Írod:
"Amit az elején olvastam aszerint a nullponti energia mindenhol van, és nagysága mindenhol állandó. A te írásodból azt vettem ki, hogy a nullponti energia sűrüsödhet is (gondolom ez alatt nagyobb energiájú helyek értendők), sőt a nagysága a hőmérséklettől is változik."
Egy korábbi üzenetemben már írtam, hogy a nullponti energia és a vákuumenergia nem teljesen azonos fogalmak. A nullponti energiába a vákuumon túlmenően beleértendő "hagyományos" értelemben vett anyag oszcillátorainak a nullponti energiája is, másrészt viszont a "vákuumenergia" kifejezés önmagában még nem definiálja a nulla hőmérsékletet, vagyis abba meg pótlólagosan beleértendő az az energia, amivel a vákuum oszcillátorai a nullánál magasabb hőmérséklet miatt rendelkeznek.
Ha most a nullponti energiára koncentrálunk, arról az anyag inhomogén eloszlása miatt nyilvánvaló, hogy szintén inhomogénnek kell lennie. Persze ez nem jelent valami hatalmas mértékű inhomogenitást, hiszen a vákuum oszcillátorai sokkal többen vannak, a vákuum pedig nagyon jó közelítéssel homogén és izotróp.
Kérdezed:
"Az energia sűrűsödése alatt azt érted, hogy az energiából kézenfogható anyag keletkezik?"
Igen.
Írod:
"Ha vannak az energiában sűrűbb pontok, akkor az gondolom ki is egyenlítődhetnek. Ezek milyen jelenséggel járnak."
Ez bizonyos esetekben így is van. A Termodinamika II. törvényével fejezzük ki, hogy az energia mintha törekedne az egyenletes eloszlásra. Azonban ez a kiegyenlítődés nem mehet végbe tetszőleges módon, amiért is esetleg annál is sokkal több időt vehet igénybe, mint amekkorára becsüljük az ősrobbanási modell alapján az Univerzum életkorát! Van egy további probléma is. Termodinamika II. ugyanis nem azt mondja ki, hogy az energiának a geometriai térben célszerű eloszlania, hanem azt, hogy a szabadsági fokok között. Márpedig nagyon könnyen előfordulhat, hogy a tér egy bizonyos tartományában több szabadsági fok van, amiért is ott az energiának is nagyobb koncentrációban "érdemes" lennie, pontosan azért, hogy a szabadsági fokok között egyenletesebb lehessen az eloszlása. De még ez sem minden. Kvantumfizikai léptékben vannak olyan koncentrálódások, amelyekről nem tudjuk, hogy csak valamilyen belső szabadsági fokok, vagy valami más is áll a háttérben. Például egy olyan egyszerű kérdésre sem tudjuk a választ, hogy miért nem terül szét az elektronok negatív töltése, ha egyszer a negatív elektromos töltés taszítja a másik negatív elektromos töltést.
A szimmetria azt jelenti, hogy egy dolgot leíró koordináták bizonyos megváltoztatásától függetlenül ugyanazt a dolgot észleljük. Például egy szabályos golyót minden irányból nézve ugyanolyannak látunk. Ezzel szemben egy szabályos kockát már csak 6 különböző irányból nézve látunk ugyanolyannak, vagyis a kocka sokkal kevésbé szimmetrikus, mint a gömb.
A szimmetriasértés azt jelenti, hogy valami, ami kezdetben szimmetrikus volt, egy bizonyos szimmetriasértő folyamatban elveszíti valamely szimmetriáját. Pl. egy függőlegesen felállított hegyes pálca kezdetben szimmetrikus a lehetséges dőlési irányokra nézve, de aztán eldől, és akkor megszűnik ez a térbeli szimmetria. Ha kiiktatjuk a makroszkópikus zavaró hatásokat, a pálca akkor is eldőlhet - ha másért nem, legalább a kvantummechanikai hatások által véletlenszerűen meglökve valamerre.
Amit az elején olvastam aszerint a nullponti energia mindenhol van, és nagysága mindenhol állandó. A te írásodból azt vettem ki, hogy a nullponti energia sűrüsödhet is (gondolom ez alatt nagyobb energiájú helyek értendők), sőt a nagysága a hőmérséklettől is változik.
Az energia sűrűsödése alatt azt érted, hogy az energiából kézenfogható anyag keletkezik?
Ha vannak az energiában sűrűbb pontok, akkor az gondolom ki is egyenlítődhetnek. Ezek milyen jelenséggel járnak.
(A megfogalmazásból is biztosan kitűnik, hogy laikus vanyok. Kérlek közérthető szavakat használj)
Valaki magyarázza el, ha néhány mondatban el lehet, hogy mi az a szimmetria és a szimmetriasértés.
Kedves DcsabaS_!
