=9005993&uq=18 )
Pajzs: Mennyi a keresztények és a zsidók összlétszáma a Föld összes többi lakójához képest? Nalátod, a Föld lakóinak a többsége (Kína, India) nem keresztény!
Egy "kisebbség" hitét, egyigazságát abszolútnak venni... Brutalitás.
A kereszténység csak az egyik lehetőség a számtalan közül, bár általuk a _legmagasabb rendűnek_ tartott hit. Én talán fejlődőképes vagyok, de te számodra a kör valószínűleg bezárult.
Mostanában sajna igencsak időhiánnyal küzdök ezért "hanyagolom" a topicot, de hamarosan újra belevetem magam!
Csütörtökön vizsga, aztán pihi meg írás! (Persze munka mellett.)
""Bár az ateisták és a bigott keresztények biztosan jobban tudják... ""
Joitt drága! Jo hogy te is hozzászólsz, de két dolgot kérnék:
1.: Olvassd el előbb az eddigieket!
2.: Ne minősíts senkit (pl. bigott keresztény), amíg nem tudod megindokolni, hogy milyen alapon és jogon minősítessz!
+1.: Elő a bizonyítékokat a hited alátámasztására!
Hamvas Bélának meg neked is üzenem, hogy nem a kereszténység hozta el az az elvet, hogy csak egy élet van, hanem néhány ezer évvel előbb a zsidók. Ők meg nem maguktól találták ki, hanem az egyetlen és nagyon szigorú Isten nyilatkoztatta ki nekik! Ezt felfogni persze még bizonyára nehezedre esne, de remélem fejlődképes vagy!
Bár nem túl bíztató, hogy Te és mestered az egyetlen élet és a többszöri visszatérés között nem láttok ellentmondást.
Másra most nem is reagálok, mert már mindenről volt szó korábban bőven. És senki nem tudott elfogadható, értelmes választ adni arra, hogy miért "valószínűbb" a reinkarnáció tana, mint bármi más? EZT CSAK TE ÍGY HISZED!!! A hit valamiben azonban sajna nem teszi feltétlenül igazzá a hit tárgyát! Ez a Te nagy problémád is, majd rájössz, csak olvass kicsit!
Azt hiszem Hamvas Béla irta, hogy a kereszténység hozta el azt az elvet, hogy _egy_ földi élet alatt kell sikeresen elvégezni összes leckét (~ egy év alatt kell elvégezni x évfolyam anyagát). Vagyis a kereszténység helyből nem ellentétes a reinkarnációval, csak ebbe az osztályba, olyan "kiemelkedő pajtások" járnak akik szuper gyorsan tanulnak és vizsgáznak. A sikeres vizsga után már miért is születnének vissza? Igy nem érzek ellentmondást.
Ha az élővilágot nézem nagyrészüknek nem sok értelmesnek tűnő feladata van hacsak az nem hogy takarmányok legyenek más állatok számára. Remélem az ember nem csak ok nélkül van itt, s nem takarmány feladatot lát el. Nekem idáig a reinkarnáció a "legvalószínűbb" elmélet arról, hogy miért is születtük meg?
Vagyis most Kis Pistának hívnak, mert épp ebben a színdarabban játszom. A játék célja lelki és szellemi fejlődés. De ha vége az előadásnak és Kis Pista meghal attól én még miért halnék meg? Csak jelmezt cserélek, de ha már az összes feladatot megoldottam akkor végleg feloldódhatok a tiszta Fényben.
Bár az ateisták és a bigott keresztények biztosan jobban tudják...
>>sajnos gondolkodó embereket nem lehet meggyőzni azzal, hogy a gondolkodás hiábavaló, meg, hogy ezt nem is lehe tszavakkal leírni és egyéb kibúvókkal! A gondolkodó emberek már Buddhának sem tetszettek<<
Hmm...én úgy vettem észre, hogy pontosan az egyházaknak és a keresztényeknek nem tetszettek és tetszenek a gondolkodó emberek. Hozsannával, hallelujával, szenteltvízzel és Bibliával szerenék színültik tölteni a koponyákat !
>> A végtelent és így az abszolútumot NEM LEHET VÉGES ÉRTELEMMEL felfogni<<
Ez így igaz ! Logikusan következik ebből, hogy az Atyát sem lehet ! (ugye ?)
Tehát TE SEM TUDOD VÉGES ÉRTELEMMEL FELFOGNI, akkor meg hogy beszélhetsz ilyen egyértelműen és magabiztosan Róla ???
>>A "nagy erőket" csak az elvonult szerzetesek és jógik tudják mozgósítani. Ezek a "nagy erők" azonban, mivel maga a tan is hamis és nem Istentől való, csak a negatív szellemektől származhatnak. Okkult és fekete <<
Akkor miért gyógyítanak azok a szerzetesek, miért tesznek boldoggá tönkrement életeket, miért mosolyognak és tanítanak nyugalomra, békére és bölcsességre, miért makk egészségesek testileg és lelkileg is a jógik, miért van az, hogy aki komolyan jógázik teljesen megváltozik az élete, sokkal boldogabb és harmónikusabb lesz ? És még napestig sorolhatnám pozitív előnyös üdvös hatásaikat.
Az ördög csinálja ugye ? :-OOOOOO
Érdekes tag ez az ördög. Az "igaz vallást" folyton veszekedő, depressziós, elhízott idegroncsok hírdetik (tisztelet a kevés kivételnek, kinek nem inge, ne vegye magára). A "fekete, ördögi mágiát" gyakorlók pedig harmóniában, békében, egészségben és szeretetben élnek. Ilyen pancser volna az a jó öreg sátán ?
Pajzs testvér ! Azt írtad: "CSAK a negatív szellemektől származhatnak ".
Leírom neked, amit egy szomszédos topicban Cserfa hittársadnak már "fejéhez vágtam":
Tényszerűen, axiómaszerűen állítassz dolgokat.Tudod mikor hiszek neked ? Ha bebizonyítod
hogy te egy mennyországi szent, vagy angyal, vagy maga a Jóisten vagy! Ugyanis CSAK ők tévedhetetlenek, CSAK ők ismerik az igazságot. Ha ilyen vagy CSAK akkor állíthatsz ilyen 100 %-os biztonsággal igazságnak valamit. Ha halandó vagy, akkor NEM ! Akkor csak alázattal és szerényen mondhatod a SAJÁT ELKÉPZELÉSEIDET (azt ami benned lecsapódott abból, amit a külvilágból érzékelsz), még akkor is ha azt egy híres Nagy Könyvből próbálod venni.
Kedves Ducklin !
>>érzem, jön majd a kérdés, hogy ha nem léphetünk le róla, akkor hogyan léphetünk le róla?(hogyan lehetséges a megszabadulás). Nos, homo sapiens nem léphet le róla. De ami nincs rajta, annak nem is kell lelépnie ;-)) <<
Mit is mond az Ember Fia a Bibliában: "Embernek ez lehetetlen, de Istennek minden lehetséges !" :)
>>nehéz mindig mindig szétválasztva beszélni, miközben valami közös dologról van szó.
(de mélyen ugyanoda konvergálnak). <<
Hmm...úgy érzem, Lényegre tapintottál. ;-)
>>Buddha le akart törölni bármiféle emberi meghatározást az abszolútumról.<<
Szerintem éppen ezért "nem hitt" Istenben ! Hisz az hogy Isten (s ami általában e fogalomhoz tartozik) egy emberi meghatározás.
Kedves Gethsemani !
>> Akiknek halálközeli élményei voltak, azok közül sokan azt mondják, hogy az elhunyt szeretteivel találkozott. Hogyha létezik reinkarnáció, akkor ez hogyan fordulhat elő? Hiszen az elhunyt szeretteknek is újjá kell születniük, nem? <<
Több magyarázat is van erre a tarsolyomban.
Az egyik:
A túlvilágban nincs idő és tér és egész más, számunkra felfoghatatlan létállapot van ott. Tehát ha belépünk a szellemvilágba el kell felejteni azt hogy milyen évet írtunk a téridő világban, ahonnan jövünk. Eszerint bármikor belépünk oda bárkinek a szellemét megtalálhatjuk.
A másik:
A halál után mindenki egy, a tudatalattija által kreált nem "valós" túlvilági állapotba ("helyszínre") kerül. Tehát egy indián tényleg az Örök Vadászmezőkre stb.
A mai európai embernek most a (kollektív) tudatalattijában ez a legvalószínűbb lehetőség (fehér fény, életfilm, Jézus, szerettek ahalál után. A szellem jó darabig időzik ebben a belső illúzió-túlvilágban, míg ráébred, hogy nem az a valódi. E pszeudo-világban szintén találkozhatunk bárkivel, akit "odaképzelünk".
A harmadik:
A szerettek úgy reinkarnálódnak, hogy kb. együtt kerüljenek testbe velünk, mert a karma kerekén, többé kevésbé együtt inkarnálódunk velük, tehát úgymond megvárnak minket odaát. Ezért találkozhatunk velük.
A negyedik:
A szellemek külön élnek odaát a túlvilágban, akkor is miközben a földön éppen egy x-edik inkarnációjukban léteznek. Tehát, mondjuk Napóleon szelleme most éppen Torgyán Józsefben él a földön, de ha átjutok és Napóleon szellemével kívánok találkozni, a szellem minden további nélkül képes megjelenni nekem a régi Napóleon-jelmezben, ha akar.
Gondolom, jókat röhögtök, hogy ez a big milyen nagy marha. Akkor most jön a hab a tortán: nem tartom azt sem kizártnak és lehetlennek, hogy mind a négy verzió együtt, egyszerre igaz !
Természetesen mindaz, amit leírtam néhány elmélet, egyiket sem tartom (egyesekkel ellentétben !) a Nagy Igazságnak, csak egy valószínűsíthető elképzelésnek az elképzelhetelenről.
Most találtam meg a topicot, még nem olvastam el, de meg fogom tenni. Viszont leírnám, min gondolkoztam el a minap.
Akiknek halálközeli élményei voltak, azok közül sokan azt mondják, hogy az elhunyt szeretteivel találkozott. Hogyha létezik reinkarnáció, akkor ez hogyan fordulhat elő? Hiszen az elhunyt szeretteknek is újjá kell születniük, nem?
Üdvözlet!
(látom mióta mem irtam, kissé előrébb mentek a dolgok, az alábbi irást már két napja fogalmaztam)
Köszönöm kimeritő válaszodat, és álláspondról én is egyetértek vele; egyébként távol áll bárkit is "megtéritenem", tegyen mindenki belátása és tapasztalati alapján; tulajdonképpen csak azér irogatok ide, mert ugye a topic erről szól(és nem látok mást, aki a másik oldalt képviselné(úgy igazában(csak ~big4 es most ~borz)); de hogyha csupa reinkarnácionista irogatna, akkor szkepticista volnék(már csak azért is, mert igen zagyva elképzelések vannak erről(most látom, azt gondolod, hogy az enyémhez képest mi lehet még zagyvább :-)))
(másfelöl most már nem akarok egyszerűen kiszállni a vitából; mert úgy érzem hogy amit "megszeliditettem" azért felelős vagyok (hm.. ez ismerős valahonnan :-))
Noakkor, lássuk a medvét!
