these particles surprisingly do not carry the spin and charge information of electrons together.
Ezek a részecskék nem hordozzák egyszerre az elektron spin és töltés információit. A két tulajdonság külön van választva. Amennyiben az elektron elemi részecske lenne akkor ezt a két tulajdonságot nem lehetne szétválasztani.
A tulajdonságok szétválaszthatósága arra utal, hogy az elektron nem elemi részecske és a szerzők el is nevezték a két új részecskét spinonnak amely a spin tulajdonságot okozza és holonnak ami a töltés tulajdonságért felel. Pontosan mint ahogy a tórusz modell ezt megjósolja. Tudod, predictions 17. .. A gravitont nevezték el spinonnak.
A Nature-ben közölt cikkben nem kvázirészecskékről van szó, ellenkezőleg:
..collective excitations of electrons produce, instead of the quasiparticles in ordinary Fermi liquids, two new particles known as ‘spinons’ and ‘holons’. Unlike ordinary quasiparticles, these particles surprisingly do not carry the spin and charge information of electrons together. Instead, they carry spin and charge information separately and independently.
Na most lehetsz okosabb a kisérletet végző szakembereknél, de azért engedd meg, hogy az eredeti Nature cikknek helyt adjak.
1501, Azért nem tudok részletesen válaszolni, mert ahhoz kisebb könyvet kellene ide írnom.
Erről van szó. A természet nem ír könyvet, gyermeki egyszerűséggel működik. Ő nem számol kurvabonyolukt egyenletekkel, nem használ kitalált fogalmakat, a természet tudja a fizikát. A fizikus meg pont ellenkezőleg. Próbálj barátkozni ezzel az egyszerűséggel, egyébként is Occam. Kösz a választ.
>Egyébként a gravitont már kimutatták, úgy hívják spinon. Naná, hogy az elektron kettéhasításával mutatták ki, de nem tudták, hogy az a graviton. Csak annyit tudtak megállapítani, hogy a spinon az elektron spín tulajdonságáért felelős részecske.
#Utánanéztem a spin-töltés kvázirészecskés szeparációnak, ami nagyon érdeges, de nem vonhatók le belőle olyan következtetések, amiket állítasz. Nemhogy a gravitációhoz nincs köze, de még az elemi töltés összetettségét sem mondja. A kvázirészecskék világa igen különös és gazdag azáltal, hogy a vákuum helyett valamilyen struktúrájú anyag a háttér, és ezáltal egyes kvantumos jellemzők itt külön entitásokat (kvázirészecskéket) adnak, élesztenek.
Azért nem tudok részletesen válaszolni, mert ahhoz kisebb könyvet kellene ide írnom. A tudást, értést mindenkinek magának kell megszerezni, pl. amilyen módon én is hozzájutottam. Még az elméleti fizikus képző egyetemen is csak picit segédkeznek a tanárok ebben a folyamatban. Nincs tudásbeültetés az agyba.
#Igen, már látom, hogy kitaláltad a saját modelledet, akárcsak SzaszG.
>Ez a modell a szerkezetéből következően értelmezi a foton, az elektron és a proton működését.
#És ahogy látom, gyermeki egyszerűséggel... :-)
>Te például tudod hogy a fenébe lehet
#Évekbe tellett (úgy öt-hat, vagy mégtöbb), mire sikerült elég jó és részletekben gazdag logikus (össz)képet kiépítenem magamban ezekről a dolgokról, de még nincs meg nekem sem minden. Gyűjtöttem könyveket, jegyzeteket, ezeket nagy gonddal tanulmányoztam (értelmeztem, és javítottam is), valamint egyéb forrásokat is felkutattam az interneten. Nem volt könnyű, de jól kontrolláltam az autodidakta tanulásom. Ez nagyon fontos.
Engem is ilyesmi kérdések vezéreltek, mint amiket leírtál. A részletes válaszok nem egyszerűek, de ez nem ok arra, hogy csak úgy kitaláljunk inkább valami más teljesen egyszerű "szerkezetet".
>hogy a fenébe lehet ezeknek a részecskéknek spinje?
#A hullámfüggvényük illetve operátoruk matematikai szerkezetéből adódóan.
>Hogyan lehet egyforma az elektron és a proton spinje, amikor tök más a felépítésük.
#A válasz ugyanaz, mint előbb. Az összetettség ennek nem akadálya. (kvarkos összetettség, nem elemi részecskés összetettség, atomos összetettség, mert még molekulákra is ki tudták mutatni az alapvető kvantumos egyrészecskeszerű viselkedést.)
>Hogyan lehet az elemi részecskének vélt elektron töltése egy egész, amikor az elemi töltés szerintetek 1/3?
