Nincs semmiféle megkülönböztetés, hogy hobbi- vagy árutermelö méhész vagy-e, be kell jelentened minden év február végéig a méhcsaládszámot az önkormányzat hegyzöjénél, ha pedig újonnan kezded, akkor 8 napon belül. Ez téged is véd, mert ha esetleg egy másik közeli méhész méheit lemérgezték, akkor tudni fogják, hogy nálad is van, így a tiedet is megvizsgálhatják és akár te is kaphatsz kártérítést. ha nincs bejelentve, akkor semmiféle jogod nincs semmire, ráadásul a méhegészségügyi felelös se tud rólad, így a méhesed potenciális fertözési góc lehet. Nem tudom, jól értem-e, de mintha lett volna már méhed, de elpusztultak? Na, pont ezért kellene bejelentkezned, hogy kapcsolatba kerülj más méhészekkel, akik segíthetnek megelözni a családpusztulást, ami az ö érdekük is. A jegyzönek addig semmi dolga nincs, amíg nincs növénytermelö-méhész, lakosság-méhész konfliktus. Ha te minden elöírást betartottál (pl. út irányába röptetésnél legalább 15 m-es távolság, tábla elhelyezése 50 m-rel elöbb, hogy ott méhek vannak), akkor senki nem bszgthat. de ha pl. túl közel vagy az úthoz, vagy nincs tábla, akkor ha egy arra járó lovat megcsíp a méhed, rád fogják verni a ló árát.
Mind1 mit mond a jegyző, köteles vagy bejelenteni. Ha csak saját örömödre tartod, akkor is.
Ha 5kmes körben csak saját földed van, akkor szivathatod magad mindenféle beteg rajjal, egyébként felelős vagy a méhekért. Ez nem játék, adott esetben sok ember megélhetését veszélyeztetheted ezzel a hozzáállással.
Azért, hogy a földszomszédom eszetlenül permetez, nem hinném, hogy felelne a méhek eladója, mert arról ő nem tehet. Igaz, hogy a raj hordozhat betegségeket, de ha azt lepermetezi a szomszéd, nem buktam 30-40 ezret, mint egy vásárolt családnál. Mivel tanyán élek és 2-300 m-es körzetben saját szántóm, legelőm van, ráadásul bekerítve, így elég nehéz lenne idetelepülni egy vándorméhésznek, főleg a tudtom és beleegyezésem nélkül...
Ezt azért elmondhatnád az önkormányzatunknál, mert anno én be akartam jelentani a 3 méhcsaládomat, mire az volt a jegyző válasza, hogy egy-két háztáji családdal ők ugyan nem foglalkoznak, csak ha "rendes méhész" vállalkozó akarok lenni. De nem akarok sem vállalkozó sem őstermelő lenni. Csak saját szükségletre méhészkednék. Most akkor mi van?
Nézd, egy jött rajnak akármilyen baja is lehet, senkit érte felelösségre venni nem tudsz, ill. akár más méhészeket is megfertözhetsz velük. Ha lepapírozott, bejelentett családokat veszel, akkor adott esetben felelösségre tudod vonni azt, akitöl vetted. Az egy családot is be kell jelenteni (ha a kéményben van, akkor nem, de ha kiszeded, akkor már igen) az önkormányzatnál, évente egyszer át kell vizsgáltatni a helyi méhegészségügyi felelössel, etc., mert pl. a te állandó telephelyedtöl 200 m-en belül nem települhet le vándorméhész, ill. ha valakit allergiás sokk ér a méheidtöl, akkor csúnyán megjárhatod, ha nem tartottad be a méhtartásra vonatkozó jogszabályokat. Nem úgy müködik a dolog, hogy suttyomban befogunk pár családot, sumákolunk, majd két év múlva, miután jól befertöztük a környéket, újrakezdjük...
Tőlem nyugatra kb 5-600 m-re volt akácra idetelepülve egy méhész, de már elment. Valószínűleg tőle származik a raj. (Nem tudom ez mennyire általános, de itt mindig nyugatról kelet felé mennek a rajok.)
Szóval lehet, hogy akár egy hónapja is itt laknak, csak eddig nem tűnt fel. 2 vagy 3 éve amik akkor a kéményben laktak, azokat akkor fedeztem fel, mikor májusban épp beköltöztek. Következő év májusában viszont 2 rajt biztosan eresztettek, mert azokat láttam és le is települtek a tanyám szélén az akácfák hegyében, de olyan magasan, hogy a 8 méteres rúddal még a közelükbe sem értem fel.
Viszont jó lenne újra benépesíteni a 2 db évek óta üres, nagy NB kaptáramat. Régebben volt 3 családom bennük, de a szomszéd "földesúr" akkor ősszel összekevert egy rakás vegyszert és lepermetezte vele a virágzó gyomokkal teli kukoricatarlóját, ami miatt itt a környéken az összes méhcsalád kipusztult egy héten belül. "Csak" ilyen kis pár családos háztáji méhészetek voltak néhányunknál. Pont ezért aztán senki nem is foglalkozott a bajunkkal, kárunkkal...