Kar hogy nem erted a viccet :)
"Megnéztem a kapcsolási rajzot, de sem itt, sem ott nem írtad, hogy mi volna a célotok vele. Enélkül, mint kísérlet úgyszólván értelmetlen. "
Szandekosan nincs irva semmi, hatha valakinek megsem tunik ertelmetlennek a kiserlet. Egyebkent meg tok egyedul tevekenykedek, ezt a tobbesszam miatt irom.
sajnos most csak németül tudom prezentálni a forgó mágnesekből álló elrepülő Searl-generátort.
erre a címre menjetek az eredetiért.
aki türelmetlen, annak itt egy kis idézet :-)
1983 wurde John Searl pensioniert, kehrte in die Midlands zurück und widmete sich von nun an verstärkt seinem SEG und besonders dessen antigravitativem Effekt. Bereits das erste Modell zeigte nämlich damals ein seltsames Verhalten: Nachdem es zusammengesetzt war, begann es von selbst zu rotieren, wobei sich seine Geschwindigkeit immer weiter steigerte. Schließlich erhob es sich in die Luft und raste gegen die Zimmerdecke! Während Searl noch überlegte, wie dies wohl zustande kam, bohrte sich der SEG durch Zimmerdecke und Dach und verschwand. Dasselbe passierte mit den nächsten 5 (nach anderen Quellen 9) Modellen. Es gelang ihm später, diese Erscheinung zu steuern und, auf diesem Antigravitationseffekt basierend, einen Flugkörper zu bauen, der von ihm als Inverse-G-Vehicle (IGV) bezeichnet wird.
Írod:
"... azert meg a jelenseg mukodhet, ha most nem is jott be a dolog :)"
Csak azt mondhatom, hogy semmi olyat nem tapasztaltam, ami ne volna magyarázható a "normális" fizikával.
Más. A szamárium-kobald mágnesek sajnos elég drágák, egy kis darabka is több ezer forint. Ráadásul pillanatnyilag nem is gyártják Magyarországon (régebben igen). Vannak viszont Hi-Fi célokra gyártott 10-15 ezer forintos fülhallgatók, azokból kiszerelhető. (Amelyikben ilyen mágnes van, azt reklámozzák is.)
Kérdezed:
"... a 4akkus dologrol van szo. Mi a velemenyed rola, megismeteltetek a kiserletet?"
Megnéztem a kapcsolási rajzot, de sem itt, sem ott nem írtad, hogy mi volna a célotok vele. Enélkül, mint kísérlet úgyszólván értelmetlen.
Az áramkör működése során a 4 akkumulátor közül egyszerre kettő egymással sorba, másik kettő meg párhuzamosan van kötve, mégpedig úgy, hogy a sorba kötött akkumulátorok az eredőben nagyobb feszültségük révén tölteni kezdik a párhuzamosan kötötteket. A következő félperiódusban viszont a párhuzamosan kötött akkuk lesznek sorba kötve és a sorosak párhuzamosan, így a töltés iránya is megfordul. Ha a mindenféle veszteségektől eltekinthetnénk, akkor az oda-vissza töltögetés miatt az akkuk átlagos töltöttségi állapota nem változna. Természetesen az akkumulátorok töltése veszteséges folyamat (főleg mert a töltési áram feleződik a töltés alatt álló akkuk között), ezért az akkuk fokozatos lemerülése várható. A gyors kapcsolgatás miatt további veszteségek is fellépnek, nevezetesen pl. a relék érintkezőinél szikrázás, vagy ha vélvezető kapcsolókat használunk, akkor azoknak az ellenállása és maradékfeszültsége, illetve a kapcsolási vesztesége miatt. Az átkapcsolási folyamat dinamikáját befolyásolják a szórt induktivitások (vezetékek hossza) és kapacitások (amiket a szikrázás elnyomására külön is célszerű lehetne beiktatni). Általában minél nagyobb frekvencián hajtjuk végre az átkapcsolgatást, annak annál kisebb hatása lesz az akkumulátorokra, ugyanis annál kisebbek lehetnek az induktivitásokon keresztül folyható áramok.
A fokozatos lemerülésen kívül az akkumulátorok állapotát befolyásolja, hogy időben gyors egymásutánban következnek be a feltöltési és a kisütési fázisok. E két folyamat nem teljesen egymás tükörképei, ha azt tekintjük, hogy az elektródák mikroszkópikusan mely részei az aktívabbak. Töltésnél a kristályok "mindenfelé" növekednek, kisütésnél viszont elsősorban a kilógó részeknél. Ezért ha ún. aszimmetrikus váltóárammal bonyolítjuk le a töltést, akkor még a közönséges elemek is elég jól regenerálhatók és újra tölthetők. Esetünkben a töltési idő azonos a kisütési idővel, de sajnos a töltési áram csak kevesebb, mint fele a kisütésinek, ezért a dolognak nincs különösebb haszna.
