Végülis ez jelentősen olcsóbb volna, hiszen megspórolja az OSB árát ez a megoldás. Ha asztallábbal meg ilyenekkel sem volt gondod az nem hangzik rosszul... meg ha a süllyedgetést "minimális süppedése biztos van" túlélték a klikkek az nem rossz.
Egy átlagos szekrény legalább két laminált lapra fog támaszkodni, de inkább többre, legyen az átlag 0,2nm. 3 centis XPS 10 tonna felett tud tartósan nm-enként, nekünk az első ilyen hét éve lett lerakva, nincs vele semmi, pedig nagy ruhás szekrények vannak rajta. Egyféleképpen tudtam picit benyomni, ha a csontos térdemmel féltérdre helyezkedtem rajta. Ne lépésálló EPS legyen, hanem rendes XPS. Ha eltolva rakod, akkor nem kell a nútos se, a méhsejttel borított is jó meg a sima is, amelyik éppen olcsóbb. A méhsejteset picivel nehezebb benyomni, de kicsivel rosszabb vágni. Az egyedüli hely, ahová ilyen 2-5 cm-es vastagságban nem raknám, az a nagyon tagolt, kis helyiségek, lépcsőfeljárók körül, szóval kell, hogy az oldala tudjon rendesen támaszkodni és be kell faragni normálisan, inkább szoruljon.
Ja annyi, hogy a lamináltat megint 90 fokban a felső réteg irányára kell lerakni, tehát először a laminált lerakási irányt tervezd meg, és utána az XPS réteget vagy ahol kell, rétegeket.
Nem vagyok szakember, de nem bántam meg h XPS-re raktam az enyémet 7 év alatt.
Akkor végeredményben te nem raksz teherelosztónak se OSB-t, se semmi hasonlót? A konyharészben más lesz a rétegrend, szóval az igazán nehéz bútorok meg hasonlók nem ezen a részen lesznek. De azért lehet, hogy a pontszerűbb terhelések nem lesznek a barátai egy ilyen rétegrendnek nem, amiben csak szigetelések vannak a klikkes alatt?
Ezt a fajta lapot 7-8 éve is lehetett még kapni, elég akciós volt. Ha nem boldogulsz a csiszolással, nem reménytelen valami szociális csatornán valakinél maradékot találni.
Sajnos az ilyen lap (több színben van ez a fajta, rózsaszín, kék, meg egy szürke is van) különösen hajlamos feljönni, törni amúgy, szerencséd van, ha csak pár jött fel.
Esetleg 3cm XPS az 5 centis részre, utána meg az egészre 2cm-es XPS? Nem tudom, mekkora terület de az alatt kiegyenlíteni is kevesebbet kell.
Mind egyharmados, max feles eltolásban szoktam rakni a lapokat, ahogy kiadja a méret, és ha lerakod végig, nem fog mozogni. A 2 cm-es réteg meg utána mehet 90 fokkal elforgatva, szintén eltolásban. Nekem a laminált padlón is jobb érzés járni, mintha OSB lenne alatta.
A 96041 hsz-emhez még egy kis kiegészítés: mivel nem nútféderesek a szarufákra keresztben lefektetett 250 x125 cm-es OSB lapok de mégis azt akartam hogy a hosszú oldalak találkozásánál is együtt mozogjanak a lapok. Ne legyen az hogy amelyik lap szélén állok vagy nagyobb súly van az pár mm-t lehajlik ahhoz képest amin nincs akkora teher ezért ott a szarufák felső oldalától 3 cm-re odacsavarozott kis darab (5-6 cm) Bramac lécre ráfektettem a hosszú élek alatt végigfutó Bramac 3x5 cm vastag lécet ami így pont egy szintben van a szarufával. Mindkét lapot pár csavarral rögzítettem is a léchez. Így vannak rögzítve a lécek 125 cm-ként:
A recsegés az OSB nél a szegelés miatt is lehet. Anno felraktam, szegeléssel rögzítettem. Recsegett, facsavarral rögzítettem és a szegeket eltávolítottam.
