Nálam minden automata, nem sok részletet tudok. Gyanítom, hogy hűtéshez egyáltalán nem kell a hőszivattyú, csak hőcsere meg keringetés, mert a talajszonda vize eleve elég hideg.
Ezt viszont éjjel-nappal folyamatosan keringetni kell hogy hatásos legyen.
Cserébe viszont nem kell törődni a fal párásodással, nem kell rá szenzor meg külön vezérlési feltétel.
Egyébként az én rendszerem is hasonló elvű mint itt lentebb a rajzon, én a fűtési puffert hűtöm egy hőcserélővel, kútvízzel, onnantól meg ugyan az mintha fűtenék, csak néhány csappal nyáron meg kell fordítani a puffer irányát, hogy alulról szívja az előrementőt, ne felülről.
Magát a fal hűtést csak ajánlani tudom (persze ha technikai szempontból jó konstrukció). Nagyon bevált. Máshol split-et is használok. Hideg levegőt fúj, hallani lehet, időnként náthás leszek tőle, kellemetlen. A fal hűtéses tökéletes csendben van, nem fúj hideg szél a szobában, egyszerűen csak kellemes a hőmérséklet.
Ami még érdekes lehet, hogy a fal hűtéséhez hidegebb víz kell, mint amire medencében szükség lehet. Ezzel együtt szerintem működne. A nagy tartály feladatát nem értem.
Nálam talajszondás hőszivattyú van. Valami miatt nem ugyanazokat a csöveket használja hűtésre, mint fűtésre. Külön, vékonyabb hűtő csövek vannak a falakban. Ez nem tudom miért van így.
Valószínűleg elsősorban a cső hossza számít, több kisebb mélységű furat is jó - persze ha van hely, mert közel egymáshoz nem sokat ér. Nálunk is azt tervezték, hogy ha elakadnának kemény kőzetben, akkor több lyukat fúrnak.
A hőátadás ezzel a zárt megoldással nyilván nem olyan jó, mint közvetlenül a kút vizét használni, de előnye, hogy nem kell szűrő. Nagyon gyorsan elkészül a fúrás. Ugyanúgy iszapolással működik, mint egy olajkúté, csak ez egy kicsi, könnyen hordozható gép.
A talajvíz nálunk elég mélyen van. A szomszédban szinte egyidejűleg éppen kutat fúrt egy másik társaság öntözéshez. Az első géppel, amit hoztak, nem tudtak eljutni jó vízhozamú mélységbe, másodszorra valami jobb gépet hoztak. Több mint 30 méterre mentek le.
Nálam 20métertől gránit várható, szóval a nagy mélységű fúrás felejtős sajnos. Egy ásott kút rendelkezésére áll, fogok csinálni egy próba szivattyúzást. Nekem az 5m3 inkább tűnik soknak, mondjuk én "csak" 160m2 szeretnék kifűteni. Továbbra is keresem azt aki talajkollektorral fűt. Vagy egy kutat furatok, vagy bekollektorozom a telek egyrészét, ezek árban valahol pariban lennének szerintem. Nyílván mindegyiknek van előnye hátránya stb.
Nekünk olyan épül, ahol zárt rendszerben van a víz. Lefúrtak a talajba 100m mélyen dupla csöveket (függőlegesek). Egyik csövön lemegy, másikon visszajön a víz. Úgy számolták, hogy a kb. 230m2 alapterületű, földszintes, csak részben beépített padlásterű lakásnak 2 db ilyen lefúrt csőpár kell. A ház nagyon erősen hőszigetelt, arasznyi vastag hab van a lyukacsos blokktégla falakon.
Ugyanaz a rendszer fűt és hűt.
Az ilyen rendszernek akkor jó a hatásfoka, ha nagyon nagyok a radiátorok. Minél alacsonyabb hőmérsékletű fűtő víz elég a kívánt hőmérséklethez, annál jobb a hatásfok. Nem nagyon forró vízhez persze nagy radiátor kell. Padlóba, plafonba, falakba építik. Nálunk a falakba nem tettek.
Még nincs kész, nincs tapasztalat.
Viszont megnéztünk olyan házat, ahol ez működik, a család elégedett vele.
Klasz amit írtál. Akkor ez gondolom ásott kút? A kavicsréteg mint durvaszűrő müködik. Az a rettenetes m3/óra azt bírja a kút? (Bár ezek szerint igen) Milyen messze vannak egymástól?
A leválasztás hőcserélővel mindenképpen megtörténik, ha kútpár lesz a hőforrás.
Talajkollektoros hőszipkán gondolkodom. Az érdekelne, hogy mi lehet az optimális csőfektetési távolság? 320M2 áll a project rendelkezésére, a hőigény 8Kw -15C-ben. Van egy ásott kutam is, de ennek használatáról eddig mindenki lebeszélt, arra figyelmes lettem viszont, hogy a "másik rendszer" amit adott esetben ő favorizált esetleg árult az mindig a legszuperebb motyó. Talán itt lesz(nek) független vélemények erről.
Szóval opció 1: kollektor. Itt a csőtávolság érdekelne. De pláne ha lenne egy működő példa az volna csudi jó. Opció 2: kútvizes, a második kút kijöhet a kollektor árából, még nem zártam ki a kutas megoldást. Gondolom egy próba szivattyúzás mindenképpen kellene, mennyi ideig teszteljem a kapacitást? Egyáltalán vesződjek vele? Levegőst offolnám amíg nincsenek ezek a dolgok lefutva...
Köszönöm szépen, igazából nagy módosításokat nem szeretnék csinálni ezen a kis rendszeren, csak az elve érdekelt volna nagyon, hogy mennyire van lehetőség a fordulatszám szabályozással belenyúlni a rendszerbe... de ha ez már eleve a kapilláris adagolást borítja akkor nem piszkálom marad így... Ez akkor jo lesz máshova... ;)
A fordulatszámát nem változtatnám önállóan, mert a hűtőkörrel együtt ez is tervezett.
A kapilláris cső miatt nem tudsz rajta semmit sem változtatni, mert ha visszaveszed a mennyiséget, amit szállít a kompresszor, merborítod a hűtőkört. Akár kiütheted vele a kompresszort, mert folyadék ütést kap, és kuka.
Ezzel be lehet lőni az adagolást, ha kidobod a kapilláris csövet.
Persze be kell állítani, és ehhez már szabályozhatod a kompresszort. Javaslom, tegyél be nézőüveget a hűtőkörbe, hogy lásd, mit is csinál a hűtőkör, kompresszor elé, után, kondenzátor után, EEV után.
