""...egyszerűen vissza kéne adni egy kicsit a Fradit azoknak, akié volt. Megalkotni, és megerősíteni a kötődést. nem marketinggel, nem akciókkal, mert ez nem arról szól. Egyszerűen hagyni kéne a fradistákat fradistának lenni"."
"Debrecenben és Fehérváron nem akarják felfogni, hogy semmi különös nem történt/történik, csak egyszerűen végére értünk a Gyűrűk Urának, az orkok, hobbitok, buzitündék meg a vidéki lakógödrök egyéb torzonborz népeinek az ideje lejárt, és a Király visszatért. " /Nem fog lefeküdni, James/
A horvát gyerekek sokkal jobban imádják űzni a sportot,mint a magyarok!Este a legtöbb helyen villanyfénynél (!) játszanak nyáron is!Nálunk,sok helyen,be sem tehetnék a lábukat pl az iskolaudvarra,ahol található a pálya. Nem a telefont nyomkodják egész nap!És,hogy őszinte legyek a hazaszeretetük is előbbre való,mint az itthon lévő fiataloknak úgy általában.A liberalizmus ott még gyerekcipőben jár hozzánk képest a fiatalok körében.Legalábbis én ezt tapasztaltam.
En tovabbra sem ertem, hogyan tudtak tolunk ennyire ellepni a csehek, a horvatok, szerbek a szlovakok es a lengyelek. ugyanazzak a multtal rendelkeztunk, sot, a horvatok meg ennek tetejeben cipeltek a jugoszlav terhet. megis mara mindegyik kitermelt lehalabb 1 piaci alapon mukodo klubot amely rendszeresen BL csoportkoros.
A hazai profi liga 1934-35 után dőlt be, a világválságnak (is) köszönhetően, amely alaposan megtépázta az egész magyar gazdasági életet. Onnantól a kanossza járás... bár, ha nincs a 49-es puccs, vagy ha talán még bejön 56, akkor lépést tudtunk volna tartani a sógorokkal. Ám 1989-re már teljesen beérett a "szocialista ember", aminek eredményeit a mai napig tartó ügyeskedésben és okosban működő rendszerben láthatjuk...
A 2000-es évekre leginkább a kettősség volt jellemző és inkább a vadhajtások jöttek elő, mint a valós piaci működtetés - csődök, bundák, telephely-cserék, szélhámosok 8lásd Békéscsabán Canadic, Szegeden nem tudom már kicsoda, Sopronban talán az a Vízer, Diósgyőrben az ügyeletes nagyotmondó, miután Reszeli kirabolta őket.)
És mégis, a TOP ligákban voltak játékosaink (mindegyikben), a belga, vagy a holland bajnokság majdhogynem cikinek számított.
Már csak azért is messzire vezet, mert ha ugrunk néhány évtizedet, (60-as, 70-es évek) nem volt ekkora különbség a nagyok és a kicsik közt. A fociban is beindult a reagen-i űrpolitika, s így keletkezett néhány monstre klub, akiket gyakorlatilag lehetetlen befogni. Emlékeimben csak néhány klub, Liverpool, Celtic, Real Madrid, akik verhetők voltak, s anyagilag nem 10/100-szoros különbség volt a költségvetésben.
Messzire vezet ez, úgy tűnik, hogy a 30-as években volt egy olyan nagypolgári réteg, amelyiknek a tagjai a hatalommal ugyan együtt tudtak működni, de nem váltak vazallussá és ezek többek között a magyar futballt is el tudták tartani és tudták működtetni. Ennek a kialakulására ha volt is halvány remény a rendszerváltás után, most elég távoli lehetőségnek tűnik.
Alapos elemzés, de ugyanakkor nem csak Ausztriában, meg Csehországban, de még Szlovákiában is működik piaci alapon a futball, (és nem gondolom, hogy mi előrébb tartanánk). Tehát valami a végkövetkeztetéssel nem stimmel szerintem.
"...Nincs az az őrült, aki ebbe saját pénzt tenne...."
