Tök jó lenne szerintem mindenkinek, ha inkább csendben olvasnál, és nem mondatonként új posztban irogatnád ide a zavaros gondolataid. Ez egy izgalmas és informatív csoport volt amíg meg nem érkeztél ide. (egy csendes olvasó)
Pont Bécs. Ott vannak aztán igazi nagy körbeépített udvarok, sokszor 2-3 is. De Berlin, már a megmaradt rész se különb. Vannak akik kifejezetten a hátsó udvari részt preferálják, ahol a lakbér csak igen kevéssel olcsóbb mint az utcai oldalon. Egy régi bérháznak pont az a sármja, hogy nem egyen lakások vannak benne, a szobák ha nincs átalakítva normál nagyságuak és magasságuak. Pár éve kért valaki, ogy segítsek neki keresni megfelelő lakást. Millió hirdetést néztem meg. A kikötés az volt, hogy régi 3 szoba hal összkomfort legyen. Nem találtam. Manapság itt a környékemen aranyárban építenek "nyulketrec" lakásokat és mind el van adva, mire felépül a ház.
Ki hol hogy szeret lakni, nagyon egyéni. Én pl. nem laknék családi házban semmi pénzért, pont azért mert laktam eleget. Én mindig bérházban szerettem volna lakni, sajnos nem jött össze igazán soha, 1 kivétellel, az 5 emeletes volt, egy normál utcában. Szerettem.
A mindent eladtunk előtt, meg mindent elvettünk, amivel gyakorlatilag megszüntek a normál bérházak. Már pedig egy városban szükség van bérházakra, nem csak lerobban állami kezelésben lévő bérházakra, amiket bagóért kiadunk, nem törődünk vele és aztán úgy néz ki mint ahogy Budapest kinézett a rendszer váltáskor.
Különben akik most lelkesen kiköltöznek gyerekezni a kertes házba, mikor a gyerekek felnőnek és ők megöregszenek boldogan jönnének vissza a belvárosba, ahol minden közel van, nem kell havat söpörni meg kukát ki be rakni stb.
Tudod mit. Kezd el az én posztjaimat olvasni. Néhány hétig el leszel foglalva és nem is fogsz unatkozni. Semmi politika, csak sok, sok duma., semleges területen.
Szubjektív érvre szubjektívet tudok mondani. Szeretek a Kazinczy utcában sétálgatni, nagyon örülök, hogy sokkal szebb lett. A reggeli dugóban a Szentendrei úton a város felé araszolva viszont dühöngő őrült válik belőlem és elátkozok minden pillanatot, ami arra kényszerít, hogy a kocsiban éljem le az életem, körülvéve idióta arrogáns barmokkal, akik eladnák a saját anyjukat, hogy 2 méterrel előrébb soroljanak be egy sávba.
Kicsit objektívabban szólva a középosztály természetesen kellően heterogén, bizonyára sokan szeretnek/szeretnének a külvárosban családi házban lakni. Van egy másik és szerintem tetemes rész is, fiatalok, középkorúak és idősek egyaránt, akiknek kiválóan megfelel(ne) egy felújított és karbantartott Kazinczy utca.
Azzal teljesen egyetértek, hogy sok ház és lakástípus felett eljárt az idő és nem szabadna hagyni, hogy az emberek a 21 sz. Budapestjében sötét lukakban lakjanak. Többek között sokat kellene bontani is, főleg udvari traktusokat és jelentősen javítani a benapozási mutatókat.
Szerintem nem a párkány-magasság emelkedése volt a fő gond, bár az is gond és nagyon aktuális is, hanem, hogy Béccsel és Berlinnel szemben túl nagyok lettek a pesti telkek, ezért a telekuzsora során elterjedtek a körbeépített, belsőudvaros bérházak.
Én még mindig nem tudom mi legyen a belvárossal. Az előbb csak - középkorú középosztálybéliként - arra reflektáltam, hogy nemigen tudnék olyan indokot mondani, amivel engem rá lehetne venni a belvárosba való beköltözésre. Laktam én ötemeletes bérházban, 12 méter széles utcában, össze tudom hasonlítani a viszonyokat. Noha ama negyedik emeleti bérházi lakással szemben pont egy kétemeletes ház volt.
Egy csomó fiatal szeretne ott élni, mert hogy ott "élet van". Az nagy pech, hogy pont ők nem engedhetik meg maguknak. Mire meg megengedhetnék, addigra inkább valami zöldebbe költöznek babázni. De ez -szerintem- a 30 éve elhibázott lakáspolitika hibája, amikor mindent eladtunk, és nem maradtak "tanácsi" bérlakások.
Ez szép ötlet, csak kíváncsi lennék a középosztály véleményére, hogy az aggló, vagy a külvárosok családi házaiból vissza akar-e költözni mondjuk az Aranykéz utcába, ahová a nap csak véletlenül süt be. A baj ott van, hogy amikor a belvárosi lakónegyedek épültek, a lakással és a lakókörnyezettel kapcsolatos igények egészen mások voltak. Ugyanez igaz a bevásárlásra, vagy a vendéglátásra is.
Én a belső városrészek legnagyobb hibáját a túlépítettségben látom. Amikor feladták az épületmagasság 1838-ban, illetve 1894-ben meghatározott korlátozását, létrejöttek a képtelenül magas házakkal szegélyezett szűk utcák. A Kazinczy utcában a kétemeletes házak között is olyan, mintha a Grand Canyon fenekén sétálna az ember. Nem kényelmes ilyen helyen élni.
