Óriási szégyen magyarországon, pl. a praktiker áruház. Nem elég, hogy horror áron dolgoznak- némely terméken 1000 % hasznuk van- de a dolgozók udvariatlanok, nem érnek rá, már letelt a munkaidőm, nem ezen az osztályon dolgozom, a fönökök is hasonlóak. Te rmékük gyalázatos
Sajnos itt mindenki összevissza szövegel unalmába, kikéve Jenő.
Hogy állna meg egy dryvit halón az új vakolat, egy ilyen agyonfagyott betonon?
Levered azt a vakolatot róla és mindent, ami egy kőműveskalapáccsal ütögetve levállik.
Kiképezel négyzetméterenként 4-5 darab fi 1o-es furatot, készitesz 8-as betonvasból pipákat.
Szerelsz mindkét oldálára egy rélteg 100x100x5-ös vashalót - a vaspipákat végét ráhajlítod halóra, és megcsapod tisztán cementes malterral, 1 -1.5 cm anyag legyen mindenhol a halón.
Aztán síkba vakolod a zsákos vakolattal. Utánna lesímítod, amivel akarod.
A tetejére veszel készen fedlapot, árulnak ilyet a térköves gyártók.
Mert egy vékony réteg teherbírása bizonytalan, a két réteg közti hézagban a nedvesség meggyűlik (idő kérdése). télen fagyban tágul a rés, még több víz, stb. Egyébként igaz, hogy két beton megbízhatóan fél órán belül (30 perc) köt össze. A kérdező által bemásolt képen gyanús, hogy két betonréteg bedolgozása közt több mint 30 perc telt el.
Amúgy már az 1 hetes - 2 hetes betonoknál sincs összekötés. Az csak az egészen friss tehát 1 - 2 napos betonoknál lehetséges.. Itt maga a háló az ami összefogja.
Köszönöm szépen mindkettőtök válaszát! Egy átmenő furaton vagy tüskén én is gondolkodtam. De számszakilag nem lenne gazdaságos a teljes 26 m hosszú kerítéslábazatot elbontani... A meglazult vakolat alatti porlós beton vagy nevezzük "cementhiányos" sódernek szerencsére csak két kerítés közben jelentkezik. Amúgy nem lesz burkolva, sima lábazati festésben gondolkodom. A poén az, hogy a felét sem látom a kerítésnek (az egyik felét élő sövény, a másikat a házunk utcafronti része takarja ki), azért remélem a szemközti szomszéd majd megdicsér a modernizálás után :).
Jenő ez felettébb érdekes , de azért kissé el van bonyolítva.
Minek oda tüske , a háló ott marad anélkül is.
Az a vékony háló legyen a hőszigeteléseknél használt üveg háló.
Az a műanyag habarcs legyen a hőszigeteléseknél alkalmazott ágyazó és simító habarcs. Esetleg cementtel megtuningolva.
Az a kéreg tökéletesen védi azt a repedezett málló beton kerítés lábazatot.
Anno több málló kény fedőkövet javítottam ezzel a technológiával.
Itt is az lett volna , szétverni a meglévő kémény fedő követ.... vagy 50 -60 kg, azt lecipelni, majd a zsaluzat bele az új fedőkönek a betonmassza, 3 - 4 vödör, szilárdulás után a zsalu és az állás eltávolítása.
Ehelyett megúsztam 3/4 veder hőszigetelésnél használatos ágyazó masszával és 1 nm hulladék üveg hálóval.
Szép kényelmesen csináltam egy állás a kémény körül.... hullámpapír, rá pár deszka., a málló kémény fedlapot ecsettel letisztítottam, megvizeztem, a tetejére egy 40 x 40 -es háló, másfél fándli masszával felragasztottam, rá egy 80 x 80 -a második háló---- ez azért nagyobb mert az oldalakra kell a visszahajlítás miatt. amikor helyé a második háló körbe kenegettem a masszával és elsimítottam.
Az a kb. 80 éves málló beton fedlap beburkolva egy űveghálós betonkéreggel.
Az élettartalma így újabb 80 év.
