"Saját tapasztalatom az hogy amikor a hozatott c18 földnedves előrekevert beton elfogyott és utólag kevertünk hozzá az jobb lett végül. Lehet átvert a betonos cég, lehet pazaroltuk a cementet, de jobb lett a házilag kevert."
Én elhiszem neked: de miben jelentkezett az, hogy jobb lett a házi keverés?
Szintén google szerint: zsákos esztrichbeton: szinte ugyanaz, mint a sima szárazbeton. Általában úsztatott aljzatok készítéséhez szokás használni. Jó kopásállósága van, és C20/25 körüli a 28 napos nyomószilárdsága.
Szóval lehet járda, terasz, kocsibeálló, más kérdés hogy ahhoz azért elég drága.
Ott van pontosan literre ,kilóra hogy miből mennyi kell egy keverőbe, de elárulom: egy lapát cement három lapát sóder. Nem agysebészet ez ne legyünk már teljesen hülyék, nem toronyházat vagy hidat építünk. A sóder víztartalma szintén mellékes mert ha híg lesz a beton akkor kevesebb víz kell bele és kész. Abban az egyben van igazad hogy folyósító kell bele (én microport használok) mert a kőműves különben túlvizezteti és tényleg szar lesz a végeredmény.
Saját tapasztalatom az hogy amikor a hozatott c18 földnedves előrekevert beton elfogyott és utólag kevertünk hozzá az jobb lett végül. Lehet átvert a betonos cég, lehet pazaroltuk a cementet, de jobb lett a házilag kevert.
Azért kérdeztem, hogy hová kell és mennyi, mert van amit meglehet csinálni nyugodtan házilag és ha nem lesz C20 minőség, csak mondjuk C18 környéke, na bumm, nem probléma.
Monolit lemez alap alatt mit értesz? Amennyiben egy sávalapozású családi ház alaplemeze (ami a sávalapok(lábazati falak) tetején van, más néven, szerelőbeton, aljzatbeton, stb) akkor azt meg lehet csinálni házilagosan, pl 350+kg cementet 1m3-hez. De ha ez tényleg egy lemezalap, mármint alapként funkcionáló vasbeton lemez, akkor ne. A mixer beton sokkal kényelmesebb, mint 12m3-t megkeverni házilag, s ha fizetsz a keverésért, akkor nem is drágább, sőt még pumpával sem biztos, hogy drágább.
Külön kíváncsi lennék arra, hogy a helyszínen hogyan mérik ki a 4,1 vagy a 2,6 részt. Nagyjából lehet, de akkor már bizonytalan a beton minősége. Gyakorlatilag ezért nem lehet helyszíni keveréssel C12-nél jobb betont előállítani. A beton minősége nagyon érzékeny a keverési arányra.
ez eleg rosszul hangzik. ugyanakkor viszont teret ad a cementsporolasnak:) mert akkor minek is raknek bele egy csomo cementet, ha ugyiis csak C12 lesz. persze ez valoszinu tovabb rontana a minoseget.
arra gondoltam, hogy a tuzepen kerhetnek szemcseeloszlasi adatot, talan be tudnak szerezni a beszallitotol, de ha lenne is ilyenem, akkor sem tudnek mihez kezdeni vele. gondolom kellene egy program, ami kiszamolja, hogy mennyi az annyi.
Azt nem láttam a recepteknél, hogy hogyan kell megállapítani a sóder víztartalmát, vagy hogy hogyan kell megállapítani a sóder szemeloszlási görbéjét. Ezek mind befolyásolják a beton receptjét és a minőségét. Gyakorlati tapasztalat, hogy C12-nél (kb. B200) jobb betont helyszíni keveréssel előállítani csak véletlenül lehet.
