Tán nem kellett volna elpazarolni sem az afrikai haderőt egy dél/északi offenzívában, sem az indiai/távol keleti haderőket.
Volt hat hónapja összeszedni az erőket. Azt ugyanis előre lehetett tudni hogy Hitler nem fog ellenséget hagyni a szárazföldi szárnyán, tehát olasz sikertelenség esetén be fog avatkozni.
Ugyan miből? Erősen korlátozottak voltak az erőforrásai, s egyszerre kellett helytállnia Egyiptomban, Kelet-Afrikában, megvédeni Máltát, Irakot, közben segíteni a görögöket, megerősíteni Ciprus védelmét, megoldani a Szíria, Libanon okozta problémát... s közben már a Japánokat is szemmel kellett tartani.
Ha elmarad a Barbarossa, az pont, hogy a legnagyobb tragedia lett volna Nagy Britannianak.
Nem volt sartenger junius vegeig.
A del hadseregcsoportnak pont hianyzott a 12. Hadsereg, meg a legi mozgekonysagu hadtest, meg ugy altalaban az a kb. 2 Transport Geschwader, ami elveszett Gorogorszagban.
Az elhasznalt loszerrol, uzemanyagrol, alkatreszrol nem is beszelve.
Ha és amennyiben megfelelő erővel időben "segít" Görögországnak, akkor jóval könnyebb lett volna az Észak-Afrikai helyzet, és valószínűleg elmarad a Barbarossa.
Idő és emberanyag lett volna egy komolyabb csoportosítás partra tételéhez...
Amúgy nem beszélhetünk a Barbarossa "késéséről". Egészen június legvégéig ugyanis a terepviszonyok lehetetlenné tettek egy gyors áttörést a mélységbe keleten.
A Dél Hadseregcsoport kínkeserves küzdelmei nem ebből az okból történtek.
Az eredeti elképzelés szerint tavasz legvégén támadtak volna, tehát a késés valójában 3-4 hét volt. Ami az események menetében rendkívül jelentős következményekkel járt- ezzel kapcsolatban amit én olvastam teljesen egyértelmű.
A Pripjaty mocsárvilágon én személyesen átutaztam, nyáron, oda-vissza. Az a mi fogalmaink szerint sosem szárad ki, hanem vizenyős marad, tehát gépesített háborúra csak és kizárólag a néhány átvezető út alkalmas. Nem véletlen, hogy se 41-ben, se 44-ben nem folyt ott érdemi harc, mert nem volt lehetőség manőverezésre. A németek és a szovjetek is megkerülték. Jah, az egyik visszavonuló magyar hadosztály meg minimális veszteségekkel átkelt rajta.
Sok helyen írják, a Raszputyica 1941 tavaszán Belorussziában különösen sokáig tartott, a sár pont akkora volt májusban mint aztán amibe októberben beleragadtak keletebbre.
Azert Churchill ezen ujabb oriasi "baklovesenek" koszonhetoen a Barbarossa kesett legalabb ket hetet, es a Del Hadseregcsoport elveszitette a 12. hadsereget, ami meg is latszott pl. azon, hogy az elso katlanjukat kinkeservesen augusztusra hoztak ossze. Ezenkivul elveszett meg a legidesszantolasi lehetoseg is, meg egy szovetseges allam. Ugyebar Jugoszlavia a puccs elott egyertelmuen Tengely szimpatizans volt.
Churchill nem nepszerusegi versenyt, hanem haborut akart nyerni, es ehhez a balkani kavarasa 41-ben nagy mertekben hozzajarult.
Béla, gondolom hallottál már dezinformációról, a németek és az angolok is előszeretettel alkalmazták, ráadásul sokszor menet közben módosultak a tervek, amiről már nem volt információ, s akkor arról még nem beszéltünk, hogy sokszor a túl sok információ is zavaró - szóval a kérdés sokkal bonyolultabb, mint azt a foteltábornokok 80 vagy több évvel később hajlamosak gondolni.