"Senki sem volt még ugyanis a túlvilágon úgy, hogy onnan vissza is jött volna
elmesélni, mit látott, mit tapasztalt, mi, hogyan működik odaát."
Isteni kinyilatkoztatásokkal nem tudok szembeszállni...
Ez megérthető azokról az alapokról amin te állsz, de az ellenkezője is megérthető arról az álláspontról amit én irogatok itt kifelé.
"Buddha viszont a saját
ötleteit tanította. *Ő sem volt odaát soha!*
Kizárólag a fantáziájára és a saját gondolataira támaszkodott. Ezt ő maga is elismerte."
*detto mint fent*
Ducklin hitetlenkedve hümmög, és csóválja a fejét. Átlapozza buddhista könyvtárát, de nem talál semmi ilyesmit. Lehet hogy kicsi a könyvtár. Vagy ducklin figyelmetlen.
(Saját fantáziáit? Gondolatait??? ehhh.. (Zen: Az Út: sem tudat, sem buddha)
Buddha ugyanannyira tanitotta gondolatait, vagy fantáziáit, amennyire az előtted levő monitor fantázia és gondolat. ( ;-)).
Azt tanitotta amit felismert. És nem mondott mást, mint azt, hogy azt más is felismerheti. (és nem azt, hogy higgyen benne; sőt, azt tanította hogy még vele szemben is fenntartással legyenek tanítványai; vagyis ne azért higgyenek neki, mert ő a nagy Gautama Sakya Muni Buddha; hanem azért, meg maguk tapasztalták meg(azt, amit ő is elmondott). Ezzel nem célom Krisztust kritizálni. Az más tészta.(és más idő, és más hely, és tökmás gondolkodású és hagyományú társadalom.))
"e hogy ez a világ és benne az élet és az ember is hogyan jött létre, azzal nem
foglalkozott. Tana ezért teljesen alkalmatlan a világmagyarázatra."
Valóban abban igazad van, hogy nem alkalmas teljes világmagyarázatra.
Buddha azt mondta, hogy tudása hasonlatos az erdőhöz, tanítása pedig egy levélhez az erdőből. Azt az egy levelet tanította, ami legbiztosabban vezet a nirvána felé. (És ami akkor és ott a legmegfelelőbb; 500 évvel jézus előtt, és nem júdeában, hanem indiában. Hogy mennyire realizálhatók tanításai a modern ember számára, azon lehet vitatkozni. Elvileg mindig és mindenhol lehetséges; de egyáltalán nem biztos, hogy gyakorlatilag ez a legcélravezetőbb(valamely ponton, valamely időben))
Az erdő többi levelére rátérve, azokat a mahayána filozófia kifejti.
De emiatt erdő lesz belőle, amiben térkép nélkül eltéved az ember.
(itt aztán burványolhatsz kedvedre a világ modellek, világ analógiák stb. között)
Éppen ezt akarta Buddha elkerülni. (mindez már a mostani exoterizálódott mahayánára igaz. Legalábbis arra, ami nálunk lecsapódik.)
Másrészt, valóban azt mondta; ne keresdd a végső okot a létforgatagban.
A létforgatag a múlt homályos mélységeiből a jövő végtelen távlatai felé hömpölyög; a saját törvényeinek alávetve(dharma). Sőt ennél többet mondok: a jövő és múlt, az Ok és az Okozat a végtelen múltban és a végtelen jövőben egybehajlik! (Szimbóluma: a saját farkába harapó kígyó).
És ebben van elásva a reinkarnáció kutyájának néhány darabja. És a létforgatagé is.
(Már előre érzem micsoda kiosztást fogok én ezért kapni... :-) Ok és okozat egybehajlik??? micsoda illogikus sátánság!)
(Akit érdekel és nem kívánja magát átrágni a különböző bálványimádó vallásokon, annak ajánlom olvasson el pár Borges novellát.)
Persze látom, ez ugye szembenáll a Bibliával; ott ugye a végső Ok megvan. (az első mozgató), és ugye a jővő "okozata", "elrendelése" az utolsó ítélet is. (egyébként érdekelne, te mikorra teszed a teremtést? 15 milliárd évvel, vagy 6000 évvel ezelőtre.Tényleg érdekel.)
Itt sem más jelenik meg, mint a horizontális és vertikális irányok összetévesztése(és nem a Bibliára, hanem egyéb teremtésmítoszokra gondolok; pontosabban azoknak a modern ember általi primitív felfogásáról). A létforgatag jellemzően "horizontális" (hasonló egy gömbfelületre, amiről nem lehet lelépni), a "teremtés" pedig jellemzően vertikális irányzatú (szimbólikusan). (és a metafizikában a függőleges irány a fontos). És nem ellentétei, hanem "kiegészítői" egymásnak(következmény-egység).
(érzem, jön majd a kérdés, hogy ha nem léphetünk le róla, akkor hogyan léphetünk le róla?(hogyan lehetséges a megszabadulás). Nos, homo sapiens nem léphet le róla. De ami nincs rajta, annak nem is kell lelépnie ;-))
Nem is beszélve arról, amit Borz mondott. ( nem is beszélek róla :-)
"Mi van a dharmán túl, a dharma mögött? Hogyan jött létre a dharma-rendszer? Tudsz ezekre válaszolni?
Buddha nem tudott! "
Lásd fentebb.
Egyébként szavakkal tudok válaszolni,(ez persze nem jelenti azt, hogy igaz is amit mondok. De szándékosan nem hazudnék) amivel meg megint nem mennénk semmire. (hiába, javíthatatlan szógyűlölő vagyok :-))
"Honnan veszed, hogy ilyesmi bennünk nyugszik? Az abszolút egyben végtelen is. A végtelent és így az abszolútumot
NEM LEHET VÉGES ÉRTELEMMEL felfogni! Az ember értelme pedig, jellegéből adódóan, azaz, mert NEM
ABSZOLÚTUM, véges és az is marad. Bármennyit meditáljon is."
Hajaj, gondoltam hogy ebből gond lesz! :-) (de nem eresztettem bőlére, mert a próblémát pár előző írásomban már érintettem).
Pajzs barátom, minden szavaddal egyetértek! (már alább is egyetértettem).
Az hogy bennem van a lehetőség, értsd úgy, hogy megvan a lehetőség.
(megvan a lehetőség ama "felsőbb én" realizálására, ami CSAK VÉGSŐSORON nem létező, EZÉRT azt mondom, hogy ez a létező; mert jelentkezzen az, aki végsősoron lát.)
Itt súlyosan keverednek a buddhizmus felszíne és a hinduista teóriák, de ez az én hibám, nehéz mindig mindig szétválasztva beszélni, miközben valami közös dologról van szó.
(de mélyen ugyanoda konvergálnak).
A meditáció éppen arról szól, hogyan lehet KIKAPCSOLNI("átszellemiteni","túlhaladni", stb) a véges értelmet. Semmilyen tettel nem realizálható az abszolútum.
"Sajnos gondolkodó embereket nem lehet meggyőzni azzal, hogy a gondolkodás hiábavaló, meg, hogy ezt nem is lehet
szavakkal leírni és egyéb kibúvókkal! A gondolkodó emberek már Buddhának sem tetszettek. Nem véletlenül. "
A kurtafarkúkismalac akar bárkit is megyőzni, mer én nem. Csupán egy felfogásmódot képviselek.(és nem feltétlenül azonosulok vele) ( jól-rosszul. Aki úgy érzi ő jobban, vagy mélyebben érti, annak én örülnék a legjobban (mert én sem vagyok káptalan) (és bizonyosan vannak ilyenek, de nem irogatnak ide, mert ők sem akarnak senkit sem megyőzni. Már ha van gépük :))
A gondolkodás, mint már feljebb írtam, kiegészülve az enyhe szkepticizmussal és belátással az (kiegészülve a magadhoz való feltétlen őszinteséggel) az, ami megvéd az eltévelyedésektől. (hehe, mondod te, bagoly mongya verébnek... :-)).
Viszont állítom, hogy a logika korlátozott hatáskörú( ahogy a term. törvények, a tér, idő is az). Gondoljunk csak a kvantumfizikára. Virtuális, félvalós részecskék kiözönlése a vákumból? Határozatlanság? Ok-Okozat elmosódása? (Ja, rafinált ám a sátán! :-))
Egyébként amikor a illogikátlanságról, meg logika felettiségről beszélek, akkor nem a dadaista művekre, meg a hangyák táncáról a tv-ben, meg nem a mindenmindegyúgysincssemmi-ről beszélek. Mert ez szétesés. Formátlanodás tudatalattiba. Ez a sátán. (vagyis a tudatfeletti, és a tudatalatti is "logikátlan"(logikán mindig a "kétértékűt" értem); de óriási különbség van a kettő között. (mondhatnám menny és pokol)
"1.: Buddha nem hitt Istenben. Mint követője, gondolom Te sem. Márpedig az Abszulútum nem más, mint a személyes,
élő Isten, akin kívül nincs más, és az egész teremtett világ benne van, és az Ő része. Kérdezd meg big4-et, Ő is ezt
mondja."
Egyrészt nem vagyok a követője olyan értelemben, mint amiben ezt használni szokás. Egyszerűen most ebben a témában nyilvánulok meg.
Ha jógáról lenne szó akkor abban, ha zenben, akkor abban, ha egyéb metafizikai rendszerről lenne szó, akkor meg abban. Már ha van kedvem bármit is mondani.
Istenben pedig hiszek. Nem mert bebizonyították, hanem mert éreztem, és ÁTÉLTEM hogy van valami esszenciális és felettünk álló valami, ami minden felett áll, mégis képes megnyilvánulni; aminek létéhez kétség nem fér!
Ez meghatározó élményem egy életre. És nem teszek mást, mint ezt "keresem"(hmm.. rossz szó). És igen, ez kétségkívűl személyes és jóságos, végtelen szeretetet árasztó Istenként jelenik meg (nekem egyébként nem mutatkozott be, hogy ő a keresztények istene, a zsidók istene, Brahman vagy stb. Hanem csak, és egyszerűen és megmagyarázhatatlanul: VOLT. És aztmondom, hogy a személyesség csak az ember elméjének védekezése, nehogy megvakuljon az ő fényében. Mert (és ezt átéltem) FELETTE (nemgyőzök nyomatékosítani) áll személyességen és nem személyességen(egyáltalán: elgondolhatón). Hatalmasabb annál, semminthogy bármilyen korlátolt kifejezés leirja). (persze mondhatod, nem "Istent" "láttam" hanem az ördög volt az, és azért jött, hogy tévútra vigyen. Nem tudhatom. Csak azt tudom, hogy attól fogva más vagyok mint addig voltam. Azóta is azt mondom, egy dolgot sajnálok az életemben, azt, hogy volt idő, amikor gyűlöltem embert. Ma is remeg a gyomrom, ha arra gondolok(pedig már hat éve volt). Ez az élmény egy pillantás alatt kiölt belőlem minden gyűlöletet. Nem hiszem, hogy valaha többé képes lennék gyűlöletre.)
(és mielőtt bárki az alábbiak valamelyikével jönne: nem voltam beszivva, nem nyaltam lsd bélyeget, nem álltam elmeorvosi kezelés alatt, nem kűzdöttem lelki válsággal stb.)