Esetünkben az az érzésem, hogy mégha egy dömper pénzzel is jönnék a székházba azzal, hogy megveszem a zrt 75%-át, elhajtanának. Esetleg udvariasabban, mint egy vadidegent, mert FTC tag vagyok. Sőt, tovább megyek, ahogy írtad, bevásárlás után szpozorról ne is álmodjak a hátrány ösztönzése miatt.
Amikor majd új, fényes, szelek fújnak majd a parlamentben, itt vagy minden összeomlik, vagy minden marad a régiben - új főszereplőkkel.
Elnézést kérek! Ez tényleg egy komoly tanulmány, nem megmosolyogni való, annak ellenére, hogy több pontja is íróasztal szagú és pont azokat a lehetőségeket bagatelizálja el, ami ész érv lehet a gazdasági szereplőknek a magyar fociba való beszálláshoz. A végkövetkeztetés egyébként az állami szerepvállalás volt itt is...
Szerintem legyen 30 csapatos az nb1. Ez a világon egyedülálló lenne és elférne összes haverikutya csapata mellet néhány olyan is ahol több mint kétszázan kiváncsiak egy meccsre.
Egyértelmű, hogy a jelenlegi pénzügyi-gazdasági-jogszabályi-politikai környezetben egyetlen forint piaci befektetést sem remélhet a futball. Nincs az az őrült, aki ebbe saját pénzt tenne. Kivéve, ha valamilyen módon kényszerítik (hátrány kilátásba helyezésével), vagy épp ellenkezőleg: többet kap vissza valamilyen úton-módon, mint amit beletesz. De ezek megint csak nem piaci fogalmak, szóval visszakanyarodtunk az elejéhez.
És ezért baj a mostani helyzet, mert eltaszítja a valóban piaci forintokat.
Ha a fizetések végéből lecsippentesz 1-2 nullát, akkor marad a félamatőr szint. Az viszont még annál is kevesebb érdeklődést vonz, tehát a reklámérték még kevesebb, tehát minden más bevétel is sokkal kevesebb.
A profi futballnak van egy üzemmérete, ami mellett gazdaságosan működtethető. Ezt a magyar piac nem tartja el. Erről szól az említett tanulmány és ennek feltételei csak szigorúbbak lettek mint 15 éve.
Egy regionális bajnokságnak (mint a hokiban, kézilabdában) talán lehetne létjogosultsága üzletileg is. De abba a Fradin kivül most nem férne be senki Magyarországról, mert más klubok mögött nincs eladható brand. Futball is max. a Vidinél, jelenleg.
2010 után agyonhallgatták, pedig a szerzője rendszeres vendég volt a SportTV-n pár évig futó Sportgazdaság című műsornak.
Szerintem azóta annyiban változott meg az "üzleti" környezet, hogy idézőjelbe került és már senki nem gondolja komolyan, hogy az idézőjelek valaha is eltűnnek. Olyan szinten rá van csatlakoztatva a futball az állami csecsre, hogy ha leválasztanák róla, akkor egyik napról a másikra összedőlne az egész.
Amit ma üzletinek mondanak a magyar labdarúgás körül, az egy igazi Patyomkin-falu. Brutálisan túlárazott tévés közvetítési jogdíj. A szponzorok kizárólag állami vállalatok, vagy olyanok, akik az állami beszállítók, vagy Csányi érdekeltségei.
Aki a saját pénzéről dönt cégtulajdonosként és piaci megtérülésben számol, az egyetlen forintot sem tenne szponzorációként egy labdarúgó klubba.
Egyetlen befektető sem tenne pénzt abba, hogy egy futballklub tulajdonosa legyen, mert csak égetné a saját pénzét.
A sajtóban is voltak róla cikkek, anno én is elolvastam, de azóta eléggé megváltozott a profi foci körüli "üzleti" környezet, szóval fenntartásokkal kell kezelni a megállapításait.
Az jött ki, hogy még az optimista feltételezések mellett is lehetetlen nyereségesség közelében működtetni.
Esetleg ha a fizetések végéről lecsippentettek volna 1-2 nullát, akkor rögtön nyereségesre fordul.
Ugyanis ha beterveznek 50 olyan ifjú falábút, aki havi 2-3 millióért ül a kispadon, az edzés pedig abból áll neki hogy jó alaposan bezselézi a haját, nos... így valóban nem fog menni.