Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
Én arra tippelek, hogy a csapatoknál, a végrehajtó állomány nagy részének egyáltalán nem okoznak gondot ezek a követelmények. Sőt, ennél sokkal komolyabbat is teljesíteni tudnának.
De a "vízfej", a sok íróasztal mögött ülő tiszt és főtiszt már nagyon elszokott a katonás életmódtól, miattuk meg muszáj ennyire alacsonyra tenni a lécet. Különben el kellene küldeni őket.
A rendelet szerint összesen minimum 220 pontot kell összeszedni, de mozgásformánként legalább 60 (állóképességi), illetve 30 (erő) pontot.
Ezek a minimumok az én korcsoportomban (45-49) a következők:
2000 méter síkfutás: 14 perc
Fekvőtámasz (2 perc alatt): 11 db
Felülés (2 perc alatt): 12 db
Húzódzkodás: 4 db
Ha mindenből a minimumot csinálod, azzal még nem lesz meg a 220 pontod.
De teljesíthető pl. az alábbi produkcióval.
2000 méter: 13:12 (84 pont)
Fekvő: 19 db (46 pont)
Felülés: 22 db (50 pont)
Húzódzkodás: 5 db (40 pont)
Hogy egy átlag civil ezt nem tudná megcsinálni (mert általában el van tunyulva), az oké.
De ettől ez még elég lightos követelményrendszer egy katonával szemben.
Nem is beszélve arról, hogy létezik még egy csomó könnyítés, ami igénybe lehet venni.
Érdekes volna látni, hogy pl. az állomány mekkora része teljesíti az eredetei követelményeket (és miből hány pontot ér el), és hányan mennek a könnyített ágra.
A fiatalok gondolom jól teljesítenek, mert gondolom ma inkább az megy katonának, aki vonzódik a fizikai kihívásokhoz is. Aztán kérdés, hogy kiből mi lesz 40 éves korára.
Ha jól emlékszem 1985-ben (amikor 2. évesek voltunk) jött ki az ukáz, hogy három éves a főiskola. Na lenyomni 2,5 év anyagát 1,5 év alatt! Volt is kapkodás. Aztán, nehogy leszereljen valaki 1986-ban zászlósként már hivatásos állományba is vettek minket. Az első három évesen avattak engem is 1987-ben.
- Magyarorszag a vedelmi erejet igen nagy mertekben a Bundeswehr alapjan kivanja feljavitani ... mondta Benkö Tibor latogatasa soran.
- Az orszag (egykor a Warsoi Szerzödes tagallama) a nyugat technikajara kivan atallni.
- Nagy nap lesz junius 24-e, amikor az elsö Leopard-ot leszallitjak (gondolom, a gyakorlo Leopard 4-et).
- Kramp-Karrenbauer (ez egy hölgy, a nemet vedelmi miniszter, röviditve AKK) a talalkozast nagyon baratsagosnak nevezte es üdvözölte:
"Ez egy nagyon baratsagos talalkozo volt, ahol ket, a katonai es vedelmi rendszert területen a felek azonos nezetet vallottak ...
- Magyarorszag egy jelentös fegyverkezesi programot hajt vegre, amely szerint helikopterek, nemet hk.-kat, a modern PzH2000 allitjak szolgalatba, ... ehhez jönnek meg "hidvetö" rendszerek, es a legvedelem szamara vezerlö rendszerek (gondolom a NASAMS). A megrendelesek összeget joval több, mint 1 milliard €-ban jelöltek meg.
A hadkötelezettség ideje alatt csak tiszti, tiszthelyettesi hiányok lehettek. Tulajdonképpen a tyúk és a tojás problémájával analóg, hogy a 87-es RUBIN-t megoldásnak szánták-e a tiszti tiszthelyettesi hiányok kezelésére, vagy maga a RUBIN keletkeztette a hiányokat. Emlékszem, hogy a tiszti hiányok pótlására bevezették a 6 hónapos csapatszolgálatot tartalékos tiszteknek, sőt végső elkeseredésében a katonai felső vezetés leszállította a tisztképzés időtartamát három évre, hogy nyerjen egy kibocsátandó évfolyamot tisztekből.A rendszerváltást követő létszámcsökkentések viszont felesleget keletkeztettek a tárgyalt 90-94-es időszakban.
