Nem látok a fő adatok között semmi más különbséget, csak a hűtési/fűtési teljesítményt. Ha az erősebb nem sokkal drágább, akkor vedd meg azt.
De az erősebbnek lehetnek olyan rejtett hátrányai, ami csak a termék részletes adataiból derülhetnek ki: pl ha a gyártó mindkét beltéri egységben ugyanazt a hőcserélőt és ugyanazt a ventilátort alkalmazta (ez bevett szokás), akkor az erősebb klíma ventilátorának erősebben (tehát hangosabban) kell fújnia a nagyobb teljesítmény leadásához, tehát lehetséges, hogy amennyivel erősebb, annyival hangosabb is a beltéri egysége ugyanazon a fokozaton. Tehát nyomozd ki a részletes adatokat és hasonlítsd össze a ventilátor fordulatszámokat az azonos fokozatokban.
"Én beallitanam egy hofokra, és azt tartaná nem? Óránként menne mondjuk 20 percet (most csak mondtam vmit)."
A való életben gy lakás hőigénye folyamatosan változik. Ingadozik a külső hőmérséklet, változóan fúj a szél, beüt a nap az ablakon, sütfőz a zasszony, satöbbi, satöbbi. Ha mindezek ellenére mondjuk két fokon belül szeretnéd tartani a hőmérsékletet ingadozást, akkor folyamatosan változó fűtésteljesítmény kell.
Legegyszerűbb esetben ezt a teljesítmény változtatgatást egyzerű buta-termosztátok csinálják (ki-be kapcsolják a fűtést az aktuális hőmérsékletnek megfelelően), az okstermosztátok már a jövőbe látva előre kapcsolgatják a fűtést, de vannak olyan fűtésrendszerek, amelyek a fűtés erősségét is képesek változtatni ilyenek pl az invereteres klímák is.
Plusz jobban is alszol olyankor, amikor egy picit alacsonyabb a hőmérséklet.
Ráadásul ha vannak olyan hosszabb időszakok, amikor senki nincs otthon, olyankor anyagilag érdemes lehet lekapcsolni a fűtést (vagy lényegesen alacsonyabbra leengedni a lakás hőmérsékletét). Persze minél nagyobb a belső hőtároló tömeg, annál kisebb az így elérhető megtakarítás.
Az "óránként 20 perc" hol sok lenne, hol meg túl kevés. A legtöbb korszerű klímának elfogadhatóan okos hőmérséklet kezelő szoftvere van, bízd rá a dolgot.
Automata üzemmódban nem láttam 1000 wattnál többet fogyasztani
csendes/éjszakai módban láttam mindössze 170 wattot fogyasztani.
turbó üzemmódban (amikor meg van tiltva neki a gondolkodás) nem néztem, a hivatalos gyári adat: maximum 6,2 amper tehát elméletileg akár 1400 wattot is fogyaszthat.
De ha a várható villanyszámla miatt kérdezed, akkor a wattok önmagában semmit sem érnek az üzemidők nélkül. A szoftver (invereteres gép) a wattokat akár percenként megváltoztatja és az automatika is mindig másként gondolkodik a pillanatnyi feladatnak, szituációnak megfelelően. Tehát pl amikor hazajössz a munkából és bekapcsolod, akkor nagy a a hőmérséklet különbség az elvárt és a tényleges hőmérséklet között, ilyenkor nagy erővel (= sok wattal) áll neki a feladatnak, de ahogy közelednek egymáshoz a hőmérsékletek, egyre csökkennek a wattok (és csendesül a gép). Kivéve persze, ha nem "automatikus" okos programot választottál.
A tényleges fogyasztást figyelheted, pl ha egyszerű fogyasztásmérőn keresztül dugod be a konnektorba, ezek kiírják neked a pillanatnyi wattot és az X idő alatt elfogyasztott összes kilowattórát is. Ez utóbbit számolja a villanyóra is.
Ha szép nagy cserépkályhád van ÉS HA rohadt záraz a tűzifád (legalább 20 hónapja szárad) ÉS HA soha nem fojtogatod a tüzet a kályhában (tehát nem veszed picire a levegő nyílást azért, hogy hosszabban égjewn a tűz), akkor elérhető a 3 kWh/kg hőkivétel tűzifából. Persze ez csak elmélet, ilyen kályha+tűzifa+ember kombináció a valóságban nem létezik :)
"mert a klíma ugye bexarhat,"
Ennyire kis hőigényű házban a klímát lazán ideiglenesen könnyedén helyettesítheti 2 db filléres kínai hősugárzó vagy billanyradiátor.
"lehet áramszünet stb.."
Ha nagy a lakótér hőtároló tömege a jóvastag hőszigetelésen belül, akkor még több órás áramszünet sem okoz nagy gondot (passzívház szint környékén még több napos se :)
Az pedig, hogy mekkora a valószínűsége ennél hosszabb áramszünetnek, azt döntsd el.