Az M1-M2 pontok közötti feszültség lényegében aszerint fog alakulni, hogy a relé 3 kapcsolója egymáshoz képest időben mennyire pontosan vált. Megjelenhet a párhuzamosan kapcsolt 2 akku feszültsége, megjelenhet a sorba kapcsolt 2 akku feszültsége, de általában egy köztes feszültség fog megjelenni, annak megfelelően, hogy a 2 párhuzamosan kapcsolt akkuval még egy dupla feszültségü (sorba kapcsolt) akku párt is párhuzamosan kapcsolunk. (Plusz még fellépnek induktív feszültséglökések is.)
Hali DcsabaS_!
Roviden: ciki :)
Hosszabban: azert meg a jelenseg mukodhet, ha most nem is jott be a dolog :) En is tudok am delejezni, es pont kellene egy olyan jo kis szamaraskobold magnes, ugyhogy en nem is rabolom az idodet a meresekkel, eleg ha csak a magnest adod ide :))
Felre a trefaval, most komolyan. Egy kis kiserletet en is tudok (na jo, tobbet is :) ), persze nem en talaltam ki, ugy hallottam rola, valoszinuleg Te is ismered, a 4akkus dologrol van szo. Mi a velemenyed rola, megismeteltetek a kiserletet? Mert en megepitettem relevel es cmos analog kapukkal is. Az eredmenyeket osszevethetnenk, ha gondolod.
(Ha valaki nem ismerne, akkor a dolog megnezheto a www.nexus.hu/pompom es ott a 4akkus-t kell valasztani)
Csok, PomPom
Az igényekre való tekintettel most mesélek egy keveset (igaz mese) (:-))). Vagy 10 éve lehet már, hogy Egely György előzetes egyeztetés után hozott valahonnan egy "delejes" fickót, hogy vizsgáljam meg a mágneses laborunkban. Erre a célra egy hétvégét szántunk rá, rajtuk kívül még ott volt az egyik barátom is (tehát összesen négyen voltunk). Az állítás/remény az volt, hogy az illető 2 dologra képes:
- az ujjával rámutatva valamire felmágnesezni azt;
- nagytömegű tárgyakat a mellére és más testrészeire tapasztani ugyanazzal a "magnetikus" erővel.
Egely György a mérések megkezdése előtt elmondta, hogy ők többnyire gyufaszálakon, vagy még inkább hurkapálca darabogon végezték a felmágnesezést, mert ez utóbbin nincs gyufafej, ami esetleg eleve mágneses lehet. (Ez eddig OK.) Azt is mondta, hogy a különben csak "paramágneses" fadarab sokkal mágnesesebb lesz a delejezés után. HOPPÁ! A tiszta fa NEM para-, hanem diamágneses, vagyis kismértékben kiszorítja magából a fluxusvonalakat. Egely György ezt vajon miért nem tudja? - vetődött fel bennem. Amikor megláttam a hurkapálca darabukat, akkor megértettem a dolgot, ugyanis az sötétbarna volt a kosztól. Ettől függetlenül szabadon hagytam, hogy demonstrálják amit csak akarnak, mert én is annak szurkoltam, hogy történjen valami (bármi), ami akár a legkisebb érdekességgel is bírhat. Nos hát a hurkapálca darabkát a közepénél fogva fölfüggesztették egy cérnaszálra, ílymódon egy torziós ingát kialakítva (ez a módszer nagyon érzékeny, nem véletlen, hogy annak idején Eötvös Loránd is így végezte gravitációs méréseit). Volt Egelynek egy mágnese, amit ha óvatosan közelített a hurkapálca darabkához, az észrevehetően szintén közeledni igyekezett a mágneshez. Ekkor javasoltam, hogy egy erősebb mágnest használjunk, már a kísérletek könnyebb lefolytatása érdekében. Elő is vettem egy szamárium-kobald mágnest, amivel az effektus legalább 3-szor nagyobb volt. (A mágnest a kísérletek végeztével Egelynek ajándékoztam.) Javasoltam, hogy cseréljük le a hurkapálca darabot egy tiszta hurkapálca darabra, és kilátásba helyeztem, hogy akkor majd távolodni fog a mágnestől. Úgy is lett.
