Egy török fórum az eksi karadutról, urmu dutról azaz a Morus nigraról: http://www.agaclar.net/forum/uzumsu-meyveler/1080-11.htm a török–angol fordító segítségével igen tartalmas hozzászólásokat olvashatunk itt, láthatunk olyan oltványt is, mely szemzéssel "készült".
Miután Körtvélyesi mailben közölte, hogy kár volt kihagyni a negyedik fajtát mivel szép nagyszemű, felszenvedtem belőle még egy szemet a legvastagabb tetejére... Meglátjuk. Más megoldás nem volt.
Hálás köszönet itt a fórumon is. Ma megkaptam őket, és mindhárom alba alanyt nigrára szemeztem. Mind a 4 ugyanaz a nigra csak más helyekről? A 4-ből a 3 legnagyobb szeműt szemeztem, keverni nem akartam egy alanyra. A Látó-hegyiből nem szemeztem, annak voltak a legkisebb rügyei.
A hatalmas szemek miatt nagyon kellett figyelni a szemek melletti háromszög-nyílások zárására fagéllel. NAGYÍTÓ ALATT. Holnap megismétlem, mivel száradáskor nagy a fagél összehúzódása.
3 Alba várja ugrásra készen,hogy Nigra legyen belőle. Na persze egy kicsit másképp, mint a Te fényképeden. Ma hoztam fel őket, eddig cserépben nevelkedtek, vannak már legalább 4 évesek.
Amikor kiültettem őket, a cserepet a földfelszín alá raktam vagy 6-7cm-el. Így a törzs is gyökereket eresztett, alul is kiszöktek a gyökerek, azért tudott némelyik jóval nagyobbra nőni mint egy kis bonsai. Két hét alatt rendesen beindul a keringésük, utána tervezem őket átszemezni Nigrára. A szemeket a lehető legalulra rakom, hogy ha ki lesznek ültetve, a Nigra is tudjon saját gyökeret ereszteni.
A képen még hőskorában látható az álló, alba alanyú savanyú szederfa, mely dacolt a viharokkal és az emberi hülyeségekkel szemben. Egy pillanatra elbóbiskolt aztán először az első, majd a második veszély – letaglózta. A képen nagyszerűen kivehető az oltás helye kb. fél méter magasságban
Nincs eladó oltványom, ha szeretnél oltani és ha írsz az e-mail címemre és a lakcímed megadod, lehet hogy tudok közeledben anyafa lelőhelyet, igaz ezeket nagyjából innen is meg lehet tudni: https://www.eletestudomany.hu/a_savanyu_szederfa
Igen, egy kicsit macerás, de léteznek hosszú életű alba alanyú fák is. Pl. ilyen a Budán, a Cankó téren lévő, vihar által kidöntött, fekvő Morus nigra. Sikerült szaporítanom belőle, felkínáltam újbóli telepítésre, marhára nem érdekelte őket, többszöri próbálkozás után, elajándékoztam egy botanikus kertnek....
Az angol fajtákat a Peter Coles: Mulberry (Reaktion books, 2019) könyvből szedtem elő, de nagyjából mindegyikkel találkoztam külön-külön faiskolai kínálatokban. Egyik barátom szerint Stroska Úrnál, a Morusa cierna Trnavska mellett a Wellington fajta is megvan, árulja, hát a cenik (ára) alapján 20 Eur. Terveztem oda is ellátogatni, de hát a helyzet ezt nem engedi egyenlőre.
Nem vásároltam az angoloktól eleddig oltványt. Török, spanyol magokat és az azeri oltróvesszőt szereztem be az Ebay-en. Minden más hazai, így az alany, a nemes és az oltókés. Egy ismerősnek köszönhetően, erre már régóta vadásztam, bakabányai magokhoz jutottam. E település környéken a források alapján kb. 500 példány van a (volt) szőlőskertekben, így a csíraképesség valószínüleg jó és ami a leglényegesebb a magvakban lenyomatként, genetikai háttérként az elmúlt 100 év néhány " –30°C-os fagyos nap élménye" megtalálható. A nigrak a nagy kromoszómaszám miatt nem rendelkeznek változatos variánsokkal, így véleményem szerint, mindegy honnan szerzed a nemes részt. A levél alakjában és időnként a termés nagyságában vannak kisebb eltérések, ám, hogy még érdekesebb legyen a helyzet, az is megtörténhet, hogy ugyanazon a fán belül is pl.a harmadik levél már nem szív alakú, hanem szeldeltebb változatú. A mellékelt képen iráni mintákat láthatunk, ahol időnként a levélnyél néha hosszabb a jellemzőnél. Annak ellenére, hogy a fajt magnemesnek tartják, nem élnek a magvetés lehetőségével – mindenki termő fát szeretne, a magoncok kelésük után kb. 6-7 év után (iráni ismerőseim szerint) teremnek. Az oltványok már a második évben megmutathatják termésüket. Amennyiben mégis szeretnél angol szaporítóanyagot venni, úgy elég lenne a Black mulberry Wellington stb beírás a rákeresésre. Habár az angolok nagyon tisztelik ezt az eperfajt és nagyjából ismerik, sikerült már nigra helyettesítő alba var. nigra magokat vennem, ezek Morus nigra seeds fedőnéven szerepeltek.
