Igen, egyelőre nem illeszkedik ez az ablak a jövőbeli tervekbe, de kár volna kivenni, ha már ott van... Szóval teljesen el kéne fedni igen. Persze ha ilyen bonyolult az eltüntetése, akkor lehet jobb valami perforált dologgal csak nagyjából szem elől rejteni...
Ha átjut a pára a belső faladon - és átjut -, akkor az üvegeden lecsapódik, mivel az meg hidegebb lesz, mint most. A két felület között szépen áztatja a faladat. De a pára oldalról is bejut szerintem a szomszédos falon át...
Az ablaknál valahogy meg kellene oldani, hogy kiszellőzzön kifelé. Ha régi, akkor lehet ez már megoldott. Ha nem akarod tönkretenni, megfurkálni, az is elég lehet, ha a záródó felületen kicsit megtámasztod pár millimétert, hogy körbe szeleljen. Utána én XPS szigetelést ragasztanék be, majd gipszkartont a belső fal síkjába, szintén lehet ragasztani habbal. Behálózni (rá a régi falra is vagy 10 cm-t), glettelni, festeni.
A többiek majd kijavítanak, ha nem jól gondolok valamit. Nekem erre telik az összeszedett tudásomból...
Van valami olyan szabály, hogy kifelé növekvő páraáteresztésű anyagok kellenek nem az épületben? Ez annyira nem teljesülne itt feltétlen, az üveg nulla páraáteresztése miatt.
Meg valamennyire egy réteg Ytong az ablak elé az valamennyire a meleg oldalról szigetelés, ami ellenjavallott szintén nem?
A lenti ablakot belülről be szabad foltozni ytong-al? Kívülről kapna egy fóliát azt annyi, akkor nem kéne a homlokzatot foltozgatni... Vagy az ilyen megoldások problémásak lehetnének páralecsapódás meg hasonlókkal? Egy régebbi, de hőszigetelő üveges faablak ez.
Kösz a választ. Már lassan 2 hete megvan az alapvakolat függöben és vízszintben. Sajnos az alap falak nem voltak függők, ki kellett hozni, így néhol 6-7 cm-es lett az alapvakolat fent, alul meg 1 cm (persze több rétegben kellett kicsapni). Szóval két hetes alapvakolatra szeretnék simítani. A fal száraz, apró tenyérnyi vékony repedéses ez állítólag nem baj, távozik a víz, kopogással nézve merev egész, nem kopog.
A kérdésem, hogy mivel száraz a fal külső felülete, rabózás után és portalanitás után a simótó vakolat víztartalma elég a kötéshez?
Sziasztok. Egy olyan kérdésem volna, hogy amikor a szobák falai megkapták az alapvakolatot, száradt is, falgyaluzás után mit tegyek rá? Mehet még egy réteg simító vakolat és úgy a glett vagy már mehet rá egy az egyben a gipszes glett több rétegben? Kösz
Nyilván az érdekli hogy pénzt keressen aki azt mondja nem azért vállalkozik hogy pénzt keressen, hanem hogy jó legyen a vevőinek az hazudik. Van baj velük bőven, a lézengő semmihez sem értő minimálbéres eladóktól, a nagyon olcsón nagyon szar gépekig bezárólag, de ettől függetlenül egymást tapossák a vásárlók, szóval miért törekednének jobbra?
Nem mondom hogy rosszabb, de van benne valami igazi bicskanyitogató. Átsüt hogy egyszerűen eladók, nem pedig kereskedők. Hogy nem érdekli őket a vevő, csak az hogy valamivel pénzt keressenek.
csak egy vicces példa: egy tekercs szigszalagot szívesen elküldenek futárral, de mondjuk egy munkalapot vagy tíz tábla gipszkartont, amit átlagember nem tud hazavinni, azt nem tudják kiszállítani.
A tetőfedő topiktárs panaszától függetlenül néha belefut az ember selejtes árukba.
Van vagy 4 villanybojlerem különféle helyeken, meg egyéb fürdőszobai szaniterem - mosdó, mosogató, WC stb- ezek a vízhálózatra mindenütt az un. flexi csövekkel vannak kötve. Van vagy 20 db. a különféle lakásaimban.
Nos februárban az egyik bojler csatlakozásánál a cső először csak, csepegett majd folyt. Irány egy szakkereskedés és vettem egyből kettőt. Felszereltem, majd egy hónap múlva csepeg Újra felszereltem a másodikat, az is kb. egy honap múlva csepeg. Sajnos a blokkot eldobtam, de tegnap vettem újra 2 db. -ot / már számlával / Hát ez pedig, fél nap után csepegett. A kereskedő tegnap még azt magyarázta, hogy rosszul szeltem fel, nem tartottam ellent a csövet egy fogóval. Enyhén megcsavartam.
A legutoljára vett cső : vízflex 1/2 " - 1/2 " BB 50 cm.
Na ezt már megreklamálom.
Nyilván nem a kereskedő tehet róla, de neki a kötelessége, hogy jelezze a problémát a gyártó felé.