Ezután a "delejes" illetővel kezdtünk kísérletezni. Az állítás szerint, ha az ujjával megközelíti a hurkapálcát, az valahogy fölmágneseződik. (Ez NEM következett be.) Akkor úgy módosították az állításukat, hogy ha az illető nincs formában, akkor nem mindig elég az ujjával közelítenie és koncentrálnia, de meg is kell fognia a hurkapálcát. Nosza. (De hatása ennek SEM volt.) Akkor úgy finomodott tovább az állítás, hogy néha jó alaposan meg is kell fogdosnia. Rajta. És láss csodát, az egyébként diamágneses fa vonzódni kezdett a mágneshez! Ez már végre valami, vagyis lehet mit vizsgálni! További fogdosás, erősebb effektus. Egy tiszta hurkapálca darabnak fölvettem a mágnesezési görbéjét (egy ún. Foner-féle vibrációs magnetométerrel), majd a delejezés után is. A mágnesezési görbe szerint az egyébként diamágneses fa nem paramágneses lett, hanem ferromágneses szennyeződés került rá. Ez összhangban van azzal, hogy a tapogatás során a fa elszennyeződött, vagyis nyilván elnyelt olyan anyagokat, amelyek korábban a delejező ember bőrén voltak. A kísérletet megismételtük, üveg, teflon, polisztirol, réz, alumínium és papír(!) darabkákkal. Ezek az alumínium kivételével mind diamágnesesek. Az alumínium paramágneses, de vigyázni kell, hogy ne legyen benne ferromágneses szennyezés. A rézben is lehet ferromágneses szennyezés, szerencsére az elektromos vezetékek céljára készített drótok között találtunk elegendően tisztát. Effektust egyetlen esetben tapasztaltunk, mégpedig a papírnál! Ez utóbbinál még sokkal erősebb is volt, mint a hurkapálcánál. Tehát aszerint volt, vagy nem volt effektus, hogy valami elnyelődhetett, vagy sem a magnetizálni kívánt dologban. Újabb kísérletek során tisztáztuk, hogy nem kell pont kézzel megfogdosni a papírt, vagy a hurkapálcát, mert pl. a homlokhoz nyomva is aktiválódik. Azt is tisztáztuk, hogy erre a célra négyünk bármelyikének a verejtéke ugyanúgy megteszi. Most pedig a magyarázat: az ember verejtéke nem más, mint olyan vérszűrlet, amiből hiányoznak a vér ún. alakos elemei. De benne vannak a vér lebomlott alakos elemeinek az utóanyagai, tehát pl. a vörösvértestek bomlásából származó hemoglobin vas tartalma is. (Ezen túlmenően, ha valaki még rozsdás vastárgyakat is tapogat előtte, különösen magnetikus hatású lesz a fogdosása...)
Megvizsgáltuk a delejes illető másik képességét is, vagyis hogy a bőrére tudott tapasztani különféle síma felületű tárgyakat. A bőre elég csupasz, kövérkés (szinte nyálkás) jellegű volt, szóval tényleg jól tapadtak hozzá a dolgok. Észlelhetően jobban, mint nekem, vagy a barátomnak. De ha néhány szőrszál került a tárgy és a bőre közé, akkor már nem annyira, porózus felületű tárgyak (pl. kréta) meg eleve nem tapadtak. Ugyanígy semmilyen különleges tapadás nem volt észlelhető a legvékonyabb alumínium, polietilén, vagy papír fólia közbeiktatása esetén.
Kézenfekvő magyarázat: a tapadás részint a hermetikus elzárásnak (lásd tapadókorongok), részint pedig az emberi bőr bizonyos anyagainak köszönhető (fehérjékből remek ragasztókat csinálnak!).
A következtetések levonásának feladata az olvasóé.
Írod - kérdezed:
"+1 rotációs szabadság fok...Attól hogy egy molekulát szétcibáltunk még foroghatna saját tengelye körül... Hiszen gömb és nem pont. Vagy hogy is van ez?"
HA figyelembe akarod venni a H atomok rotációját, akkor az NEM +1, hanem összesen +6 szabadsági fokot jelentene, hiszen 3 egymásra merőleges forgástengely létezik mind a 2 H atom esetében. No meg figyelembe kellene venni a H2 molekulánál is az összekötő tengely menti forgást (ott is lenne +1 szabadsági fok).
Mindezeket a szabadsági fokokat mégsem kell figyelembe venni(:-))), mert a sokkal kisebb tehetetlenségi nyomaték és a kvantált impulzusmomentum miatt a rotációhoz relatíve sokkal nagyobb energiakvantum (frekvencia) tartozik, ami viszont nem tud gerjesztődni normál hőmérsékleten. Vagyis az a helyzet, hogy mindazok a szabadsági fokok, amelyekhez túl nagy energiakvantum tartozik, úgyszólván semmi energiát nem fognak tartalmazni a zérusponti energián fölül (erre mondjuk, hogy befagyott a szabadsági fok), tehát a klasszikus ekvipartíciós tétel sem lesz rájuk érvényes.
Kedves DcsabaS_ !