Hogyan lehet egy elemi töltés 1/3?
#Az elektromos töltésmennyiség nem a részecske, hanem csupán egy szám, ami az elektomágneses kölcsönhatásban való részvétel erősségét jelenti a szóban forgó részecskére.
>Mitől cirkulárisan poláros a foton?
#Erre is a leírásána formájának részletes ismerete adja meg a válaszokat.
>Hogyan lehetséges hogy a fotonból egyszercsak előugrik egy elektron és egy pozitron?
#A részecskefizikai modell (megfelelő körülmények esetén) tud ilyet is. A párkeltés az annihiláció ellentéte. Vákuumpolarizáció. Elég különös dolog. A vákuumenergia nem, de a különbségeinek már van fizikai jelentősége, következménye.
(Megjegyzem, hogy a részecskefizikai Standard Modell még nem kész, ugyanis a kvarkelmélet még jócskán hiányos, nem elfogadható állapotú a sok bevezetett paraméter miatt...)
Nem, nem, a Gyula eltonja egészen más, az nem alakul ki sehogy. Egyszerűen két különböző fotonról van szó amelyek frekvenciája különböző, a protoné 1836-szor nagyobb mint a pozitroné vagy az elektroné. Az egyik fotonból elektron-pozitron lesz, a nagyobb frekvenciájú/energiájú fotonból meg proton-antiproton páros lesz.
A milliószoros sebesség akkor csökken c-re amikor a gravitonpár megköti az elektromos töltéseket és fotonná alakul, magyarul a foton képződéskor.
Tulajdonképpen a szétváló graviton pár áll körpályára, nem az együtt haladó.
Igen, a fotont alkotó graviton pár szétválik és külön külön körpályára áll és magával viszi a saját elektromos töltését. A negatív töltésűvel kialakul az elektron tórusz, a pozitív töltésűvel a pozitron tórusz. Ha a foton energia pont elég nagy akkor ugyanebből az anyagból antiproton - proton tórusz páros jön létre.
Kakukk, az elektron és az antiproton ugyanaz az anyag! A pozitron és a proton ugyanaz az anyag, csak frekvenciában különböznek. A protoné 1836 -szor nagyobb mint a pozitroné.
Miért is nem találják az antianyagot a csillagászok? Azért mert itt van a szemünk előtt. Az elektronnak nemcsak a pozitron az antianyaga hanem a proton is antianyaga az elektronnak. Miért nem sugárzódik szét a proton az elektronnal? Azért mert a foton két fele azonos, szigorúan azonos frekvenciájú. A proton nem tud felszállni az elektronra a foton keletkezéséhez mert nem azonos a két frekvencia.
Szerencsénkre, mert különben szétsugárzódna a világ egy pillanat alatt.
>Egyébként a gravitont már kimutatták, úgy hívják spinon. Naná, hogy az elektron kettéhasításával mutatták ki, de nem tudták, hogy az a graviton. Csak annyit tudtak megállapítani, hogy a spinon az elektron spín tulajdonságáért felelős részecske.
„És ezért tud körpályára állni amikor a töltést cipelő gravitonpár szétválik.”
Tulajdonképpen a szétváló graviton pár áll körpályára, nem az együtt haladó. Ekkor lassulnak le fénysebességre a töltésnek megfelelő „ősfotonból” fényhordozók, /luciferek/ lesznek, amikből aztán elektron és pozitron. A tömeget a körpályába ragadás, mint kitörési tehetetlenség „produkálja”. Kapisgálom?
Valamilyen formájának lennie kell, mert van tükörképi párja ami nem forgatható be a másikba. Egyszerűen fogalmazva van jobbos meg balos de ettől eltekintve ugyanaz az anyag, ugyanaz az energiacsomag. A kétféle kvantum csak valamiféle orientációban különbözik egymástól, méretben nem. Nem tudok lejjebb ásni.
Az egyiptomiak egy jogarral szimbolizálták az étert, ami ez esetben a gravitációs sugárzásnak felel meg, nevezetesen a gravitonpároknak.
Én valamiféle kalimpáló mozgásúnak képzelem a gravitont ami párban éppen kikompenzálja egymás mozgását, ezért megy a páros egyenes vonalban. És ezért tud körpályára állni amikor a töltést cipelő gravitonpár szétválik. A graviton örökmozgó, nem veszít energiát. Ő az energia.
Egyébként a gravitont már kimutatták, úgy hívják spinon. Naná, hogy az elektron kettéhasításával mutatták ki, de nem tudták, hogy az a graviton. Csak annyit tudtak megállapítani, hogy a spinon az elektron spín tulajdonságáért felelős részecske.
