Szerintem azért nem ilyen egyértelmű a helyzet. A saját munkád mentésére nem sok CD kell. Általában mindenki tizessével, ha akciós százassával veszi a CD. Amire mit fog írni a következő havi akcióig. Legyünk reálisak! Az előzőekben felsorolt adatrögzítési igény gazdaságosan JAZZ drive-val megoldható.
Na mégegyszer.
Ilyen hülye törvényeket hajszolnak ki a lobbik. Mintha mindeki spice girls számokat kopizna CD-re, vagy idióta filmeket másolna videóra. Egy frászt. Én az adataimat, a töménytelen műszaki terv file-jait rögzítem CD-n, és nem vagyok hajlandó azért többet fizetni egy darab bakelitért, hogy több profitja legyen a spice girls kiadójának.
Ha attól tartanak, hogy valaki az ilyen kulturmocskot elbugázza, hát nyomozzák ki, vonják felelősségre, de ne engem kötelezzenek szerződi átalánydij fizetésére olyasmiért, amit nem használok.
Ismétlem, nemcsak a joggal, erkölccsel, de az emberi jogokkal is ellentétes, hogy feltételezések alapján szedjenek be "jog"-díjakat, és átalányzsarolással rövidítseneke meg miliiókat, néhány szaros "művész" és felhajtóik zsebeinek dagasztása érdekében.
Tudjátok-e például, hogy egy rádió, vagy egy diszkó hogyan fizeti a jogdíjakat? Nos én úgy hallottam, hogy ÁLTALÁNYDÍJAT fizet az artisjust-nak. Szerintetek az artisjust hogyan fogja szétosztani a begyűlt lovettát?
Más. Ha én veszek egy CD-t, mert saját szoftvert, adatot, digitális fényképeimet vagy akár fehérzajt, véletlen bitmintát akarok ráírni, ahhoz SENKINEK SEMMI KÖZE! Milyen jogon kérnek tőlem jogdíjat pl. a programjaim forrásának biztosági mentéséért, vagy a legújabb letöltött linux-om után? Erre nincs jogalap. Másrészt a befolyt összeg szétosztásának módja ugyanojan ködösen magyarázható, mint a zenei jogdíj. Ha meg egyszer jogdíjat fizettetnek velem a nyersanyag után, mer ugye úgyis lopni fogom rá a szottyert, akkor nyugodt szívvel elhajthatom a BSA-t a halálba, mondván, hogy én általányban fizetem a jogdíjat a CD árában.
Ne értsen félre senki, én nem lopom a szoftvert, sem a zenét. Sőt. Szerintem, ha valaki egy együttest szeret, akkor igenis VEGYE MEG a legújabb CD-jét hiteles forrásból és ABBAN fizesse ki a jogdíjat. Hiszen azzal, hogy pl. egy együttes lemezét megveszed, direktben támogatod annak a lehetőségét is, hogy legyen következő lemeze. Ez szoftvernél is ugyanígy van. Én mostanában már direkt hajtok arra, hogy addig ismeretlen kis szoftvercégek hasznos és jó minőségű szoftvereit regisztrálom, ezzel is támogatom a kishalat a nagy hallal szemben.
A megoldás viszont semmiképpen sem az, hogy átalányt fizettetnek velünk. A megoldás az lenne, hogy lehessen mindent hivatalosan MEGFIZETHETŐ ÁRON megvenni (hiszen sokan megveszik, aki meg drágán adja haljon meg), és akkor direktben látod, hogy neked mi mennyibe kerül, és bizos lehetsz abban, hogy a pénz (ha kerülőutakon és sápokon keresztül is) ahhoz kerül, akit illet. Viszont ha valaki lopott szoftver használatából, vagy annak terjesztésével gazdagodik meg, akkor vágják le a kezét a fülébe meg öntsenek ólmot, és a kínai piacon vett napfogytkozásbiztos szemüveggel nézessék vele a napot egy órán át. :-)
Bocs, hogy ilyen hosszú lett. Szóval a megoldás: oldcsó megfizethető ár és jó minőségű szolgáltatás (zene, szoftver), és nem államilag ellenőrzött és ELOSZTOTT (ez röhely) jogdíj és átalány.
Haat, ez a fenymasolos dolog baromsag tenyleg. Evekig dolgoztam egy fenymasolo szalonban es az osszes munka kb 1-2%-at tettek ki konyvek, azok is nagyreszt kulfoldi diakok millio oldalas orvosi tankonyvei voltak. Es meg dragabb volt a masolas, mintha 15000 penzert megvette volna boltban színes nyomassal. A melo nagy resze ceges irat volt meg tervek, jegyzetek, stb.
