A páraáteresztö ahogyan a neve is mondja , csak a párát engedi ki, vagy be a páranyomás iránya szerint . Vízcseppek nem tudnak bejutni ! Csak amennyiben vízpára bejut , majd az éjszakai lehülés folyamán kondenzálódik. Viszont akkor meg nem tud kifolyni , csak ha megint felmelegedik és vízpára lesz belöle .
Ebböl nálam az a megoldás adódik , hogy meleg száraz idöben lezárni mind a két végét párafékezö szalaggal . Ąigy pára sem jut be és nem kondenzálódhat és télen sem okoz benne kárt a fagy .
Bocs lehet hülye kérdés, de minek erre párazáró/áteresztő fólia? Csak a két végén van hogy ne folyjon be víz, ha meg mégis befolyt/párásodik belül akkor az áteresztő felé ki tudjon folyni?
Ha a meleg belső rétegben lévő párazáró réteg VALÓBAN párazár, akkor azon kívül bármit lehet tenni bármilyen kombinációban.
De ha a párazáró réteg hibás/lyukas (mert pl olyan ember tette fel, aki nem tudta, hogyan kell), akkor a falban kifelé igyekvő pára útjában lévő párafékező rétegek (pl OSB) hideg téli időben vizesedhetnek.
Való igaz, vannak két oldalon UV-védett üreges polikarbonátok (úgy tűnik, hogy leginkább 8 mm felett). Ezeknek tényleg mindegy (gondolom), hogy melyik van felül.
8 mm vastagságig többnyire egy oldalon UV védett lemezeket látok. Jobb helyeken a feliratozott védőfólia utal az UV-védett oldalra, azt kell felülre szerelni.
És van az enyém (nyugdíjas pénztárcához mérve:-)) ). 5 mm vastag, és a védő fólia egyik oldalon se feliratos. Józan ész (és némi internetes utalás) szerint a "színesebb" fele UV-s (ami itt tejszerű). Ezt fogom felülre tenni. A védő fóliák úgy vannak felragasztva, hogy először feltették mindkét oldalra a 80x150-es átlátszó (felirat nélküli) fóliát, majd a 150-es élekre ráborítottak egy U alakra formált tejszerű fólia csíkot. Párazáró (áteresztő) csíkoknak nyoma sincs.
A bejárati ajtóm fölé egy lakatos mester készítette az előtetőt (mert erkély alá függesztett szaruvasak vannak). Felhívtam a figyelmét, hogy a "hullámzás" elkerülése végett talán kellene Al U-sín az alsó és felső szélekre. Azt nem ellenőriztem, hogy netán szilot nyomott-e a sínbe, de 15-20 cm magasan áll a víz az üregekben.
Szóval szép az élet:-((
Hogy mit is kérdeztem a szakembertől (csak úgy emlékezetből):
Ennek a 80x150 cm-es polikarbonátnak melyik az UV-védett oldala? Mert ugye azt kellene felülre szerelni?
"Az OSB-belül is lesz hőszigetelő anyag? Innentől kezdve az OSB párafékező rétegnek számít, mindent felejts el amit mondtam, a vizesedés elkerülésére csináltass pára számítást energetikussal."
Akkor ez nem is olyan egyszerű, mint gondoltam. A könnyűszerkezetes házaknál is osb a külső burkolat, és arra teszik rá az eps-t.
Van gyártó, akinél egy oldalról védett a tábla, ott például a védett(felső) oldalon feliratozott a fólia, a másik(alsó) oldalon sima víztiszta. Mondjuk ezen nézek ki a fejemből, hogy homorú-domború oldal, szerintem sík kellene legyen a tábla, ha nem selejt, vagy rosszul tárolt.
Ha normális gyártótól származó polikarbonát lemezt veszel, akkor mindkét oldalának a felülete UV védett, ebből a szempontból mindegy, hogy melyik oldala van felül.
Valóban van olyan lemez, aminek az anyaga tartalmaz UV szűrő adalékot, meg olyan is van, ami ilyet nem tartalmaz.
Szóval jó lenne azt is látni, hogy pontosan mit kérdeztél, mert a válaszokat lehet így is, meg úgy is érteni...
Arról nem is beszélve, hogy párazáró (felülre) és a páraátereszető (alulra) szalagok és a végzáró elemek felrakása előtt 10-10 cm-re le kell húzni a polikarbonát lemez széleiről a védőfóliát (meg a szélekről is).
