A földnedves betont a kivitelezők utálják, mert több vele a munka. Ha nem hajlandók csinálni azzal az ürüggyel, hogy nem fog megkötni a beton, akkor plasztifikátort kell velük belerakatni. (pl. Plastol NK, 3% kell belőle a cement súlyához képest.) Lehet, hogy már más van helyette, elég régen nem kérték tőlem a földnedves betont. A víz mennyiségébe beszámít az a víz is amitől a sóder nedves!!!
" Akkor ez azt jelenti, hogy több vízhez kevesebb cement kell? "
Fordítva. A szükséges mennyiségű cementhez kevesebb vizet adva erősebb lesz a beton és kevésbé reped. Plasztifikátorral kell a hígabb konzisztenciát beállítani. (mint ahogy sr1 is írta) A földnedves beton a legelőnyösebb szilárdsági szempontból, ez majdnem porzik bedolgozás közben.
Kevesebb viz. A cement viz aranya adja a beton erosseget. A nagyon eross betonokba a vizbe kevernek keplekenyitot, hogy ki tudja tolteni a vasalas kozott a hezagokat.
"keptelen vagyok a neten talalni c20/25 beton receptet."
A recept függ a homokos-kavics víztartalmától, a homokos-kavics szemeloszlási görbéjétől, a homokos-kavicsban a legnagyobb kavics méretétől és a cement minőségétől, valamint attól, hogy mennyi vízzel akarjuk csökkenteni a beton szilárdságát. Több vízhez több cement és máris megvan a hatás: több repedés.
Sziasztok, kicsit ? :D régi a válaszod, de nem idejétmúlt. Nálam most kellene a bádogot leragasztani burkolás előtt, de sehol nem találok értelmes ragasztót. Segíts/segítsetek mi lenne a megfelelő, kb 16 métert kellene rögzítenem a terasz szélén, ahol szintén van már hőszigetelés. Még nem tudom alumíniumból lesz a csöpögő, vagy horganyzott, én előbbire szavazok. A lemez alá nem tudom mennyire gazdaságos és főleg massziv/tartós a kinyomópisztolyos megoldás ( ilyet sem találtam tutit ) vagy valami csemperagasztó állagút kell választanom? Ez utóbbi szimpatikusabbnak látszik. Tehát ha van bevált anyag annak nevét megköszönném. A lemezre további rétegek már megvannak.
Megjegyzem hogy az 'művelt belgák' is feltették a házaik bizonyos falára a szürke palát. Tűzfalak végfalka stb. és nem zavarja őket még az híres fővárosukba Brüxellesben sem.
Kétszer volt szerencsém arra járni, másodszorra robogtun az autó pályán és egészen Ostendig világították a pályáikat, tehetik, gazdagok. !
De ha már tényleg nem, tetszik tegyél oda legalább 3 cm -es nikcell,.... egyébb cell anyagot, ráragasztod, lehálózod és ugyanolyan vékony vakolatot teszel mit a fal egyéb felületére.
Az már biztos merev lesz és az idők végezetéig ott marad.... hacsak nem pancserek rakják majd oda .
Ez nem homogén, sík, merev felület, 1-2 centivel nem borítod szépen szerintem. Ha már leszeded, talán érdemes lenne borítani valami festhető dologgal, mint a cementkötésű faforgácslap például.
csak esztétikai szempontból szeretném eltüntetni hogy egyforma sima felületű legyen a homlokzattal, és nem befestve sem szebb. sztem a nikecell ragasztó
biztosan megtartja az 1-2centis szigetelést , csak kérdés hogy egy idő után nem válik e el,
a padlástér üres, arra lesz leterítve üveggyapot stb..
Igen, érdemes azt a részt is leszigetelni, csak éppen eléggé sok állványozást igényel az ott végzett munka. Ha szigetelsz ott is, akkor én a helyedben leszedném onnan a palát. Minek maradjon az ott a szigetelés alatt...
Az elváló részeket ennyire finoman kellene lesegíteni...? Mármint spakli és ecset? Kalapács, véső? Nem lebontani az egész elemet de mégis...
Drótkefe, rozsdaátalakító vagy korrozióvédő festék...? Vagy felesleges réteg volna, mert nem tapad úgy, mint a csemperagasztó közvetlenül? És aztán erre a csemperagaszó sem...?
Földszint több, mint 5 m belmagasság, üzlethelyiség. Minden következő emelet felfelé egyre alacsonyabb. ...nem Európában van; amerikai tervezés és építés a 60-as évekből.
Van a környezetemben is ilyen födém (Bp. 17 km-re a centrumtól az egyik kertvárosban ), a részleteket ennyire nem ismerem.
Az említett födémre 10 éve egy vb. lemez borítás került és a tetőtere beépítve.
A legrégebbi fafödém ami vb. lemez borítást kapott 25 éve. Akkor volt szörnyűlködés ... kibicek részéről... hogy kirohad. Ha tart még újabb 25 évig már megérte.
Az említett I gerendás és téglás födémet szintén ismerem. Poroszsüveges födémnek nevezik.
Nálunk nem. Úgy oldották meg 32 - ben, hogy újságpapírt vagy kartont tettek a felületre, majd homok és agyag kb. 6 cm vastagon.
"A hosszabb áthidalók végén a felhasadás megelőzésére lágyvasalás került elhelyezésre, ezért az áthidalók vágása és vésése 200 cm-es vagy nagyobb hossz esetén szigorúan tilos! 200 cm-nél rövidebb áthidalók vágása igen, vésése nem megengedett."
Azt a fa födémet, ahol félbevágott gömbfákat tesznek szorosan egymás mellé, azt csapos födémnek nevezik, mivel a félgömb keresztmetszetű derendákat a találkozási élük mentén 45 fokban befúrt facsapokkal rögzítik egymáshoz.
Ezt nagyobb fesztávú régi épületeknél ma is meglehet találni, pl. a belvárosi nagyobb házakbal is, ahol még nem acél I gerendás ás boltozat téglás a födém kialakítás.
A wekerlei borított fagerendázatú födémnél, ahogy az egyik képen is látható a felső deszkázat réseit 5 x 1,5 cm-es záróléccel is lezárták, hogy a gerenda köztes légterébe a padlástégla ágyazó homok feltöltése ne juthasson be.
Én az ilyen vasalt betonelemet kővágó (stone ) koronggal vágnám inkább a benne lévő vasalás miatt, mint gyémántszemcsés vágókoronggal, bár az előbbi jobban porol, de egy, két vágáshoz jobban megéri.
Szeretném megkérdezni, hogy egy elemmagas athidalo alsó részéhez hogyan tudnék egy UW gipszkarton profilt rögzíteni. Válaszfal kerül alá beépítésre.
Terhet nem visel a 3.5 m hosszú athidalo, pusztán "záróelemnek" lett beépítve.
A másik kérdésem pedig az lenne, hogy 12-es athidalot lehet e méretre szabni, ha igen milyen koronggal? Kisebb lesz a nyílás mérete, így túl sokat kellene bevesni.
Olcsóbb helyen kell venni. 40-50 millert biztosan nem költenék ki tudja milyen állagú régi ház tatarozására, hacsak nem befektetési célú a dolog, de talán még akkor sem.