De hagyjuk ducklint, már eddig is túl sokat fecsegtem róla.
Az idézetre válaszolva: miből gondolod, hogy az abszolútum más, mint a Nirvána?
(Mert fenntartom, hogy nem más. Buddha le akart törölni bármiféle emberi meghatározást az abszolútumról. Főleg azokat, amelyeket a maga korában ráragasztottak Indiában)
"2.: Ha az Abszulútum nem élő és nem személyes, akkor nem is tudat. Ha viszont nincs tudata, azt sem tudhatja
magáról, hogy ő abszolútum. Ha a holt abszolútum sem tud magáról, akkor Te, aki parány vagy az abszolútumhoz
képest, hogyan tudnád felfogni az abszolútumot?"
Ha Zen terminológiával élnék, rádcsapnék egyet, és azt mondanám: "A hangyák; akkorák, mint az elefántok!"
Honnan a tudhatnám, hogyan "érez" valami ami felette áll érzésnek és nem érzésnek? Honnan tudhatnám, milyen a tudata annak, ami felette áll tudatnak és nemtudatnak?
És igen, én mint parány, képtelen vagyok felfogni az abszolútumot. De az abszolútum kétségkivül "felfogja" mi az abszolútum.
"A "nagy erőket" csak az elvonult szerzetesek és jógik tudják mozgósítani. Ezek a "nagy erők" azonban, mivel maga a
tan is hamis és nem Istentől való, csak a negatív szellemektől származhatnak. Okkult és fekete!"
A nagy erők használata valóban FEKETE(amint ezt én is leirtam). (legalábbis általában. De ugyanúgy lehetne "jót" is tenni vele.)
"A "szavak mögötti lényeg" pedig a Sátán zavaros káosza."
Próbálom elmondani mit értek alatta. Amikor pl. azt mondod, hogy "Hiszek Istenben" akkor két szót szóltál. Valóban azonban sokkal, de sokkal többet jelent, életed szomorú, vagy borús tapasztalatai, megértései, életednek sok-sok csak számodra érzékelt, sokat jelentő pillanata.(javits ki, ha nem igy van). De mindez nem jelenik meg annak a számára, aki csak ezt a két szót hallja. Számára pl. csak egy elcsépelt formula. Számodra azonban sok-sok dolog "sűritett" kifejeződése. Igy vagyok én is, amikor ama önellentmondásokat halmozom. (csak ha lehet, én sokkal nehezebb helyzetben vagyok, mert könnyen lehet félreérteni. De igy, önellentmondásba sűritve sokkal többet fejez ki számomra, mintha pontosan és precizen akarnám mondani. Mások számára azonban csak illogikus halandzsa). (De ha ezek a mások, nem a logika felől közelitenek, lehet, hogy megértik ;-)))
A továbbiakban megpróbálom kerülni hát ezeket.
Egyelőre ennyi, de most látom, amit eddig végig beszéltem, az mind külsőség. Következő alkalommal megkisérelném elmondani, mi a "belsőség". (bár néha az is kivillant).
>> Valódi Életnek Ti a meg nem tapasztalható, túlvilági létet tartjátok<<
Nem így van (legalább is én nem) ! A valódi élet EZ ITT, csak egy másik "szemüvegen" keresztül.
Hasonlat:
Ha bemész egy 3D (hogy azért egy kicsit most is 3D-zzek:-)) moziba, egy pocsék szellemképes filmet fogsz látni, amíg meg nem tudod, hogy itt egy spéci szemüveggel kell nézni a filmet.
S ha találtál egy szemüveget és fölvetted, boldog, rácsodálkozó örömmel döbbensz rá, hogy abbol az iménti, élvezhetetlen képű sz@rból, milyen szép térhatású film alakult ki.
>> és ahhoz képest mondjátok a valóban és egyértelműen érzékelt világról, hogy illúzió.<<
Mivel, a kettő között csak megélési, tudatossági szinten van különbség !
De ez, hiszem, hogy megtapasztalható bárki számára !
>> De újabb problémácska az, hogy ha mi nem láthatjuk a másik világot, akkor valószínűleg onnan sem látni minket. Hol van hát az illúzió? Ki látja az illúziót? Mi most nem látunk semmit, legfeljebb fantáziálunk, de az nem illúzió. Akkor még illuzórikus képünk sem lehet a másik világról (dimenzió, tudatállapot...stb.), ami alapján bármit is kijelenthetnénk róla! <<
Mindez igaz volna akkor, ha az illúzió egyenlő volna a semmivel.
Az illúzió nem azt jelenti, hogy nem létezik, hanem inkább azt, hogy téves kép. Ha erre a téves képre hisszük, hogy csak és csakis ez lehet a valóság, akkor azt mondom, hogy az a valóság tényleg nem létezik.
Azonban.
A téves kép is mindig reprezentál egy mögötte rejlő valós tartalmat, de torzítva; úgy, hogy nem tapasztalhatjuk a valódi mivoltát, csak egy olyan valamit, melynek tudatában nem lehet megérteni ill. eljutni, ahhoz a bizonyos valódi tartalomhoz.
Visszatérva a 3D-mozis példához:
Amíg nem veszed föl a 3D-szemüveget, látsz ugyan valamit, de használható információ birtokába nem jutsz. NEM TUDOD MIRŐL SZÓL A FILM ! Csak villogó, színes foltokat látsz. A filmet, tehát a valóságot látod, de mésem tudsz vele mit kezdeni, mert (megfelelő "konverter" hijján) fogalmad sincs a lényegéről, a tartalmáról.
>>Mint már írtam, a túlvilágról embernek NINCSEN TAPASZTALATA!<<
Gyarló embernek valóban nincs. Szvsz, felébredt, látó ill. megvilágosodott embernek bizony nagyon is van !
>>De ha már ott is ismerős leszel (színről színre látsz) akkor összeáll, kitisztul a kép.Nem kell tovább tapogatóznod a sötétben és hinned, mert tényszerűen megismered az EGÉSZ ÉLETET, mindkét felét együtt! <<
Egyetértek, és magam is valami ilyesmiről ill. erről beszélek. De az alább miért írtad akkor, hogy:
"Az Élet pont az, amit most csinálsz, amit most, ebben a pillanatban is megélsz! " ??? (mellesleg egyébként ez is igaz...)
Most akkor igazam van, vagy igazam van ? :)
>>Nyilvánvalóvá vált, hogy a reinkarnáció tanát úgy lehet csűrni-csavarni, ahogy arra éppen szükség van a térítéshez<<
Mint ahogy a kereszténység és a Biblia tanát is ...!
Töménytelen bizonyíték van erre (kár volna ez ügyben vitába szállnod), úgy vélem sokszorosan több, mint a reinkarnációs tanoknál !
>>Nevezetesen, hogy szerinte Illés MEGVÁLASZTHATJA, hogy az eddigi életei közül, mikor melyiket VESZI ELŐ ÚJRA!!! Tehát mindig abban a testben, létformában, tudatállapotban tud megjelenni, ha akar, ami éppen szükséges! Mondanom sem kell, ettől kezdve az egész mondókája a reinkarnációról súlytalanná, már-már nevetségessé vált.<<
Először is Müller Péter is csak egy tanonc, mint én, csak valamivel talán előrébb tart. Tehát tévedni, pontatlanul tudni valamit neki is "megengedett".
Azonban, inkább csupán fogalmazási és (ismét ide jutunk) értelmezési hibát, ill. elentmondást látok mindebben, nem többet.
Mellesleg, a sztori, amit leírtál számomra nem zavarja össze a dolgokat. Hisz azon a szinten, ahol gondolom Illés próféta leledzik, vélhetőleg nincs idő, sem tér. Tehát a mi (3D) világunkban, ott, akkor és úgy jelenik meg, ahol, amikor és ahogy csak akar. Hatalma van rá.
Másszóval, az Úr "odaátról" BÁRMIT képes nekünk "vetíteni".
Nem véletlenül mondta Jézus: "Embernek ez lehetelen, de az Atyának minden lehetséges ! "
Fölösleges itt logikát keresni, hisz mint már említettem: Isten útjai kifürkészhetetlenek.
>>Vigyázz, Sátán nem Te vagy és nem is a Te Éned vagy egód, de olyanná válhatsz mint Ő<<
Teljesen bizonyosan nem vagyok, de részben igen, hisz hitem szerint, mindnyájan egy "kisördögből" és egy "kisangyalból" állunk. Van egy sátáni énünk (ego) és egy Isteni Énünk.
Ösztönembernél, tömegembernél, kollektív tudatú, de többnyire még az induviduális tudatú embernél is szinte teljesen az ego uralkodik. Persze azért a Felső Én is "megnyilvánul" néha, hisz próbálunk szeretni, élvezzük, értjük a művészeteket, átélünk katarzisokat, van morálunk, néha lovagiasak vagyunk, tudunk megbocsájtani. Ezek a Felső Éntől "szivárognak" belénk. Ezek Isten "hasonlatosságai" bennünk.
Az ego olyan, mint a rákos sejt. Azt "hiszi", hogy azzal, hogy "élősködik az anyaszervezeten" önmagát örökké fönn tudja tartani, és hogy ez így jó neki. Nem veszi észre, hogy önmaga alatt vágja a fát.
>>Az ego önmagában nem rossz. Sőt, ego-én nélkül nem is léteznél<<
Így van. Persze hogy nem rossz (ki mondta ?), hisz semmi sem rossz.
Egy szükségszerű és valamelyest szükséges létező jelenség.
Azonban nem üdvös.
Az ego küzd az ellen, hogy a Felső Én kerüljön dominanciába mert "azt hiszi", hogy akkor elveszett. Nem veszi észre, hogy a felébredéskor csak qvázi szűnik meg, hisz csak átlényegül. Erről nem vesz tudomást és minden eszközt bevetve tűzzel vassal, az utolsó erejéig küzd az Isteni Én ellen.
Remélem, nem voltam kellemetlenül hosszú és tudtál (tudtatok?) követni !
Pajzs hozzaszolása nagyon hűen tükrözi a bibliai tradíció felfogását. Müller Péterig (amit nem bírálnék) teljesen egyet is értettem vele. Mindazonáltal helyet adnék big véleményének is (hogy miért, azt a "Mentális programozás" topikomban kifejtettem).
Hát nem egyszerű zöldágra vergődni! De talán ez is a dolog szépsége. A tudást nem adják ingyen. Lássuk a mai penzumot.
""Amiről én beszélek, ott a végcél az Élet VALÓDI megélése, csak sajnos ezt te a nagy semminek értelmezed. ""
Én valószínűleg azért értelmezem így, mert eddig a Te szavaidból ez derült ki. Az álláspontod eddig kísértetiesen hasonlított az "ellobbanás"-nirvána elmélethez.
""Senki nem állította, hogy az élet önmagában: átok. Csak sajnos fogalmunk sincs róla milyen az Élet valójában ! Egy szánalmas, görcsös, sémákból, klisékből, összetákolt torz lencsén át szemlélődünk.""