Ha nagyképű lennék kompozitnak is nevezhetném.
Ahogy a repülők, vitorlások falai készűlnel.
Mi az. ?-
Üvegháló és gyorsan kötő ragasztó. Kétkomponesű.
Más . anno régen, nagyon régen úgy 90 -95 éve amikor a cement még eléggé drága anyag volt az ügyes kőműves a következőképen készítette az ilyen műtárgyakat ( kerítés lábazat, lépcső, kőkorlát stb. )
Készített egy alaptestet nagyjából 15 -30 cm -es vastagságban. Ezt a testet nagyon készítte, aztán másnap erre fel egy erősen cementes finomszemcsés betonréteg. Ha eltalálta tartott 80 -90 évig, ha nem, 30 év után tönkre ment.
Nos ha arról a kerítéslábazatról van szó, akkor a következőt mondom.
Az egyik nagynénémnél is volt egy majd hasonló kerítés lábazat, sőt talán rosszabb is.
Málló, szar beton úgy 35 - 40 éves.
Gyüttek is az okos mesterek, mind adott képtelen ötleteket, nagyjából mind akart jó sokat keresni a dolgon.
Abban az időben fejeztem be egy építkezést, így volt még betonkeverőm, volt vagy 10 db 4 m -es pallóm.
Anyagárban megcsináltam a nagynéninek.
A technológia : két oldalt zsalúzás , az eredeti lábazattól 3 -5 cm -re, távtartókkal. Aztán a réseket finom erősen javított cement masszával kitöltöttük, a tetejére pedig fagyálló lapokat ragasztottunk.
A zsaluzat elbontás után finom cement habarccsal simítás.
Akkor még nem volt ismert elterjedt a vékonyvakolatos technológia.
Így neked inkább ezt ajánlanám.
Letisztítod a repedezett lábazatot, bevonod a hőszigeteléseknél alkalmazott üveg hálóval, nem holmi tüske, hanem oda ragastod és lekened a hőszignél alkalmazott vékonyvakolattal. Ha kell duplán, aztán izlés szerint burkolod.
Anno nálam is akadtak huhogók. Rákérdezetem , hogy a csöveknél mi van belül ? Hát levegő. Nálam pedig a málló beton.
Olyasvalamit tudnék elképzelni, hogy a repedés(ek) két oldalán befúrni, acél tüskéket (csapokat) beragasztani, arra valami vékony hálót és műanyag habarccsal bevakolni.
Köszönöm szépen az ötletet és a részletek leírását.
Kicsit agyalni kell rajta, de megfontolandó.
A párazáró ebben a kontrukcióban nem lenne semmivel sem kilyukasztva, így lehet beleférne meleg oldalról ez a pár centi extra. Mélyebben van még régről 5cm úsztató rétegnek, érdekes lesz ez. De tényleg az XPS lehet önmagában korrekt párazáró, talán profin ki lehet alakítani az XPS alatti betonon való kondenzációs rizikó nélkül.
Annyi negatívat, mint ami a képen mutat, már ki kellene egyenlíteni. Viszont pár milliméter pozitív kitüremkedést felvesz az XPS, én a két centisnél max 2-3 mm-ig hagytam, 3 centisre akár fél centi is maradhat itt-ott pozitívban, papucsban párszor rálépsz az XPS lapra, felveszi majd a formáját, mire lerakod a laminált lapot. Úgyhogy attól függ, mekkora részen olyan, mint a képen. Lehet elég nagyjából lecsiszolni, vésni a nagyobb kitüremkedéseket, a negatívat meg, ha néhol ilyen csak, akkor elég lokálisan bejavítani, bár mondjuk ezek elég nagy kavicsok. Aztán még a laminált is felvesz hosszirányban méterenként azt hiszem max 3 mm lejtést, ha kell.
Én nem ragasztottam a lapokat, és a lapok alá tettem fóliát, az egyik szoba nekem is pince felett van, nincs vele baj.