Ha elkötök egy kocsit, csak jogtalanul használom, ha a WORD amivel írok nem legális, szoftvert lopok. Ráadásul a valódi szellemi termékek (pl. műszaki alkotások) alig élveznek jogi védelmet, míg egy szaros slágerért felmarkolják a jogokat felvásárlók a nagy jogdíjat.
Szóval a szerzői jogok a
Én csak azt nem értem, hogy hol van ilyenkor az "ártatlanság vélelme". Nagyon furcsa nekem, hogy egy fénymásaolót vásárló emberről kapásból bizonyítottnak látják, hogy majd biztos regényeket másol rajta szabadidejében, ezért előre beszedik tőle a díjat (büntetést). míg egy gyikost, aki 100 rendőr szeme láttára kaszabolja misztlikre áldozatát, a bírósági végzésig csak gyanusítottnak szabad hívni. Szóval nem értem..
Mi koze van ennek a fenymasolokhoz? SZVSZ speciel fenymasolni az emberek nem regenyeket szoktak, hanem a sajat ugyes bajos irataikat, a szerzodeseiket, szamlaikat, amiket el kell kuldeni valahova, egyetemistak egymas orai jegyzeteit stb. Milyen alapon fizessen az egyetemista szerzoi jogdijat azert, ha a haver orai jagyzeteit vizsga elott lemasolja. Ha a havert meghivja egy sorre, az ok. De mikor fogja az allam kiutalni a beszedett adobol a havernek a sort?????? Ez csak egy ujabb modszer arra, hogy hogyan lehet olyan penzeket beszedni, amivel aztan szinte lehetetlen lesz elszamolni, tehat szinte hianytalanul elsikkaszthato.
úgy látszik a téma kettőnkön kívül mást nem érdekel a szokásos kormányfikázáson kívül. Kár.
A szabadalmi jog már az átkosban is kb. "világkompatibilis" volt (a pénzen kívül:-)). A szerzői jog meg gondolom mára már szintén.
Azt hiszem az aránytalanságnak (ma) nem világnézeti oka van. Hanem az ipari- és a kultúrlobby "áldásos" tevékenységének. Mert ha jobban megnézed az iparban a siker a tőke köré koncentrálódik, a kutúrában pedig a tőke koncentrálódik a siker köré.
Magyarul, az ipari lobby érdeke az, hogy az igazán nagy profitot inkább a tőke fölözze le az egyénnel szemben. Persze kell védelem, de főleg egymással szemben.
A kultúrában ez megoldhatatlan, mert itt a pénzt a siker hozza. Egy kiadó, menedzser, mégoly jónevű is, akkor keres, ha sikeres futtatottjai vannak. Nosza lehúzni az érdekében (meg persze kiadói-, menedzserszerződésen keresztül a sajátjában) lehúzni minden lehető és lehetetlen bőrt. Minnél keményebb védelem annál jobb. Ott tartunk, hogy jogdíj fizetése nélkül nem lehet egy kocsmában háttérzenét engedni magnóról. Nem műsort, háttérzenét. Épp tegnap volt a Hospodárske Noviny-ban (gazdasági napilap) egy részlet a mi NATO-kompatibils szerzői jogunkból, a másolásról. Valahogy így nézet ki:
Fizikai személy kizárólag saját használatra engedély nélkül másolhatja...
Kivéve ha a., b., c.,...n.
Summa summárum otthonra, ha el nem kapnak.
Érdekes hibrid a software, ami lényegében olyan mint a regényírás, csak lehet csapatban is írni. Sőt ma már csak.
Egy jogtörténésznek való munka lenne kimutatni, hogy a magányos farkasok háttérbeszorulásával, a "nagyiparosodással" párhuzamosan, hogy változik a jogszabályozás a szerzői jogtól a szabadalmi jog felé.
Ezek logikus dolgok, de engem fenemód idegesítenek.
Na jól kimorogtam magam, mehetek aludni :-)))
Hát, tényleg érdekes amit írtál. Nem hittem volna hogy a szabadalmi jog körül is ennyire szar a helyzet. Csak arról hallottam, hogy a szabadalmi irodák elképesztően idióta módon működnek.
Vajon nemzetközileg is így van ez?