1.: Az Élet pont az, amit most csinálsz, amit most, ebben a pillanatban is megélsz! Ezt pedig ha figyelsz, megismerheted. Hibás, hogy egy téves tanítás hatására, a Valódi Életnek Ti a meg nem tapasztalható, túlvilági létet tartjátok és ahhoz képest mondjátok a valóban és egyértelműen érzékelt világról, hogy illúzió. Az értelem megerőszakolása azt állítani a mi valódi, érzékelt világunkról, hogy ez az illúzió és a másik meg a valódi, amit egyáltalán nem érzékelünk, nem tapasztalunk. Ezek szerint Te sem, én sem, ez a számítógép sem valódi és a vitánk is csak illúzió. Na ne már...
Az illúzió, mint "látomás" valódi, de az amit mutat, az nem létezik. Tehát ha valaki odaátról látná a mi világunkat, akkor az neki illúzió lenne (ha jól értem) és a benne látott dolgok egytől-egyig nemlétezők. Azaz mi sem létezünk. De újabb problémácska az, hogy ha mi nem láthatjuk a másik világot, akkor valószínűleg onnan sem látni minket. Hol van hát az illúzió? Ki látja az illúziót? Mi most nem látunk semmit, legfeljebb fantáziálunk, de az nem illúzió. Akkor még illuzórikus képünk sem lehet a másik világról (dimenzió, tudatállapot...stb.), ami alapján bármit is kijelenthetnénk róla! Mint már írtam, a túlvilágról embernek NINCSEN TAPASZTALATA! Kizárólag arra hagyatkozhatunk, amit az élő és velünk időnként közvetlenül is (prófétái és Jézus által) kommunikáló Isten közölt róla. Ugyanis Ő hozta létre azt is, és csak Ő tudja milyen. A különválasztás meg nem véletlen. Egy átjáró van, a halálon át.
Természetesen ott is van Élet! Egy másfajta Élet, mint itt. De az az Élet semmivel sem Valódibb, mint ez itt. Itt ez az Élet a Valódi Élet, ott meg az ottani Élet a Valódi. Ilyen egyszerű és ésszerű ez.
Tévút, hogy sokan a most megélt és megélhető Életet megvetik, illúziónak mondják és ácsingóznak az ottani Élet után. Így pont ezt az életet nem élik meg rendesen, mert tökéletlennek tartják és szabadulni akarnak tőle. Ez a földi élet így kárba vész és még egy ilyen nem lesz. Legalábbis a Teremtő Isten szavai szerint. Én neki hiszek. Hát nem sírásra ösztönző látni, hogy hogyan herdálják el sokan ezt az egyszeri és megismételhetetlen csodát?
Amikor élhetnének boldogan is, élvezve az életet és igenis kötődni hozzá. Isten nem kitolásból adta nekünk ezt az életet, hanem, hogy élvezzük és örüljünk neki, ki-ki az adottságaihoz mérten. Ugyanakkor Ő is óvott attól, hogy túlzottan ragaszkodjunk bármihez is, ami földi, anyagi és múlandó!
De szó sincs az Élet és a földi adottságok megvetéséről! Csak helyesen kell vele élni. Ezt értették meg a keresztények is, amikor (bár nagyon szerették az életet és nagyon szerettek élni) önként feláldozták az egyetlen földi életüket Krisztus tanításának megtartásáért. Hiába volt az üldöztetés, a kínzások, a halál, mert ott lebegett előttük Krisztus ígérete a túlvilági boldogságról és ÉLETRŐL. Ő azt mondta, hogy óvják az életüket, használják mértékkel és javukra a világot (merthiszen éppen erre lett teremtve), de ne féljenek elhagyni sem, ha van olyan dolog, ami indokolja (pl. ha Istent vagy Krisztust kellene megtagadni, vagyis az igazságot), mert ezzel nincs vége. Odaát is van élet, sőt, jutalom is azoknak, akik emberséggel, jósággal, szeretettel élték meg ezt az életet.
2.: És ehhez kapcsolódik a másik megjegyzésem: Az Újszövetségben azt olvashatjuk, hogy most csak tükör által, homályosan látunk, de akkor majd színről színre. Ez azt jelenti, hogy Isten teljességét, teljes "világát" és Őt magát (most ne kérdezd, hogy ez vajon mit takar, talán Krisztusban) fogjuk "látni", érzékelni. A lényeg, hogy érzékelni fogjuk! És nem eggyéválunk, vagy feloldódunk, hanem MI MAGUNK érzékelünk, megtartva egyedi és egyéni személyünket! Király! Isten (Atya, Fiú, Szentlélek személyében) örökéleten a teljes önazonosság megtartásával ÉLT időtlen életet érti és ígéri nekünk. Kicsit jobb, mint feloldódni és mindent elveszíteni. Tehát a "tükör", a "klisék", a "torz lencse" részben igaz, de nem arra vonatkozik, hogy ezt a mostani életet megvessük, lekicsinyeljük. Mondván, hogy ez úgyis csak egy torz kép vagy illúzió. Nem! Amit nem látsz jól, csak tükör által, torz lencsén át, az nem ez a világ, nem ez az Élet, hanem azt nem látod, csak homályosan, hogy mi van odaát és milyen együtt a két fél! De ha már ott is ismerős leszel (színről színre látsz) akkor összeáll, kitisztul a kép. Nem kell tovább tapogatóznod a sötétben és hinned, mert tényszerűen megismered az EGÉSZ ÉLETET, mindkét felét együtt!
""A megvilágosodás: a Valódi Élet felfedezése, a sátán (ego vagy ahogy Müller Péter emlegeti: kundabuffer) torzításának felszámolása. ""
Vigyázz, Sátán nem Te vagy és nem is a Te Éned vagy egód, de olyanná válhatsz mint Ő, ha hozzá hasonlóan szembehelyezkedsz Istennel és valódi tanításával. Az ego önmagában nem rossz. Sőt, ego-én nélkül nem is léteznél. Az énkozpontúság, azaz egoizmus a rossz, mert akkor az adott ember önmagát helyezi a középpontba, a fő helyre. Minden mértéke az ember, ő maga lesz és nem Isten. Az ember akarata Isten akarata fölé kerül. Ekkor másoljuk le Sátán baklövését, aki ezért lett "bukott angyal". Ekkor kicsit mi is sátánok leszünk. (Sátán = ellenszegülő, megrontó, szétszóró.)
Van egy sztorim Müller Péterről. Egyik előadásán megkérdeztem tőle (miután óvatlanul előhozakodott Keresztelő János Illésítésével), hogy a sok ellentmondás mellett, mit szól pl. ahhoz, hogy Illésnek előbb Illésként kellett ugyebár léteznie, aztán (meg sem halt, hanem Istenhez ragadtatott el) jóval később Keresztelő Jánosként "reinkarnálódnia", majd hirtelen újra Illésként kellett megjelennie Mózessel együtt és beszélnie Jézussal. Kicsit bajban volt, de miután kétszáz ember várt válaszra, ezért kivágta magát, méghozzá úgy, hogy a reinkarnációnak egy teljesen új, helyben kitalált kiterjesztését adta. Nevezetesen, hogy szerinte Illés MEGVÁLASZTHATJA, hogy az eddigi életei közül, mikor melyiket VESZI ELŐ ÚJRA!!!
Tehát mindig abban a testben, létformában, tudatállapotban tud megjelenni, ha akar, ami éppen szükséges! Mondanom sem kell, ettől kezdve az egész mondókája a reinkarnációról súlytalanná, már-már nevetségessé vált. Nyilvánvalóvá vált, hogy a reinkarnáció tanát úgy lehet csűrni-csavarni, ahogy arra éppen szükség van a térítéshez. Persze sok más kérdésre sem tudott elfogadható választ adni. Bizonyára nem ez volt a legsikeresebb előadása. Sok felkészült kritikus jött össze.
Mára ennyit, el kell mennem. Folyt. köv.
Üdv: Pajzs
>> [Buddha] Semmilyen magyarázatot nem adott és nem is tudott adni pl. a világ keletkezésére vonatkozóan. Meg sem kísérelte.<<
Talán nem véletelnül. Elgondolkodtál azon, hogy a magyarázat, az "ezért van, azért van", az ok-okozati összefüggés vajon a külső valóság része-e, vagy csupán az emberi gondolkodás alkotta séma?
>>Mi van a dharmán túl, a dharma mögött? Hogyan jött létre a dharma-rendszer? Tudsz ezekre válaszolni?
Buddha nem tudott!<<
Lehet, hogy épp azért, mert tudott valamit? Esetleg tudta, hogy a végső tudás: nem tudni?
>>Az abszolút megismeréséhez és teljes felfogásához bizony neked magadnak is abszolúttá kéne válnod. De fájdalom, erre nem vagy és nem is leszel képes.<<
Az első mondattal egyetértek. A másodikban viszont ne legyél annyira biztos. :-)
Én is tudom mennyire nehéz egy rögzült és elfogadott gondolatvilágból (hiedelemvilágból) kilépni. Amikor pl. nekem (sok évvel ezelőtt) egy Hit Gyülis srác azt állította, hogy a katolikusok Mária-kultusza egy teljesen rossz és elferdült gyakorlat, akkor én felháborodva tiltakoztam és védtem a Mária tiszteletet. Ezt szinte "hivatalból", mint gyakorló katolikus tettem. Persze én személyesen nem voltam akkor sem kultuszosan Mária tisztelő. Csak annyira tiszteltem, mint amennyire Jézus édesanyját tisztelni kell. Tehát részben úgy védtem azokat, akik kultuszosak, hogy valójában nem is tartoztam közéjük, csak hát ugye a mundér...
Aztán az említett sráctól (és magam is utána néztem) kaptam erre vonatkozó irodalmakat és bizony el kellett ismernem, hogy igazuk van. Azóta én is bírálom a túlkapásokat. (De belülről! Nem rohantam át egy szektába és nem is jutott eszembe, hogy alapítsak egy ezrediket.)
Mindezt azért írtam le, hogy lásd, bennem van készség a másik igazának elfogadására. De kizárólag akkor, ha tényleg igaza van és ezt meggyőzően bizonyítja is! Amíg azonban a története kizárólag másoktól átvett történeteken, tanításokon alapul és ezeket én különösebb nehézség nélkül cáfolni tudom, vagy jobb magyarázatot tudok a kérdésekre adni, addig vajon miért fogadnám el, amit mond?
A Te történeted pl. a létforgatagról, meg a dharmáról, meg a reinkarnációról, meg a létező is meg nem is én-ről és a többiről, bizony csak egy fantázia termék. Senki sem volt még ugyanis a túlvilágon úgy, hogy onnan vissza is jött volna elmesélni, mit látott, mit tapasztalt, mi, hogyan működik odaát.
Erről kizárólag a mindenség létrehozójától, a Személyes Istentől lehet információnk, aki mindezekről kinyilatkoztatást adott. Sehonnan máshonnan. A bibliai tanítások lejegyzőinek nem volt saját megtapasztalása erről. Nem azt írták le, amit ők kitaláltak és elgondoltak a világról és a túlvilágról, hanem amit Isten Lelke sugalt nekik. Buddha viszont a saját ötleteit tanította. Ő sem volt odaát soha!
