Mintha te magad írtad volna hogy a pára nem levegő, a légmentesen zárt tér nem feltétlenül párazáró. Lásd: a gipszkarton fal glettelt illesztésekkel páraáteresztő, de a levegőt nem nagyon fogod átfújni rajta. És innen a másik gond: oké hogy hozzáragasztja a falhoz légmentesen, de a fal is páraáteresztő akkor ott körben szökik be a pára a szerkezetbe.
"Arra gondoltál, hogy a gipszkarton mögött, lévő pára záró fólia, amennyiben tökéletesen zár, hogy pl. nem tud pára bele menni a Multirockba, utána lehet az osb, és azon az eps?"
Igen. Egy nagyon magas párazárósággal bíró belső rétegen kívül bármilyen rétegek lehetnek bármilen kombinációban, egyetlen kitétel, hogy az egész sorban a belső (= mindig meleg részen lévő) réteg párafékezése messze erősebb legyen bármelyik másik rétegénél. logikusan: ha a lakásból kifelé igyekvő pára eleve be sem képes jutni a falszerkezetbe, akkor a fal belsejében már tökmindegy, hogy ki akarja fékezni azt a párát, ami úgysem jut el od soha.
"A pára záró fólia, Dörken Delta Reflex, 10 cm átfedéssel, és minden illesztés összeragasztva."
Maguk a műanyag fóliák rohadt jól párazárnak, talán csak a tömör fém és az üveg réreg erősebb náluk.
DE jó szokás a párazáró fóliát
- csak úgy átlapolni (ragasztás nélkül),
- szokás hanyagul (pl meggyűrve) ragasztani,
- szokás átdugni rajta ezernyi csövet (villany, víz, szellőzés, stb)
- szokás a párazáró réteg széleit NEM légmentesen odaragasztani a padlóhoz/mennyezethez oldalfalakhoz (pl profin megcsinált fólia, a szélénél meg nemhogy egy lebegő H2O molekula, de akár egy egér is mögé tud menni :)
Hiába király maga a fólia, minden réssel, lyukkal gyengül a rézeg jósága, ha csinálsz rajta ezer lyukat,akkor kár is volt feltenni :)
A jó szakember úgy csinálja a párazáró réteget, hogy utána akár nyomáspróbázni is lehet a lakást.
"eps felrakása előtt az osb-re fúrva lennének lyukak"
Valóban jobb lenne pár millió pici lyukat fúrni az OSB-be, de olcsóbb abban bízni, hogy a belső párazáró réteg párafékezése kevesebb párát enged be a rendszerbe, mint amennyi párát az osb képes átengedni magán. Képzeld az OSB-t pl egy újságpapírrrl kibélelt tésztaszűrőnek. Ha csak gyengén csorgatod bele a vizet a csapból, akkor soha nem fog túlcsordulni. Ha a belső párazáró réteg eléggé fékez, akkor az a kevés bejutó pára nem akad meg az ODB-n (nem fog vizesedést okozni), simán átmegy rajta.
"Ha a meleg belső rétegben lévő párazáró réteg VALÓBAN párazár, akkor azon kívül bármit lehet tenni bármilyen kombinációban."
Ezek szerint rosszul értelmeztem amit leírtál. Arra gondoltál, hogy a gipszkarton mögött, lévő pára záró fólia, amennyiben tökéletesen zár, hogy pl. nem tud pára bele menni a Multirockba, utána lehet az osb, és azon az eps?
A pára záró fólia, Dörken Delta Reflex, 10 cm átfedéssel, és minden illesztés összeragasztva.
Jól értelmezem, hogy jelen esetben, akkor lenne jobb, amennyiben az eps felrakása előtt az osb-re fúrva lennének lyukak, hogy amennyiben még is pára kerülne valahogy a Multirocba, akkor ki tudjon szellőzni az osb-n keresztül?
Viszont, amennyiben az osb-n még át is megy a pára, az eps-en úgy sem tud? Vagy rosszul tudom?
Ebben az esetben (= párafékező réteg a fal hideg rétegében) éppen az lehet a vizesedés oka, hogy az OSB túlságosan párafékező. Ha lezárod az illesztési réseket, azzal csak még tovább rontasz a helyzeten.
"Ha a meleg belső rétegben lévő párazáró réteg VALÓBAN párazár, akkor azon kívül bármit lehet tenni bármilyen kombinációban.
De ha a párazáró réteg hibás/lyukas (mert pl olyan ember tette fel, aki nem tudta, hogyan kell), akkor a falban kifelé igyekvő pára útjában lévő párafékező rétegek (pl OSB) hideg téli időben vizesedhetnek."
