Elsősör letölthető anyagok vízkezelés. Jonh Palmer, Scott Janisch . RO víz (ABC Zoo ro szűrő ).Sőrtevező most talán a legnépszerűbb breewfater ,megadja és kiszámolja a hozzá adandó sókat. Tips For All-Grain Brewers
I have only scratched the surface of what there is to know about water chemistry and mash pH. Read chapter 15 in How To Brew (John Palmer, Brewers Publications, 2006) or chapter 5 in the Water book (John Palmer and Colin Kaminski, Brewers Publications, 2013) to learn more about both.
Sajnos a nagyok palackozó élesztőt használnak.De azért vannak kivételek pl. búza esetén Andofer,belgák közt is vannak. Gugli a barátunk , korábban voltak táblázatok a használhatókról.
Amennyiben a HB is azon nagyüzemiek közé tartozik, akik pasztörizálják a söreiket, akkor nem érdemes foglalkozni vele, hiszen ebben az esetben már csak élettelen élesztősejtek úszkálnak zavarosságot keltve. Ha nem, akkor megér egy próbát, bár én max a hecc kedvéért kísérleteznék vele. Ha költséghatékonyság miatt gondoltál erre, akkor a rá fordított energia/idő biztos több, mint az a 6-800 forint, amibe egy csomag száraz élesztő kerül. Amúgy sem hiszem, hogy a HB olyan extra búzaélesztőt használna, ami miatt megérné a rá fordított energiát...
Tudtok ajánlani valami irományt, amiben benne vannak a sörfajtákhoz való pontos víz paraméterek? Eddig csak az ismertebb sörfőző tájegységek vizeinek paramétereire találtam rá, de szeretnék valami pontosabb meghatározást találni, mert gondolom hiába lágy a pilseni és viszonylag keményebb a müncheni víz, ha módosítják azokat sörgyártás előtt... A rendelkezésre álló kemikáliák gyakorlati használata is érdekelne, ha van róla valami egyszerűbb összefoglaló. Narzisst olvastam, az is nagyon hasznos volt, utólag is köszönöm a tippet!
Sziasztok. Néhány éve főztem már jó pár sört konyhában, főzőlapon, de új helyre költöztünk és az asszony féltette az új konyháját, meg nekem sem volt kedvem már órákig a fazék mellett állni, de az otthon főzött sör íze még mindig a számban van.
Most viszont van egy kis dugipénzem gépre, de többször, több fórumon olvasom, hogy leég bennük a maláta, vagy bármilyen más ok miatt nem az igaziak ezek a gépek. Tudnátok nekem ajánlani tapasztalatok alapján megbízható sörfőző gépet?
Lehetőleg minél önállóbb legyen, mert az idő drága és lehetőleg problémamentes legyen a folyamat. A pénz is számít, de nem akarom pl. a 120 ezrest megvenni, ha van jobb drágábban. Ha van értelme szánok rá többet is nem akarok szívni vele hosszú távon. 25-30 liter körüli elég lenne. Köszönöm előre a válaszokat.
Minden esetre tényleg érdekes, hogy a lager élesztővel hamarabb beért mint az ale élesztővel. Lehet hogy 9 hónap után a lager élesztő valóban bomlásnak indult, míg az ale nem. Vagy egyszerűen csak a lager élesztő bomlása eredményez ízromlást és az ale nem befolyásolja a további érést.
Na akkor csak kell építenem egy sörös pinyót. Akkora hűtőt nem akarok üzemeltetni csak a sör miatt, nyáron hűtés nélkül pedig nem tudom másképp az ajánlott hőfokot produkálni. A tégla már úgyis meg van hozzá. :)
Igen, mondjuk a portereknek és a stoutoknak kivétel nélkül jól áll az érés, ezt én is tapasztaltam.
8-12C lenne az ideális. 18C gyorsabban öregedik, persze ez lehet oxidáció ,élesztő bomlás stb. Érdekes balti porternél tapasztaltam hogy 34/70 élesztővel erjesztett 9 hónapos korában hozta legjobb formáját , míg us 05 hosszú ideig sokkal finomabban öregedett (két év).
Hőfokban szerinted mi lenne a felső határ? Gondolom a legjobb az lenne, ha fogyasztásig 2-5 fok közötti hőmérsékleten tárolnám a lagereket, de sajnos akkora hűtőkapacitásom nincs egész évben. Melegebb alatt azért nem 30 fokra gondoltam, szerintem a max 18-20 fokos tárolási hőmérsékletet meg tudom oldani, vagy már az is sok lenne?
Esetleg még palackozásnál a túl sok sörbe került élesztőseprő is tud ilyet produkálni. Nincs sok üledék az üvegek alján? Kitöltésnél nem zavaros túlzottan a sör? Szűretleneknél értelem szerűen mindenképp kell legyen valamennyi, de az csak a palackozás utáni ülepedésből keletkezhet, az erjesztőből való átkerülést minimalizálni kell átfejtésnél.
Gyanús, hogy az erjesztő vödör nem volt megfelelően tisztitva(fertőtlenítve). Vagy sokáig volt erjesztés alatt. Igazából ennyi információból, nehéz megmondani.
Ha letelt az előírt lágerezési idő, a házi láger is tárolható utána szoba hőmérsékleten, jelentős íz, illetve karakter változás nélkül? Vagy csak azokat a lagereket szabad utána melegebb helyre tenni, amit pasztörizáltak is?