Kizárólag a fantáziájára és a saját gondolataira támaszkodott. Ezt ő maga is elismerte. Nem hivatkozott soha a Felsőbb Értelemtől kapott, közvetlen és hiteles információra, nem vallotta magát Isten küldöttjének. Nem is volt az, sőt, elutasította az élő, személyes Isten létét. Semmilyen magyarázatot nem adott és nem is tudott adni pl. a világ keletkezésére vonatkozóan. Meg sem kísérelte. Az Ő dharmája csak egy személytelen, holt automata mechanizmus, ami forgásban tartja a világot, de hogy ez a világ és benne az élet és az ember is hogyan jött létre, azzal nem foglalkozott. Tana ezért teljesen alkalmatlan a világmagyarázatra. Pedig hát onnan indul a történet. Őt ez nem érdekelte. Vélhetőleg azért, mert hamar szembesült volna tanai súlyos hiányosságaival. Ezért vetette el a filozófiát is, és a gondolkodó tudósokat is.
Kedves ducklin! Te magyarázatot tudsz adni a világ és az élet keletkezésére? Hogyan keletkeztek a lelkek, amiket aztán a dharma rendszer a reinkarnációval (ami van is meg nincs is ugye) forgat?
Hogyan jött létre az első rózsaszál?
A világból egyértelműen lehet következtetni egy értelemre, amely létrehozta és fenntartja azt! Ha egy egyszerű ceruza sem tud magától létrejönni, akkor hogy tudna egy ló vagy egy ember?
Mi van a dharmán túl, a dharma mögött? Hogyan jött létre a dharma-rendszer? Tudsz ezekre válaszolni?
Buddha nem tudott!
"" Aki eddig értett, annak hiába beszélek, aki meg nem, az ettől úgysem fog
megérteni; de erről a végén bővebben.) ""
Kíváncsi fáncsi lennék, hogy ki értette az előző ellentmondás halmazaidat? Amikor az én valójában nem-én, és a reinkarnáció valójában van is meg nincs is...stb. ingoványában próbáltál összehozni valamit, ami persze nem ment. Sajnos gondolkodó embereket nem lehet meggyőzni azzal, hogy a gondolkodás hiábavaló, meg, hogy ezt nem is lehet szavakkal leírni és egyéb kibúvókkal! A gondolkodó emberek már Buddhának sem tetszettek. Nem véletlenül.
""Buddha, (és mások) saját tapasztalataik alapján mondják. ""
Saját tapasztalat? A túlvilágról és annak működéséről? Nocsak, nocsak. Buddha ÉLT, amikor "tapasztalatokat" szerzett a túlvilágról! Bármilyen mély ellazulás és meditáció nem egyenlő a halállal! A túlvilág pedig attól túlvilág, hogy nem lehet megtapasztalni ebben a világban. Csak a holtak jutnak be! Vissza meg csak és kizárólag Jézus és az általa feltámasztottak jutottak, akik azonban nem számoltak be valamiféle holt és személytelen, dharma-típusú mechanizmusról, sőt, egészen mást mondtak! Jézus egy élő és személyes Istenről, akit Atyának hívott, számol be. Nem egy holt mechanizmusról és nem is a semmiről, amiben feloldódhatsz.
""arról van szó, hogy felébresztjük azt a képességet, az abszolút megismerhetőségének képességét, ami bennünk nyugszik ""
Honnan veszed, hogy ilyesmi bennünk nyugszik? Az abszolút egyben végtelen is. A végtelent és így az abszolútumot NEM LEHET VÉGES ÉRTELEMMEL felfogni! Az ember értelme pedig, jellegéből adódóan, azaz, mert NEM ABSZOLÚTUM, véges és az is marad. Bármennyit meditáljon is. Az abszolútum felfogása és megértése azt vonná magával, hogy egyenlőek és azonosak lennénk Istennel (az Abszolútummal). Ez neked két szempontból is nehéz lenne.
1.: Buddha nem hitt Istenben. Mint követője, gondolom Te sem. Márpedig az Abszulútum nem más, mint a személyes, élő Isten, akin kívül nincs más, és az egész teremtett világ benne van, és az Ő része. Kérdezd meg big4-et, Ő is ezt mondja. (Minden létező végsősoron Isten. A személyek különbözőségén még vitázunk.)
2.: Ha az Abszulútum nem élő és nem személyes, akkor nem is tudat. Ha viszont nincs tudata, azt sem tudhatja magáról, hogy ő abszolútum. Ha a holt abszolútum sem tud magáról, akkor Te, aki parány vagy az abszolútumhoz képest, hogyan tudnád felfogni az abszolútumot?
Az abszolút megismeréséhez és teljes felfogásához bizony neked magadnak is abszolúttá kéne válnod. De fájdalom, erre nem vagy és nem is leszel képes. A véges emberi tudatban tehát nincsen olyan képesség (amit fel lehetne ébreszteni), amely felfoghatná a végtelen Abszolútumot. Kár.
Ez a valós "felismerés".
""Másrészt, ha felismerek, átélek valami olyat, ami sokkal-sokkal harmónikusabb", "nyugalmasabb", "valódibb"; akkor fenntartom magamnak a jogot, hogy efelé törekedjek.""
Felismerted? Átélted? Mesélj!
Azt itt elismerem, hogy az "ellobbanás" = nirvána, az tényleg "harmónikusabb" és "nyugalmasabb", mint a túlvilági aktív élet. Feloldódni a semmiben nagy élvezet lehet(ne ha igaz lenne). Dehogy még "valódibb" is...
""Ellenben tagadom, hogy az élet értelme az élvezetek halmozása volna""
Végre egy gondolat, amiben 100%-ig egyetértünk! Mi is ezt mondjuk Jézus tanítása nyomán.
""Másrészt mit szólsz a keresztény papok és a szerzetesek életmegvetéséhez" (de bizonyára ők is a sátán szolgái, dehát ezt csak a bajuszom alatt pedítem meg :)) ""
Neked van bajuszod? (Csak vicceltem.) A keresztény papok egyáltalán nem vetik meg az életet! Nem tudom honnan veszed ezt?
A szerzetesség meg nem keresztény találmány. Jézus, Buddhával ellentétben, nem alapított szerzetesrendet!
A szerzetesség nálunk nem maga a tan és hit őrzője és letéteményese, mint a buddhizmusban, hanem egy szabadon választott életforma. Léte nem szükséges a hithez és Krisztus követéséhez.
A Sátán szolgája nem attól lesz valaki, mert szerzetesként lemond az élet örömeiről (ekkor csak szimplán szánalomra vagy tiszteletre méltó), hanem attól, ha a Sátán eszközeként, mást tanít, mint amit az élő Isten kinyilatkoztatott. Az, aki emberi tanokat terjeszt Isten üzenetével szemben és ezzel sokakat megzavar, megtéveszt és tévútra visz. Buddha és mások, sajnos Sátán míves eszközei lettek. Persze puszta jószándéktól vezérelve. Biztos vagyok abban, hogy hitték, amit tanítottak. Igaznak hitték, amit mondtak és nem akartak szándékosan ártani vele. Csakhogy, a pokolba vezető út, jószándékkal van kikövezve. A Sátán sok jót és szépet is vegyített a különböző tévtanokba, hogy elvakítsa az embereket. Ehhez nagyon ért.
Ő volt a teremtésben az első, aki rosszul értelmezvén azt, hogy Isten teremtményeként, kvázi Ő is Isten része, egyenlővé tette magát Istennel. Azaz, azonossá Istennel, a személlyel is! Erről próbálom big4-et lebeszélni. Mikor aztán képzelt és beképzelt "istenként", a saját akaratát nem rendelte alá Isten akaratának, akkor Isten kitaszította. Úgy, hogy vissza sem térhet többé. Sátán gyűlöl minket embereket! Mégpedig azért, mert mi bejuthatunk Isten országába, rá pedig pusztulás vár. Rosszul viseli, hogy Ő, aki a teremtett szellemi lények között is az egyik legnagyobb volt, most senki egy egyszerű emberhez képest. Amíg egy ember élete utolsó pillanatáig megtérhet Istenhez (Isten akaratát a sajátja elé helyezi), addig neki ez már nem adatik meg. Az ítéletig ezért ahány emberi lelket csak tud, szintén erre a sorsra juttat. Gyűlöl minket, de amíg nem vont teljesen a hatalmába, addig a legjobb barátodnak adja ki magát. Amikor már nem szabadulhatsz, azt tesz veled, amit akar. Most fut az HBO-n az Ördög ügyvédje című film. Kitűnően mutatja be a módszerét. Simogat és elhalmoz javakkal, amíg csak teljesen az övé nem leszel. Mit is mondott magáról: "Én vagyok az utolsó humanista! Én nem ítélek el senkit, semmiért!" Hát persze, hogy nem. Sőt, elhiteti az emberekkel, hogy más (Isten sem fog ítélkezni). Az Ő valódi "humanizmusa" jól megmutatkozott a filmben. Szerencsétlenné tett, megnyomorított emberek lettek, akiket "szeretett". Családok, kapcsolatok mentek tönkre, megőrültek emberek, öngyilkosok lettek, másokat megöltek...stb. Ez az Ő "humanizmusa"! Mit mond Istenről: "Csak ül ott fenn és élvezi a ti szenvedéseteket. Megtilt minden jót. Nézd, de ne érintsd meg. Érintsd meg, de ne edd meg. Edd meg, de ne nyeld le..." Ez az Ő demagógiája. Istennek nincsen egyetlen olyan rendelése sem Krisztus tanításában, amely ne az embert szolgálná. Minden, amit megtilt, kárunkra van. De hát Ő azért ördög, hogy hazudjon és átverjen, akit lehet.
Sajnos lehet bármilyen csodálatos is egy tanítás és a rá épülő vallás, ha az hazugság. Hiába szép a busz és jól megy, ha az út vége a szakadék, mert rossz térképpel, rossz irányba megy. Akár ha vidám és felszabadult utasokkal is. Isten pedig csak egy "autentikus" térképet adott és egy utat jelölt ki. Jézust és az Ő tanítását.
""A létforgatag "szellem" törvényén való felülemelkedés a fizikai világban a pl. gravitáción való felülemelkedéssel analogon folyamat. (itt jönnek be a jógik különleges képességei a "nagy erők". Ezek "mellékhatásai" a szellemi téren való elszakadásnak, pontosabban "áthatják egymást", vagy ugyanazon jellegű, minden téren megnyilatkozó folyamat. Persze ezek az elszakadás megvalósításának magas fokai.""
1.: A létforgatag "törvénye" nem bizonyított törvény! Kizárólag egy ember, Buddha, kijelentése áll mögötte. Ez azonban édeskevés.
2.: Ebből is kiderül, hogy ez a tan csak a törpe kisebbségnek, az elitnek kínál jutalmat. Kizárólag hatalmas erőfeszítések árán lehet megszabadulni és "üdvözülni". Erre csak a szerzeteseknek van módjuk, akiket mások tartanak el. Mi lenne a buddhista szerzetesekkel és magával a buddhizmussal, ha minden buddhista meg kívánna világosodni és kiszakadni a létforgatagból egyszerre? Mindenki letenné a világhoz kötő munkát és szerzetes lenne. Egy hét alatt kihalnának! Tehát ez a tan valójában csak a szűk szangha-szerzetes rétegnek teszi lehetővé, hogy elszakadjon a világtól és így lehetősége legyen megtisztulni a világ kívánásától és megszabadulni.
