Én is a fagyasztóba szoktam tenni 1-2 napra, ami molyosodik. A madáreleséget jól záródó dobozba, pl. a tejfölös kis vödör. A molycsapda is bevált, mikor kellett. Anyósom a lisztet és rizst is kifagyasztotta. Dióval jártam már úgy, a pucolatlan diót kifagyasztottam. De, ha nem használtuk el addig, tavasszal újra bemolyosodott. Boszi tippje jobb, pucolva a hűtőben tárolni, nem sok hely kell.
Hosszan eltartandó dolgokat, beteszem a mélyhűtőbe néhány napra. Minden elpusztul és nem lesz molyos később se. Ezt azóta csinálom, mióta egyszer egy több hónapos távollét után az egész konyhaszekrény tele lett molyokkal, pedig minden lezárt dobozban volt.
Ha egyszer már volt moly, érdemes a DM-ben kapható ételmoly csapdát felragasztani a konyhaszekrény ajtajára belül. Semmi szaga nincs, de nagyon hatásos.
Úgy veszem észre, az ételmolyok nagyon el vannak pofátlanodva mostanság. Tavasszal egy befőttesüvegbe raktam egy fél zacskó natúr napraforgómagot, madáretetési célzattal vettem elő tegnap, hát egy összeragadt, szörnyen gusztustalan, pókhálós massza volt benne, üvegestül kidobtam. Vettem fél kiló pucolt diót, ezt egy barátnőm tanácsára szorosan záró edényben tartom a hütőben, remélem, beválik. Kinek milyen tapasztalata van ez ügyben?
Disznótoros. Ha kínlódtatok már vele. Kidurran, összeesik, szétsül...
Kerestem a neten. Hibátlan. Vagyis egyszer kidurrant a véreshurka, de az a hurka hibája volt.
Bíró Lajostól az ötlet. A hurkát fél órára vízben áztatom. A kolbásszal egyidejűleg mehet a tepsibe. Kicsit megszurkálom. Fél óra sütés 140-150°-on. Jó és szép is.
Ma a paprikás csirkéhez csináltam nokedlit. Hirtelen eszembe jutott, hogy anyám ilyenkor a nokedlit tejfőlbe szedte ki, rögtön ki is próbáltam, siker volt. Csinálja ezt más is, vagy csak anyám kreativ ötlete volt?
Ne várd a csodát, jönnek majd az unokák. Dumál az utódod-szüle: így Bio-úgy gasztro..., óbégatnak a kölkök, miközben minden ilyen-olyan érzékenységre legyintve kétmarokkal tömik magukba a hűtő aljáról kicsent, sima lisztből-tojásból-tejből-élesztős-cukorral édesített, daráltdiós Édes-féle aranygaluskát, amit még Nagyitól tanult ő is, mi örököltük a mit-miből-hogyanját.
Mióta megszülettek a Kölkek, napi szinten főztem a családnak meló után, minden egyes nap. A "mitfőzzek" c. társasjáték nálunk is ment. Onnantól vált igazán komollyá, mikor elváltként egy nagykamasz fiú és a 3 évvel fiatalabb huga felnőtt, és nem értettek teljesen egyet abban, hogy mit szeretnek. Az is nehezítés volt, hogy az egyiknek ilyen allergiája lett, a másiknak meg amolyan (tejfehérje, tejcukor, tojás...) Nos, nem volt könnyű.
Mára már mindketten kirepültek, és már amikor a Fiam elköltözött, már éreztem a könnyebbséget, hogy nem kell minden nap főznöm hihetetlen nagy adagokat, mert a Leány feltalálta magát, egyre ügyesebben sürgött a konyhában a saját ételei elkészítése terén.
A Kiscsaj elköltözése után már csak inkább hétvégén van főzés. Beleuntam már:(
No, megvan a hétvége: Marhahúsleves, rémespalacsinta. Halovány a remény, hogy nekem is jut, de kész a bosszú: tejfölöstúrós csusza pörccel. Látnátok az orrokat! :o)
Most hirtelen kiszámítotam, hogy 55 éve főzök napi rendszerességgel. Menza, kínai stb. soha nem volt opció, pedig közben egész napos munkahelyem volt. Megszoktam. Manapság csak a kitalálni, hogy mit, a nehéz, de azért mindig akad valami.