A szerző joggal egyébként (bár talán ez a szabadalmakra is igaz) az igazán a baj, hogy a kommunisták idejében nem illett szerzőnek lenni, nem illett pénzt kapni a művekért, és végképp nem illett holmi szerzői jogokat (mint bármilyen más jogot) emlegetni. Így aztán az ezeket biztosító törvények is kb. 70 év lemaradásban voltak manapság. Én mondjuk nagyon örülök, hogy végre ebből valamit sikerült behozni. Ha jól tudom, ez az EU-ba való felvételnek is valamilyen szintű követelménye. Az pedig, hogy minden állam ezen törvények "tuningolásán" ügyködik, egyértelműen az internet nyújtotta könnyű másolás-letöltés lehetőségének hatása.
Nincs igazad viszont abban, hogy lebecsülöd azt a bizonyos "tüdőtágulásos" témát. Egy angolul kiadott ismeretterjesztő, vagy szakkönyv sikere vetekedhet egy szintén angolul kiadott közepes regényével. Ha nálunk is épeszű SZJ törvények lennének, talán ez is így lenne. Bár az tény, hogy itthon ebből senki nem fog Rollst venni magának.
Az értékrenddel meg pont az a jó, hogy nekem ez fontos, neked meg az. DE: nem azt írtam, hogy "semmit sem". Sőt, azt sem hogy bármely proci vs. bármely dal.
Az "angol görcsért" én bocs. Csak azért vettem a szívemre, mert nem értettem. Szóval semmi gond.
azt hiszem nem értjük egymást. Semmi kifogásom az ellen, hogy Tátika Ugribugri dagadtra keresse magát. Engem egyszerűen idegesít az a hatalmas különbség ami az ipari (szabadalmi-, patent-, mittudomén-hogy-hívják-nálatokjog) és a szerzői jog között van. Már csak abban is, ahogy és amennyit foglalkoznak vele. A szabadalmi jog úgy nagyjából a századelőre kialakult, azóta érdemi változtatás nem nagyon volt, míg a szerzői jogot (nemzetközi szinten is) majd minden évben, mondhatnám nap mint nap, "cizellálgatják". Meg a csapból is folyik.
Semmi gondom nincs a tüdőtágulásos oknyomozó tipusú munkák jogdíjával. Sőt általában a szerzőiknek sem. Másnak sem. Ez ugyanis nem üzlet. Ez a szerző szellemi munkájának (általában nagyon) szerény értékelése. Ha fel akarod használni saját munkádban, elég ha hátul, a függelékben feltünteted a forrást és kész. Se plágium, se jogdíj.
Ez még a jogalkotókat sem érdekli.
Van azonban két terület ami nagyon. Az a software és a show-business. Ezt nap mint nap innoválják. IMHO nem véletlenül.
Írod:"Abban is biztos lehetsz, hogy egy ilyen együttesnél nem a színpadi bohóckák teszik el a jogdíj nagy részét, hanem az, aki az egészet kitalálta."
A gyakorlatban igen, jogilag nem. A szellemi atyának külön szerződésben kell biztosítani a jogát, míg bohóckáknak alanyi jogon jár.
Írod:"... Nem hiszem, hogy a helyzet ennél rosszabb lehet a processzoroknál."
Sokkal rosszabb. Ha nem véded le szabadalommal (sok-sok pénzecskéért) semmi jogod nincs a szellemi termékedre. Nem, hogy neked kell bizonyítanod... , hanem jogod sincs bizonyítani. Ad absurdum: publikálod, de nem véded le, valaki elolvassa, szabadalmaztatja mint sajátot, akkor semmi jogod a saját elmeszüleményedhez.
Továbbá a szabadalmi jogban korlátozások vannak, mi nem lehet szabadalom. Itt most csak az elektronikát mondom, mert arról vannak ismereteim, de gondolom más területeken hasonló szabályozás van. Pl. levédhetsz egy új alkatrészt, vagy nevet.De nem védheted szabadalommal egy elektrotechnikai bekötést, azzal a megokolással, hogy az alkatrészeket mindenkinek joga van szíve óhaja szerint összekötözgetni. Ha analógiát akarsz szerzői jogból, ez olyan, hogy a zongorabillentyűt (csak az gyárthatja, aki fizet) levédheted, de a dallamot nem mert mindenkinek joga van olyan sorrendben pötyögtetni ahogy eszébe jut.
Hát nem érdekes?