De amúgy a cserépkályhát megtartanám egyelőre. De mondjuk ha bejönne ez a klímás fűtés, akkor lehet nem bohóckodnék fával, de vmi fatüzelés akkor is kéne, mert a klíma ugye bexarhat, lehet áramszünet stb..
"1 kilo fa legyen 4kw, amiból ki tudok venni mondjuk 3 kw-ot."
Számolj kilónként csak 2 kWh hővel, az felett szerintem csak nagy tudású tüzelő guruk (és egyes profi kályhák tulajdonosai) képesek. Ártlagemberek átlagkályhával és átlagosan szarul kiszárított tűzifával inkább 1,5 kW körül operálnak (habár még maguknak sem vallják be :)
Tehát napi 6 kilós átlag az legyen napi 12 kWh átlag
mínusz 15 fokos napra számold ennek legalább háromszorosát (a tavalyi enyhe tél volt)
napi 36 kWh 24 órára elosztva kb 1,5 kWh
tehát ha 1,5 kilowatt erejű fűtésed lenne, akkor -15 fokos napon napi 24 órán át dolgozna
persze ennyire nem illik kicentizni a fűtőrendszer teljesítményét (hőszivattyú esetén pláne!) ezért legyen benne tartalék b őven.
Én egy nagyjából pont ekkora hőigényű házba (átlag 7 kiló fa) egy 3,8 kW max. fűtőteljesítményű klímát választottam (Gree Amber GWH12YC).
Szakik! Vmi hozzáérőbb emberke javítson ki ha tévednék :)
Szóval, fafűtéssel számolgatva, kb napi 6 kiloból fűtöttem a házat az elmúlt szezonban. De számoljunk 8-cal (ha hidegebb volt, akkor azért kellett). 1 kilo fa legyen 4kw, amiból ki tudok venni mondjuk 3 kw-ot. akkor az 24 kw/nap. Azaz óránként 1kw.
Így a matek szerint bőven elég lenne egy 2.5 kw-os fűtőteljesítményű klíma? Vagy legyen inkább 3.5?
Én az ajtó és a hőszigetelés közötti rést kifújnám valami alacsony dagadású habbal (pl szerelőhabok), ügyelve arra, hogy a habi teljesen kitöltse az üreget.
Ezzel nemcsak légzáróvá tettem azt a rést, de hőszigeteltté is.
Mivel az "alacsony dagadás" nem "nulla dagadás", ezért előtte kitámasztanám az ajtó keretét, nehogy benyomja a hab tágulása egy picit se.
Vannak olyan RAL szalagok, amik Duo-k. Tehát mind párzárásra, mind páraáteresztésre jó. Ilyet érdemes rakni és csak kívülre. A belső oldali szalagozássál csak a baj van. Ha hanyagul rakják fel, akkor nem lehet spalettát vakolni, mert nem követi le szépen sarkosan a nyílászáró és fal találkozását.
Nekem jól szolgál az Illbruck szalag több mint 9 éve kívül és belül. Az egy hátránya, hogy belül ahol rávakoltak, átjött rajta 6-7 év után valami folt, valamelyik komponens és ott van egy kis folt a falon.
Bejárati ajtó, a falon kívül lesz beépítve a 20 cm vastag szigetelésbe. Erős sarokvassal rögzítem a falon kívül és a tok külső élén. Tudomásom szerint kellene tenni a fal és a tok találkozásánál, ral szalagot, vagy ehhez hasonló anyagot, hogy meg legyen a légtömörség. Milyen anyagot használjak?
Mintha te magad írtad volna hogy a pára nem levegő, a légmentesen zárt tér nem feltétlenül párazáró. Lásd: a gipszkarton fal glettelt illesztésekkel páraáteresztő, de a levegőt nem nagyon fogod átfújni rajta. És innen a másik gond: oké hogy hozzáragasztja a falhoz légmentesen, de a fal is páraáteresztő akkor ott körben szökik be a pára a szerkezetbe.
"Arra gondoltál, hogy a gipszkarton mögött, lévő pára záró fólia, amennyiben tökéletesen zár, hogy pl. nem tud pára bele menni a Multirockba, utána lehet az osb, és azon az eps?"
Igen. Egy nagyon magas párazárósággal bíró belső rétegen kívül bármilyen rétegek lehetnek bármilen kombinációban, egyetlen kitétel, hogy az egész sorban a belső (= mindig meleg részen lévő) réteg párafékezése messze erősebb legyen bármelyik másik rétegénél. logikusan: ha a lakásból kifelé igyekvő pára eleve be sem képes jutni a falszerkezetbe, akkor a fal belsejében már tökmindegy, hogy ki akarja fékezni azt a párát, ami úgysem jut el od soha.
"A pára záró fólia, Dörken Delta Reflex, 10 cm átfedéssel, és minden illesztés összeragasztva."
Maguk a műanyag fóliák rohadt jól párazárnak, talán csak a tömör fém és az üveg réreg erősebb náluk.