Jól hangzik így elsőre amúgy. Talán a félelmem az egésszel az, hogy a pince feletti födém ez és így az XPS klikkes alá helyezése gyakorlatilag meleg oldalról szigetelés, párakondenzáció léphet fel az ezalatti betonon. Gondolom nagyon figyelni kell a párazáró fóliára, ami a klikkes alá kerülne, a falakra is szépen felhajtani, odaragasztani kell. Mondjuk, ha az XPS táblákat ragasztanám egymáshoz meg mindenhogy, akkor maga az XPS réteg az párazáró is lenne egyben gondolom.
Nekem alatta mindenképpen kell aljzatkiegyenlíteni, mert ilyen kráteres az úsztatott beton:
Ezt már nem veszi fel az XPS gondolom. Másik lehetőség felszedni 40nm-en az úsztatott réteget a nappaliban és mondjuk 5 helyett 10cm úsztató rétegen elkészíteni normál minőségben az úsztatott esztrich réteget. Ámde ez 5 tonna extra sitt és rengeteg extra meló.
XPS nem süllyed, vagy zsugorodik észrevehetően semmit. Ha benyomod valamivel élesen, mielőtt rajta van a laminált, behorpad, de utána már nem fog süllyedni, mert a laminált padló elosztja rajta a terhet. Azaz alul fel fogja venni a talaj egyenetlenségét, de felfelé nem fogja tovább adni.
Még rosszul is írtam az előbb, egy laminált padló 0,2nm, nem kettő. Ha 90 fokban forgatva rakod rá, ahogy írtam, akkor egy átlagos padló három XPS-en fog csücsülni, mert a laminált padló hosszabb, mint két XPS szélessége 60x125-ös XPS-el számolva. A szélén a vágott padló darabok fognak egyen vagy kettőn. Azaz a sarokban lévőkre juthatna kisméretű, de nehéz bútorokkal olyan terhelés, ami egyáltalán megközelítené, hogy határeset legyen. A helyiség, amit mutatok, nem egyenlő szélességű, és az ajtók nyílásirányától függően be is kellett állni a laminálttal az ajtónyílásba, azért vannak máshol az eltolások néhol.
Nem tudom, mennyi az OSB, én egy olyan városban lakom, amit OSB city-nek lehetne nevezni, szóval én nem nagyon szeretem, de ebből a 3cm-es 1300-1800/nm attól függ, mennyire mész utána, a 2 cm-es 1000-1400/nm. Viszont sokkal gyorsabban kész leszel vele, egy 20nm-es szobában vágással együtt két óra alatt simán le lehet rakni. Illetve ha akarod, folyamatosan is lehet haladni a laminált alatt vele, és akkor nem járkálod össze a lerakáskor, csatoltam egy képet erről. Ebben a helyiségben hidegburkolat helyett tettem, ajtó csere beépítés előtt. Máshol régi parketta helyett, azaz 25-30 mm-es meglévő burkolat helyett csináltam így, nem újonnan.
Vagy rakhatod 5-ösből az egyik részen, 2esből a másikon, de szerintem 3+2 módon könnyebb össze játszani, a plusz forgatás a második rétegben az eltolással még tovább stabilizálja, és az átmenetet is könnyebb lenne megcsinálni.
Végülis ez jelentősen olcsóbb volna, hiszen megspórolja az OSB árát ez a megoldás. Ha asztallábbal meg ilyenekkel sem volt gondod az nem hangzik rosszul... meg ha a süllyedgetést "minimális süppedése biztos van" túlélték a klikkek az nem rossz.
Egy átlagos szekrény legalább két laminált lapra fog támaszkodni, de inkább többre, legyen az átlag 0,2nm. 3 centis XPS 10 tonna felett tud tartósan nm-enként, nekünk az első ilyen hét éve lett lerakva, nincs vele semmi, pedig nagy ruhás szekrények vannak rajta. Egyféleképpen tudtam picit benyomni, ha a csontos térdemmel féltérdre helyezkedtem rajta. Ne lépésálló EPS legyen, hanem rendes XPS. Ha eltolva rakod, akkor nem kell a nútos se, a méhsejttel borított is jó meg a sima is, amelyik éppen olcsóbb. A méhsejteset picivel nehezebb benyomni, de kicsivel rosszabb vágni. Az egyedüli hely, ahová ilyen 2-5 cm-es vastagságban nem raknám, az a nagyon tagolt, kis helyiségek, lépcsőfeljárók körül, szóval kell, hogy az oldala tudjon rendesen támaszkodni és be kell faragni normálisan, inkább szoruljon.