Ezek teljesen hely, és alakulatfüggő dolgok voltak.
Volt jópár hírhedt hely is. (Például Nagyatád, Tapolcán a Dobó laktanya, Baja, és még sok másik.)
Én leginkább Tapolcán (a Bottyánban) találkoztam embertelenséggel, hagyományos "szívatás" viszont nem nagyon volt, pedig hosszabb időt három laktanyában is töltöttem.
Megnéztem azt a HM rendeletet, nem abszolút előírások vannak, hanem az eredményekt pontszámra váltják és összesen kell egy minimumot elérni.
Bár futásból hozom a korosztályom maximum pontját, a többiből azért nem lennék ennyire spíler. Mondjuk a minimum összpontszámom vidáman meglenne. Összességében nem egy komoly követelmény szerintem.
Dehogy akartak a sorszolgálattal betörni! Olyan volt a világpolitikai helyzet, hogy mindenki úgy tartott fenn hadsereget, ahogy tudott, ahogy a nagy testvér elvárta, mind keleten, mind nyugaton. Fogd már fel, hogy egy csapattiszt nem foglalkozott azzal, hogy a Czinege egy bunkó, legfeljebb röhögött rajta magában. Másrészt, ha volt szívatás, azt a sorállomány követte el legtöbbször a kopaszokkal szemben. A hivatásosok egyik-másika legfeljebb keményebben betartatta a szabályokat. Még mindig várom, hogy valaki combos szívatásról számoljon be.
Igen, ez egybevág azokkal a sztorikkal, amiket az én környezetmből ott szolgált ismerőseim mondtak.
Volt egy kollégám, aki a győri felderítőknél volt sorkatona. Meg egy másik, aki szintén felderítő volt (már nem tudom hol, de nem egy önálló felderítő egységnél, ha jól emlékszem). Ők ketten voltak a több tucat főre rúgó privát mintámból, akik pozitívan nyilatkoztak a sorkatonai szolgálatukról. (Meg persze azok is, akik bár formailag bevonultak, de valami éppenhogy alapkiképzés után már minden nap a saját ágyukban aludtak.)
Nyilván voltak pozitív példák, profi helyek. De nem a rendszer miatt, hanem annak ellenére.
Ahogy egyetlen ellopott kimenőtől nem lesz en bloc szar "cég" a határőrség, úgy néhány pozitív kivételtől sem nyer általánosan több értelmet a néphadseregben töltött sorkatonai szolgálat.
Amikor egy rendszer (akkor a Kádár, most az Orbán) be akarja törni a polgárait, akkor nem érdekli, hogy egyetértesz-e az ideológiával. Az érdekli, hogy nyugodj bele a viszonyokba (társadalmi szinten) és fogadd el, hogy az van, amit a hatalom mond. Ha meghúzod magad, akkor leeshet neked is valami.
A Kádár-rendszerben ennek az alattvalóvá szocialiásnak, a szarvak letörésének két fő terepe volt: a KISZ (pl. az egyetemi jelentkezéshez fűzött véleményén keresztül) és a katonaság.
Az, hogy egy hadsereg alá-fölé rendeltségben működik, nyilvánvaló. Nem ennek az elfogadtataásával volt probléma, hanem azzal, hogy a hatalmat sokszor mire használták vezetőnek alkalmatlan emberek, pártvonalon vagy egyéb uram-bátyám módon odakerült és/vagy helyükön maradt alkeszek és egyéb senkik. (Akinek nem inge, ugye.)
Czinege hadseregtábornok et. sem a harctéren mutatott vakmerő bátorságával, vagy a vezérkari géniuszával érdemelte ki rangját. Ahogyan a sleppje, és azok sleppjei sem.
