Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
A 150/1200-as tubus igényli az EQ6-ot , hosszú , nehéz refraktor . ( van ilyen combóm , tapasztalatból írom ) Holdra , bolygóra jó , mélyégre csak annyira , amennyire a 150 mili engedi .
Én a helyedben egy 90/1200-as vagy egy 100/ 1320-as refraktort vennék EQ5-ös állványon ( kétmotoros vezérléssel) Minimum az állványt ha lehet használtan , hogy költséghatékony legyen . Holdra , bolygóra tökéletesek . A hosszú fókusz miatt az egyszerűbb , olcsóbb okulárokkal is jó képet kapsz , nem fognak torzulni a széleken a csillagok .
Ha nem lohad a lelkesedésed a későbbiekben , akkor mélyegezni egy 200/1200-as Newtont ajánlanék dobson zsámolyon . Ez is költséghatékony megoldás .
"Egy optikai rendszer kitakarásán a főtükör és a beeső fény útjába helyezett segédtükör egymáshoz viszonyított arányát értjük. Ennek nagysága távcsövenként változik: függ - többek között - az optikai rendszertől (Newton, Cassegrain), illetve attól, hogy mekkora vignettálatlan látómezőt kívánunk elérni. A kitakarás mértéke általában a főtükör átmérőjének 15%-35%-a, de speciális (pl. mély-ég fotózásra kifejlesztett) műszerek esetén ez az érték akár a 40%-ot is meghaladhatja. Egyes cégek távcsöveik kitakarását nem a főtükör átmérőjéhez, hanem felületéhez viszonyítják. Például ilyen értelemben egy 200 mm-es főtükör mellett a 40 mm-es segédtükör alig 4% kitakarású. (A refraktorok és egyes speciális tükrös távcsövek kitakarás-mentesek, vagyis a beeső fény akadálytalanul eljut a főoptikáig. - Sz.L.)
A központi kitakarás hatása háromféleképpen jelentkezik: egyrészről módosul a diffrakciós kép, másodrészt a beeső fény mennyisége csökken, harmadrészt a kapott kép kontraszt viszonyai módosulnak.
1. A központi kitakarás hatása a diffrakciós képre
A nagy nagyításoknál megfigyelhető diffrakciós kép egy ún. Airy-korongból áll, melyet egyre csökkenő fényességű gyűrűk vesznek körül. A központi kitakarás fényt "tol ki" a gyűrűkbe az Airy-korongból, emellett kismértékben csökkenti ennek méretét. A lenti képeken 0%, 20% és 33%-os kitakarással rendelkező távcső által alkotott diffrakciós képeket láthatunk.
Noha a változás szembetűnőnek látszik, ne felejtsük el, hogy a fénynek csak kis hányadát érinti: még 33%-os kitakarás esetén is 1.7%-ról mindössze 5.4%-ra növekszik az első gyűrű fényessége az Airy-koronghoz képest.
2. A központi kitakarás hatása a bejövő fény mennyiségére
A beeső fény mennyiségének csökkenése a felületi kitakarással arányos. Egy 20%-os kitakarású segédtükör mindössze 4%-kal csökkenti a bejövő fény mennyiségét, ám még egy 33%-os kitakarás esetén is mindösszesen 11%-os fényveszteséggel kell számolnunk. Ebből is látszik, hogy nagy segédtükör is viszonylag kevés fényt "árnyékol" le: egy 250 mm-es, 34%-os kitakarású reflektor ugyanannyi fényt gyűjt össze (elméletben), mint egy kitakarás nélküli 235 mm-es távcső.
3. A központi kitakarás hatása a kapott kép kontraszt viszonyaira
Központi kitakarás jelenlétekor a kontraszt igen összetett módon változik. A kis intenzitás-különbségű felületek esetén (mint pl. a Mars, a Jupiter vagy a Szaturnusz felszíni alakzatai) a kapott kép némileg kontrasztszegényebb a kitakarás nélküli távcsövekhez képest. Nagy intenzitás-különbséggel rendelkező objektumok esetén viszont nem csökken, sőt kis mértékben nő a kontraszt: ilyenek például a Hold, a kettőscsillagok, a Cassini-rés, egy hold vagy gyűrű árnyéka, illetve a bolygók pereme. (Bővebb magyarázat a fenti linket található.)
A lenti felvételek egy 150 mm-es kitakarás nélküli, 20%-os és 33%-os kitakarással rendelkező műszerben látható képet szimulálják. 20%-os kitakarás esetén a változás gyakorlatilag elhanyagolhatónak mondható, 33% esetén pedig már észrevehető kontraszt-csökkenés figyelhető meg. Nyilvánvaló azonban, hogy míg a Hold kráterei esetében ez nem mutatkozik, a Jupiter és a Szaturnusz kis kontrasztú felhő struktúrájában már igen.