Irod: "Te ezt komolyan kérdezed?!? Szerinted miért nem adhatod ki magad pl. pénzszállítónak egy bank előtt, orvosnak egy kórházban, milliomos fiának annak halálakor, házasságkötéskor egyedülállónak (ha már házas vagy), stb.? " Aszittem mindannyian tudjatok hogy nem a torvenytelen dologra gondoltam, kar ezt igy eltulozni, egyszeruen csak hagyni kellene a fenebe, felesleges ilyenre pazarolni az energiat, akar nullponti, akar nem :))
Irod: "De ugye azt nem állítod, hogy a fizikusoknak az használna, ha valaki mások a várható kudarcaikat az ő nyakukba varrnák? Merthogy ez a probléma. " Termeszetesen nem allitom, sot, melysegesen elitelem, mindenkinek viselnie kell eredmenyeinek gyumolcset, fuggetlenul attol hogy az milyen (elozoleg irtam mar hogy meg a kudarcot is fel kellene hasznalni, masoknak tanulni belole! es nem elsosorban kudarckent elkonyvelni hanem egyszeruen csak egy reszfeladatnak vagy valaminek tekinteni, ami nem egyenesen oda vezetett ahova szerettem volna, de azert talan hasznalhato valamire)! Nem ismerek ilyen peldat, tudsz valamilyen konkretumot?
Irod, megha zarojelben is: "(Nemcsak íróasztalom van.)" Nagyon is erdekelnek ezek a dogok, ugy gondolom, segitsegemre lehetnenek ha valamilyen uton megismerhetnem az eredmenyeidet, mar amennyiben megosztod velem.
Ugy latom hogy erdemes ujra megismetelni regi kiserleteimet, ugyanis azokat csakis sajat magam szamara vegeztem, igy sem meresi jegyzokonyv, sem pedig semmilyen dokumentacio nem keszult, ilyesmit utoljara iskolaban keszitettem :), de igerem, mindent dokumentalok es precizen leirok hogy masok is megismerhessek. Igy legalabb tudunk majd cserelni :)
De azert valahova a netre felteszem a regi eredmenyeket, hatha valakinek kedve szottyan elemezni, mert ugye nem tudhatom hogy a kapott eredmenyt nem-e lehet maskent is ertelmezni. Na, most hu de magyaros voltam :)
Csok, PomPom
Kedves, DcsabaS_
( A gondolataim illetően mérnők informatikus volnék nem fizikus)
Eddig ok, de
"Az új helyzetben lesz 2 db H atomunk, atomonként 3 transzlációs szabadsági fokkal." +1 rotációs szabadság fok...Attól hogy egy molekulát szétcibáltunk még foroghatna saját tengelye körül... Hiszen gömb és nem pont. Vagy hogy is van ez? Ha jól sejtem a mágnesesség is csak egy energia tárolási mód, az anayg rendezettségének mellékhatása...
Kérsz/Kérdezed:
"... magyarazzatok el nekem, ha tul szajbaragos akkor maganban, hogy miert kell valakit azert utalni mert masnak adja ki magat es ezzel hirnevre tesz szert? Irigysegbol? ..."
Te ezt komolyan kérdezed?!? Szerinted miért nem adhatod ki magad pl. pénzszállítónak egy bank előtt, orvosnak egy kórházban, milliomos fiának annak halálakor, házasságkötéskor egyedülállónak (ha már házas vagy), stb.?
A színészről lehet tudni, hogy szerepet játszik, vagyis nem a valóságot adja vissza. Bár időnként a politikusok is megteszik, ha konkrétan kiderül, a világ jobb helyein bele is buknak.
Szóval egyáltalán nem az irígységről van szó, mint feltételezted. Tőlem akár milliárdos is lehet bármely kuruzsló, de ne adja ki magát sebésznek, ha egyszer nem az, mert azzal félrevezet sok embert és a kárukat okozza. (Az álcaként fölvett szakmáét is.) Mindenki a maga (szakmájának) kontójára hirdesse különleges nézeteit és cuccait. Legyen büszke rájuk!
Írod:
"... ha 1 dolgot elkezd 100 kutato vizsgalni kulon-kulon, es mind zsakutcaba jut, a 101-ik kutatonak nagyobb eselye lesz az eredmeny eleresere, ha ismeri az elozo 100 kutato tevekenyseget. En csak arra gondoltam, hogy mindenbol meg kell probalni hasznot huzni a cel erdekeben es elvetni mindennemu szemelyeskedest, elfogultsagot, gogoseget es tudomasul venni, ..."
De ugye azt nem állítod, hogy a fizikusoknak az használna, ha valaki mások a várható kudarcaikat az ő nyakukba varrnák? Merthogy ez a probléma.
Írod:
"Igy jutottam el azokhoz a dolgokhoz is, amiket a mai tudomany nem ismer el, az iroasztal mellol kijelenti hogy nem mukodhet/letezhet."
Elárulom, hogy én végeztem méréseket Egely György és Bóday Árpád bizonyos cuccain. (Nemcsak íróasztalom van.) Igény esetén írnék is róluk, bár azoknak nincs közvetlen közük a nullponti energiához.
Hali Mindenkinek!