Osb lapok találkozása, csak fa váznál van, és ott is tökéletesen illeszkedik, lyukak nincsenek rajta. Amennyiben az eps felragasztása előtt, az osb lapok találkozásánál át húzom, egy jobb minőségű ragasztószalaggal?
Ezer bocsánat, nem akarlak semmilyen önkifejezési aktivitásodban korlátozni, csak azért javasoltam a megfelelő topik igénybevételét, mert aki polikarbonát fedés témájában keres információt, az azt a topikot kezdi el olvasni.
Ami itt van írva, az sajnos halott információ a témában, nem fogják az érdeklődők megtalálni :-(
A páraáteresztö ahogyan a neve is mondja , csak a párát engedi ki, vagy be a páranyomás iránya szerint . Vízcseppek nem tudnak bejutni ! Csak amennyiben vízpára bejut , majd az éjszakai lehülés folyamán kondenzálódik. Viszont akkor meg nem tud kifolyni , csak ha megint felmelegedik és vízpára lesz belöle .
Ebböl nálam az a megoldás adódik , hogy meleg száraz idöben lezárni mind a két végét párafékezö szalaggal . Ąigy pára sem jut be és nem kondenzálódhat és télen sem okoz benne kárt a fagy .
Bocs lehet hülye kérdés, de minek erre párazáró/áteresztő fólia? Csak a két végén van hogy ne folyjon be víz, ha meg mégis befolyt/párásodik belül akkor az áteresztő felé ki tudjon folyni?
Ha a meleg belső rétegben lévő párazáró réteg VALÓBAN párazár, akkor azon kívül bármit lehet tenni bármilyen kombinációban.
De ha a párazáró réteg hibás/lyukas (mert pl olyan ember tette fel, aki nem tudta, hogyan kell), akkor a falban kifelé igyekvő pára útjában lévő párafékező rétegek (pl OSB) hideg téli időben vizesedhetnek.
Való igaz, vannak két oldalon UV-védett üreges polikarbonátok (úgy tűnik, hogy leginkább 8 mm felett). Ezeknek tényleg mindegy (gondolom), hogy melyik van felül.
8 mm vastagságig többnyire egy oldalon UV védett lemezeket látok. Jobb helyeken a feliratozott védőfólia utal az UV-védett oldalra, azt kell felülre szerelni.
És van az enyém (nyugdíjas pénztárcához mérve:-)) ). 5 mm vastag, és a védő fólia egyik oldalon se feliratos. Józan ész (és némi internetes utalás) szerint a "színesebb" fele UV-s (ami itt tejszerű). Ezt fogom felülre tenni. A védő fóliák úgy vannak felragasztva, hogy először feltették mindkét oldalra a 80x150-es átlátszó (felirat nélküli) fóliát, majd a 150-es élekre ráborítottak egy U alakra formált tejszerű fólia csíkot. Párazáró (áteresztő) csíkoknak nyoma sincs.
A bejárati ajtóm fölé egy lakatos mester készítette az előtetőt (mert erkély alá függesztett szaruvasak vannak). Felhívtam a figyelmét, hogy a "hullámzás" elkerülése végett talán kellene Al U-sín az alsó és felső szélekre. Azt nem ellenőriztem, hogy netán szilot nyomott-e a sínbe, de 15-20 cm magasan áll a víz az üregekben.
Szóval szép az élet:-((
Hogy mit is kérdeztem a szakembertől (csak úgy emlékezetből):
Ennek a 80x150 cm-es polikarbonátnak melyik az UV-védett oldala? Mert ugye azt kellene felülre szerelni?
"Az OSB-belül is lesz hőszigetelő anyag? Innentől kezdve az OSB párafékező rétegnek számít, mindent felejts el amit mondtam, a vizesedés elkerülésére csináltass pára számítást energetikussal."
Akkor ez nem is olyan egyszerű, mint gondoltam. A könnyűszerkezetes házaknál is osb a külső burkolat, és arra teszik rá az eps-t.
Van gyártó, akinél egy oldalról védett a tábla, ott például a védett(felső) oldalon feliratozott a fólia, a másik(alsó) oldalon sima víztiszta. Mondjuk ezen nézek ki a fejemből, hogy homorú-domború oldal, szerintem sík kellene legyen a tábla, ha nem selejt, vagy rosszul tárolt.
Ha normális gyártótól származó polikarbonát lemezt veszel, akkor mindkét oldalának a felülete UV védett, ebből a szempontból mindegy, hogy melyik oldala van felül.
Valóban van olyan lemez, aminek az anyaga tartalmaz UV szűrő adalékot, meg olyan is van, ami ilyet nem tartalmaz.
Szóval jó lenne azt is látni, hogy pontosan mit kérdeztél, mert a válaszokat lehet így is, meg úgy is érteni...
