Továbbra is fenntartom a véleményemet, hogy ezt egy adott paraméterhalomhoz tervezték.
Egyébiránt ha adott műszaki tartalmat ferdakábellel olcsóbb megoldani, mint gerendaszerkezettel, akkor oldják meg azzal.
Ez a kosárgörbés megoldás a pilonokon nekem tetszik, bár kétségtelen tény, hogy kellően át kell szémolni mindent még az ónoseső és viharok vonatkozásában is.
A részletesebb műszaki kérdéséket @Töck Jenő már úgyis elmondta, mindezt úgy, ahogy én sose tudtam volna.
Amit az előbb írtam az inkább a számítási nehézségekre vonatkozik. Kivitelezésnél a fő problémának a kábelek helyes beállítását érzem. Viszont gondolom, hogy az állványozása az jóval olcsóbb.
152m-es fesztávra/szabad nyílásra felsőpályás gerinclemezes hídnál nagyon magas főtartó kell, amit horpadásra erősen merevíteni szükséges. Ez kívülről nem nagyon látszik. Ha mégis ilyet csinálnak akkor a szerkezet alsó élét magasra kell tenni, hogy a hajózás helyigényét biztosítani lehessen. Ez viszont hosszú feljárót jelent, az is pénzbe kerül. A szokásos ekkora fesztávnál a rácsos tartó. A budapesti Árpád híd (tudtommal annak a legnagyobb a fesztávja a tömör gerinclemezes hidak között Magyarországon) legnagyobb fesztávja is csak 103m. Lehet építeni közbenső pillért is, de az akadályozza a hajózást és a jégzajlást is. A pillérek alapozási síkja a folyó kisvíz szintje alatt 20-40(!!!)m-el van kimosási veszély miatt és még kőszórással is védik. Amellett túlnyomás alatt kell építeni. Vagy cölöpöznek. Ilyen hídnak (ferdekábel) nehéz a számítása, nem is mindenhol vállalják, amellett amíg nem volt számítógép talán évekig is eltarthatott volna a számítások elvégzése a különböző terhelési esetekre. Minden terhelési esetre kábelenként meg kell határozni a hatásábrát (gyakorlatilag kábelenként legalább egy oldalon), abból megállapítani a maximális igénybevételeket úgy, hogy közben egyetlen másik kábel sem lesz túlterhelve és a pályában sem keletkezik túlzott alakváltozás és igénybevétel. Ez a fáradás miatt is szükséges. Ha egy kábelnél nem jön ki megfelelő eredmény akkor lehet kezdeni elölről. Ezért lehet ilyen kevés híd ebből a fajtából. Magam részéről még nem számoltam ilyen hidat, de nem hiszem, hogy nagyot tévedtem volna. A híd pedig hosszú időre épül, illik figyelembe venni az esztétikáját is. Még külterületen is, mert nagyon bele tud rondítani a tájba.
Szerintem látszik hogy túlbonyolított. Polgárnál M3, Szolnok alatt a 4-es hídja szemmel láthatóan egyszerűbb=olcsóbb szerkezet. Azok is, ez is, lakatlan részen található, nincs ok az attraktivitásra. Még a szegedi elkerülő Bertalan is egyszerű. Ok, az M43 Móra kicsit több.
Az én hozzászólásom alapvetően a "131840" sz. hozzászólásra vonatkozik. Erre is csak azért írtam, hogy a hozzászólásban szereplő bizonytalanságot (melyik híd fajta olcsóbb) csökkentsem.
Kedves Jenő, én nem bíráltam a hídépítést, még a formáját se. Ha jól emlékszem amikor először arra jártam, talán csak egy sáv volt, amin vagy vonat, vagy egyik irányba közút iközlekedés. Aztán volt olyan, hogy a vasúti híd mellett uszályokon mentünk át. Majd kész lett a új híd. Azóta nem járok arra felé, de sokak szerint megteltek az utak szomszédunk felé. Tehtube olvtárs nem utalt arra, hogy az utat szakaszosan bővítik. Ennyi. Nekem ez az íves főtartó személy szerint tetszik.
A gerenda híd alatt a tömör gerinclemezes hidat értem. Ekkora nyílásnál a megfelelően kisméretű lehajlás (l/550) biztosításához magas tartó kell, amit csak alsópályás megoldással lehet biztosítani, mert különben nagyon lelóg. Vagy nagyon magasra föl kell menni, mint a Margít és Petőfi hídnál.
Tehtube írta, hogy a semmibe vezet. Az M44-est nem folyamatos szakaszonként építik. Nagy valószínűséggel mindenképpen befejezendő útnak tartják. Azaz az lenne a legnagyobb veszteség, ha valaki a hiányzó részeket nem fejezi be. Aránylag rövid időn belül második hídbővítés Tiszaugnál.
Mert az biztos, hogy adottak voltak műszaki paraméterek (pillérek távolsága, teherbírás, hajózási űrszelvény, stb), tehát valamilyen műszaki környezethez tervezték, de így csípőből mitől lenne rossz, azt nem értem.
Egyáltalán nem biiztos, hogy a gerendahíd ekkora pillérközzel olcsóbb lett volna, mint egy ferdakábeles híd, de ezt mondja meg az, aki ért hozzá.
"Az M44-es gyorsforgalmi út Lakitelek–Tiszakürt közötti szakaszán ez a legnagyobb műtárgy, ezenkívül még hat darab kisebb alul- és felüljáró épül a közel tíz kilométer hosszú szakaszon."