Ja annyi, hogy a lamináltat megint 90 fokban a felső réteg irányára kell lerakni, tehát először a laminált lerakási irányt tervezd meg, és utána az XPS réteget vagy ahol kell, rétegeket.
Nem vagyok szakember, de nem bántam meg h XPS-re raktam az enyémet 7 év alatt.
Akkor végeredményben te nem raksz teherelosztónak se OSB-t, se semmi hasonlót? A konyharészben más lesz a rétegrend, szóval az igazán nehéz bútorok meg hasonlók nem ezen a részen lesznek. De azért lehet, hogy a pontszerűbb terhelések nem lesznek a barátai egy ilyen rétegrendnek nem, amiben csak szigetelések vannak a klikkes alatt?
Ezt a fajta lapot 7-8 éve is lehetett még kapni, elég akciós volt. Ha nem boldogulsz a csiszolással, nem reménytelen valami szociális csatornán valakinél maradékot találni.
Sajnos az ilyen lap (több színben van ez a fajta, rózsaszín, kék, meg egy szürke is van) különösen hajlamos feljönni, törni amúgy, szerencséd van, ha csak pár jött fel.
Esetleg 3cm XPS az 5 centis részre, utána meg az egészre 2cm-es XPS? Nem tudom, mekkora terület de az alatt kiegyenlíteni is kevesebbet kell.
Mind egyharmados, max feles eltolásban szoktam rakni a lapokat, ahogy kiadja a méret, és ha lerakod végig, nem fog mozogni. A 2 cm-es réteg meg utána mehet 90 fokkal elforgatva, szintén eltolásban. Nekem a laminált padlón is jobb érzés járni, mintha OSB lenne alatta.
A 96041 hsz-emhez még egy kis kiegészítés: mivel nem nútféderesek a szarufákra keresztben lefektetett 250 x125 cm-es OSB lapok de mégis azt akartam hogy a hosszú oldalak találkozásánál is együtt mozogjanak a lapok. Ne legyen az hogy amelyik lap szélén állok vagy nagyobb súly van az pár mm-t lehajlik ahhoz képest amin nincs akkora teher ezért ott a szarufák felső oldalától 3 cm-re odacsavarozott kis darab (5-6 cm) Bramac lécre ráfektettem a hosszú élek alatt végigfutó Bramac 3x5 cm vastag lécet ami így pont egy szintben van a szarufával. Mindkét lapot pár csavarral rögzítettem is a léchez. Így vannak rögzítve a lécek 125 cm-ként:
A recsegés az OSB nél a szegelés miatt is lehet. Anno felraktam, szegeléssel rögzítettem. Recsegett, facsavarral rögzítettem és a szegeket eltávolítottam.
Akkor lehet mégis jobb volna telibe a lépésálló EPS és arra az OSB, hogyha a párnafás megoldás recseghet akár? A pince nem fűtött, van a pince felé 5cm EPS már régről a betonban úsztató rétegnek. 3cm extra EPS talán még épp nem okozna páralecsapódási gondot a meleg oldalon.
Úgyis aljzatkiegyenlíteni/padloponozni kell majd, szóval elméletileg szép sík is lehetne az aljzat egy olyan művelet után. Jelenleg hitvány az egész:
Persze fel lehetne szedni, csak az ismét 5 tonna sitt az 5 cm úsztatott beton, szóval az sem hiányzik. Meg akkor még több anyaggal kéne pótolni.
Ez pince feletti födém, 80-as évek terméke, nagyon nem akarnánk tovább terhelni, bár nincs semmi túlzott lehajlása vagy ilyesmi a pincefödémnek... 5cm amúgy meg volna mindenhol, a kráterekben még több is a kívánt szinthez képest.