Hogy mekkora kontraszt-veszteséggel kell számolnunk az objektumon kívül, attól is függ, milyen technikával észlelünk: vizuálisan, fotografikusan vagy CCD-vel - a CCD-k például sokkal érzékenyebbek a finom intenzitás-változásokra, mint az emberi szem. A segédtükör tartólábak - noha diffrakciós tüskéket okoznak a fényesebb csillagok esetében - nem befolyásolják a Hold vagy a bolygók kontraszt-viszonyait."
"Nem véletlen, hogy a legjobb, amatőrök által készített bolygófelvételeket 20 - 40 cm-es műszerekkel készítették, melyek esetében a kitakarás nem ritkán a 30%-ot is meghaladta."
Továbbá!
Idézet Tőled, a 42546 sz. hsz: " A 200-as Newtonnál, ahogy a kollega is írta, 100x felett már üres a nagyítás, ám ez mégiscsak 200-as tükör."
És végül,de enm utolsó sorban: ez egy nyilt fórum,és bárki,bármit leírhat(bizonyos határok között!). Nyilván azért teszi,hogy mások elolvssák (különban priviben tenné!). Ez azzal is jár,hogy ha valaki nem ért egyet a leírtakkal,akkor a véleményét lerhatja. Az ilyen eszmecserékből lehet sokat tanulni! (annak,aki tanulni akar!)......
Ha igaz lenne a mondás,miszerint "okos enged",már régen csak hülyék lennének a Föld nevű bolygón....
Már ne is haragudj, de ez ellentmondás amiről beszélsz. "A központi kitakarás (a Nevtonoknál IS!) a kontrasztot rontja és nem a felbontást." Bolygóknál, mondjuk a Jupiter esetében nem kicsit számít a kontraszt is, mely igenis kihat a felbontásra. Lehetséges hogy kettőscsillagoknál ez kevésbé jelentős, de finom bolygórészleteknél, ami ugyebár nem újságpapír, vagy nyomtatott dokumetum mintázat, abból a szempontból leheletnyit sántítós példád.
Egyébként "A hejedben egy fillért sem költenék" helyesen "A helyedben egy fillért sem költenék"
Igen, egyenlőre tájékozódok,sajnos jelenleg senkihez nem tudok elmenni hogy bele nézzek saját szememmel. De ha hosszabb időre megyek Magyarországra akkor lehet írok majd hátha valakivel tudok egyeztetni egy estét.
Igen ez nehéz mert nyilván ha az ember sok 100 ezret elkölt egy távcsőre nem szeretne lemondani arró hogy ködöket, galaxisokat nézzen de arról sem hogy jupitert, szaturnuszt megnézze. Ha választanom kell akkor azt amiből több van, tehát változatosabban lehet nézelődni. Ezek ugye a nagy kiterjedésű objektumok.
2 eldöntöd,hogy fényes ponteszrű célpontokat (bolygók) vagy nagy kiterjedésű halvány objektunokat szeretnél nézegetni (esetleg fotózni). Az első esetben a fóksz,másodikban az átmérő a domináns.
3 fenti kettő alapján keresel kompromisszumos megoldást!
Univerzális távcső nem létezik...
Még egy cseppet sem elhanyagolható: ahhoz,hogy az észlelés élmény és ne kínlódás legyen,legalább három dolog kell (amit Neked kell biztosítani):
- jó távcső
- legalább ilyen jó okulár
- rezgásmentes mechanika.
Ha bármelyik nem teljesül,akkor hamarosan a "használt" topikban fog feltűnni a cuccud.
Annó,az SW 120/600 is így került hozzám (EQ3 állványon). És nagyon jó kis távcső,csak a célpontokat kell jól megválasztani (meg egy EQ5-re tenni)!
"Az acéllábas NEQ-5 mechanika minimum megoldásnak számít a tubus hossza miatt, érdemes inkább HEQ-5 vagy EQ-6 mechanikára tenni."
Ha ilyeneket árulnék én is azt akarnám hogy minél drágább mehanikát vegyenek alá.
A minimum megoldás lehet pont elég lesz vizuális észlelésre.Egyik bolt ezt írja másik azt.
Minden esetre annyit nem kívánok rá szánni a dologra amennyiben egy Eq6 vagy heq5 kerül. Így is a távcső és mehanikán felül még elég sokmindent kell hozzá vásárolgatni mire kész egy készlet.
Ha esetleg mégis kevés lenne az a mehanika akkor majd elgondolkozok egy váltáson 120/1000 vagy 150/750 - re. A kettő közül nem tudom melyik érdemesebb. Nagyobb lencse rövidebb fókusszal vagy kisebb lencse hosszabb fókusszal.