No megjött az előtető. Azt hittem, hogy alsó-felső élén lesz rajta pára-áteresztő meg záró fólia. De ha letépem róla a felszínét védő (felső-alsó sík) fóliát, akkor az élzáró is leválik. Cseteltem a forgalmazóval, hogy melyik az UV-védett oldal. De azt válaszolta, hogy úgy szereljem fel a lapot, hogy a görbület lefelé nézzen:-(((((((((((((( Ki hitte volna?
Mellesleg lapra szerelten érkezett, most fogom belekényszeríteni az íves konzolba...
Gyanítom, hogy a "színesebb", tejszerű oldal legyen felül.
Mifelénk ez a szabványt nemigen tartják be. Ahogy nézem, 125 kg/nm terhelés elviseléséhez a legtöbb helyen használt 10 mm vastag polikarbonát lemezt 50 x 50 cm-es osztásban alá kellene támasztani.
Ezzel szemben már azt is jó, ha nem csak 105 cm-es, hanem a sűrűbb, 70 cm-es osztásban vannak a lemeziránnyal párhuzamos tartók, kereszttartót meg jó ha 2 méterenként beraknak. A nagykönyv szerint az ilyen alátámasztással felrakott polikarbonát lemeznek 20 - 30 kg/nm hóterhelésnél be kellene roppannia.
(Az más kérdés, hogy 5 évre visszamenőleg 5 cm-nél több hó nem esett a faluban :-))
"A tűzfal osb vel lett megcsinálva, mögötte fűtött tér, könnyűszerkezetes fal, 15-25 cm Multirockkal."
Az OSB-belül is lesz hőszigetelő anyag? Innentől kezdve az OSB párafékező rétegnek számít, mindent felejts el amit mondtam, a vizesedés elkerülésére csináltass pára számítást energetikussal.
"hogy a szabványban megadott 1,25kN/m2 hóterhelésnek semmi köze az 1 m magassághoz."
1 m vastag hóréteg súlya 50 és 200 kg között bármennyi lehet. Miért nem teljesen mindegy neked, hogy a magyarországi hivatalos terhelési értéket 50 vagy 150 centi vastag, egy rétegben és nagy pelyhekben hullott vagy tíz rétegben hullott, olykor félig megolvadt és hónapokig tömörödött hóból számolták ki? Neked az 1,25 kN-t kell nézni és semmi mást.
Ha szereléstől sehol sem sérül meg a műanyag réteg, akkor csak az UV sugárzás (napsütés) roncsolhatja a műanyagot. Persze remélhetőleg magas UV állóságú a műanyag, tehát közvetlen napsütés esetén saccoljunk neki100 évet, árnyékos oldal esetén 1000 évet :) De ez már legyen az unokánk problémája.
Hmm. Továbbra is úgy érzem (makacs vagyok:-) ), hogy a szabványban megadott 1,25kN/m2 hóterhelésnek semmi köze az 1 m magassághoz. De mivel írásaid alapján úgy vélem, hogy te szakember vagy az építészetben, én meg csak egy "lelkes" amatőr, ezért kihátrálok. Nehogy félrevezessek valakiket!:-))
"Mondjuk az inox klímakonzol 20e Ft-tal kerül többe a hagyományosnál, ennyre sok fűtéspénzt nem spórol meg talán 30-50 év alatt sem azzal, hogy az inox kevésbé hőhíd :)"
Köszönöm, erre én is gondoltam. Viszont, még előny, hogy nem fog rozsdásodni, de az még mindig kedvezőbb árban, amennyiben keresek horganyozottat, vagy csináltatok lakatossal.
A tűzfal osb vel lett megcsinálva, mögötte fűtött tér, könnyűszerkezetes fal, 15-25 cm Multirockkal. A fal síktól kb. 2 cm-el vissza áll, az osb. Az jó megoldás, hogy felragasztani az osb-re ragasztó habbal 2 cm vastag eps-t, és úgy meg rá a 20 cm vastag szigetelés, mint a falon, vagy vastagabb szigetelést kell venni az osb-re, és ragasztó habban felragasztani?
"De osb--be is ki lehet olyan lyukakat fúrni (persze nem ütve, hanem fém fúróheggyel), amely lyukakba kiválóan belekapaszkodnak a megfelelően kiválasztott típusú/hosszúságú hagyományos polisztirol dübelek."
A fent leírt könnyűszerkezetes fal esetén is kivitelezhető, vagy inkább legyen műanyag tárcsa facsavarral?