A "nagy erőket" csak az elvonult szerzetesek és jógik tudják mozgósítani. Ezek a "nagy erők" azonban, mivel maga a tan is hamis és nem Istentől való, csak a negatív szellemektől származhatnak. Okkult és fekete!
Ezekkel nem a világtól, hanem Istentől lehet kiválóan "elszakadni"!
A többi ellentmondáshalmazt most nem elemzem újra. Csak nyomatékosítom, hogy a valódi igaz Isten nem irtózik a gondolkodástól és a logikától! Egyébként a vertikális gondolkodás is logikus! Csak a sötétség irtózik a világosságtól. Csak az ésszerűtlenség irtózik az ésszerűségtől. A logikátlanság irtózik a logikától. Sátán irtózik Istentől.
A "szavak mögötti lényeg" pedig a Sátán zavaros káosza. Egyszer talán megérted.
(én élvezem... :-) )
(bocs, hogy hosszú vagyok, akit érdekel, remélem elolvassa)
>>Erről írtam big4-nek. Vajon miért ne lehetne kötődni az élethez?
Vajon miért kellene elutasítani az életet, annak örömeivel és bánataival együtt? <<
Ismét értelmezési hiba.
Amiről én beszélek, ott a végcél az Élet VALÓDI megélése, csak sajnos ezt te a nagy semminek értelmezed.
>> Isten teremtését a Sátán akarja megrontani. Ő az, aki Isten élet-ajándékáról elhiteti, hogy az valójában egy átok, amitől meg kell szabadulni. Ha nem kötődsz az élethez, akkor az élet elutasításával az élet szerzőjét, Istent utasítod el! <<
Senki nem állította, hogy az élet önmagában: átok.
Csak sajnos fogalmunk sincs róla milyen az Élet valójában ! Egy szánalmas, görcsös, sémákból, klisékből, összetákolt torz lencsén át szemlélődünk. Amit így látunk és ahogy látjuk az valóban átok. De annak vajhmi kevés köze van az Élethez.
Ha ezt a lencsét sikerül eldobnunk, akkor tudjuk meg mi az Élet.
Ez pont az elutasítás ellentéte !!!!
>>Szerinted és a buddhisták szerint az élet igenlése és szeretete egy kerülendő, hibás dolog. Egyenlő a lenézett nem-tudással. Azt tanítjátok, hogy az az igazi "megvilágosodás", ha valaki eljut oda, hogy elutasítsa, tehernek, átoknak tartsa az életet.<<
Fatálas tévedés ! Jómagam az imént feljebb említett torz lencsén át, "vakon" látott "élet" ( mint már mondtam: ennek kevés köze van a valódi Élethez.) elutasításáról beszélek.
A megvilágosodás: a Valódi Élet felfedezése, a sátán (ego vagy ahogy Müller Péter emlegeti: kundabuffer) torzításának felszámolása.
>>Minden tévtan a megtévesztésen és félrevezetésen alapul! Ez azt jelenti,
hogy NEM MINDEN RÉSZE HAZUGSÁG! Ugyanis, ha minden hazugság volna, akkor kilógna a lóláb (vagy ördögpata).
A Sátán a hazugságait mindig a jó látszatának köntösébe öltözteti. Cukorral vonja be a méregpirulát. Ha kiállna és azt mondaná: "Gyertek erre, én a pokolba vezetlek titeket!", ki menne arra?<<
A józan, következetes és nyitott, tiszta fejjel gondolkodó ember fejében azért meg kéne annak is fordulni, hogy: Nem lehetséges, hogy pont az, amiről te beszélsz, amit te védessz, az is csak egy ilyen "cukorbevonat"...???
>>A hatás-ellenhatás fizikai törvénye tehát teljesen alkalmatlan arra, hogy leírja az állítólagos "létforgatag" működését! <<
Részben igazad van. Tökéletesen nem írhatja le, de analógia állítható a kettő közé. a fizikai hatás-ellenhatás, mint akció- (elkerülhetetlen) reakció, relációjával.
>>Buddha lenézte a filozófusokat és más gondolkodókat<<
Körülbelül annyira, mint Jézus a képmutatókat, vámosokat !
>>Mivel Ő maga egyáltalán nem bocsátkozott bele "kényes" kérdések boncolgatásába, mint pl. világmagyarázat, Isten létének kérdése, saját tanának elemzése<<
Említettem már a klasszikus mondást:
a buták veszekszenek, az okosak vitatkoznak, a bölcsek bólogatnak, és mondhatjuk végül: a megvilágosodottak, csak mosolyognak.
>>Buddha sajnos elutasította ennek értelmét és felesleges, járhatatlan útnak nevezte, holott nyilván nem az<<
>>Mert valóban vannak olyan viták, ahol senki sem akar engedni, még akkor sem, ha nyilvánvalóan nincs igaza<<
Nyilvánvaló, nyilvánvaló...
E hozzáállás csapdájából nehéz kijutni, de ki lehet ! Adja az Úr, hogy mielőbb ráébredj !
Azt hiszed, hogy létezik nyilvánvaló dolog. Pedig hidd el, csak a te szubjektív világodból indulhatsz ki. Nem tudhatod, hogy saját igazságaid másra is érvényesek !
Szvsz a bölcsesség útján az első lépés, a "nyilvánvalóan" -szó törlése a szótárunkból és a világon BÁRMIT alázattal fogadni, semminek sem kizárni a lehetőségét. Hisz oly kevest tudunk...
>>A tetteit és gondolatait kell mérlegre tenni. És segíteni neki, hogyha rossz felé megy. Tagadod ennek szükségességét? <<
Ez szükséges és fontos.
De.
Tudom, hogy számodra ez értelmezhetetlen, mégis leírom.
Szvsz csak látó ember tudja megállapítani embertársáról, hogy üdvös vagy nem üdvös úton jár. (Jézus pl. ilyen látó volt)
Ha te is ilyen vagy, akkor ne vedd figyelembe, amit írtam. Azonban úgy látom, hogy nem vagy, hisz, akkor nem használnád a "tévedés", "nyilvánvalóan" stb. szavakat és képes lennél az univerzális látásmódra a 3D helyett.
>>Már korábban is megakartam kérdezni, hogy szerinted (mivel nagyon lovagolsz ezen a 3D-n) Isten, és pl. a reinkarnációról, a túlvilágról való filozofálás, melyik dimenzióba tartozik? A hosszúságba, a szélességbe vagy netán a mélységbe? Nagyon kíváncsi vagyok, hová helyezed el ebből a három lehetőségből! <<
Pont erről van szó ! Kizárod a lehetőségét, hogy e hármon kívül még lehetnek qvázi dimenziók (sajnos ezt a szót is már megmérgezték, komolytalanná tették, első sorban a sci-fik), pedig már a tudomány is elismeri. Mint már írtam, az Abszolút és a mi 3d "valóságunk" között még jó néhány szint ill. szféra létezik. De nemárt, ha tudod, hogy mindezek tulajdonképpen (ha jól tudom, Duclkin ?) nem mások, mint különféle tudatállapotok.
>>Azt mondod: "innen nézve igazad van". Csakhogy MI MINDNYÁJAN CSAK INNEN TUDJUK NÉZNI!!! A túlvilág felől nem megy a nézelődés.<<
Hallottál már arról a kifejezésről, hogy "elvonatkoztatás" ?
Pl. képzej el egy 2D lényt ! Egy ilyen lény számára nincs magasság és nem képes felfogni ez a kiterjedést.
Ha ezt sikerült megértened. Most próbálj elképzelni egy 4D lényt...
>>Igen! Hitler előtte és utána is egy (1) ember volt.<<
Az, hogy a gyilkos milliókat mentett volna meg vele, nem számít ugyebár...
>>SOSEM becsültem alá az Urat, csak elég jól ismerem ahhoz, hogy tudjam, nem kerül soha ellentmondásba magával.<<
Rendben induljunk ki abból, hogy a Biblia minden szava Isten szava (ahogy ezt te gondolom, gondolod).
És vessük össze az Ószövetség és az Újszövetség számtalan ellentmondását. Akkor most hogy is van ez ?
Értelmezés, értelmezés, értelmezés...
>>Így pl. a dharma rendszer is, amely önmagában(ból) kizárja a személyes, értelmes, teremtő Istent is. Nyilván nem származhat tehát Istentől. <<
Annyira pontosan nem ismerrem, de szerintem nem zárja ki.
Azonban én azt tartom, hogy minden leírt vallás és rendszer (A Biblia is !), napjainkra, emberek által erősen deformálódott. (tudod: "ami jó, tartsd meg"...)
>>Eddig nem tűnt úgy, hogy Jézus igazságát vallanád. Vagy ezt is úgy érted, hogy Jézus igazságát is, meg Buddha igazságát is, meg Mohamed igazságát is, meg Nietshe igazságát is, meg...? <<
Igen és Nem. Ami jó, tartsd meg....
>>Jézus igazságával van egy kis probléma. Kizár más "igazságokat"! <<
Számodra, biztos így van...!
>>Ami azokból Jézus tanításával egyezik, az elfogadható, de ami nem, sőt ellentmond, az elvetendő! Így gondolod Te is? <<
Legyen !
>>Az is nyilvánvaló, hogy az anyagi test is a teljes ember része. Ezzel
együtt, azonban az is nyilvánvaló, hogy az anyagi világ önmagában nem reprezentálja Istent. Mint ahogy az anyagi test sem egyenlő az emberrel, mert az ember is több, mint az anyagi és veszendő teste önmagában. Ezen belül a test egyetlen sejtje sem, (bár azonos a testtel) egyenlő a teljes testtel.<<
Mindez igaz, ha elhisszük hogy az anyagi világ létezik.
De mi van akkor, ha az egészet csak az Atya "álmodja" ...?
>>Isten személyében csupán három megnyilvánulás van. Atya, Fiú (Jézus) és a Szentlélek vagy Szent Szellem. Ennek megértése sem egyszerű.<<
Ha mégis sikerült megértened, akkor jön egy még nehezebb:
Minden és Mindenki EGY !!!
Ha ezt is sikerült megértened, vitánknak vége lehet...
>>Tehát vagy az Atya, vagy a Fiú, vagy a Szentlélek Isten személye lennénk. De nem vagyunk. Vagy Te úgy érzed, hogy igen? Te most Isten vagy, nemcsak minden porcikádban, hanem személyedben is?
Amit gondolsz az most Isten gondolata? Amit teszel az most Isten tette? <<
Igen és Nem ! :)
Az lehetne, ha rájönnék, megélném, hogy az.
>>Hogyan tudnál etalon, mérce nélkül bármit is megítélni? Hogyan döntenéd el fix szempontok nélkül, hogy mi a jó és mit kell elvetni? <<
3D-ben sehogy...
De mivel itt vagyunk és nagyon szeretnéd, ha téridő-szemléletmóddal válaszolnék: bizony kellenek fix szempontok, nekem is vannak. Ezeket vitatod éppen...
>>A Sátánnal ne viccelődj! A reinkarnációs hit mögött ő van. Ő hitette el, hogy az állatokban volt emberek keltek új életre. Ezért tartózkodnak az ezt
hívők az állatok megölésétől és megevésétől. De ez sem Istentől van. <<
Talán így van. Mint említettem, minden vallás mára torzult.