Sajnos a hasonlóság csak némi. Nálam járt már Gyula, de nem tudtunk megegyezni, barátságban váltunk el. Megvan a könyve is. A hasonlóság csak felületes és a lényegében különböző. Ő a kisérletéből azt a megdönthetetlen következtetést vonta le, hogy a különböző testek vákuumban nem egyformán zuhannak.
Neki kétféle gravitációs töltése van, egy az elektronhoz egy meg a protonhoz. Ennyi a hasonlóság, hogy kétféle. Nem több.
Olvastam Szász I Gyula elméletét is, amivel némi hasonlóságot fedeztem fel. Ő azonban nem tagadja a háttérnek minősülő Minkowski féle téridőt. Legalább is a mozgásegyenletek számára. Nálad az 1Mc sebességű gravitonsugárzás a háttere a mozgásegyenleteknek? Ha ez nem csak fikció, hanem kísérletileg is igazolható, akkor az „atomisztikus” felfogásban egyeztek Gyulával, azzal a kitétellel, hogy nála nem az energia, hanem a töltések a megmaradók. :)
A természetben nincsenek hullámfüggvények, nincs mátrix ami kutyul és legfőképpen nincs Dirák egyenlet. A képek éppen valamiféle keringést szemléltetnek.
De igen, a spin keringés következményeként jelentkező tulajdonság. Ezt ugyan próbálják tagadni mert nem tudják mi az anyag, mi a fény, mi az elektron vagy mi a proton. Ezért kell ez az új yin yang - tórusz anyagmodell. És a helyére kattan a spin.
Kösz a kérdést, pontosítok, szerintem a foton, mint 4 energiakvantumból felépülő részecske akár lehetne az anyagi világ alapja, de az elemi részecskék nem belőle keletkeznek, hanem a fotont elemi részecskék építik fel. Az összes többi anyagformát is ez a 2 elemi részecske építi fel vagy alkotja. Az elemi részecskék nem keletkeznek és nem vesznek el, az anyag örök és végtelen mennyiségű, ahol a 2 elemi részecske jelenti az anyagot.
Továbbá ezekből sűrűsödik össze az anyag „master fekete lyukká”, amit a gravitációs sugárzás nyom össze, majd ugyanez a sugárzás szórja szét. Ez pontos.
A kérdésed viszont értelmetlen, mert van a fény és az halad. Halad a vákuumban ahol kevés a barionos anyag, viszont a vákuumot kitölti a gravitációs sugárzás. Mivel a fény a gravitonpárok által cipelt elektromos töltéspár, ezért ilyen értelemben van kapcsolata a gravitonsugárzással, de nem gondolom, hogy ez valamiféle közegként szolgálna a fény terjedéséhez. Különbenis a gravitonpárok sebessége 1 Mc, de ha a gravitonpár töltéseket köt meg akkor fénysebességre lassul, mert maga lesz a fény.
Tehát a fény nem térben és időben terjed hanem csak van és mozog. A tér és idő fogalmakat mi, emberek ragasztjuk hozzá. A fotont nem érdekli hol van és mennyi ideig ment már eddig, ő csak megy ész nélkül mint a bolond egészen addig amíg meg nem botlik valamiben.
Netán a saját közegében, ami az energiakvantumok végtelen halmaza? Igen, ez mondható az előbbiek figyelembe vételével. Örülök, hogy ilyen egész jól lejöttek a dolgok.
Te például tudod hogy a fenébe lehet ezeknek a részecskéknek spinje?
Képzeld el, hogy van mondjuk négy különböző hullámfüggvény, amelyeket egy mátrix összekutyul szuperponált állapottá a Dirac-egyenletben. Szemléltetni valahogy így lehetne, ha valószínűségi amplitudók helyett trajektóriák lennének:
„Tehát így kell érteni és így már el lehet dönteni, tér vagy a mégabszurdabb téridő nem létezik. Nem képzelhető el olyan világ amelyben létezik mert nemlétező pontok végtelen halmazából építettük fel a gondolatainkban. A tér egy sztereotípia, azt hisszük, hogy a térben élünk de nem. Az anyagi világban élünk.”
„1482, ezen pontosítanék, mert nekem csak 2 elemi részecském van és mindkettőnek van tükörképi alakja ami nem forgatható be a másikba. Így vannak négyen. Mind a 4 benne van a fotonban amely nem tórusz. A foton nem tórusz. A foton DNS-hez hasonlítható egyenesvonalú pályán mozog időtlen időkig amíg valamiben el nem akad.”