Nem igazán akarok 1-2 birka árán méhcsaládot venni, hogy utána esetleg megint így járjak vele pár hónap múlva. Viszont a mézet szeretjük, így marad a rajbefogás - persze csak ha sikerül...
Hát, én nem tudom, érdemes-e veszödni szegényekkel. Fene tudja, milyen egészségi állapotban vannak, ha meg is tudnád öket menteni, lesznek-e olyan erösek bármikor is, hogy te a fmézölöslegüket el tudjad majd venni? Mert azok a családok, amik valamiért lemaradnak a többitöl, veszik el a legtöbb idöt méhészkedésnél, és ha még mézet se adnak, akkor duplán idöpocsékolás velük foglalkozni, sajnos. az ilyen vadon élö rajoktól jobb csak minél elöbb megszabadulni. Rajoknak kiépített keretet adni meg nem igazán tanácsos higiéniai okból, bár ez inkább a frissen befogottakra igaz, az ilyen megállapodottakra nem biztos. Arra végképp ne számíts, hogy ha ezek tavaszig maradnak, akkor te tölük majd rajt fogsz tudni befogni.
Ha igen ráérsz, akkor próbáld meg azt a rajládát, hátha sikerül.
Már 2 napja agyalok rajta. Akkor fedeztem fel őket de, hogy mikor települtek be, van-e mézkészletük, fiasításuk azt még nem tudom.
Van egy olyan ötletem, hogy összeütök egy rajládát, mindkét végén kéményajtó méretű lyukkal és a kéményt eltömve ezen vezetném át a kijáró méheket. Természetesen tennék bele 4-5 kiépített NB keretet. (Pár darab használható akad még régről.)
Elképzelhető, hogy felköltözzenek a tágabb helyre vagy felejtsem el ezt az ötletet?
Egy méhész ismerős azt javasolta, hogy este spricceljem le vízzel őket, majd rá egy rongy, egy deszkalap és toljam le egy rúddal és az alsó ajtón szedjem ki. Nekem ez túl drasztikusnak tűnik és főleg ha van már mézkészletük a szétroncsolt lépek miatt a nagy részük beleragadna, belefulladna, összenyomódna, stb - szóval elpusztulna.
Ezért gondoltam, hogy itt talán van valakinek használhatóbb ötlete, tapasztalata "kéményes" méhekkel.
De ha nem lesz, akkor inkább hagyom és bízok benne, hogy megint kitelelnek és talán tavaszra rajt eresztenek amit befoghatok...
Kicsi esélyét látnám, hogy júliusban át tudnád őket úgy telepíteni, hogy kiépítsenek egy teleléshez szükséges lépmennyiséget, a meglévő lépjeik felhasználásával kapcsolatban pedig szintén nem vagyok derűlátó. Tavaly próbáltam ilyet, egy sokkal megközelíthetőbb helyről kiszedni a lépeket, kb. a harmada maradt használható, az állomány is megsínylette, az anya sem élte túl a költöztetést (szerencsére megoldották pótbölcsővel, és máshonnan kapott, kiépített lépekkel át is teleltek). Nyár közepén, egy kéményből kiszedni lépkészletet, családostul, hogy túl is éljék... hát, nem tudom.
Egy nem használt kéményembe ismét betelepült egy méhraj. (Pár éve már lakott benne egy család és sikeresen át is teleltek, majd gondolom atkafertőzés kipusztította őket.) Most szeretném őket valahogy kiszedni és áttelepíteni egy üres kaptárba, majd gondozni.
Van valakinek valami használható ötlete a kiszedésükre? Kéményt nem szeretnék bontani és a tisztítóajtó alatt kb 1 méterre, a plafon magasságában kezdődnek a lépek. Az alját még nem tudom, mert az alsó tisztítóajtó (és a csőlyuk) vagy 30 éve be van falazva, de most festés előtt kibontanám, ha az kell a sikerhez...
Nem nagyon tértem el az előírtaktól, gyakorlatilag zárókezelésként használtam október táján, léputcánként 5 ml-t csepegtetve egy fecskendőből. Ha valóban az van benne, amit ráírtak, akkor jelentősen túlárazták (mint ahogy a Nozevitet is pl.), úgyhogy nem tudom, mitől lett volna dicsérendőbb, mint a többi hasonló oldat, de tavaly én pl. már nem alkalmaztam, és nem tapasztaltam ennek hátrányát. Valószínűleg úgy van ez, hogy ahol zárókezelésre még szükség van, ott él lett tolva az őszi kezelés (tűzoltásra mondjuk jó), ahol meg nem tolták el, ott fölösleges. Gondolkodom azon, hogy ha kikeverem magamnak, akkor kipróbálom ilyen akác utáni "lemosó permetezésként" is, mármint egy évközi, megelőző atkakezelésként, Csuja állítólag sokkal sűrűbben kezel ilyen oxálsavas csurgatással, mint az "szabványos" lenne, és szintén állítólag, nincs belőle baja a méheinek. Én nem akarnék mondjuk két-három hetente locsolni, de egy kör vélhetőleg nem okoz nagy bajt.