Megérkezett a csillagok távcsővégen könyv. Abba is bele vetem magam :)
lehet butaságot mondok, de mintha egy mechanika terhelhetőségébe a hasznos terhet szokás beleszámolni és nem adják hozzá az ellensúlyokat. de mind1, akármi van, túl kell méretezni, különben nyárfalevél lesz. nekem az eq5 már a 200/1000es sw newton-hot sem elég stabíl fotózásra
Úgy látom,hogy mást értünk az "üres nagyítás" fogalma alatt. Én utánanéztem,Neked is ezt javaslom...
Hogy egyszerűbb legyen a dolgod:vegyél elő egy nyomtatott dokumentumot (újság,vagy egyszerű nyomtaott papírt).Vegyél a kezedbe egy nagyítót és a nagyítást növelve figyeld a képet: egy határig egyre több részletet fogsz látni,után megjelennek a pontok közötti üres részek. Ne ez a pont az "üres nagyítás határa". (ami ugyebár nem duma,hanem a valóaág). Még tovább növelve a nagyítást esélyes,hogy csak egy festék pöttyöt vagy egy hordozó réteget fogsz látni,de ebből már nem tudsz következtetni az eredeti kép tartalmára.
Továbbá: A központi kitakarás (a Nevtonoknál IS!) a kontrasztot rontja és nem a felbontást. Az előbbi a legsötétebb és legvlágossabb részletek intánzitásának a különbsége, az utobbi a még felbontott képrészletek méretét jelenti. Éppen ezért nagyon vastagnak kellene lennie annak a segédtükörtartónak,ami a képet lágyítani (azaz a felbontást v. feloldást) befolyásolná....
Ha egy 200-as Newton már 100x-nél "üres nagyítás"-t produkál,akkor annak a tükörnek a szemétdombon a helye....
Mi a fenének raknál fel egy 120/600-as refi ellensúlyának 10 kg-t? :-)
Az meg már csak hab a tortán,hogy nem a súly,hanem a tengelyre kifejtett nyomaték számít! Az meg ugye az erőkar hosszával és az odarakott súllyal arányos. Így aztán egy 10 kg-s hasznos tömeget egy 4x nagyobb erőkaron 2,5kg súllyal ki lehet egyensújozni.
A terhelhetőségnek a tengely csapágyazás és a hajtás elemeinek terhelhetősége szab határt.(no meg az egész konstrukció...).
mind a 2 nagy csövemmel tapasztaltam ezt, hogy nem tudom kihasználni igazán az átmérőket (125lencse, 200tükör) és minden évben futok bele olyan egekbe, hogy olyan éles a cassini a 4 milis ortho-mmal is, hogy borotválkozni lehetne vele. de az egek zöme középfos ehhez képest (balaton, pára a víz felett stb)..
/Az a 8 kg az legalább 12 v. több kiló lesz. Mert ugyebár az EQ mechanika tengelyét ki kell egyensúlyozni,hogy használni kehessen. Ez bizon elllensúlyt jelent. Így az EQ5 necces lesz.../
Ezeknél a mehanikáknál nem a 2x5kg ellensúlyon felül szokták megadni a tergelhetőséget?
10-12kg van megadva terhelésnek ha 10 kg az ellensúly akkor mi fér bele a maradék 2kg-ba?
Kimondtad a lényeget ",csak a részletek lesznek nagyobbak." Így igaz! Pontosan ez szükséges ahhoz, hogy pl egy full kezdő értelmezze a látványt, de szerintem gyakorlottabbaknak is sokkal jobb, ha egyértelműbben látni a dolgokat pl a Marson vagy Jupiter esetében.
Ez kb a lencsésekre is igaz. De mivel nincs központi kifedés, a kontrasztok sokkal jobbak. Sokak szidják pl a Maksztutovokat, hogy mennyire lágy a képük. A 127mm-eseknek 30%-os...ennek ellenére már lestem ilyenbe, és meghökkentően szép a képük. Ugyebár Newtonoknál "besegít" a kontraszt lágyításba a tartólábak léte, na ez Makiknál nincs. A 200-as Newtonnál, ahogy a kollega is írta, 100x felett már üres a nagyítás, ám ez mégiscsak 200-as tükör. Tapasztaltam, ezeknél simán (a légkörtől függően) akár 300x-t is elbírnak. Szóval az a helyzet, az az üres nagyítás duma, csak papíron igaz! Amíg te szemmel látod hogy jó a kontraszt, egész nyugodtan feljebb lehet menni, míg ahogy lentebb írtam, a kontraszt megfelelő, s ez sokszor 2 - 2.5D nagyításnál is megfelelő szokott lenni. Kár nem kihasználni, már ha van lehetőség.
