Kösz, a sósavat megpróbálom. Sajnos venni nem tudok, mert ez húszéves lap, pont ilyen mintájút már sehol nem kapni. Az egész 20 nm-es teraszt + szegélyt 1,5 nm miatt most nem akarom újra burkolni.
15 darab feljött illetve csőtörés miatt felszedett kültéri járólapot szeretnék visszarakni beton aljzatra. A lapok hátán lévő ott a megkötött kemény csemperagasztó. Egyet próbáltam óvatosan levésni, eltört a lap. Milyen hatékony módszerrel lehetne ezt eltávolítani, úgy hogy ne törjön el a járólap? Köszi.
A homokos-kavics rétegnek több feladata van, pl. a víz útjának megszakítása (kapilláris) fölfelé, ez a vizesedés és a fagy ellen is véd. Ha vékony a réteg akkor a jegesedés és az egyenlőtlen terhelés miatti alakváltozás elnyelésével lehetnek gondok.
Jaja, dilemmáztam a vasaláson. Meg kérdés, hogy inkább a közepe süllyedne az évek során, vagy a szélei. Mert ugye akkor máshol lesz a húzott öv. Inkább a szélei alatt mozoghat jobban a talaj, így inkább a felső síkhoz közelebb tenném az acélhálót.
"legrosszabb esetben megreped a burkolat"
Ez épp elég :) És ez látszik is.
Milyen vastag sóderágy kell a beton alá? 5cm elég?
Egy ilyen "érdekes" szintkülönbséget hogy tüntetnétek el a padlóból? Valami könnyűbetonnal kellene egységesre hozni a szintet (egy mindkét résznél magasabbra) vagy ide marad valamilyen szárazpadló? A súly számít...
Vegyél és ezt majd használd el máshol, tedd le a padlásra alsó rétegnek és arra tedd a gyapotot....stb. A 2 sor azért is jobb lett volna mert átlapolással tudtad volna rakni.
10 cm-t nem lehet normálisan vasalni. Egy sor vas pedig nem az igazi, pláne 10 cm-nél. Ha ilyen feltételek mellett működik a szerkezet az azt jelenti, hogy a talaj megfelelően volt tömörítve. 10 cm vtg. szerkezetnél a belső erők karja gyakorlatilag majdnem nulla, megkérdőjelezhető a hatása. Régen a víztározókat C 12-es (B 200) betonból építették. Egy terasz betonjának jó lesz, ha valami történik akkor legrosszabb esetben megreped a burkolat. Egyszer utána számoltam, C12-es és C16-os beton teherbírása között lemeznél kicsi a különbség. Oszlopnál már nagy. Ha nem szulfátos a talaj vagy a talajvíz és jól van tömörítve a feltöltés akkor gyakorlatilag mindkettő megfelel. De 12 cm-nél (inkább 15 cm-nél) vékonyabbat nem csinálnék.
Padozat szigetelés előtt állunk. 14cm lépésálló eps-t írt ki a tervező. (Új építésű ház). Sok anyagot rendeltem egybe, ezért nem figyeltem, mester nem szólt, Én megrendeltem egybe a 14cm-s szigetelőt. Most szól a mester, meg persze Én is rájöttem, hogy 2*7cm kellene. Ahol futnak a szenyvíz csövek ott kellene a 2*7cm. Könnyebb belevésni. Visszavásárlás nem játszik. Mit csináljak? Adjam el ami kimaradt és vegyek 2*7cm-t? Valahogy vágjam el? El lehet vágni valahogy hosszában? 130nmről van szó.
Annyit lehet tenni érte még, hogy egy fagerenda végigmehet az oromfal tetején, amit kiékelünk a középszelemenekhez.
Új építéseknél is látok merevítetlen oromfalat. Jöhetne a dózer az ország házainak javára, hogyha ez egy drasztikus probléma lenne, ettől függetlenül persze tökéletesnek tuti nem lehet nevezni. Ez az ingatlan 40 éve elvan magának és az oromfalain egy repedés nincs, holott már dőlt egy régi diófa is a házra egy vihar után, meg elég cudar szelek voltak az utóbbi években.
Az oromfalnak nincsen szerkezeti szerepe a tető szempontjából nálunk. Sima függesztett fogópáros szerkezet, amibe került extra középszelemen a szerkezet merevsége miatt. Korábban anélkül is elvolt korrektül. Ugyanakkor a középszelemen az csak a levegőben van, semmilyen kapcsolatban nincs az oromfallal jelenleg, az oromfal nem játszik szerepet a tető terheinek viselésében.
Itt látszik ez, a felső oromfal rész természetesen könnyűszerkezetes lesz.
A terv pont az, hogy majd a középszelemenekhez ékeljük az oromfalat, az oromfalak koszorú feletti részének stabilizálása végett (ami 40 évig még ennyire sem volt biztosítva). Az oromfalakra amúgy 1,3m magasan be van kötve a térdfalak koszorúja, szóval max a felső 1,6m-ük ami merevítetlennek tekinthető gondolom, annyi meg elfér, amitt a kis merevítetlen rész miatt, ami a szélterhen kívül mást nem visel nem hiszem, hogy bontanánk.
Koszorú bekötés az oromfalra, az ablak alatt látszik:
Jupolnak van biomesze az nagyon bírja a gombát és nem szívja a vizet, nekem a fürdők azzal vannak kikenve, viszont csak fehér színben létezik. Peksegekben stb használják, de ezzel csak időt nyersz mondok elég sokat, a párát meg kell oldani, ez sem csodaszer.
Azért nem ártana vele csinálni valamit mert egyre erősebbek a szelek. A szóban forgó falat csak a súlya tartja a helyén (ha nincsenek mögötte harántfalak) . Amíg a szél nem nagy nincs belőle komoly probléma.
Ha az oromfalnak van szerkezeti szerepe (azaz kimereviti a tetőt) akkor vasbeton koszorút kell önteni rá- arra rögzíteni a szarufát. De azt be kell kötni a koszorúba, amik falak tetején vannak.
Ha nincs, akkor le kell bontani és kiképezni egy lambériás oromfalat, oszlopokat beépítve a szarufák és a födém közé, leszigetelni és lambériázni mindkét oldalán.
Akármivel töltöd ki az a rést, az oromfal lógni fog, ahogy eddig is.
Nem értem, hogy egy ács, ha készitett neked egy új tetőt, miért nem oldotta meg ezt a problémát.
A második képen, amin látszik a külső része az épületnek, az oromfalnak mindeképpen van szerkezeti szerepe.
Az sem értem, hogy olyan fórumozók, akik ennyire nem értenek a szakmához, miért szólnak hozzá egy ilyen sarkalatos kérdéshez.
Ember ! A gyereknél falakat metéltem ki. Az ablakok nagyobbítását azzal csináltam . Nekem nem kell bemutatnod milyen porral jár . Viszont szépen egyenesen kivágtam , öröm volt ránézni :-) Reszpirátor , szemüveg , egyszerhasználatos kombinéz is létezik . Filléres holmik .