Ha már betonozás a téma, lenne egy kédésem az urakhoz. Megmaradt körülbelül száz zsák esztrich az építkezés után, amit nem vesz vissza a tüzép. Eredetileg a beltér padlójához hozattam. Fel lehet ezt használni máshova is? Járdához, teraszhoz például.
sajnos hozzank nem johet be se mixer se billencs, csak kisteherauto. ezert akarom csak magam keverni a betont. kobmeterenkent kell odavinni a sodert es egy avant-tal fogjuk a 250literes kanalaban megkeverni es beonteni.
azt jo hogy mondtatok, hogy keves viz kell. majd kerem a komuvest, hogy ne usztassa el.
Én bementem egy betonüzembe, kértem KK-s beton receptből betont úgy megkeverve, hogy csak 4 órás kötés késleltetőt kértem bele vizet nem(!). Billencs kihozta, vízzel és folyósítóval pillanatok alatt átkevertük és bedolgoztuk. A konzisztencia, a beton minőség nagyon jó lett. Fontos, hogy KK-snak kérd mert a víz/cement tényezőbe ekkor bekalkulálják a keverővizet, ha nem így kéred és vízzel megkevered nem lesz meg a minőség. így nem kell cementet, sódert---stb venned.
Az adalékhoz kell a betonüzem receptje mert patikamérlegen kell adagolni ha jót akarsz!
Most pl. Mapefluid N200, Sika Plastocrete N...stb. ami sok helyen beszerezhető és jól lehet vele dolgozni. A beton szinte magától terül de a kanál nem megy bele...
Tanácsot szeretnék kérni. Adott egy vályog fal, amiről a régi vakolatot le kellett verni, mivel elvált a faltól. A régi vályog vakolatot nem lehet újra felhasználni mivel több réteg festék volt rajta. A falról tudni illik, hogy az alja víz szigetelt, illetve alul van egy sor tégla, és arra épül a vályog, tehát nem nedvesedik, csont száraz a fal. A kőművesek két falat az alábbi módszerrel készítettek el: rabic háló, felszegelve, feldrótozva és ezt namal+homok keverékével felvakolták majd glettelték. Maradt az említett fal, azonban a gond az, hogy annyira vékony volt rajta a régi vályog vakolat, hogy ha arra is húznánk egy réteg vakolatot+ glettet, akkor elütne a szomszéd falnak a síkjától. Kérdésem, a rabic hálós falra közvetlen a glettet rá lehet húzni, vagy mindenképp kell előtte a vakolás?
A földnedves betont a kivitelezők utálják, mert több vele a munka. Ha nem hajlandók csinálni azzal az ürüggyel, hogy nem fog megkötni a beton, akkor plasztifikátort kell velük belerakatni. (pl. Plastol NK, 3% kell belőle a cement súlyához képest.) Lehet, hogy már más van helyette, elég régen nem kérték tőlem a földnedves betont. A víz mennyiségébe beszámít az a víz is amitől a sóder nedves!!!
" Akkor ez azt jelenti, hogy több vízhez kevesebb cement kell? "
Fordítva. A szükséges mennyiségű cementhez kevesebb vizet adva erősebb lesz a beton és kevésbé reped. Plasztifikátorral kell a hígabb konzisztenciát beállítani. (mint ahogy sr1 is írta) A földnedves beton a legelőnyösebb szilárdsági szempontból, ez majdnem porzik bedolgozás közben.
Kevesebb viz. A cement viz aranya adja a beton erosseget. A nagyon eross betonokba a vizbe kevernek keplekenyitot, hogy ki tudja tolteni a vasalas kozott a hezagokat.
"keptelen vagyok a neten talalni c20/25 beton receptet."
A recept függ a homokos-kavics víztartalmától, a homokos-kavics szemeloszlási görbéjétől, a homokos-kavicsban a legnagyobb kavics méretétől és a cement minőségétől, valamint attól, hogy mennyi vízzel akarjuk csökkenteni a beton szilárdságát. Több vízhez több cement és máris megvan a hatás: több repedés.