Tehát szerinted a foton, mint energiakvantum az anyagi világ alapja, amiből az /elemi részecskék/ keletkeznek. Továbbá ezekből sűrűsödik össze az anyag „master fekete lyukká”, amit a gravitációs sugárzás nyom össze, majd ugyan ez a sugárzás szórja szét. Kérdésem az, hogy az /Astrojan foton/ miben halad időtlen időkig, ha nincs tér és idő? Netán a saját közegében, ami az energiakvantumok végtelen halmaza?
A tulajdonságok nem valami létező entitások, mert az nem anyag. A létező anyagnak lehetnek tulajdonságai akármit is mond a H.Károly, nem tudom ki az.
Ezen az sem változtat ha a tulajdonságokat másképpen hívod, mert állapothatározók sincsenek, csak az anyag ami létezik, az állapothatározókat mi rendeljük hozzá. Törvények sem léteznek, azokat is mi találjuk ki. Az anyagot és annak mozgását megfigyeljük és törvényszerűségeket állapítunk meg. Mi állapítjuk meg ezeket. Nem felfedezzük, hanem megállapítjuk, levonjuk a tanulságokat, esetleg matematikai formulákba foglaljuk. De a természet nem használja ezeket az egyenleteket, az ún törvények csak minket segítenek az eligazodásban, a természet nem számolgatja ki merre repüljön a Jupiter.
1482, ezen pontosítanék, mert nekem csak 2 elemi részecském van és mindkettőnek van tükörképi alakja ami nem forgatható be a másikba. Így vannak négyen. Mind a 4 benne van a fotonban amely nem tórusz. A foton nem tórusz. A foton DNS-hez hasonlítható egyenesvonalú pályán mozog időtlen időkig amíg valamiben el nem akad. Tömegek közelében a pálya a tömeg felé hajlik ami természetes, hiszen a puskagolyó pálya is így hajlik.
A jobbos és balos tórusz viszont pontos, az egyik mínusz spínű a másik + jelű, az ábrán az R alakot jelöltem mínusszal:
Még az jutott eszembe, hogy egy elemi részecske foroghat jobbra, foroghat balra, de lehet szuperponált állapotban is. Tehát a tórusz foton is lehet a kétfajta forgás szuperpozíciójában. Nem szükséges hozzá két fénysugár, de még két foton sem. (Közben iszugyi tagadja a spin létezését.)
A tömeg egy tulajdonság. Tömeg tulajdonság nélküli elemi energiarészecskék, kvantumok hozzák létre akkor amikor körpályára tudnak állni. Ha körpályára állnak akkor keletkezik egy tehetetlenségnek nevezett tulajdonság. Ez a semmiből keletkezett, mert eddig nem volt ilyenje az energiakvantumoknak.
Ez nem kiterjesztés, hanem a tömeg tulajdonság eredete és magyarázata.
A fotonnak akkora a tömege amekkora az őt alkotó 4 energiakvantum forgásából / keringéséből következik miközben fénysebességgel halad. Tehát lehet hozzá tömeg tulajdonságot rendelni. Azt szokták mondani, hogy a foton nyugalmi tömege nulla. Csakhogy a foton nem áll le soha mert örökmozgó graviton alkotja.
A megállás annyit jelent, hogy beleütközött valamibe és átalakult például hővé, szerencsés esetben párkeltéssel elektronná és pozitronná, egy nagyobb energiánál proton-antiproton párossá. Ez esetben a részecskék száguldása folytatódik amely a tóruszokon belül továbbra is fénysebességű miközben az eredeti foton megsemmisült, elbomlott.
A görbített téridőt és a húrokat meg hadd ne minősítsem, ilyenek nem léteznek.
Az elemi részecskéknek nincs tömegük, ezért nem is kell felírni semmiféle sorozatban, a tömeg tulajdonságuk nulla, nincs benne semmilyen bökkenő.
A tudomány által számontartott száznál több elemi részecske valójában egyik sem elemi részecske, mindegyik a két energiakvantumból építkezik.
Márpedig a fogalmak kiterjesztésével óvatosan kellene bánni.
(Az általánosítás soha nem egy logikus lépés. Az általánosítást nem lehet semmiből levezetni.)
Mennyi egy foton tömege? Semmi?
De ha két fénysugár egymással szemben halad, az úgy görbíti meg a téridőt, hogy bezárul a kör. A téridő pedig tórusz lesz körülötte.
A magam részéről még figyelembe venném a foronok interferenciáját is, amely meghatározza a lehetséges pályasugarakat, és ezáltal az ilyen kozmikus húrok tömegét is.
Csak az a bökkenő, hogy az elemi részecskék tömege nem írható fel a Balmer-formulához hasonló módon.
