Az oromfalnak nincsen szerkezeti szerepe a tető szempontjából nálunk. Sima függesztett fogópáros szerkezet, amibe került extra középszelemen a szerkezet merevsége miatt. Korábban anélkül is elvolt korrektül. Ugyanakkor a középszelemen az csak a levegőben van, semmilyen kapcsolatban nincs az oromfallal jelenleg, az oromfal nem játszik szerepet a tető terheinek viselésében.
Itt látszik ez, a felső oromfal rész természetesen könnyűszerkezetes lesz.
A terv pont az, hogy majd a középszelemenekhez ékeljük az oromfalat, az oromfalak koszorú feletti részének stabilizálása végett (ami 40 évig még ennyire sem volt biztosítva). Az oromfalakra amúgy 1,3m magasan be van kötve a térdfalak koszorúja, szóval max a felső 1,6m-ük ami merevítetlennek tekinthető gondolom, annyi meg elfér, amitt a kis merevítetlen rész miatt, ami a szélterhen kívül mást nem visel nem hiszem, hogy bontanánk.
Koszorú bekötés az oromfalra, az ablak alatt látszik:
Jupolnak van biomesze az nagyon bírja a gombát és nem szívja a vizet, nekem a fürdők azzal vannak kikenve, viszont csak fehér színben létezik. Peksegekben stb használják, de ezzel csak időt nyersz mondok elég sokat, a párát meg kell oldani, ez sem csodaszer.
Azért nem ártana vele csinálni valamit mert egyre erősebbek a szelek. A szóban forgó falat csak a súlya tartja a helyén (ha nincsenek mögötte harántfalak) . Amíg a szél nem nagy nincs belőle komoly probléma.
Ha az oromfalnak van szerkezeti szerepe (azaz kimereviti a tetőt) akkor vasbeton koszorút kell önteni rá- arra rögzíteni a szarufát. De azt be kell kötni a koszorúba, amik falak tetején vannak.
Ha nincs, akkor le kell bontani és kiképezni egy lambériás oromfalat, oszlopokat beépítve a szarufák és a födém közé, leszigetelni és lambériázni mindkét oldalán.
Akármivel töltöd ki az a rést, az oromfal lógni fog, ahogy eddig is.
Nem értem, hogy egy ács, ha készitett neked egy új tetőt, miért nem oldotta meg ezt a problémát.
A második képen, amin látszik a külső része az épületnek, az oromfalnak mindeképpen van szerkezeti szerepe.
Az sem értem, hogy olyan fórumozók, akik ennyire nem értenek a szakmához, miért szólnak hozzá egy ilyen sarkalatos kérdéshez.
Ember ! A gyereknél falakat metéltem ki. Az ablakok nagyobbítását azzal csináltam . Nekem nem kell bemutatnod milyen porral jár . Viszont szépen egyenesen kivágtam , öröm volt ránézni :-) Reszpirátor , szemüveg , egyszerhasználatos kombinéz is létezik . Filléres holmik .
Azt a rengeteg port, ami téglaflexelés közben keletkezik, szerintem nem akarnád benyelni. Úgyhogy kb az első 1-2 tégla elvágása után már nem akarnád tovább vágni :)
Én flexel kiegyenesíteném a téglákat és ahhoz a Ytongot hozzá dolgoznám 6-os betonvasat tennék minden kocka közé a téglába fúrt lyukba , tartás végett . Egy pici rést hagynék a Ytong és a hajópadló között . Azt kiszilóznám .
Akkor nem probléma. A szigetelest fel fogjak nyomni a deszkaig. Meg ki is lehet szilozni. A rest meg kifujod purhabbal, belul meg a vakolás, glettelés eltakarja
Elkészült az új tető. Lett egy kis extra probléma viszont, miszerint az oromfal és az új tető hajópadlózása között lett egy rés. Itt éppen 2x12,5cm kisméretű kevéslyukúból van az oromfal (be van kötve egymásba a két "réteg").
Ezt Ytong darabokkal lenne célszerű megoldani? Hogy oldanátok meg a rés problémáját?
Sziasztok, fürdőszoba plafonjának penészedésével van problémám, amit szeretnék megoldani.
Alapvetően betonfödém van, de egy kis részen gipszkarton is van (födémkiváltás), fölötte pedig fűtött tér. Általában nincs is probléma, de amikor kint is nagyon párás a levegő (mint a mostani nagy esők után, folyamatos >70% pára), hiába szellőztetünk rendesen, mégis megjelenik a penész a beton részen. Egyszer majd lesz szellőzőrendszer, de tartok tőle, hogy ilyen párás időben az sem fog segíteni.
Hogyan lehetne tartósan meggátolni a penészt? Arra gondoltam, hogy első lépésként lecsiszolom a felhámlott festéket, utána lekenem hipo-val, majd ha megszáradt, menne rá valami beltéri festék penészgátló adalékkal. Van ennél jobb megoldás? Milyen festéket lenne érdemes használni? Van most itthon dulux latex festékem, az megfelelne?
A másik problémám, hogy a beton és a gipszkarton találkozásánál repedés van. Sajnos nem tudom, raktak-e annak idején bármilyen szalagot a beton és gipszkarton találkozásánál, illetve abban sem vagyon biztos, hogy párazáró fólia van-e a gipszkarton fölött. Itt azt tervezem, hogy jól lecsiszolom a repedésnél betonig, gipszkartonig, ragasztok valami erősítő szalagot, glettelem, és festem. Mennyire lenne így tartós? Milyen szalagot kellene használni? Illetve jó lenne minél párazáróbbá tenni. Ehhez milyen festéket vagy alapozót tudnátok ajánlani?
Ha az építkezés nem engedélyköteles, vagy a végén nem kell lakhatási engedélyt kérned, vagy nem kell bankhitel az építkezéshez, akkor olyan anyagból és olyan módon építkezhetsz, ahogyan a kedved tartja :-)
Természetesen a zártkerti ingatlanokra vonatkozó egyéb beépítési korlátozásokat be kell tartanod, ami attól is függ, hogy belterületi, vagy külterületi az ingatlan.
Zártkerti ingatlan építésénél lehet bontott anyagot használni?
Még nem vettem telket, de arra gondoltam, hogy ha olyan helyen lehet bontott/kimaradt anyagból építkezni, akkor vennék és azt tenném.
Ha jól tudom zártkertbe mezőgazdasági épület építhető csak, ami lehet tároló, szőlőház, és talán nyaraló.
Mivel ezek nem kimondott lakóépületek így lehet, hogy nem vonatkoznak az építésükre olyan szigorú szabályok? Tehát kb. én is nekiállhatok és megépíthetem bontott téglából? Hogy van ez?
A régi részre egyáltalán ne tegyél párazáró fóliát , mert alatta a pára dunsztot fog létrehozni és idövel gombásodás , meg rothadás fog bekövetkezni . A fa tönkremegy .:-(
A kérdésedre a válaszom , amennyiben van rá pénzed , tegyél mindenhova 20cm-ert átfedéssel .