férj home-officeban, hetente egyszer kínaiból hozunk ebédet-vacsorát, és néha előfordul készétel (Spar, tesco, Penny, Lidl - dobozos készételek, melegíteni kell csak, kb. az elviteles menza ára és mennyisége - és egész ehető némelyikük)
gyermek két hétig beteg volt (nem covid, "csak" torokfájás, amivel máskor simán mehetett volna a gimibe)- eléggé meguntam, hogy figyelni kell arra, hogy legyen ebédjük
én pár hónapja munkahelyi menzát eszem, de most azt is dobozban kapjuk, mert a kis ebédlő helyisége másra kellett átmenetileg
Hááát? Kezdem unni ezt a járványt. Minden 7végén kívánság-konyhapancs, mindenki mást akar, min. 2-3 féle kaját kell kotyvasztani... Még jó, hogy havonta 1* el lehet sütni a marhapörköltöt, és 2* a palacsintát. :o/
A 7végén marhulunk 1et a kilónyi lapickából kettőnkre.
Még álmodozok, de valszeg ír marhagulyás, és sült vadmarha rumlinudlival lesz.
Még le sem írtam, már beledumáltak, hogy akkor rumlisfánk (olajban sült krumplispogácsa) is legyen, arra pedig a csődület is átjön. No, röpült a nyugodt 7vége!
Az ilyen receptek bosszantanak, még ha a gugli fordítja is:
"Naan kenyér joghurttal: a recept, hogy kipróbálhassa közzétették: 2020. március 20., 11:14 Hozzávalók:375 gr liszt, 1 teáskanál sütőpor, 1 teáskanál só, 2 evőkanál olaj, 1 csésze sima joghurt, Feltét: 1 evőkanál fokhagyma, 1 evőkanál petrezselyem, 3 evőkanál olívaolaj, só Készítés:Egy tálban keverjük össze a lisztet, az élesztőt, a sót, az olajat és a joghurtot. Készítsen homogén tésztát és gyúrja 5 percig. Osszuk a tésztát 12 részre és formálunk kenyeret. Nyújtsa ki őket, és ecsettel kenje rájuk a feltöltő keveréket. Süsse egy tapadásmentes grillen. "
Kissé magyarítva, de az összetevők nem jók!!! Nagyon nem mind1!
Amikor el kezd pöszörögni, tedd takarékra, ne várd meg, míg vadul fütyül, akkor már túl forró! A kukták alja vastag! Akár le is lehet venni a lángról-főzőlapról.
Nem vagyok egy hagyma rajongó, főleg a belsőségeim nem szeretik, de azért amibe kell abba berakom, feltehetően a normálishoz képest kisebb mennyiségben. Még fokhagyma porom is van itthon, mert van amibe kötelező.
Soha ne egyenek pörköltet, halászlét, hagymás rostélyost, jóféle kolbászokat.
Tejberizsben, aranygaluskában kétségtelenül tájidegen bármilyen hagyma, de rengeteg ételben kötelező vmilyen - akár minimális - hagyma. Anélkül egyszerűen nem az, aminek kitalálták.
Az öreg király és a legkisebb királylány története a sóval passzol ide kb.
Jó régi a bejegyzés, mégis próbálkozom. Nekem vannak kuktáim, nincs velük baj. Most vettem a fiamnak is egy jó állapotút, használtat. De sajnos a billenőszelep fenn ragad amikor forr és nem billen csak okádja a gőzt kifelé. Kicsréltem már rajta mindent, mégis, Mi lehet a baj?
Megint nekifutottam a diólikőrnek, bár majdnem lekéstem a szezonról. Viszont találtam egy olyan fát, amin még csöpp zöld diók fityegtek, ez későn érő fajta lehet. Bízom a végeredményben, végül is eddig sikerült, most is fog.
Nálunk a meggyes piskóta olyan, mint a többi tortaalap, csak a - masszába liszttel megszórt /forgatott/ meggyeket dugdosunk, és mint szokás, megsütjük. A lisztezés segít, hogy ne üljön le a massza aljára a gyümi. Mivel indul az idei ribizli, sürgősen ki kell takarítani a frigóból a tavalyi maradékot, így tobzódunk, a kiolvaszott bogyókat szitán áttöröm, kis polisweettel emberibbé teszem, és nyomás be mártásként a meggyes piskótával. Vagy habporral fagylaltot készítek, és azt adom a piskóta mellé. (Hétvégére ezt kért a zizi-generáció. :o)