Nyilván az 1 - 2.. 4 éve használt csőnél nem reklamálok, de hogy 3 x ugyan annál és 1 hó használat után ott valami gyártási gond lehet.
De lehet csak balkezes vagyok duplán... majd kiderül !!
"hogy salak van a cement helyén? Van laborod? Vagy csak olvastad facebookon?"
bizonyos cementek valóban készülnek salakból, de nem a kályha salakból, hanem kohó salakból.
De ezt ráírják a zsákokra valahogy így : kohósalak portland cement.
Ez is egy kitűnő cement. A kohósalak ugyanis hidraulikus tulajdonságokkal is rendelkezik.
Maga a cement ami már 2000 éves, igaz úgy 1200 évre elfelejtették, majd az angolok Portlandban újra kitalálták, tehát a cement agyagból és égetett mészből áll.
A kettőt összekeverik , kiégetik - ez lesz a klinker - ezt megőrlik és ez lesz a cement. A különféle alkotó elemeket így úgy helyettesítik.
Szerinted a praktiker gyárt betont vagy mulcsot? Beleszólnak abba milyen legyen a minősége? Ellenőrzik hogy mennyi van a csomagban? Ezt az összes árucikkel megteszik amit árulnak? Ne csinálj már bolondot magadból.
Vettem már náluk esztrichet, betont, gipszet, csempe és eps ragasztót, sosem volt gondom velük, te honnan veszed, hogy salak van a cement helyén? Van laborod? Vagy csak olvastad facebookon? 1300%-os árrés? Tüzépen vettem 200 zsák ( 8 tonna ! ) esztrich betont, 160Fttal volt olcsóbb zsákonként, de kis tételben pont ugyanannyiba került volna mint a praktikerben. Ez is csak egy bolt mint a többi, nem jobb nem rosszabb.
Ebben az egyben igazad van : Viszont ahhoz mit szólsz, hogy az általuk forgalmazott 2 féle beton egyáltalán nem köt meg. Sohasem, érted? a készbeton, az esztrichbeton nem köt meg. Salak van benne cement helyett. Nézd csak a 2.- ik: 80 literes neylonban árulják a mulcsot, és tudd meg, vettem fekete mércés vödröt, szintén náluk, beleöntöttem a mulcsot és lám 50- 55 liternél nem volt több. Előre kitervelt több, fogyasztónál, milliárdos csalás.
A szomszéd már megcsinálta ugyanezt, ott nem volt ilyen gond. Egyben van a két bejáró, valamennyire látszik a képen.
A távolságot majd kiszámolom, hogy lehetőleg ne kelljen vágni a térkövet. Mivel ferde a jelenlegi rész, ezért egy kis távolságot mindenképp kell hagynom, a belső oldal kb. 10 cm-el eltér a külsőtől. Ha hagyok kb. plusz 10 cm-t, akkor az egyik oldalon 10 lesz a másikon 20.
A bekötést hogy kell megvalósítani? Befúrok és a betonvasat beragasztom? vagy csak függőlegesen kell együtt dolgoznia, és akkor elég bedugni?
Pár napon belül ások, akkor majd fotózok még, ha kell. Mondjuk a víz sokszor az árok tetejéig ér, sajnos a vízelvezetés nem túl jól működik. Ez okozhat bármilyen gondot?
12-es vasat veszek, abból kövenként 2 kell függőlegesen, soronként meg 1?
Kicsit félreérthető volt ez a fűtéscső az aljzatban. Aljzatbetonba ennek ellenére érdemes betonacélhálót tenni, elég a 4mm-es is.
Önterülő eszrtich jóval drágább, számolj utána. Mint minden önterülő izével, ezzel is haladni kell tempósan.
A bitumenes lemezt + kellősítés alá meg lehet csinálni egyedül is, kicsit más, meg gázperzselő, meg minden, de haladós viszonylag.
A leendő gipszlépő alá csinálhatsz egy kis alapot, pl ott vastagabb lesz egy 40-50cm széles sávban, lépcsőn túlnyúlva a szerelőbeton és/vagy némi extra betonacélt odatéve.
A két réteg hőszigetelés a padló alatt ,annyival jobb, hogy nincs az illesztési hézagok között "hőhíd" + a gépészeti csöveket is könnyebb takarni, kihagyni a helyüket.
A lemez betonozásánál nem kell se túl száraz, se túl folyós beton, ahogy érzed majd. Elindulsz az egyik sarokból egy léc szélességű sávban, csinálsz magadnak vezetősávokat, kitöltöd a közte lévő mezőket, megvibrálod, aztán lehúzod léccel és haladsz tovább. Ezt is jobb legalább 3-4 emberrel csinálni és itt azért nincs olyan szigorú felületi követelmény, mint az aljzatbetonnál, lehet kicsit hullámos.
A térkövezésnél jó eséllyel ki fog derülni, hogy el kéne bontani a nagy részét. Alapozásnak nem ártana egy normál sávalap. Nem tartom lehetetlennek, hogy az alap valamennyit kilóg a "híd" alól. Amíg ki nem lesz ásva értelmes tanácsot adni nem lehet.