Eloszor is orulok hogy gyozott a jozan esz :)
Masodsorban pedig meg mindig 1 kicsit furcsan tekintek egy-egy hozzaszolasra (mondjuk ez az en bajom :) ), arrol van szo hogy azt nem ertem, es kerlek benneteket, magyarazzatok el nekem, ha tul szajbaragos akkor maganban, hogy miert kell valakit azert utalni mert masnak adja ki magat es ezzel hirnevre tesz szert? Irigysegbol? nem tudom! Ugyanis ilyen alapon szinte az osszes filmszineszt, filmsztart es foleg a politikusokat lehetne utalni (mondjuk azert teszik is sokan :) ), hiszen ok aztan tenyleg mast mondanak/mutatnak, mint amilyenek valojaban vagy ahogyan valoban gondolkodnak!! Ugyhogy hagyjuk a fenebe az Egely-t vagy barki mast, tok mind1 hogy emberileg milyen, ha foglalkozik valamivel es az barmilyen eredmenyre is vezet, fuggetlenul attol hogy ki-ki hogyan ertekeli (pozitiv vagy negativ), akkor sem azt kellene nezni hogy kitol, hanem azt hogy mire hasznalhato, mert mint emlitettem, a kudarcnak minositett eredmeny is elore vezethet, ha sikerul belole levonni a konzekvenciat es targyilagosan, elfogultsag nelkul ertekelni! Azt a zsakutcas dolgot meg asszem sikerult felreerteni pongyola fogalmazasom miatt, en ugyanis arra gondoltam, hogy ... most 1 baromi rossz peldaval kiserelem meg erzekeltetni: ha 1 dolgot elkezd 100 kutato vizsgalni kulon-kulon, es mind zsakutcaba jut, a 101-ik kutatonak nagyobb eselye lesz az eredmeny eleresere, ha ismeri az elozo 100 kutato tevekenyseget. En csak arra gondoltam, hogy mindenbol meg kell probalni hasznot huzni a cel erdekeben es elvetni mindennemu szemelyeskedest, elfogultsagot, gogoseget es tudomasul venni, hogy nem ismerhetjuk masok erdekeit, hogy ki mit miert tesz, ill. probaljunk mindenkit elfogadni olyannak amilyen, tullepni a kicsinyessegen, persze, mint latjatok, ez nekem sem sikerul mindig, hiszen en is csak ember vagyok :)) legalabbis asszem :))
mas
bocsi, nem akarom teleirni a topicot :) nem is szeretek irogatni, de azert neha muszaly :) rovid leszek, igerem
Most sajnos magamrol kell par szot ejtenem, matematikus vagy fizikus szerettem volna lenni, de inkabb muszaki szakember lettem. Minden muszaki dolog erdekel, de altalaban csak addig, amig meg nem ismerem a mukodeset, utana keresek masikat. Igy jutottam el azokhoz a dolgokhoz is, amiket a mai tudomany nem ismer el, az iroasztal mellol kijelenti hogy nem mukodhet/letezhet. Nem sokat, de nehenyat kiprobaltam, azaz megepitettem es mukodtek. Ekkor, mint elozoleg irtam, "lett tele a tokom" a tudomany kepviseloivel :) Meg csak a faradsagot sem vettek arra hogy meggyozodjenek rola! Az a 2 Horvath fele talalmany pedig elegge felkeltette az erdeklodesemet, felkeszultsegem elegendo hogy utanepitsem az egyiket vagy masikat, de nem szivesen megyek bele az altalam velt mukodesi elvbe, mert miutan itt nalam vannak sokkal jobb elmeleti szakemberek, inkabb rajuk bizom a dolgot. En inkabb csak a gyakorlattal foglalkozok :))
Mar megint tul hosszura sikeredett, bocsi :)
Csok, PomPom
Nekem a fizikatanárom mondta egy gyenge felelés után ,hogy:
"...látod Tamáskám mégiscsak van közöd a fizikához,elvégre az agyad helyén nullponti energia van...".
Ha a mai könyvkínálat olyan, mint amikor én voltam fiatal, akkor nemigen kecsegtethetlek jó könyvekkel. A népszerűsítő irodalom általában pont olyan kérdésekben mismásol, illetve folyamodik pongyola megfogalmazásokhoz, ahol a pontosság volna a legfontosabb. Persze, ha valaki fizikusnak tanul, abban majd az egyetemen tisztázódnak a dolgok, de utólag meg elpárolog a késztetés a jobb könyvek írására. Talán még nevetségesebb a helyzet a tanár szakos egyetemisták esetében, hiszen náluk telitalálat lenne a különféle ismeretterjesztő könyvek (vagy legalább füzetek) írása, de ahelyett mindenféle magasztos (és impotens) témákban születnek meg a diplomamunkák/szakdolgozatok.