Azért a forralás után pár perccel már nem 100 fokos a sörlé, gyorsan visszahűl 80 fok környékére, az meg már elég messze van az elméleti maximumtól. Viszont ha kotyogót raksz rá, akkor abban visszafelé megy majd a folyadék, hiszen a vödörben csökkenni fog a nyomás, ha meg teli tetőt raksz rá, akkor a vödör horpad be, és talán a tetőt is lepattintja magáról a deformáció során.
Köztes megoldás lehet pár lefagyasztott sósvizes palackkal lehűteni a sörlevet valamennyire, majd úgy elrakni másnap reggelig a vödörben - csak kérdés, hogy mennyi ilyen palack kell, hogy mennyire hűtse le a sörlevet...
Hát annyit szoktam csinálni ilyen hőfokon, hogy nátrium perkarbonátot szórok a vödörbe és néhány liter forró vizet ráöntök, abban oldom fel meg rázogatom benne egy ideig, de az azért közel sem ugyanaz valóban, mintha "teli" önteném sörlével, de bírni bírja, bár csapot már kellett cserélni azért mert a menetnél elhasadt, és az nem ugyanaz az anyag, etilén és etilén közt is van különbség azért, meg nem tudom a vödör lehet h ps talán. Szerintem kannában hűtsd ki inkább...
ezt ilyen nagy műanyagkannában szokták aminek a fogójába is folyik a lé és minél kevesebb levegő maradjon benne, aztán fejre állítva hogy a forró lé a kupaknál is sterilizáljon(ez a hagyományos módszer). elvileg a vödör is bírja 100 fokig, de azt nem erőltetném
Egyelőre nincs merülőhűtőm és általában fürdőkádban hűtöm a sörlevet kb egy óra alatt 20- 25 fokra, emiatt eddig nem volt probléma, de jellegében egy idegesítő feladvány, az egyetlen része a főzésnek, amit nem élvezek.
Ausztráliában nagy sikerrel (értsd: fertőzés és ízhiba nélkül) művelik a no-chill módszert, melynek lényege, hogy elteszik a lefőzött sörlevet hűlni, és csak másnap élesztőzik be. a közhiedelemmel ellentétben a lassú lehűzlés miatt nem fertőződik be a sör, mert el van zárva egy tartályban.
Próbálta ezt valaki? A mezei olasosz erjesztőtartály kibírja szerintetek ezt a hőmérsékletet? Nem akarok műanyagot a sörömben...
Ha ajánlotok erre a módszerre tutibiztos tartályt, azt is megköszönöm.
Az én Helles recept tervem: pilseni maláta, pár % lék (3-5) munich , cara hell , esetleg melanoidin. Cefrézés: 62C-on 40perc, 72C-on 15-20 perc. Forralás 75perc vagy 90 perc.Komló természetesen német. Erjesztés folyékony élesztővel , starter, igen. Száraz esetén 34/70 vagy mangrove két tasak,20l esetén Erjesztés :10C-on ,negyedik naptól 5 psi nyomás, erjedés végén 16-18C két nap , átfejtés másik keg-be 10- 15psi nyomáson 3C-on 4-6 hét. OG 1.048 IBU 20-22. Dekokció esetleg egy lépcsős,persze akkor melanoidin nem kell. Hasznos lehet esetleg Lager Method . Cefre király a Narziss könyvet letöltötte ,pár hete. Letöltésekhez nem értek. Egészségedre.
Nem a spórolásról van szó, de ha bélelt tárolóba rakom és lefedem a forralások idelyére, akkor azzal addig sem kell foglalkozni. Egyszerűbb is így talán. Igazából a 3 lépcsős dekokciónak értelme valóban nem sok lehet, főleg a mai maláták esetében, de úgy voltam vele, hogy első körben kipróbálom a hagyományos verziót. Ti hogy tapasztaljátok, sok különbség van a sima infúziós cefrézéshez képest? Itt nem is annyira a kihozatal, sokkal inkább az íz érdekelne. Illetve alap maláták esetében, ha csak 10-20 percig forralom a kivett részt, elkerülhető a túlzott sötétedése a sörlének? Max arnysárgára szeretném, így még a bécsi és a müncheni malátán is vacillálok, hogy merjek e tenni bele 5-5%-ot.
Aki 3x dekokciót akar, ne spóroljon sem az idővel, sem az edénnyel. Erre rá kell szánni. A dekokciós forralásnál szerintem nem kell tartani a 1fok/perc ütemet. Lehet neki jobban is tolni, csak oda ne égjen. Azoknak az enzimeknek már úgy is annyi. A visszaöntésnél én is aggódok kicsit, de eddig nem volt gond. Kijött, amire számítottam. Lehet, hogy egy része kicsit túlmelegszik, de szerintem mi ezt nem vesszük észre a kihozatalban, sem az ízben. Én gázon főzök. A legkisebbik rózsa legkisebb lángján tartom a cefrét, amíg a kivett részt forralom. Elég jól tartja a hőfokot. Persze ezt is kell néha kevergetni. Szerintem én sem fogok egyszeresnél többet csinálni.
A forrázástól én is parázok kicsit, de gyors keveréssel talán megússzák az enzimek. Inkább a visszahűlés okozta hőfok elcsúszás aggasztott, de akkor beszerzek egy jó hűtőládát, aztán abban cefrézek be. Így legalább nem kell majd plusz egy edény a forraláshoz. Ludwig Narziss könyvet csak fizetős oldalon leltem fel anno sajnos... Ha tudtok adni hozzá linket, ahol ingyen leszedhető, azt nagyon megköszönöm! Novemberben szeretnék főzni egy jó Helles-t, ha valakinek van esetleg egy Augustiner Oktoberfest klón receptje, ne fogja vissza magát. :)