Arról nem is beszélve, hogy párazáró (felülre) és a páraátereszető (alulra) szalagok és a végzáró elemek felrakása előtt 10-10 cm-re le kell húzni a polikarbonát lemez széleiről a védőfóliát (meg a szélekről is).
No megjött az előtető. Azt hittem, hogy alsó-felső élén lesz rajta pára-áteresztő meg záró fólia. De ha letépem róla a felszínét védő (felső-alsó sík) fóliát, akkor az élzáró is leválik. Cseteltem a forgalmazóval, hogy melyik az UV-védett oldal. De azt válaszolta, hogy úgy szereljem fel a lapot, hogy a görbület lefelé nézzen:-(((((((((((((( Ki hitte volna?
Mellesleg lapra szerelten érkezett, most fogom belekényszeríteni az íves konzolba...
Gyanítom, hogy a "színesebb", tejszerű oldal legyen felül.
Mifelénk ez a szabványt nemigen tartják be. Ahogy nézem, 125 kg/nm terhelés elviseléséhez a legtöbb helyen használt 10 mm vastag polikarbonát lemezt 50 x 50 cm-es osztásban alá kellene támasztani.
Ezzel szemben már azt is jó, ha nem csak 105 cm-es, hanem a sűrűbb, 70 cm-es osztásban vannak a lemeziránnyal párhuzamos tartók, kereszttartót meg jó ha 2 méterenként beraknak. A nagykönyv szerint az ilyen alátámasztással felrakott polikarbonát lemeznek 20 - 30 kg/nm hóterhelésnél be kellene roppannia.
(Az más kérdés, hogy 5 évre visszamenőleg 5 cm-nél több hó nem esett a faluban :-))
"A tűzfal osb vel lett megcsinálva, mögötte fűtött tér, könnyűszerkezetes fal, 15-25 cm Multirockkal."
Az OSB-belül is lesz hőszigetelő anyag? Innentől kezdve az OSB párafékező rétegnek számít, mindent felejts el amit mondtam, a vizesedés elkerülésére csináltass pára számítást energetikussal.
"hogy a szabványban megadott 1,25kN/m2 hóterhelésnek semmi köze az 1 m magassághoz."
1 m vastag hóréteg súlya 50 és 200 kg között bármennyi lehet. Miért nem teljesen mindegy neked, hogy a magyarországi hivatalos terhelési értéket 50 vagy 150 centi vastag, egy rétegben és nagy pelyhekben hullott vagy tíz rétegben hullott, olykor félig megolvadt és hónapokig tömörödött hóból számolták ki? Neked az 1,25 kN-t kell nézni és semmi mást.
Ha szereléstől sehol sem sérül meg a műanyag réteg, akkor csak az UV sugárzás (napsütés) roncsolhatja a műanyagot. Persze remélhetőleg magas UV állóságú a műanyag, tehát közvetlen napsütés esetén saccoljunk neki100 évet, árnyékos oldal esetén 1000 évet :) De ez már legyen az unokánk problémája.
Hmm. Továbbra is úgy érzem (makacs vagyok:-) ), hogy a szabványban megadott 1,25kN/m2 hóterhelésnek semmi köze az 1 m magassághoz. De mivel írásaid alapján úgy vélem, hogy te szakember vagy az építészetben, én meg csak egy "lelkes" amatőr, ezért kihátrálok. Nehogy félrevezessek valakiket!:-))
"Mondjuk az inox klímakonzol 20e Ft-tal kerül többe a hagyományosnál, ennyre sok fűtéspénzt nem spórol meg talán 30-50 év alatt sem azzal, hogy az inox kevésbé hőhíd :)"
Köszönöm, erre én is gondoltam. Viszont, még előny, hogy nem fog rozsdásodni, de az még mindig kedvezőbb árban, amennyiben keresek horganyozottat, vagy csináltatok lakatossal.
A tűzfal osb vel lett megcsinálva, mögötte fűtött tér, könnyűszerkezetes fal, 15-25 cm Multirockkal. A fal síktól kb. 2 cm-el vissza áll, az osb. Az jó megoldás, hogy felragasztani az osb-re ragasztó habbal 2 cm vastag eps-t, és úgy meg rá a 20 cm vastag szigetelés, mint a falon, vagy vastagabb szigetelést kell venni az osb-re, és ragasztó habban felragasztani?
"De osb--be is ki lehet olyan lyukakat fúrni (persze nem ütve, hanem fém fúróheggyel), amely lyukakba kiválóan belekapaszkodnak a megfelelően kiválasztott típusú/hosszúságú hagyományos polisztirol dübelek."
A fent leírt könnyűszerkezetes fal esetén is kivitelezhető, vagy inkább legyen műanyag tárcsa facsavarral?