Matild-álma igazinak tűnik és persze az ára is. Én azt figyeltem meg, hogy a madarak, főként a fekete rigók, akkor csipkedig a már érésben lévő alma, körte termését, ha meleg és száraz az ősz és a környékben nem találnak ivóvizet. A savanyú eperfa termését is nagyon szeretik a rigók, a Morus alba érő termésére június végétől meg a seregélyek figyelnek oda. A nigra lésavassága kb. pH = 3,5 körül mozog, az albaé 5–6-ig, ám az irodalmi adatok alapján a Morusok közül a nigranak a cukortartalma a legnagyobb. Ezek a paraméterek azonban termőhelytől, időjárástól, érési állapottól is függnek, így csak átlagról beszélhetünk. Németországben, Hollandiában, Svájcban és Svédország déli részén a fagyérzékenyebb nigrat déli falak mentén, kordonműveléssel termesztet(ték)ik(?). A legnagyobb gyümölcsrongálók közül a poloskákat tartom a legveszélyesebbnek, a félérett termésbe befecskendezik a "saját érésgyorsítójukat", ahol azután a termés romlani kezd.
Természetesen nem csak az Illinois Everbearing védőfa. Igaz ez minden albára és (valószínáleg) nigrára is. Az Illinois Everbearing annyival jobb viszont a többi eperfánál ebből a szempontból, hogy lényegesen többet, tovább és az átlagosnál nagyobb gyümölcsöket terem.
Akik nem tudnak angolul, azoknak lefordítom a képként berakott szöveget:
"Az Illinois Everbearing eperfa „védőfa”. Ezt a fajtát a madarak és a mókusok előnyben részesítik más gyümölcsökkel és bogyókkal szemben, ezért remek lehetőséget kínál arra, hogy ne a kertben termesztett gyümölcsöket dézsmálják. A nyár nagy részében széleskörű lefedettséget biztosít. Különösen édes 3-4cm hosszú epret terem. Toleránja a száraz, gyenge talajokat is. Hidegtűrő. 10m magasra is megnő. (Ez nem igaz, max. 4m.) Június közepétől augusztuson át érik. (Ez se igaz, aug. elsején már vége a szezonnak.) Önbeporzó."
A jellemzésben egyébként azt írja, hogy az itt árult nigra érési ideje jócskán belenyúlik a szeptemberbe. (Die Ernte beginnt im Juni und geht bis weit in den September.)
Az hogy savanyú mit jelent? Édes savanykás?
Belinkelnéd ide azokat a helyeket, ahonnan valódi nigrát lehet vásárolni?
Tehát ahonnan Magyarországra szállítanak és angolul lehet velük kommunikálni.
Ha esetleg beírnád a beszerzési árat (vételár+száll. ktsg.) is, az még jobb lenne.
Azon gondolkodom egyébként, hogy a madarak elleni védelmet a telken faeperrel oldanám meg - legalábbis ennek az érési ideje alatt. Sok almát és körtét telepítek, ha ezekbe egyszer is belecsípnek végük. Jópár éve Németországból vettem Illinois Everbearing eperfákat ugyanattól az eladótól aki a nigrát is árulja. Ez azonban csak négy hétig véd a madaraktól kb. augusztus elsejéig. Ami még itt ebből a szempontból talán ennél is jobb lehet az a Navaho Summerlong szeder. Ez ugyanis júniustól októberig védene. Ebből is vásároltam már két tövet, ezt akarom elszaporítani. Jut is marad is - én is enni fogom.:)
Ilyenkor, lomb híján, a serdülő oltványok rügye alapján lehetne eldönteni, megbizonyosodni valóban nigraról van-e szó. Igyekeztem megfelelő képeket keresni a felvételeim között, melyek alapján az látható, hogy a savanyú szederfa rügyei sötétbarnák, majdnem feketék, a vesszővel kb. 20–30°-t zárnak be, nagyobbak, mint az albaé, melynek rügyei inkább az ágra, vesszőre simulnak. Az említett faiskolában nagy valószínűséggel alba var. nigra található, a bécsi szederfa oltása, szemzése macerásabb, ezért oltványai viszonylag magas áron forgalmazandók. A legutolsó képen Ebay-en vásárolt bakui oltóvesszők láthatók, melyek végei paraffinnel lezártak. Egyes szakemberek a rügy színére vonatkoztatják a nigra kifejezést...