Csak nézek ki a fejemből, mert nem tartottam azt szívatásnak, hogy a szar munkát el kellett végezni. Ez a kopasz sors, így fogtam fel. A mindennapi munkavégzésben pl. beosztottak moslékosnak, mert cselló szolin voltam. Szemetes is voltam. Konyhás is voltam, az volt a dolgom, hogy súroljam a konyhát oda-vissza, este meg az étkezdét kellett felmosni. Nem pofáztam, csak anyáztam magamba. De megtanultam pl. hogy nem mindig az agyonreklámozott mosószer a legjobb, sóval és ecettel nagyon szépen lehetett takarítani. De aztán egyre feljebb emelkedtem :-), a konyhán már nem csicska voltam, hanem kenyeres. Majd valaki elmeséli, hogy az milyen úri munka. Szolgálatba csapatzászló elé kerültem, egész nap állni kellett, de tiszta munka volt és minden csaj előttem vonult el. Na, az volt a szívatás, mert nem csak a csapatzászló rúdja...
Vagy, hogy télen is volt gyakorlat? Tököm alatt fütyült a szél, mert hóba kellett kulázni minuszos hidegben.
Átálláskor egyik szolgálatból ki. a másikba be. Persze, ez sem könnyű dolog. Hajnal 3-kor megjött a szén. Csepelre fel, irány a vasútállomás! Szar munka volt, de kopasznak ki kellett bírnia. Aztán az első időszak után már jobb lett. Csak a szakmai dolgok meg a szolgálatok. Kopasz távírászok oktatása. Elment rá az egész napom, de haza úgysem mehettem, akkor meg? És még sikerélményem is volt, mert a kopaszaim mind kiváló távírászok lettek. Olyan sosem volt, hogy nem engedtek el fürödni - mert ilyent is hallottam -, sőt, aki mosdatlan volt, azt az öregek baszogatták, nem engedték be közösségbe, pl. a klubba. Lehet, hogy szívatás volt, hogy nem engedtek haza, amíg a megfelelő szinten nem tudom kezelni a technikát. Aztán láttam, hogy más se nagyon ment haza, mert Tapolcán szigorúan vették a harckészültségi létszámot. A 24 hónapos szolgálat, az tényleg szívás volt, de szerencsére én már csak másfél évet nyomtam le. Ha valaki tud valami durvát, ne tartsa titokban!
Amikor olyanokat olvasok,hogy milyen állati módon szivatták a sorkatonákat, én csak nézek, pedig elég sok alakulatnál szolgáltam, de nekem nem tűnt fel a szívatás. Persze volt mindenütt egy-két katona, akik kiprovokálták a keményebb bánásmódot. Mondjuk azt a katonámat, aki az alegység szerszámkészletéből akart hazalopni ez-azt, azt nem fenyítettem meg, de egy életre megtanulta a nevemet. A hivatásosoknak sem az volt az érdeke, hogy egy szétszivatott társaság legyen alattuk. Láttam olyan hiradós zászlóst aki úgy tanította a raját, hogy egy tanár becsületére vált volna. A katonái úgy mentek utána mint a kiscsibék a kotlós után. Volt egy nagyhangú, kicsit durva modorú ütegparancsnok, aki nem bánt kesztyűs kézzel a katonáival, mégis istenítették a katonái. Kérdezgettem őket, hogy mégis miért istenítik, azt mondták, hogy ők otthon sokkal durvább dolgokhoz szoktak, és az ütegparancsnok stílusa teljesen megszokott számukra. Különben nagyon egyszerű módon lehetett a rendet fenntartani, és a feladatot elvégeztetni-korrekten kellett a katonákkal viselkedni. A katonák pontosan tudták, hogy kinél nem szabad még próbálkozni sem a disznóságaikkal. Egy időben nagy divat volt, hogy a katonák összetörték a körlet, vagy wc ajtókat. Nem fenyítették őket, hanem ráadták a hátára az ajtót, és kiküldték a városba az asztaloshoz, hogy javítassa meg azonnal. Természetesen az anyagiakat ő rendezte a mesterrel.