Ha a vákuum oszcillátoraira (közelebbről a határozatlansági relációra) vonatkozó legdirektebb bizonyíték érdekel, arra a kvantummechanikai alagút-effektust hoznám, amire 1982-ben egy olyan mikroszkópot (STM, pásztázó alagútmikroszkóp) is kitaláltak, amivel atomi felbontásban lehet nézelődni az anyagok felületén. (A feltalálók 1986-ban Nobel-díjat kaptak, Magyarországon leghamarább 1990-ben (nálunk) volt ilyen készülék.) Elvben mindenféle konkurens elmélet is elképzelhető, de a többségük szinte azonnal (a maradék meg kissé később) ellentmondásba kerül a tapasztalatokkal. Akinek van egy újabb elmélete, ne hallgassa el, megvizsgáljuk azt is (:-)))!
Kérdezed:
"DE: mi történik egy oszcillátor energiájával, ha nő a hőmérséklet? A plusz energia "szétveri" az oszcillátort, megváltoztatja a rezgésállapotát, vagy mi?"
Az oszcillátor energiája a hőmérséklet emelkedésével növekszik, de egy kissé trükkösen, mert periodikus kölcsönhatásnál ez az energia nem változhat meg tetszőleges módon, hanem csak h*nu nagyságú kvantumokban. Ezért az oszcillátor összenergiája stacionáriusan csak bizonyos értékeket vehet föl (ekkor ún. energia sajátállapotban lesz). Az ún. lineáris harmonikus oszcillátornál a teljes energia (1/2+n)*h*nu ("n" nemnegatív egész) lehet. Az "n" azt fejezi ki, hogy hány kvantumnyi energiája van az oszcillátornak a nullponti energián fölül. Ha az oszcillátor nem harmonikus, akkor a rezgési frekvencia változik a gerjesztettséggel (vagyis a tárolt energia függvényében), ezért tényleg számottevően megváltozik a rezgési állapot, és egy bizonyos gerjesztési szint fölött az oszcillátor szét is esik, és akkor majd a darabjai osztoznak az energián - többnyire kinetikus energia formájában. (A hőmérséklet emelkedésével először bizonyos korábban befagyott szabadsági fokok olvadnak ki.) Vegyünk pl. egy H2 molekulát, amit kis súlyzónak képzelhetünk el. Ennek 3 transzlációs és 2 rotációs szabadsági fokát könnyen gerjeszthetjük. Van azonban egy rezgési szabadsági foka is, ugyanis a H atomokat rugalmas természetű erő tartja össze. Ennek a gerjesztéséhez viszonylag nagyobb energia kell. De ha van energia dögivel, akkor a 2 H atom akár még szét is szakadhat, ami természetesen azt eredményezi, hogy megszűnik az oszcillátor és a vele kapcsolatos rezgési szabadsági fok. Az új helyzetben lesz 2 db H atomunk, atomonként 3 transzlációs szabadsági fokkal.
Kérdezed:
"... a fizikai vákuum oszcillátorainak az össz energiája mitől nem végtelen?"
Nem tudjuk, hogy végtelen-e, vagy csak borzasztóan nagy. Hiszen nem tudjuk, hogy pontosan hány oszcillátor van benne. (De tudjuk, hogy igen sok.)
Folytatod:
"És T=0 K fokon kisebb a szumma energia, mint T=X K fokon?"
Természetesen. Figyelembe kell viszont venni, hogy egymással fizikai kapcsolatban álló anyagi rendszerek nem feltétlenül vannak termikus egyensúlyban, vagyis nem biztos, hogy minden alrendszer hőmérséklete azonos lesz. Mondhatnám szerencsére, különben élet sem létezhetne a világegyetemben.
**********
Kedves vomit!
Kérdezed:
"biztosan csak ennyi a mágnesek titka?"
A mágnességnek nagyon sok titka van (talán ezért is választottam szűkebb szakterületemnek (:-)))... ). Ami a fizikában izgalmas, annak szinte biztosan van valamilyen mágneses megfelelője.
Bocs a pongyola fogalmazásért. Nos igazából arra lettem volna kiváncsi, hogy létezik-e / van-e olyan kisérlet, ami az oszcillátorok létét valamilyen formában igazolta. Tényleg nem tudom pontosabban fogalmazni, mert sejtelmem sincs / sem volt eddig erröl a dologról, és hát eléggé laikus vagyok ebbe a dologba.
Itt most nem is azt várom, hogy valami egyszerü kisérletet leirj, hanem kb hogyan jutottak ide, és miért pont ez lett a magyarázat. Ez volt a legjobb ? Van-e konkurenciája az elméletnek ?
Bocs mégegyszer a nehézkes fogalmazásért, de nem tudom jobban leirni, hogy mit szeretnék kérdezni. Esetleg tudsz erröl valami könyvet ajánlani, hangsulyozom, NEKEM, azaz az én szintemnek megfelelöt ?
