E topik a http://www.fortepan.hu gyűjteményben fellelhető városképek, részletek, helyszínek, esetleg korszakok-időpontok, személyek, járművek beazonosítására szolgál. A honlap szerkesztői az itt olvasható azonosításokat veszik át.
A Fortepan új kulcsszó-címke rendszeréről a Fortepan címkézés topikon kaphattok bővebb információt. Testvértopikunk a Budapest anno...
A Fortepanhoz lazán kapcsolódó egyéb témákkal forduljatok a
Kávézóna a FortePan-hoz topichoz
Nekem a fentrol.hu térképén található adatok tűnnek tán az elfogadhatónak
a fentrol.hu az openstreetmap.hu (openstreetmap.org) térképét használja. Ez egy bizonyos feltételek mellett szabadon használható, közösségi fejlesztésű térkép. Nagy vonalakban hasonló a wikipédiához. Megbízhatósága területenként változó, de Magyarországon nagyon jó.
Az utcaneveknél például általában érdemes ezt használni a google helyett.
A térképeknél elég sok a hiba, a kérdéses szakasz hivatalosan Duna és nem ág.
Van még példa. :)
Még a FÖMI élt az emlékezetemben, most egy kicsit böngészve
Az elektronikus térképi felületek sokszor pontatlan nyilvántartásokra támaszkodnak – így szerepelhet például helytelenül a Szentendrei-Duna helyett Szentendrei-Dunaág
Magyarország Földrajznév-tára | Lechner Tudásközpont
... a zűrzavarban igyekszik rendet teremteni a folyamatosan bővülő, jelenleg közel 80 000 földrajzi nevet tartalmazó digitális Földrajzinév-tár adatbázis.
Az adatbázis elérhetőségéről és az adatigénylés feltételeiről a Földrajzinév-tér oldalán lehet tájékozódni.
A hivatalos földrajzi nevek fizetős alapon tölthetők le, mondjuk ez több mint érdekes.
Nekem a fentrol.hu térképén található adatok tűnnek tán az elfogadhatónak, az alábbiak alapján a Lechner Tudásközpont egyik alkalmazása.
A kérdés jogos. Jobban utánanézve, elég nagy a kavar. Valójában csak jelezni szerettem volna, hogy a mostani fp elnevezésnél van elegánsabb megoldás. Térképeken a következőket találni:
Óbudai-Duna, Hajógyári-Duna, Duna-ág, Kis-Dunaág, szövegben pedig a hajógyári Duna-ág és óbudai Duna-ág szerepel.
Keres Emilben nincs elegendő szuggesztivitás, hogy ebbe a Cipollára és Ionesco Leckéjének tanárára emlékeztető alakba életet leheljen, hogy egy egész színházi estét színekkel, változásokkal, variánsokkal végigjátsszon, hogy elhitesse velünk Milone donjuani képességeit. Így hát megmarad a külsőségeknél, ami az egész előadást eleve külsőségessé teszi. A gazdag és ravasz olasz gyáriparost Szabó Gyula játssza; a figurát ugyan csak körvonalazni tudja, hiszen merőben más alkat, de ahogyan szerepe szerint a nyelvtankönyvek torz példamondataival fejezi ki magát, az minden egyes alkalommal kellemes derültséget vált ki a nézőtéren. Pontosan nem tudnánk idézni, de ilyeneket mond: „A nagybátyám asztalos, de a konyha bejárata a kertből van.” Ebben a stílusban is teljes joggal folytathatnánk a nehéz feladatra késztetett színészek alakításának méltatását: Komlós Juci aranyosan nem tudja, mi az eufémia, de Harsányi Gábor még nem írt egyetlen regényt sem. Drahota Andrea némán szeret, megejtik, megölik, viszont Keleti Lászlónak a szép szeretője, Esztergályos Cecília sem érti a szavát. Buss Gyula a gyáros húgának vőlegénye, amikor az elcsábított Polónyi Gyöngyi véletlenül valóban hozzámegy feleségül. · Magyar Nemzet, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
ld pl 130333
ADT