A savanyú szederfával (török, bécsi, spanyol, bor, úri stb.) egy-két éve foglalkozok. Nagyon sok irodalmat átböngésztem, melyekből kiviláglik e csodálatos gyümölcsfát a mai kor embere teljesen elfeledte. A rómaiak a birodalmunk kiterjesztésvel a szeretett Morus nigrat magukkal vitték, így aztán az általuk alapított településeik ásatásinál lépten-nyomon ráakadnak a termés magvaira. Európában a kései középkorig ezt a fajt ismerték jóformán, az alba, a selyemeper igazán a XV. századtól kezdett népszerűvé válni. Érdekes módon a selyemhernyó táplálását kezdetben a nigra levelével biztosították, ám a szőrös, durva leveleket csak immel-ámmal ették, a selyem minősége az így táplált hernyók bábjaiból silány volt. Az igazi kavarodás a csak édes ízű Morus alba var. nigra (nigrobacca) miatt van. Az alba magoncai mindenhol, a homoktalajtól a folyók árteréig felbukkannak. Ezzel ellentétben, az irodalmi adatok alapján, spontán savanyú eperfa magoncokról nem tudnak, a növényfajt, úgy vélik, olyan régóta és ajnározva kultiválják, hogy emberi segítség nélkül már képtelen megállni a saját lábán. Ez utóbbihoz még az is közrejátszik, hogy a faj egyedszáma nagyon lecsökkent (pl. Törökországban az összes Morusnak csak 2%-a nigra, de nem jobb a helyzet Iránban, a feltételezett őshazában sem). Így a tiszteletre méltó idős példányokat in vitro szaporítják: pl. dr. Kahraman Gürcan Kayseriben http://www.lifosbio.com/ A savanyú szederfa termésében a gyümölcssavak, a cukorféleségek, a flavonoidok/fenoloidok és vitaminok aránya olyan ízvilágot eredményez, melyet az egészséges és beteg gyermek egyaránt kedvel. Ezért korábban a belőle készült Syrupus mororumot (a Magyar Gyógyszerkönyv első kiadásában hivatalos készítmény, aztán később kivették), kellemetlen ízű gyógyszervegyületek "fedőanyagaként" használták. Jeszenszky Árpád a Budapesti Hírlapban (1934. júl. 8., 26.old.) a következőket írja: ..."Gyümölcséért termesztik, mely jam készítésére alkalmas. Különösen az angolok kedvelik és régebben oltványát Magyarországról is vásárolták, ma már azonban faiskoláink is keveset szaporítanak belőle." Mára a helyzet megfordult, itthon nem, Angliából vásárolhatunk Wellington, Black Beauty, Chelsea, Jerusalem, Kaester vagy Noir of Spain nevű oltványokat. Oltványt közelebb is találhatunk pl. a Morusa cierna Trnavska fajtát, Bakabányán (Pukanec), Stanislav Stroskanál: https://morus.webnode.sk/cennik/ Itt fagyasztott savanyú epret is árulnak, aki szeretné az aszalt változatot megkóstolni annak lehetősége van innen vásárolni: http://persiashop.hu/Dried-Mullberry-morus-nigra Az első, "magos" képet azért készítettem, mert a magvak után vadászgatva sokszor nigra helyett albat küldtek (valószínűleg fekete termésűből), így mielőtt rendelnék, elküldöm a képet és a jobboldali magokra mutatok. A második képen egy török alasehiri, a harmadikon egy Vác környéki magonc van, míg az oltványok a tabáni fa oltócsapjaiból indulnak. Jó lenne ismét felkarolni e gyümölcsfaj termesztését, erre azonban a mai modern háztartás miatt nem sok remény van, ugyanis az albaval ellentétben a nigra termése nem dömpingszerűen, hanem, folyamatosan június közepétől augusztus végéig érnek. Szedés után meg gyorsan feldolgozandó...
Morus nigrat lehet oltani Morus alba fehér, rózsaszín és fekete (Morus alba var. nigra) változataira. Ezek az oltványok közeli talajvízszint esetén használatosak, a savanyú szederfa a pangó talajvizet nem viseli el. A nigra termése aromában, savakban, ízben és lészínben teljesen eltér az alba változatoktól, melyek csak édesek. Az elsőnél az érési idő folyamatos, június közepétől–augusztus végéig tart, tehát két hónapig szemezgethetünk ezen gyümölcsből. A mellékelt képeken látható, hogy a nigra magmérete kb. az alba 3 X-a, továbbá a magocok levélzetében (2. és 3. kép) is jelentős eltérések mutatkoznak. Negyedik képen erőteljesen növekvő potenciális alba alanyú oltványok május hónap derekán
Nálam is ezt a célt szolgálja a füge bokrok között-alatt, és szép is. Bátran telepítsed. Vannak kisebb helyek ahová nem tudom betolni a fűnyírót, és ott sem nő boka magasságnál nagyobbra.
Hátul, kerítésen kívül egy gazos államkincstári terület van, oda is kiültettem a kerekrepkényt egy sávban amit én takarítok. Gyorsan benőtte a területet. Évente csak néhány szál odatévedt gyomot kell kihúznom, míg a szomszéd az enyémmel egy vonalban évente 3x fűkaszázza a nyakig érő gazt.
Talán lassabban, de azért terjed. Az évelők tövében viszont eleve árnyék van, úgyhogy ha benő a növények közé, akkor terjed is. A veteményesben nincs vele probléma, ott kapálunk vagy takarunk, meg eleve minden évben cserélődik a növényzet. Magról kelve kezelhető, eleinte lassabban nő, de ha egy szomszédos területről beszabadul, és nem vesszük időben észre, nehéz tőle megszabadulni.