Mint ahogy korábban irtam, én a kvantum mechanikából a béka popsia alatt vagyok, igy el szeretnék indulni a megismerés felé....
köszi,
Mixo
ui: lehet, hogy kicsit off ez igy, de azt hiszem, fontos része ez nullponti energia alapos megértésének...
DcsabaSaláhúzás, biztosan csak ennyi a mágnesek titka?
maga préselte ferromágnesekbôl egy pasas épített egy szimpla forgó készüléket, aminek az alkatrészei egy gyűrű belsô felületén egyre gyorsulva elkezdtek gurulni, aztán pedig az egész mindenestül elrepült. Nem a kukába :-), hanem az ég felé, és soha többé nem találták meg.
majd elôkaparom a linket, ha igény jelentkezik rá.
Az önveszéllyel kapcsolatban egyetértek.
Azt írtad, hogy: "A zérusponti energia pedig egy oszcillátor energiája az abszolút nulla fokon. Ezzel szemben a vákuumenergia a fizikai vákuum oszcillátorainak az energiája, amit vizsgálhatunk abszolút nulla fokon is, de fölötte is."
Ezt még én is értem, DE: mi történik egy oszcillátor energiájával, ha nő a hőmérséklet? A plusz energia "szétveri" az oszcillátort, megváltoztatja a rezgésállapotát, vagy mi? A fák nem nőnek az égig elv alapján nyilván nem válhat végtelenné az oszcillátor energiája, de ha meg szétesik szegény, hová adja le az energiáját? Szóval mivan??!
Ja, és még valami: ha a fizikai vákuum oszcillátorainak az össz energiája mitől nem végtelen? Vagy az? És T=0 K fokon kisebb a szumma energia, mint T=X K fokon?
Azt hiszem, szinte bármit lehet veszélyesen csinálni és akadnak is, akik a veszélyes életet kedvelik. Ha csak önmagukat veszélyeztetik vele, személy szerint nem kifogásolom.
Más. A hőerőgépészet igen messze esik a plazmafizikától (a kvantumelektrodinamikáról már nem is szólva). Ez persze még egyáltalán nem akadálya annak, hogy az illető értsen az utóbbiakhoz is. Nem egyszer előfordult, hogy valaki orvosból, mérnökből, vagy más szakma felől érkezve vált fizikussá. De ezügyben nem a saját megítélése a mérvadó, hanem inkább a fizikusoké - vagy az utókoré. (Egyébként, itt a Törzsasztalon is ismerek olyan biológust, de még jogászt(!) is, akiből szerintem kiváló fizikus lehetne.)
Visszatérve a rovat tulajdonképpeni témájára. Korábban felvetődött az a kérdés is, hogy vajon a "zérusponti energia" és a "vákuumenergia" azonos fogalmak-e. Nos nem teljesen. Bár a fizikai vákuumban is vannak oszcillátorok (mégpedig igen sok), oszcillátorok vannak a korpuszkulláris anyagban is. A zérusponti energia pedig egy oszcillátor energiája az abszolút nulla fokon. Ezzel szemben a vákuumenergia a fizikai vákuum oszcillátorainak az energiája, amit vizsgálhatunk abszolút nulla fokon is, de fölötte is.
Írod, a
"parakutatók" általában helyből átugorják ezt a lépést, vagyis eleve tényként állítanak be bizonyos dolgokat,
Tudod, a saját munkám során is szükségem van bizonyos diszkusszió elvégzésére és roppantul dühít, ha valaki kellő körültekintés nélkül lép át dolgokon. És ott (csak) pénzről beszélünk, de nem fenyegetjük a világot sem a) rémtörténetekkel, b) sem egy hiányos elméletre alapozott dologgal, amil mondjuk emberi életeket veszélyeztetne. Ha jól emlékszem, halt már meg egy pár "paratudós" nem kellően átgondolt világmegváltó találmányoktól és kísérletektől. Persze az át nem gondolt elméletek hangoztatása a politikába is belefér, de hadd ne hozzak példákat, mert nagyon off lenne...
Azzal egyetértek, hogy Egely nem volt tikus, amikor fizikusnak mondta magát, de a védelmében meg kell jegyeznünk, hogy ő azért hőerőgépész é mint ilyennek elég jó alapjai vannak ahhoz, hogy energia-témákkal foglalkozzon, sőt állítólag a gömbvillámos kutatásait pont a gömbvillám fura energiakapacitása inspirálta.
Nem akartam kopi-pészttel iderakni a teljes hozzászólásodat, de vegyük úgy, hogy itt van. Ebben meg is egyezhetünk, minél többen vagyunk, anál több zsákutcát tudunk bejárni ugyanannyi idő alatt, nem?
Egyébként, ha véletlenül én is érintett lettem volna, csak annyit, hogy a kollégáim még sosem bántak velem ilyen kesztűs kézzel, csak durvábbat kaptam :-o)
Tényleg mesélhetnél arról, mi is az pontosan, amit meg akarsz építeni!