"A csata első éjszakáján Freyberg igencsak izgalomba jött, amikor Geoffrey Cox a 3. ejtőernyősezred halottaitól begyűjtött papírok halmazában felfedezte a német ezred teljes hadműveleti parancsát. Ebben megjelölték az ezred által elfoglalandó célokat, és szerepelt egy bekezdés, amely szerint a „könnyűhajókból álló raj” Malemétől nyugatra fog partraszállást végrehajtani. Ezt az értesülést azonban a tábornok minden bizonnyal agya egy távoli zugába száműzte amikor május 21-én megérkezett Krétára a következő, OL 15/389 jelzetű rádiótávirat[1]:
Személyesen Freyberg tábornoknak Legsürgősebb
A Colorado [Kréta] elleni támadás folytatásáról megbízható forrás jelentette, hogy a május huszonegyedikére tervezett műveletek között van két hegyivadász-zászlóalj légi szállítása és Canea elleni támadás. Partraszállás kis hajókból álló szállítási lépcsőről a tengeri helyzettől függ.
Úgy tűnik, Freyberg összekeverte a két mondatot. Az ember csak azt feltételezheti, a tábornoknak eszébe sem jutott, hogy a „Canea elleni támadás” kitétel utalhat a Börtön-völgyben tartózkodó ejtőernyősökkel délnyugatról indított vagy akár légitámadásra is. Amilyen rögeszmésen kötődött a tengerről jövő roham gondolatához, minden jel szerint belekapaszkodott a „Canea” és a „partraszállás” szóba, s megfeledkezett arról, hogy mondatot lezáró pont választja el a kettőt egymástól. Súlyos hibának bizonyult azt képzelni, hogy a „kis hajókból álló szállítási lépcső” nagy létszámú, harckocsikkal támogatott különítményt szándékozik ellenséges tűzben kihajózni, vagy Canea kikötőjének megrohamozására készül, Egyértelműen ez volt a döntő elem az eseményeknek abban a katasztrofális láncolatában, amely az ugyanarra az éjszakára tetvezett malemei ellenlökést érintette. Röviddel az Ultra-távirat vétele után Freyberg a következő parancsot adta ki:
Megbízható információ. Közeljövőben valószínű tengeri támadás Canea térségében. Új-zélandi hadosztály marad felelős a partért Kladiszo folyótól nyugatra. Walesi zászlóalj haladéktalanul erősítse meglévő védelmet Kladiszótól Halepáig,
[1] Bár greenwichi idő szerint 9:00 órakor adták fel, ezt a táviratot Freyberg csak később kapta meg, „a híradókapcsolat átmeneti megszakadása miatt, amint azt az OL 389-es táviratban jelentették Kairónak. Az új-zélandi hivatalos történeti monográfia szerint (Davin, 195-196. o.) a távirat délután érkezett meg, Freyberg Puttickkal, Inglisszel és Vaseyvel tartott tanácskozása alatt."
Krétán jól teljesítettek a nemzetközösségi csapatok. A németek legjobb ejtőernyős, és légi úton szállított hegyivadász csapataival igen csak keményen megküzdöttek. A kiürítést pedig a Royal Navy itt is mintaszerűen végrehajtotta.
Azért Görögország és Kréta sem semmi, ha Churchill stratégiai ambícióit (inkább vélt vízióit) nézzúk :az utóbbira azt az új-zélandi bohócot nevezte ki, aki később Monte Cassionál "bizonyított is"
Amúgy érdemes elolvasni ebben az ügyben De Gaulle háborús emlékiratait is.....
Narvik is kudarc a maga nemében, csak egészen másként alakult, mint a klasszikus elbukott partraszállások, mert a németeknek sikerült a tenger felől bevenniük a várost, csak jöttek a szövik és a német flottát lesöpörték a térségben, majd partra szálltak és a német helyőrséget kiűzték, majd folyamatosan szorították a svéd határ felé.