Mondjuk az inox klímakonzol 20e Ft-tal kerül többe a hagyományosnál, ennyre sok fűtéspénzt nem spórol meg talán 30-50 év alatt sem azzal, hogy az inox kevésbé hőhíd :)
"agy jobb megoldás lehet az, amennyiben 20 cm-el hosszabb klíma tartó konzol felkerül a szigetelés előtt?"
Én mevenném a leghosszabb klímakonzolt és feltenném a falra hőszigetelés előtt. Az enyémnél pl csupán két vékony lemezből készült U alakóú tartóvas nyúlik át a hőszigetelésen hőhídként. Ha kiszámolod ezen két vas keresztmetszetét, akkor talán az fog kijönni, hogy ha a hőszigetelésen inkább utólag dugsz át 4 db 20 mm-es menetes szárat, az semmivel sem kisebb hőhíd (ugyanannyi mm2 vas-keresztmetzet), viszont a végeredmény sokkal megbízhatatlanab, ráadásul hússzor annyi időt elcsesztél vele, mire összehoztad :)
Ráadásul ennyire jóvastag hőszigetelésen már illik lehetőleg rozsdamentes acél dolgokat átdugni mezei vasak helett, no nem a menőzés miatt :) hanem azért, mert a rozsdamentes acél háromszor rosszabb hővezető (háronszor gyengébb hőhíd) a hagyományos vashoz/acélhoz képest.
"abban az esetben az alaphoz szabad dübelezni, vagy csak ragasztani szabad eps ragasztóval, vagy ragasztóhabbal?"
A vízszintes vízszigetelő réteg alatt bármi bármeddig lehet vizes és az XPS is tökéletesen vízálló anyag (még víz alá lenyomva is hőszigetel). Tehát ott azt csinálsz amit akarsz. Én ott nem dübeleznék, csak ragasztanék mivel térd magasságban igen ritka a viharos erejű szél (tehát nem számítanék jelentős szívó hatásra, ami miatt dübelezni kéne).
"Az jó megoldás, hogy felragasztani az osb-re ragasztó habbal 2 cm vastag eps-t, és úgy meg rá a 20 cm vastag szigetelés,"
Ha emögött nem fűtött rér van (pl hideg palástér), akkor szerintem az a jó megoldás, hogy a tűzfal OSB-jét a házfal síkjához képest eleve 21 centivel kijjebb teszed és akkor elég mindössze 1-2 centi EPS-t ragasztani rá vakolás előtt.
"A 22-es osb-hez, mivel lehet még rögzíteni az eps-t, facsavaron kívül, mert jól gondolom, hogy az hőhíd lenne?"
A facsavar sem rettenetesebb hőhíd, mint egyes fémpálcás polisztirol dübelek.
De osb--be is ki lehet olyan lyukakat fúrni (persze nem ütve, hanem fém fúróheggyel), amely lyukakba kiválóan belekapaszkodnak a megfelelően kiválasztott típusú/hosszúsaégú hagyományos polisztirol dübelek. Amelyek lehetnek a kár műanyag beütőpálcások vagy sülyesztett fejűek is.
A járda szinttől 60 magas az alap, mely felett van víz szigetelés, salak blokk fal. Amennyiben járda szinttől indul az xps, és a víz szigetelés magasságáig, vagy feljebb 1-2 cm--ig tart, abban az esetben az alaphoz szabad dübelezni, vagy csak ragasztani szabad eps ragasztóval, vagy ragasztóhabbal?
A tűzfal osb vel lett megcsinálva, a fal síktól kb. 2 cm-el vissza áll. Az jó megoldás, hogy felragasztani az osb-re ragasztó habbal 2 cm vastag eps-t, és úgy meg rá a 20 cm vastag szigetelés, mint a falon, vagy vastagabb szigetelést kell venni az osb-re, és ragasztó habban felragasztani?
A 22-es osb-hez, mivel lehet még rögzíteni az eps-t, facsavaron kívül, mert jól gondolom, hogy az hőhíd lenne?
"A menetes szár lefelé hajlása során a konzol hátsó síkja egyre közelebb "akar kerülni" a falhoz: nyomná összefelé a hőszigetelést."
Amennyiben egy klíma kültérije megy fel a 20 cm vastag eps-re, abban az esetben szerinted jó lehet a menetes szár, amennyiben, át van fúrva a fal, felkerül a szigetelés, majd utána a klíma tartó konzol?
Vagy jobb megoldás lehet az, amennyiben 20 cm-el hosszabb klíma tartó konzol felkerül a szigetelés előtt?