Ha van hely akkor hagynék 10-20 cm-t a meglévű izéig, majd falazás 15-ös vagy 20-as zsalukőből, a meglévő szerkezettel összekapcsolnám betonvasakkal és kibetonoznám a hagyott rést. Akkor már a két szerkezet többé-kevésbé együtt dolgozna. A zsalukőbe meg tennék min. 12-es vasat. Sávalap illene hozzá, de meg kéne ásni, hogy milyen mélyen van a folyásfenék és mi van alatta.
Ja mégegy kérdés lemaradt....a szerelőbeton folyóssága milyen kell legyen? Földnedves, kissé folyós? Vagy a sávozásnál földnedves, aztán a közbensők folyósabbak és csak azt vibrálom?
Kösz a választ. Padlófűtésem nem lesz egyáltalán. A radiátor szigetelt (piros-kék) fűtéscsöve lesz az aljzatbetonban vagy esztrichben 150x150x 5x5-ös hálóra rögzítve.
Ja, igen párazáró fólia kell a laminált alá.
Aljzatbeton helyett lehet az önterülő esztrich? Csak mert ha jól sikerül a szerelőbeton és a többi réteg, akkor nem kell aljzatkiegyenlítés, mert az önterülő esztrich egy az egyben szintez is.
Magam keverném ki az anyagokat. Igazából ez egy szoba lenne különösebb terhet nem viselne, illetve lenne majd gipszlépcső is az egyik sarkából indulva az első emeletig.
A kenhető szigetelés azért lenne jobb, mert könyebb volna dolgozni vele. Szerintem, de...
Bele kell férjek 38-39 cm-be sajnos.
Még két kérdés...mondjuk 2 sorban 5-6 cm EPS AT100 jobb, mint egy rétegben 10-cm-es?
Illetve a szerelőbetonnál nem kell dilatációs hézagot csinálni?
1. Ez kevés, inkább 20cm körül kéne. Erre a feladatra a legolcsóbb megoldás a darált beton. Ezeket a feltöltéseket, illetve alatta a talajt is lapvibrátorral szokás tömöríteni.
2. Legyen erősebb beton, nincs nagy árkülönbség, pláne ekkora mennyiségben. C16, vagy inkább C20. DE ezt most a helyszínen keveritek, vagy mixer hozza, hogy írtál cement minőséget? Egyébiránt 42,5 cementre nem igazán van neked szükséged.
3. Végül is meg lehet oldani kent vízszigeteléssel is, de lehet jobban jársz egy 3mm vtg mod bitumenes lemezzel.
4. Lehetne több hőszigetelés és két rétegben érdemes rakni.
5. Hőtükrös fólia, padlófűtéshez, illetve van ezer más megoldási lehetőség, pl padlófűtéshez való hőszigetelő alátétek, stb
A padlófűtés csövet valamihez rögzíteni kell, vagy ilyen polisztirol alátét, vagy betonacél háló (ebben az esetben min 5mm átmérőjű)
6. A dilatációs szalagot legalább részben az úsztató réteg mellé is be kell tenni, így legalább meg is áll a helyén. Váci vagy beremendi cementet szoktak sokan aljzatbetonhoz használni. Egyébiránt nem baj, ha vastagabb a beton. A 6cm vtg már nem rossz, de ez elméleti, könnyen lehet belőle 4-5cm a végén.
7. Alzatkiegyenlítés szükség szerint kell, ha jól meg van csinálva az aljzat, nem is kellhet, vagy csak lokálisan.
8. Ezt felejtsd el! Padlófűtéshez soha!! + párazárás is kell. Van ilyen minden egyben, padlófűtéshez való parketta alátét, azt használd.
6. Aljzatbeton C16-os kissé képlékeny állagra készítve 0-4-es folyami homokból, 42,5-es cementtel 6 cm vastagon (benne a fűtéscsövek), dilatációs szalggal a padlószintig.
7. Önterülő aljzatkiegyenlítő 1-2 cm vastagságban.
8. 5 mm vastag lépésálló polifoam.
9. 8 mm vastag laminált padló.
Ez összesen kb 38-39 cm-t ad ki.
A kérdésem hogy, a sóderágy megfelelő e szemcsenagyságban és hogy mivel lehet ezt tömöríteni, vagy hogy szokták-e? A szerelőbetonnak megfelelő e az anyaga amit írtam vagy másmilyen kell?
A "híd"-hoz tulajdonképen nem nyúlok, az így van 40 éve, fogalmam sincs mi van benne, pár jó nagy tengelyterhelésű autó beállt már az idők során. Ha majd kiszedem a tükröt a térkövezésnek, akkor esetleg kiderülhet ez-az. Az biztos, hogy fém hordót használtak zsalunak, azt körbeöntötték betonnal, de hogy milyen vastagon, azt nem tudom. Ha szerencsém van, végigrakták olyan betongerendákkal, aminek a képen látszik a széle.
Szóval a fentiekből kiindulva - és hogy csak oldalról hozzáépítek egy takarófalat tulajdonképpen - milyen alapot javasolsz? Betonvasat? Bekötést?