Oldatként nyilván nem lélegezzük be, a maró hatásnál meg tényleg az a kérdés, hogy mennyire tömény. Ha elolvasod pl. az ApiOx címkéjét, gyakorlatilag cukros víz, igen csekély oxálsav-dihidrát tartalommal. Oda tényleg elég egy kesztyű. Szublimáláshoz én is teljes maszkot használtam, bár a befújt cucc nemigen jött ki a kaptárból, de azért jobb a békesség.
Egy 4 %-os oldat csorgatása esetén nem igazán értem miért lenne szükség gázmaszkra. Egy védőkesztyű maximálisan elég. A háztartási ecet 10, illetve 20 %-os töménységű még nem láttam háziasszonyt aki ehhez vegyvédelmi szerelésbe öltözött volna. Ellenben az oxálsav szublimálásához már tényleg szükséges a teljes gázmaszk.
Itt azt írták, hogy fiasításmentes állapotban kezelték a családokat. Azaz vagy késö összel használható, vagy mesterségesen, az anya lezárásával kell fiasításmentes állapotot elöidézni. Az oxálsav miatt védööltözet, álarc megfelelö szürövel, gumikesztyü.
Ha van kiválás, akkor van kiválás, ha nincs, akkor nincs. Ég és föld a különbség, bár neked nem jelent semmit. És a méz kitűnően és gyorsan oldódik vízben, mivel extrém higroszkópos, így csak pár másodpercig marad a csalidon.
Egy minimális, kb 1cm magas kiválás van az alján, de az is inkább csak az üveg külső szélén. Gyakorlatilag egy mézízű extrasűrű befőtt, gyümölcs nélkül? Ugyanott találtunk ugyanolyan korú befőtteket is, szintén tökéletes állapotban. Ha minden igaz, akkor 8 évesek a mézzel együtt.
Igazából ebben az állagban pont tökéletes belemártogatni a halcsalit... A horgászboltos trutymákok is ugyan ilyen állagúak, lehet, hogy azokban is csak hamisméz van megszínezve?
Rengeteg féle (több 10 000) méhfaj van, a mézelő méh (Apis mellifera) eredendően erdőkben, a fák odvában lakik, mindig sokadmagával egy családban (több ezer egyed), az egyén nem életképes, csakis megfelelő méretű családban képesek a túlélésre. Amit láttál, az poszméh lehetett: https://hu.wikipedia.org/wiki/Poszm%C3%A9h
A méhfélék nem úgy közlekednek a “lakásuk ajtaján”, mint mi emberek, hogy nyílegyenesen ki-be, hanem meg kell jegyezniük a lyuk környezetét (ez a tájolás), és csak azután mennek az útjukra, ha betájoltak.Amikor hazamennek, akkor ujra csak a betanult tereppontokat keresik, hogy azokhoz viszonyítva megtalálják a nyílást. A folyton változó fűben/talajon nem is olyan egyszerű művelet ez, ezt a folyamatot láthattad.
20 éve volt az akác felvásárlási ára kb 5-600 Ft, úgy 2003 körül ment fel 1000-re először (amikor az egész országban elfagyott az akác) Az akácméz is megcukrosodik egy idő után, csak míg pl. a repce 3 nappal a pörgetés után már beköt, addig az akác tényleg akár évekig is folyós maradhat. Viszont az, hogy ilyen ár mellett egy szem kristály sincs benne, felveti a gyanút, hogy nem igazi akác, hanem cukorszirupból készült, ugyanis a kristálycukorból és vízből készült szirup feletetésével a méhek által, vagy rosszabb esetben méhek nélkül, enzimek hozzáadásával műméz készíthető. Meghalni természetesen nem fogsz tőle semelyik esetben sem. Sőt, pl. a törökök a világ legnagyobb lépesméz fogyasztói, de annyira hozzászoktak a műmézes lépek fogyasztásához, hogy az igazi mézzel készültet meg se hajlandók enni.
A ”sűrű olaj” arra utal, hogy nem túl sűrű az a méz, egy 15,5-16 % vizet tartalmazó mézben a buborék nagyon lassan vándorol, a mézbe valósággal írni lehet, a mézadagoló pumpa nem is tudja felszívni, úgyhogy ha nem valamelyik nagy kiszerelő méze, akkor is tuti vándorméhész gyorsan kipörgetett méze lehet, aki nem hagyja, hogy a méhek beérleljék a mézet.
"inkább a multiknál vásárol a fiatalabb generáció, ?"
Igen... És jön utána ide megkérdezni, hogy amit a polcon talált mindenféle apróbetűs minőségmegőrzés nélküli, attól meg fog halni, ha eszik belőle, vagy nem... :( Hát pont ezért kérdeztem.
