Szabad a faszom, AZ!
.....
1. Az álobjektivitás
Csapjunk gyorsan a lecsóba, kezdjük a legfontosabbal.
Az indexes újságírók ma Magyarországon talán egyedüliként a médiában úgy tudják magukat függetlenobjektívnak nevezni, hogy utána nem röhögik saját magukat pofán egy másodpercen belül.
Hogy ez miért van, azt nehéz eldöntetni: talán ők – mármint a sima mezei újságírók -
tényleg azt gondolják, hogy amit ők művelnek, az a politikai arany középút (ha máshol nem is, a körúton belül)?
De lehet, hogy csak pókerarcban jók.
Mert nyilván például a 444, Nyugati Fény, és hasonló lapok esetében van egy konszenzuális megegyezés az olvasók és az újságírók között, hogy akkor ők akkor most ballib propagandát fognak írni, aki meg ezt élvezi az olvassa – vagy azt, hogy 2 másodperc alatt felmegy a pulzusa százhatvanra.
Az Index viszont nagyon hosszú, tárgyilagosnak és objektívnak tűnő értekezéseket ír olyan – már a címben is elspoilerezett – konklúzióval, ami gyakran teljesen hamis, és ezt ők is tudják.
Mondjunk két példát:
- Leírják azt egy hosszú, grafikonokkal is ellátott elemzésben, hogy a magyar gazdaság 1990 és 2018 között leszakadt a többi V4-es országétól, de a grafikonokon cselesen nem a fejlődés ívét mutatják, ahol jól látszódna, hogy egyébként pontosan ugyanolyan sebességgel bővült a gazdaság egyetlen 6 éves időszakot leszámítva, ami Gyurcsány-korszak néven futott be a történelembe.
- Egy másik példa a mostani amerikai koronavírus-járvány második hulláma: képesek voltak öt pontban bemutatni az okait, hogy miért tudott a járvány újra felfutni, és az öt pont közül kettőben ezt Trumpra fogni, és nem megemlíteni a hónapok óta zajló antifa tömegtüntetéseket.
2. Az Antifasiszta-mozgalom mosdatása
Kevesebb veszélyesebb mozgalom létezik ma, mint az antifasiszta, ezt láthatja mindenki, aki az elmúlt két hónapban megnyitotta az internet nevű dolgot.
A médiában pedig vannak olyan íratlan szabályok – még a propagandamédiában is -, amit nem lép át az ember: akármennyire ballib egy lap itthon, nem fog tömeggyilkos kommunista diktátorokat mosdatni (reméljük), vagy akármennyire is migrációellenesek egy másik, nem fogunk tömeggyilkos neonácikat mosdatni.
Mert amit tesznek, az visszataszító:
olyan mozgalmat propagálni vagy mosdatni, ami kimondottan legitimnek tartja, sőt, kívánatosnak a fizikai erőszakot, ez túlmegy minden határon.
Sajnos az Index ezt a határt – bár sokáig tudta tartani – az elmúlt hónapokban többször is átlépte, és idomult sok antifasiszta dogmához.
Nevetségessé tették és összeesküvéselméletnek nevezték:
- A keresztényüldözéseket, amibe egyébként éves szinten százezrek (!) esnek áldozatul Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten
- A fehérek ellen elkövetett népirtást Dél-Afrikában, miközben kormánypártok vezetői énekelnek “lődd a fehéret, öld a fehéret” dalokat, naponta gyilkolnak meg bőrszíne miatt farmereket, és alkotmányosan fosztották meg a fehéreket legitim földbirtokuktól.
- Elhallgatják a BLM-mozgalom fehérellenes, és civilek ellen elkövetett támadásait, sőt, legújabban már a járókelőket meglincselő, épületeket felgyújtó tüntetőket nevezik áldozatnak, amiért jelöletlen utóban szállítják el őket a helyszínről.
Ez utóbbi előtt egyébként én is értetlenül álltam, hiszen azért eddig nem volt jellemző a lapra, hogy konkrétan terroristákat próbál tisztára mosni, de aztán mikor tegnap megláttam az egyik Indexes tagot antifa pólóban vonulni az egyik videón, akkor rájöttem, hogy valszeg az szerkesztőség egy része már meglépte azt az ideológiai lépést, amit a magyar baloldal szerencsére még nem.
Méghozzá azt, hogy “Az erőszak az egyetlen út válaszolni az erőszakra”.
3. Földes András
Ha egyesítjük Fábián „Parlamenti Folyósó” Tamás és Bíró “Karen” Marianna tenyérbemászó stílusát és Kovács Bálintnak és a frufrus feminista csajnak (akinek nem tudom a nevét) ideológiai képzettségét, akkor megkapjuk Földes Andrást.
Szerény véleményem szerint nem csak az Indexnek, hanem az egész magyar médiának ő az egyik legkártékonyabb eleme, olyan szinten űzi a libtard érzékenyítést, hogy harmadik pontnak intézményként bekerült ő is.
András azért rosszabb az átlagos “szegénymenekültező” sajtómunkásnál, mert ő a saját szemével is látta, hogy az, amit ír, az nem igaz.
Elmenni Görögországba egy menekülttáborba, és azt hazudni, hogy a görög lakosság terrorizálja szegény menekülteket, és letagadni, hogy háromszor gyújtották rá a falura az erdőt, hogy nincs biztonság a környéket, mióta szabad kijárásuk van, hogy milyen rendezetlen szeméthalommá változtatták az egyébként gyönyörű helyet, ahol élnek.
Ugyanezt megcsinálta migránstaxival is, hősnek beállítva a menekülteket kimentő, valójában Brüsszeltől brutális pénzmennyiségeket elnyelő civil szervezeteket, a 100 menekültből azt a kettőt bemutatni, amelyik nő vagy gyerek, nem 20-as éveiben járó fiatal férfi.
Andráson látszik, hogy ő tényleg vallásosan hisz abban, hogy az új társadalom az emberiség egyetlen útja, és bármilyen mélységig lesüllyed, hogy errefelé vigye el a közvéleményt.
Egyelőre szerencsére sikertelenül.
Ezen kívül érdemes megemlíteni az angol nyelvű cikkeit, amik szintén sokat elárulnak a jelleméről: Magyarországon magyar belügyekről angolul külföldieknek írni politikai vereség után pont olyan, mint mikor a kisebb testvér nekimegy a bátyjának, aki persze visszaüt, aztán megy sírni anyucihoz, hogy gonosz a világ.
Becsületes harc helyett saját országodat lejáratni, ráadásul hazugságokkal, ez nettó hazaárulás.
Persze egy Andráshoz hasonló publicistának nincsenek határok, nincsenek nemzetek, nincs haza: csak emberek vannak.
Összefoglalóan: RIP Index. Reméljük fogsz még „Főnixként feltámadni hamvaidból”, ahogy a szerkesztőségi ülésen állítólag elhangzott, de ezt a három tollat nem kéne visszanöveszteni.