Sajnálom, hogy minden alapot nélkülöző tényállítást írtál rólam, ugyanis több mint 41 éve lakom az első kerületben, ahogyan az az ottani fórumon régóta köztudott. Elnézést kérhetsz – hiszen nem mondtál igazat –, de erre igazán nem számítok, ahogyan az az első embertől és követőitől is teljesen elképzelhetetlen, legalábbis nem emlékszem ilyenre.
Szóval mit csináljunk egy két négyzetkilométernyi, erősen beépített területtel, ahol kevesebben laknak, mint 1873-ban? Mert jelen pillanatban a belvárosnak semmi funkciója nincsen: nem lakóövezet, nem üzleti negyed és már nem is turistagettó.
Annyira szeretném egyszer megérteni ezt az "itt ez legyen, ott az legyen hozzáállást". Mi benne a jó. A város attól város, hogy kielégíti a polgárainak szükségleteit. Lehetőleg lakóhelyükhöz minél közelebb. Aztán természetesen vannak bizonyos ritkábban igénybe vett funkciók, amiket érdemes a város központibb területeire központosítani, hogy mindenki elérhesse. Szintén így eljárva az országos szintűekkel is.
*Lassan oda jutunk, hogy egy jobb könyvesbolt, újságárus is már csak a városközpontban van.
Csatlakozom a hozzászólásodhoz, azaz hogy Boszorka (és más is) nézzen bele az első kerületi topikba. Ott látható, hogy az egyik legdurvább hangú résztvevő éppen a nicknevedhez kisértetiesen hasonló kommentelő...
Nem követtem már az ügyet, de nincs kizárva, hogy évek óta fizeti az állam az EU-nak a dugódíjat. Mert ha mintha az lett volna a kikötés, hogy ha elkészül a 4-es metro, akkor bevezetik a dugódíjat. Ezt számos helyen meg lehetett már csinálni, csak nálunk nem lehet.:-(
Senki sem úri passzióból araszolgat a Rákóczi úton, hanem azért, mert az úticélját még így is ezen az úton éri el leghamarabb. Ne gondoljuk azt, hogy valaki Újpalotáról Kelenföldre az M0-son fog menni! És ne is próbáljuk őt arra kényszeríteni! (Mennyi +széndioxid-kibocsájtást generálnánk ezzel?)
Ha van egy szükséglet, amelynek a kielégítése valahol zavart okoz, akkor nem a kielégítést kell megakadályozni, hanem jobb megoldást kell találni a szükséglet kielégítésére. Pl. ha nagy a zsúfoltság a villamoson, akkor nem a járműveket kell kisebbekre cserélni. Ha ebédnél szűken vagyunk a konyhaasztalnál, akkor nem kisebb konyhaasztal kell, hanem a szobában kell teríteni. Ha sokan állnak sorban a nyilvános wc-nél, akkor nem a kapacitást kell szűkíteni, hanem a közelben egy másik wc-t kell létesíteni.
Nem én veszem fel éveken keresztül a gigafizetést a városvezetés tanácsadójaként, így a konkrét probléma megoldásán még csak nem is töröm a fejemet. Csupán jelzem, hogy a bajt nem fokozni kell, hanem elhárítani.
"Lehetne ugyan tiltással szabályozni, de még jobb, ha olyan alternatívát nyújtanak, ami magától értetődő. Pl. a déli részben a Galvani híddal."
Ezzel az a gond, hogy csak látszat megoldás, mivel a dugó ugyanúgy maradna, csak épp áthelyeződne a külvárosba, és azt tenné élhetetlenné (a külváros saját forgalma+az átterelt belvárosi az együtt sok).
Régen is ennyire széles volt az úttest, de még fák is kiálltak a járdából. Az sem megoldás önmagában.
Valószínűleg egy-egy sávot ha elvennének az útból és további egy-egyet parkolónak használnának, megtörténne a forgalomcsillapítás. Az biztos hogy legbelül gyakran csak állna a busz-kocsisor, de legalább jól el lenne választva a gyalogos zónától. Akár csak BKV járművekkel. Meg elektromosokkal és közel sétálóutca zajszinttel.
Szerintem ha rendeződne és kellemessé válna a hely, fák és bokrok is lennének és a kávézók kiülősek, akkor települnének oda üzletek. Most még ha gyalog van arra dolgom, akkor is a párhuzamos kisebb utcákon megyek, mert a fő utvonal irtó hangos és nagyon büdös.
A belváros tengelyforgalmának visszanyesése egyértelműen a terület hasznára lenne. Legtöbbször még ma is arra a legegyszerűbb, leggyorsabb átközlekedni kocsival. Lehetne ugyan tiltással szabályozni, de még jobb, ha olyan alternatívát nyújtanak, ami magától értetődő. Pl. a déli részben a Galvani híddal.
Saját tapasztalat. A János kórháztól gyakrabban van dolgom Kispesten, munka után kocsival járom meg. Metróépítésig egyértelműen Városmajor u, Krisztina krt, Astoria, Kálvin tér, Üllői út volt a nyerő. Most a Műegyetem, Petőfi híd, Haller út a bevált irány, azonban a Galvani híd esetében már "hátul" mennék az Alkotás utcán, Tétényi úton, Andor utcán, Illatos úton.
Azonban van egy másik változás a belvárossal kapcsolatban. Régen a ruhákat a Kleider Bauerben, a készülékeket a Keravillban, meg sok egyebet is javarészt a belvárosból lehetett elhozni. Mára ezek a nagy kereskedések jellemzően a plázák főbb alkotóelemei. Ottmaradt a sok bolt. Mindegyikbe kávézót, büfét, éttermet tenni, szerintem egyszerűen nem tartaná el a piac, ahogy a Nagykörúton sem.