Arra már nem emlékszem kapásból, de vagy Hitler előtt volt vagy már jóvá is hagyta, hogy a csapatmaradványok átkeljenek a határon és svédben internálják őket, de erre nem került sor, mert a francia események miatt a szövik végül kivonták az erőiket.
Dieppe nagy méretű raidnek, rajtaütésnek volt tervezve, korlátozott célokkal. Az más kérdés, hogy a parton ragadtak és ezért nyugodtan be lehet sorolni sikertelen partraszállásnak.
Dieppe, nekem is eszembe jutott, csak hát mi volt ez. Partraszállásnak kevés, rajtaütésnek sok, nehéz hová tenni. Az kétségtelen, hogy bár közvetlenül egy nagy kudarc volt, de a közvetett hatásai jelentősek voltak.
Persze eltekintve attól, h a 19.-20. sz legtöbb vereséggel kapcsolatos tengeri evakuációit az ennek szakértőivé vált britek intézték, ebből a szempont az oroszok végképp nem semmik....
Minden partraszállásnál, ahol volt érdemi erő a védelemben, elmondható, hogy ellentámadás(okat) indítottak, amint csak lehetett. Legyenek akár japánok, vagy britek (pl ez egy kevésbé ismert epizód https://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Leros vagy Malájföld https://en.wikipedia.org/wiki/Japanese_invasion_of_Malaya) Egy hídfőt fel kell számolni, a legrövidebb időn belül a sikeres védelemhez. Csak hát a kérdés az, hogy a védekező félnek van-e akkora ereje, hogy sikeres ellentámadást tudjon csinálni, s erre mindig az volt a válasz, hogy: nem. Valszeg amiatt volt legtöbbször, mert a partraszállás kockázatos műfaj és csak akkor kezdtek bele, ha kellően nagy erők álltak rendelkezésre a végrehajtáshoz.
Hát, szvsz eleve mit nevezünk visszavert partaszállásnak ?
Pl. Gallipolit, ahol a szöviknek nem esett le, h 1 taktikai célzatú partraszállás egyben már hadművelet is, amennyiben annak stratégiai céljai vannak ? Viszont onnantól fogva, h a katonák +közelítik a partot és az ellenség felismeri ezt már gáz van.
Persze csak akkor, ha a védők képesek a legmegfelelőbb időpontban ellentámadást indítani :
hát Kemál és Kesselring képes volt, de a japánok nem (persze ez utóbbiban ha Cs. segítene +köszönném)
Ez nyilvan nem lett volna pont ugyanigy Normandiaban, ahol szinten eleve tuleroben voltak, es legi dominanciaval birtak. ;)
Egyebkent volt visszavert partraszallas a masodik vilaghaboruban? Vagy akar az elsoben (Gallipollinal a partraszallas sikerult es a hidfot idetlen ideig tarthattak volna az ANZAC csapatai, sot meg a vesztesegarany is 1:1 vagy jobb volt, csak ertelme nem volt egesznek)
Nem volt szukseges kozvetlen iranyitas, a kozvetett iranyzas nagyobb tavolsagrol meg hatasosabb is sok celtipusra. A celzast tuzersegi megfigyelokkel, es tuzersegi megfigyelo repulokkel megoldottak. Egyebbkent is a tuzersegi tuz a mozgasban levo csapatok, az osszevonasi korletek, a felderitett tuzersegi allasok, es az utanpotlast szallito oszlopok ellen a leghatekonyabbak.
Salernonal a flotta tamogato tuze mellett meg odairanyitottak a terseg osszes elerheto es bevetheto repulojet, vadasztol a nehezbombazoig. Ledobtak meg a 82-es legidesszant hadosztalyt, es vittek meg egyebb erositest is, ha jol tudom egy Syuez fele tarto konvojt elteritettek Salernohoz. Es ezen kivul meg eleve tuleroben is voltak.