(a sátánnal meg miért ne viccelődjek, hisz őt utálni kell nem ?)
>>Jobban működő, gazdagabb országokban a keresztények is vidámabbak<<
Hmm... Krisztus igazsága és boldogsága politikától, anyagi dolgoktól függene ?
>>Persze ki a tökéletes keresztény? <<
Egy számomra igen fontos dolgot elfelejtettem leírni.
A keresztények folyton vitatkoznak, sőt gyakran acsarkodnak, kiátkozgatnak, pártokra szakadnak.
Viszont eddig BÁRKI, hozzám hasonló, ezoterikus gondolkodásúval találkoztam, 99,999999 százalékban egyetértettünk. SOHA nem merült fel komoly vita...
Amúgy Ducklin jól leírja, hogy amíg az emberi ego logikájával próbáljuk mindezt értelmezni, addig csupa ellentmondásba, paradoxonba ütközünk.
Így jár, aki megpróbál beszélni arról, amiről nem lehet beszélni... (ugye kedves Tomm ?)
Hiába, Isten útjai kifürkészhetetlenek...
Kedves Ducklin !
Egyébként ha másnak sem érthető ez, akkor szóljon (pl big4, érted-e ??)
Akkor most már mint a Sátán leleplezett titkosügynöke folytatnám ördögi mesterkedéseimet. :-) (bár nehezen szántam rá magam, mert ugye pusztába kiáltott szó. Aki eddig értett, annak hiába beszélek, aki meg nem, az ettől úgysem fog megérteni; de erről a végén bővebben.)
"Fontos kérdés, mire hivatkozva mondja bárki azt, hogy minden amit valóban ismerünk, az egyenlő a nem-tudással?"
Buddha, (és mások) saját tapasztalataik alapján mondják.
A tudás pedig nem az, hogy "azonosulni próbálok", hanem ha magam is
felismerem. Buddha és egyéb hasonló tanítások semmit sem érnek addig, amíg nincs saját tapasztalatod(felismerésed), és az után is csak vezérfonal jelleggel hasznosítandóak. (arról van szó, hogy felébresztjük azt a képességet, az abszolút megismerhetőségének képességét, ami bennünk nyugszik (és ezzel egyidőben visszaalakulunk eredetünk felé). Ha ez a képesség aktív lesz, akkor következhet be a "felismerés". Minden tanítás csak "előkészítőleg" hat, de IGEN távol van attól, amit felismerünk(már csak azért is, mert azok szavakba foglaltak, és a "felismerések" nem adekvát módon önthetőek csak szavakba).
"Azt tanítjátok, hogy az az igazi "megvilágosodás", ha valaki eljut oda, hogy elutasítsa, tehernek,
átoknak tartsa az életet. Akárhogy szépítjük, ez sátáni tanítás! "
Ehh, az igazi megvilágosodás nem ez.
Másrészt, ha felismerek, átélek valami olyat, ami sokkal-sokkal "harmónikusabb", "nyugalmasabb", "valódibb"; akkor fenntartom magamnak a jogot, hogy efelé törekedjek. Az életet nem kell megvetni, ahogyan a gravitációt sem vetem meg. Ellenben tagadom, hogy az élet értelme az élvezetek halmozása volna. Úgy mondják, az út a cselekvés-a-nem-cselekvésben, másképpen ha cselekszem, ne azért tegyem, hogy valami önös érdekem vagy vágyam beteljesüljön, hanem hogy "rendeltetésemmel" harmóniában cselekedjek. (az önösség teljes kiküszöbölése)
Másrészt mit szólsz a keresztény papok és a szerzetesek "életmegvetéséhez" (de bizonyára ők is a sátán szolgái, dehát ezt csak a bajuszom alatt pedítem meg :))
Az ének kérdéséről, meg a felismerésről: azt próbáltam meg érzékeltetni, hogy a tudat egyre Tisztábban hatja át az egymás feletti "tudatszinteket".
(de szintváltásnál a már meghaladott szint illuzórikussá válik)
Egyébként ha másnak sem érthető ez, akkor szóljon (pl big4, érted-e ??)
A létforgatag "szellem" törvényén való felülemelkedés a fizikai világban a pl. gravitáción való felülemelkedéssel analogon folyamat. (itt jönnek be a jógik különleges képességei a "nagy erők". Ezek "mellékhatásai" a szellemi téren való elszakadásnak, pontosabban "áthatják egymást", vagy ugyanazon jellegű, minden téren megnyilatkozó folyamat. Persze ezek az elszakadás megvalósításának magas fokai. A szabad akarat nálam, mint már mondtam, annyi, hogy képesek vagyunk ezt megtenni (ezzel szubjektiv és "idealista" megfogalmazást adtam, ezért mondtam, hogy nekem)
Az álabbiakat fenntartom : reinkarnáció minden pillanatban, és soha sem történik. A létforgatag pedigvan, és nincs. A szinteket is fenntartom. Mert a lényeg akkor éretik el, amikor azt tudjuk "realizálni", ami szinteken kívül van(vagy másképpen mindegyikben ott van). Ez azonban ellentétben áll minden olyan megközelítéssel, ami az adott rendszer sajátságaiból indul. Pl. a logikából. Ezért nem magyaráz Buddha, hanem aszongya, hogy magad realizáld a megismerést. (mert bármiféle magyarázattal csak távolabb kerülne attól, ami kívül van a magyarázatok hatókörén. Ez a "vertikális" mozzanat, és ez az adott rendszerből nézve a legnagyobb és misztikus titok. (Egyébként aki ismeri valamelyest a Zent, az tudja miről beszélek.)
Dehát a fentiekben vajmi kevés az esély arra, hogy megérts. (mert ez nem érhető el a klasszikus kétértékű logika alapján. Hanem csak a vertikális mozzanattal(amivel logikán kívüli területre kerülünk). De ha ez megvan, akkor már tudunk a szavak között meglevő lényegre tekinteni, és nem a szigorú logikai értelemben érteni őket)
Talán még ez a válasz is belefér ebbe a napba, bár néhány munkámat halasztom emiatt későbbre, de szeretnék most naprakész lenni és valami lezárás felé terelni majd a témát.
""Egyrészt nem vagyok Buddhista, másrészt pedig én is az élet szépségét és igenlését vallom, továbbá Jézus igazságát. ""
Ezzel alaposan megleptél!
Eddig nem tűnt úgy, hogy Jézus igazságát vallanád. Vagy ezt is úgy érted, hogy Jézus igazságát is, meg Buddha igazságát is, meg Mohamed igazságát is, meg Nietshe igazságát is, meg...?
Jézus igazságával van egy kis probléma. Kizár más "igazságokat"! Vagy ezt hiszed és fogadod el, vagy mást. Jézus tanítását nem lehet egy csokorba fogni más tanítók igazságaival. Persze minden tanításban van olyan, ami a többiben is megvan, vannak átfedések, de Jézus tanítása a mérce a többihez. Ami azokból Jézus tanításával egyezik, az elfogadható, de ami nem, sőt ellentmond, az elvetendő! Így gondolod Te is?
""És ez egyáltalán nem zárja ki azt, hogy MINDANNYIAN ISTENEK VAGYUNK, mert EGY-ek vagyunk az Atyával, ahogy ezt JÉZUS IS TANÍTOTTA !!! ""
Egy látszólag nüansznyi értelmezési problémán nem tudunk hetek óta túllépni. Már sokféle módon próbáltam érzékeltetni a különbséget és most nem is tudom mit mondhatnék még, hogy végre ugyanazt értsük, ugyanazon. Az emberi test és a vérsejt példája volt talán a legjobb.
Isten kb. úgy viszonyul a teremtett anyagi világhoz, mint az ember lelke/szelleme az anyagi testéhez. Nyilvánvaló, hogy az egész teremtett anyagi világ Isten része. Az is nyilvánvaló, hogy az anyagi test is a teljes ember része. Ezzel együtt, azonban az is nyilvánvaló, hogy az anyagi világ önmagában nem reprezentálja Istent. Mint ahogy az anyagi test sem egyenlő az emberrel, mert az ember is több, mint az anyagi és veszendő teste önmagában. Ezen belül a test egyetlen sejtje sem, (bár azonos a testtel) egyenlő a teljes testtel. Önmagukban mindegyiknek van saját önazonossága. A sejt tudhatná, hogy ő egy sejt, és tudná saját határait, paramétereit is, amik megkülönböztetik minden más sejttől és minden más létezőtől. Az ember is ugyanígy megtudja különböztetni magát másoktól és Istentől is. A teljes anyagi világ is saját megkülönböztető paraméterekkel rendelkezik és egyértelműen megkülönböztethető Istentől. De ez nem mond ellent annak, hogy minden egymástól és Istentől megkülönböztethető dolog, ugyanakkor szerves és elválaszthatatlan része Istennek. Maga Isten tett megkülönböztetést a dolgok közé és Ő maga választotta el Önmagát, mint KÜLÖNÁLLÓ SZEMÉLYT minden mástól, az emberi különálló személyektől is!
Valami olyasmi ez, mint a sziámi ikrek. Egy test, tehát test szerint azonosak, de két különálló szellem és személy. Az ember is így Isten. Mindenben Ő vagyunk, kivéve a különálló, szabad szellemünket és személyünket.
Mint ahogy egy ember nem képes érzékelni és azonosulni egy másik ember gondolataival, szellemével, nem képes azonos személlyé válni vele, ugyanígy nem vagyunk képesek Isten gondolataiban sem részt venni, vagy személyével egyesülni, Isten-személlyé válni. "Ki látta Isten gondolatait? Ki fürkészhetné ki Isten útjait?"
Isten személyében csupán három megnyilvánulás van. Atya, Fiú (Jézus) és a Szentlélek vagy Szent Szellem. Ennek megértése sem egyszerű. A misztériumok körébe tartozik. De maga Isten mondta, ezért elfogadjuk. Minden más személy, így az emberi személyek is különböznek Istentől. Nem vesznek részt Isten személyében. Éppen ezért tudunk önállóan funkcionálni. Ha személyünkben is azonosak lennénk Istennel, akkor sohasem lehetnénk azonosak mostani önmagunk személyével. Mert ekkor valóban kizárólag és teljes egészében azonosak lennénk Istennel. Ez esetben pedig egyike lennénk az egylényegű Isten három kinyilatkoztatott személyének! Tehát vagy az Atya, vagy a Fiú, vagy a Szentlélek Isten személye lennénk. De nem vagyunk. Vagy Te úgy érzed, hogy igen? Te most Isten vagy, nemcsak minden porcikádban, hanem személyedben is?
Amit gondolsz az most Isten gondolata? Amit teszel az most Isten tette?
Ugye nem? Remélem, hogy nemmel válaszolsz, mert akkor van benned belátás és alázat Istennel szemben, aki mérhetetlenül nagyobb és több nálad és nálam. Én kicsiny sejtjeként hálás vagyok neki és örülök, hogy ennyi is vagyok! És sosem akarom magam egyenlővé tenni vele, bár teljesen a része vagyok. Nem mondom, hogy Isten vagyok, csak azt, hogy Isten parányi részecskéje, akit megáldott azzal, hogy önálló, szuverén személyem is lehet. Ez a szabad személy tud csak szabadon és önként hódolni neki, aki az ÚR és a végtelen teremtő ISTEN. Tudom hol a helyem Istenben. Egy sejt vagyok a sok közül, de minden sejt fontos neki! És ez elég nekem.