Akkor lehet mégis jobb volna telibe a lépésálló EPS és arra az OSB, hogyha a párnafás megoldás recseghet akár? A pince nem fűtött, van a pince felé 5cm EPS már régről a betonban úsztató rétegnek. 3cm extra EPS talán még épp nem okozna páralecsapódási gondot a meleg oldalon.
Úgyis aljzatkiegyenlíteni/padloponozni kell majd, szóval elméletileg szép sík is lehetne az aljzat egy olyan művelet után. Jelenleg hitvány az egész:
Persze fel lehetne szedni, csak az ismét 5 tonna sitt az 5 cm úsztatott beton, szóval az sem hiányzik. Meg akkor még több anyaggal kéne pótolni.
Ez pince feletti födém, 80-as évek terméke, nagyon nem akarnánk tovább terhelni, bár nincs semmi túlzott lehajlása vagy ilyesmi a pincefödémnek... 5cm amúgy meg volna mindenhol, a kráterekben még több is a kívánt szinthez képest.
Nem maximum 50cm-re gondoltál a párnafák között, mint osztás? Vagy én értem félre a helyzetet? Vagy maga a dübelezés is 50cm lehet legtávolabb egymástól, meg a párnafa kiosztás is?
OSB-nek 2x15 mm nútos vagy 22mm nútos kb jó lehet?
Az egyik mester valamit magyarázott, hogy "az OSB drága", de gondolom valamilyen teherelosztó egybefüggő réteg kell a klikkes alá, tehát fogalmam sincs, hogy akarta azt kispórolni... ha végig szupererős lépésálló lenne arra se szabadna rakni közvetlenül klikkeset gondolom.
A párnafára alsó lapjára tűzz fel egy polifoam csíkot, ebből lehet kapni különböző szélességűt a gipszkarton profil szerkezetekhez. Aztán dübelezd le a födémre, min. 50cm közzel. A párnafák közét töltsd ki a legocsóbb kőzetgyapottal, utánna lecsavarozod az OSB-t. 3mm xps lapok és klikkes parketta.
5cm emelést kéne a betonfödémhez képest kéne elérni, amire klikkes padló kerülne. Ilyen vastagságban nem jók a könnyűbetonok nem? Tehát szárazpadló megoldás kéne vagy úsztatott OSBvel vagy párnafásan nemde? Pince felett van, tehát a lépéshang nem érdekes, így lehet a párnafás megoldás kevésbé süpped nem?
60 centinként alátámasztott, lomtárolásra használt padlás alját milyen vastag OSB-vel illik alátámasztani. Nem baj, ha hajlik egy felnőtt súlya alatt, de azért ne törjön.
Szeretném megkérdezni hogy, létezik-e megoldás a kerítéslábazat elbontás nélküli rendbehozatalára? A túlsó fele is ilyen, vízszigetelés természetesen nincs. Szeretném, ha bevakolás után nem repedezne és esne le.
Akkor a tömöritésben volt a hiba, azt szeretik hanyagolni. Mint írtam, padlólemezbnél a betonminőség a teherbírás szempontjából nem elsődleges. 4m fesztávra (ha nincs alatta talaj) legalább 15 cm vastag szerkezet illik a lehajlás miatt. Ha van alatta MEGFELELŐEN tömörített sóder akkor 6-8 cm vasalás nélkül is elég lenne. Ennél probléma lehet az alaptest-padló találkozása, a süllyedő alaptest eltörheti a padlót (ha a padló bemegy a fal alá), vagy elmozdulhat a padló az ajtóhoz képest.
Ez NEM reklám. Ez kereskedelmi termék, amiből gondolom, már több százat eladtak. És nem Top Shop-os betelefonálós szarság, hanem komoly cég. Gondolod, nem cseszte volna meg őket a fogyasztóvédelem, illetve nem kaptak volna a nyakukba pereket százasával, ha a termék, amelyet ragasztásra szánnak, nem működne? Ez Új-Zéland, nem kelet-európai banánköztársaság.
Ők nem ragasztót árulnak, hanem kitet egy (vagy három) polccal, ragasztóval és a pontos szerelést elősegítő eszközökkel. Azért finoman szólva furcsa lenne, ha a rendszerük nem lenne megbízható. De a magyarok mindent jobban tudnak.
Ilyen volt
Üdvözletem!