DE jó szokás a párazáró fóliát
- csak úgy átlapolni (ragasztás nélkül),
- szokás hanyagul (pl meggyűrve) ragasztani,
- szokás átdugni rajta ezernyi csövet (villany, víz, szellőzés, stb)
- szokás a párazáró réteg széleit NEM légmentesen odaragasztani a padlóhoz/mennyezethez oldalfalakhoz (pl profin megcsinált fólia, a szélénél meg nemhogy egy lebegő H2O molekula, de akár egy egér is mögé tud menni :)
Hiába király maga a fólia, minden réssel, lyukkal gyengül a rézeg jósága, ha csinálsz rajta ezer lyukat,akkor kár is volt feltenni :)
A jó szakember úgy csinálja a párazáró réteget, hogy utána akár nyomáspróbázni is lehet a lakást.
"eps felrakása előtt az osb-re fúrva lennének lyukak"
Valóban jobb lenne pár millió pici lyukat fúrni az OSB-be, de olcsóbb abban bízni, hogy a belső párazáró réteg párafékezése kevesebb párát enged be a rendszerbe, mint amennyi párát az osb képes átengedni magán. Képzeld az OSB-t pl egy újságpapírrrl kibélelt tésztaszűrőnek. Ha csak gyengén csorgatod bele a vizet a csapból, akkor soha nem fog túlcsordulni. Ha a belső párazáró réteg eléggé fékez, akkor az a kevés bejutó pára nem akad meg az ODB-n (nem fog vizesedést okozni), simán átmegy rajta.
"Ha a meleg belső rétegben lévő párazáró réteg VALÓBAN párazár, akkor azon kívül bármit lehet tenni bármilyen kombinációban."
Ezek szerint rosszul értelmeztem amit leírtál. Arra gondoltál, hogy a gipszkarton mögött, lévő pára záró fólia, amennyiben tökéletesen zár, hogy pl. nem tud pára bele menni a Multirockba, utána lehet az osb, és azon az eps?
A pára záró fólia, Dörken Delta Reflex, 10 cm átfedéssel, és minden illesztés összeragasztva.
Jól értelmezem, hogy jelen esetben, akkor lenne jobb, amennyiben az eps felrakása előtt az osb-re fúrva lennének lyukak, hogy amennyiben még is pára kerülne valahogy a Multirocba, akkor ki tudjon szellőzni az osb-n keresztül?
Viszont, amennyiben az osb-n még át is megy a pára, az eps-en úgy sem tud? Vagy rosszul tudom?
Ebben az esetben (= párafékező réteg a fal hideg rétegében) éppen az lehet a vizesedés oka, hogy az OSB túlságosan párafékező. Ha lezárod az illesztési réseket, azzal csak még tovább rontasz a helyzeten.
"Ha a meleg belső rétegben lévő párazáró réteg VALÓBAN párazár, akkor azon kívül bármit lehet tenni bármilyen kombinációban.
De ha a párazáró réteg hibás/lyukas (mert pl olyan ember tette fel, aki nem tudta, hogyan kell), akkor a falban kifelé igyekvő pára útjában lévő párafékező rétegek (pl OSB) hideg téli időben vizesedhetnek."
Osb lapok találkozása, csak fa váznál van, és ott is tökéletesen illeszkedik, lyukak nincsenek rajta. Amennyiben az eps felragasztása előtt, az osb lapok találkozásánál át húzom, egy jobb minőségű ragasztószalaggal?
Ezer bocsánat, nem akarlak semmilyen önkifejezési aktivitásodban korlátozni, csak azért javasoltam a megfelelő topik igénybevételét, mert aki polikarbonát fedés témájában keres információt, az azt a topikot kezdi el olvasni.
Ami itt van írva, az sajnos halott információ a témában, nem fogják az érdeklődők megtalálni :-(
A páraáteresztö ahogyan a neve is mondja , csak a párát engedi ki, vagy be a páranyomás iránya szerint . Vízcseppek nem tudnak bejutni ! Csak amennyiben vízpára bejut , majd az éjszakai lehülés folyamán kondenzálódik. Viszont akkor meg nem tud kifolyni , csak ha megint felmelegedik és vízpára lesz belöle .
Ebböl nálam az a megoldás adódik , hogy meleg száraz idöben lezárni mind a két végét párafékezö szalaggal . ˇigy pára sem jut be és nem kondenzálódhat és télen sem okoz benne kárt a fagy .
Bocs lehet hülye kérdés, de minek erre párazáró/áteresztő fólia? Csak a két végén van hogy ne folyjon be víz, ha meg mégis befolyt/párásodik belül akkor az áteresztő felé ki tudjon folyni?
Ha a meleg belső rétegben lévő párazáró réteg VALÓBAN párazár, akkor azon kívül bármit lehet tenni bármilyen kombinációban.
De ha a párazáró réteg hibás/lyukas (mert pl olyan ember tette fel, aki nem tudta, hogyan kell), akkor a falban kifelé igyekvő pára útjában lévő párafékező rétegek (pl OSB) hideg téli időben vizesedhetnek.