""Valahol olvastam, hogy egy bölcs valami ilyesmit mondott:
Vizsgálódj, szemlélődj, ne zárkózz el semmitől, figyelj meg mindent előítéletek nélkül, s ha ezt megtetted, amit hasznosnak látsz tartsd meg, a többit vesd el ! ""
Ez a Bibliában is szerepel. A Biblia azonban a kezedbe ad egy mércét is, amivel, amihez képest mérned kell minden mást. És ami megfelel a mércének azt megtarthatod, ami pedig nem azt el kell vetned! Gondolj bele! Hogyan tudnál etalon, mérce nélkül bármit is megítélni? Hogyan döntenéd el fix szempontok nélkül, hogy mi a jó és mit kell elvetni?
A jóságról: Hozzám is ragaszkodnak a gyerekek, de ettől még járhatnék rossz úton. Hogy nem ölsz bogarat az a Te dolgod. Az életet a keresztények is tisztelik, de nem fanatikusan. Nekünk szabad állatot ölni étkezéshez, és a szúnyogot is agyoncsaphatjuk, ha megszúr. Isten a mi javunkra és táplálásunkra adta őket, de természetesen emberséggel kell velük bánnunk. A minden élet egyforma eszméje a reinkarnációból ered, ezért óvakodnak pl. a buddhisták életet kioltani. (Nehogy a rossz karmájú üknagyapát üssék agyon.) A Sátánnal ne viccelődj! A reinkarnációs hit mögött ő van. Ő hitette el, hogy az állatokban volt emberek keltek új életre. Ezért tartózkodnak az ezt hívők az állatok megölésétől és megevésétől. De ez sem Istentől van.
Az, hogy sok depressziós keresztényt látsz, az nem a kereszténységből ered, hanem az aktuális politikai, gazdasági és egzisztenciális helyzetből! Jobban működő, gazdagabb országokban a keresztények is vidámabbak.
Persze ki a tökéletes keresztény?
Lássuk a medvét!
""Ismét nem tudsz elszakadni a háromdimenziós, téridő világunk szűk korlátaitól. Innen nézve valóban igazad van. ""
Már korábban is megakartam kérdezni, hogy szerinted (mivel nagyon lovagolsz ezen a 3D-n) Isten, és pl. a reinkarnációról, a túlvilágról való filozofálás, melyik dimenzióba tartozik? A hosszúságba, a szélességbe vagy netán a mélységbe? Nagyon kíváncsi vagyok, hová helyezed el ebből a három lehetőségből!
Azt mondod: "innen nézve igazad van". Csakhogy MI MINDNYÁJAN CSAK INNEN TUDJUK NÉZNI!!! A túlvilág felől nem megy a nézelődés. Tehát, mivel csak és kizárólag innen, e világból tudjuk nézni, akkor ez ugyebár azt is jelenti, hogy innen nézve objektíve is igazam van. Vagyis ami itt igazság, az az egyedüli, számunkra elérhető igazság is egyben, mert mást vizsgálni nem áll módunkban!
""Az aktus előjele általában nem egyértelmű és logikus a mi szintünkön. (pl. megbűnhődött volna az, aki megöli Hitlert, mielőtt hatalomra jut ?). ""
Igen! Hitler előtte és utána is egy (1) ember volt. Minden ember megölése bűn, ami büntetést von maga után. Persze előtte ítéletet!
""Gondolod, hogy a szellemi és érzelemvilágnak nincs törvényszerűsége ? Úgy vélem, ismét alábecsülöd az Urat ! Azt kellene megérteni, hogy CSAK A FIZIKAI VILÁG TÖRVÉNYSZERŰSÉGEINEK ÉS ELVÁRÁSAINAK MEGFELELŐ automatimus nem létezik a szellemi világban. De létezik ott egy másféle, értelmünket meghaladó (bízz az Atyában és hidd el: tökéletes) rendszer. ""
1.: Van törvényszerűsége a szellemi világnak, de az nem a fizikai hatás-ellenhatás törvénye! Én csak ezt mondtam, nem mást.
2.: SOSEM becsültem alá az Urat, csak elég jól ismerem ahhoz, hogy tudjam, nem kerül soha ellentmondásba magával. Ezért nem lehet helyes minden vallási elképzelés róla.
3.. Nem én nem értettem, hogy nem létezik a szellemi világban egy csak fizikai világban működő törvényszerűség, hanem Ducklin. Ne tulajdonítsd nekem ami nem az enyém!
4.: Valóban tökéletes lehet az odaát létező rendszer, amiről kizárólag annyit tudunk, amennyit Isten, az egyetlen általa hitelesített csatornán át (választott nép prófétái és Jézus) adott. Mást nem tudhatunk róla. Tehát minden nem "hivatalos" elképzelés csak fantázia termék.
Így pl. a dharma rendszer is, amely önmagában(ból) kizárja a személyes, értelmes, teremtő Istent is. Nyilván nem származhat tehát Istentől.
1.: Nem kiabálok. Legfeljebb nyomatékosítok.
2.: Az igazság nem a hangerőtől függ, hanem attól, hogy mit mondunk és az amit mondunk, a tézis, antitézis, szintézis folyamán megállja-e a helyét.
3.: Nem ijesztgetek senkit a Sátánnal. (Pláne azért, mert nem ért egyet velem.) Csak rámutatok legjobb tudásom szerint a munkálkodására. Merthogy fel lehet ismerni.
4.: Sátánt kiáltani ugyanazért van jogom, amiért pl. tüzet kiáltani, ha kigyulladt a ház. Vagy ha Téged éppen kizsebelnek a metrón, akkor is kiáltanék, mert úgy gondolom, hogy ezzel jót teszek neked.
5.: Mert a Sátán létezik.
Már több más topicba is szeretnék átnézni, (pl. házasság nélküli együttélés, Mária-jelenések) de sajnos nincsen időm rá. Örülök, ha ide tudok írni. Ha itt lezárjuk, majd átnézek. A "ne ítélj" topic érdekelne. Itt most annyit, mivel kapcsolódik a témánkhoz, hogy Jézus ezen kijelentésébe sokan, sok okból kapaszkodnak. Mindenesetre érdekes, hogy abban az értelemben, ahogy a legtöbben használják, azaz, hogy felmentést kapjanak a tetteikre és ne kritikát, úgy az ördög használta a "ne ítélj" elvét az Ördög ügyvédje című filmben. A film egyébként kitűnően mutatja be a Sátán/ördög tevékenységét. Érdemes megnézni. Al Pacino (az ördög) mondta, hogy "én nem ítélem el az embert semmiért."
Ezzel szemben Isten mindig figyelmeztet arra, hogy felelősségünk van és ezért felelősségrevonásban is részünk lesz. A végső ítélet természetesen csak az Övé! Azonban meghagyta, hogy támogassuk, segítsük egymást a hozzá vezető úton és ha kell, figyelmeztetéssel, vagy akár fenyítéssel is segítsünk másokat. Akkor, amikor figyelmeztetek valakit, hogy rossz úton jár, akkor elítélem az ő rossz útját, de ezzel nyilván nem őt magát ítélem el. Nem is tehetném, mert én/mi nem tudunk büntetést sem kiszabni és feloldozást sem adni az Isten ellen elkövetett bűnöknél. A rajtunk embereken elkövetett bűnök esetében azonban nem csak hogy lehet, de kell is ítélni és büntetni! És megszabhatjuk a megbocsátás feltételeit. Erre épül az igazságszolgáltatás. Szerinted erre nincs szükség?
Az ítélettől azok irtóznak és azok ágálnak leginkább ellene, akiknek vaj van a fejükön és van félnivalójuk!
Én már többször kijelentettem, hogy nyugodt lélekkel állok a bíró elé, bár bűnös vagyok. De tudom, hogy semmi olyat nem tettem, amire ne lenne bocsánat. Ha pedig igen, akkor a büntetés igazságosan fog súlytani. De én nem félek, mert igyekszem elkötelezetten Isten útján járni. Azon az úton, amelyet nem emberek találtak ki (lásd Buddha), hanem amit Ő maga nyilatkoztatott ki. Ez az ÚT pedig JÉZUS, aki az ÚT, az IGAZSÁG és az ÉLET! Ezért nem rettegek tehát az ítélettől! Sőt, a saját érdekemben ELVÁROM, hogy figyelmeztessenek, ha rossz útra tévedek. Ha lopnék, igenis ítéljenek meg, ha erkölcstelen lennék, ítéljenek meg, ha vétenék Isten és/vagy embertársaim ellen, ítéljenek meg! Akinek tiszta az élete és a lelkiismerete, az nem fél és nem utasítja el az ítéletet. Éppen ellenkezőleg, az ítélet eszköz, amivel óvjuk egymást a végső elbukástól! Vagy hagyjuk a másikat a sárba ragadni?
Ez a fajta ítélet természetesen nem a másik ember, legtöbbször alaptalan és szubjektív elítélése, hanem vészjelzés és figyelmeztetés értelemben kell felfogni. A tetteit és gondolatait kell mérlegre tenni. És segíteni neki, hogyha rossz felé megy. Tagadod ennek szükségességét?
Az idézet buddhista iratokból származik. Udána VI. 4. A lényege, hogy Buddha lenézte a filozófusokat és más gondolkodókat. Mivel Ő maga egyáltalán nem bocsátkozott bele "kényes" kérdések boncolgatásába, mint pl. világmagyarázat, Isten létének kérdése, saját tanának elemzése, ezért elutasított mindent és mindenkit, aki ezt viszont megtette.
Az idézetet abban az értelemben használta, hogy bizonyítsa, milyen felesleges minden értelmes gondolkodás és elemzés, valamint filozófiai, hermeneutikai vita, mert úgyis mindenki másképp érzékeli a valóságot. Így (szerinte) csak parttalan vita alakulhat ki, mindenki mondja a magáét és sosem jutnak megegyezésre. (Ha az itt folytatott vitát nézem, lehet, hogy igaza volt?) Azonban ez az elgondolás nem írja le egészében a valóságot! Mert valóban vannak olyan viták, ahol senki sem akar engedni, még akkor sem, ha nyilvánvalóan nincs igaza. Mert a viták, együttgondolkodások és közös értelmezések sokszor vezettek és vezetnek megegyezéshez!
Ha az elefánt tapogatók feladják rugalmatlanságukat és készekké válnak befogadni és összeilleszteni a többiek leírását, véleményét, akkor nem zavar és veszekedés alakul ki, hanem közösen összeállítják mozaikokból az elefántot!
Buddha sajnos elutasította ennek értelmét és felesleges, járhatatlan útnak nevezte, holott nyilván nem az. A tudást mindig előrevitték a viták és az, ha összeadták a tudásukat az adott területtel foglalkozó gondolkodók. Filozófiára, világmagyarázatra, együttgondolkodásra tehát szükség van, még akkor is, ha ez Buddhának nem tetszett! (Megvolt rá az oka!)