Ezzel az értékrenddel azért lassabban. Annélkül a semmitsem jelentő processor nélkül most nem írhatnál ide. (És akkor még kedves vagyok, nem jövök övön aluli Neumann János-Korda Gyuri ütésekkel:))
ps.: az angol görcsért bocs, azt hiszem összekevertelek valakivel.
Kedves HAME,
A szerző jognak semmi köze nincs ahhoz, hogy te vagy én szertjük-e a Tátika Ugrabugrák típusú együtteseket. Ez olyan, mintha azt mondanád: senkinek nincs joga autót birtokolni, mert te a Trabantot nem szereted. Abban is biztos lehetsz, hogy egy ilyen együttesnél nem a színpadi bohóckák teszik el a jogdíj nagy részét, hanem az, aki az egészet kitalálta.
A jogdíjat pedig nem kizárólag a show-business használja: arra is vonatkozik ha írsz egy könyvet mondjuk a tüdőtágulás tíz leggyakoribb okáról. (Így már érthető, miért jobb, ha az alkotó pénzt kap egy kiváló munka után, és van lehetősége elkészíteni a következőt?)
A művek "levédetése" pedig egyáltalán nem olyan bombabiztos, mint azt gondolod. Az Artisjus, a magyar szerzői jogvédő hivatal nem is használja ezt a kifejezést, hanem "regisztrációnak" nevezi.
Nem tudom, mit hiányolsz, amit egy mikroprocesszor architektúrával nem lehet megcsinálni, de egy dallal igen. Segítségül annyit: ha egy dalodat lemásolnák, és te perelnél emiatt, akkor hogy nyerhess:
- neked kellene bizonyítani, hogy a dalt te előbb készítetted el, mint a másik,
- neked kellene bizonyítani, hogy a másik nem önállóan szerzett egy véletlenül tökugyanolyan dalt, hanem előtte hallotta a tiédet.
Nem hiszem, hogy a helyzet ennél rosszabb lehet a processzoroknál.
És ha az értékrendről van szó, nekem egy processzor sokkal kevesebbet jelent egy dalnál.
Amúgy miért miért jön rád néha ez az angol-görcs?
Ilyen hülye törvényeket hajszolnak ki a lobbik. Mintha mindeki spice girls számokat kopizna CD-re, vagy idióta filmeket másolna videóra. Egy frászt. Én az adataimat, a töménytelen műszaki terv file-jait rögzítem CD-n, és nem vagyok hajlandó azért többet fizetni egy darab bakelitért, hogy több profitja legyen a spice girls kiadójának.
Ha attól tartanak, hogy valaki az ilyen kulturmocskot elbugázza, hát nyomozzák ki, vonják felelősségre, de ne engem kötelezzenek szerződi átalánydij fizetésére olyasmiért, amit nem használok.
Ismétlem, nemcsak a joggal, erkölccsel, de az emberi jogokkal is ellentétes, hogy feltételezések alapján szedjenek be "jog"-díjakat, és átalányzsarolással rövidítseneke meg miliiókat, néhány szaros "művész" és felhajtóik zsebeinek dagasztása érdekében.
Hi
Azert egy kicsit 1oldaluan latjatok nehanyan ezt a temat. Mielott elmondanam mire gondolok, eloljaroban annyit, hogy en sem tudom megfizetni a jelenlegi program es zene arakat, es jogi szempontbol legalabbis "tamadhatonak" tartom a fenymasolok es etc.-be beepitett dijakat. (Lasd rendorallam - ahol mindenki gyanusitott) De!
Mindenkepp kell valamilyen allami beavatkozas - de mindet fel, tehat a szerzo es a fogyaszto erdkeben is . Miert? Nos, egyertelmu alapigazsag, hogy a fizikai javakra es a szolgaltatasokra jellemzo szukosseg nem all fenn (legalabbis klasszikusan nem ertlmezheto) a "szerzoi es szomszedos jogok" vedelme ala eso javak eseten. Attetelesen azonban igen, hisz az alkoto ideje veges, sot, aldozatot is hoz azzal, hogy mondjuk valami mas (kezzelfoghatobb) helyett az adott dologgal foglalkozik. Ezert nyilvanvaloan megilleti javadalom. Sot, tovabbmenve, ha a fogyasztok szamara megjeleno hasznot nezzuk (mondjuk nekem 2 het allando kellemes elfoglaltsagot nyujtott a CIV2 az elso jateknal, vagy a forditasaimat wordben irom meg) akkor is jar a penz, soxor nem is kis osszeg. Hol van megis a baj? Ott, es ezt mar soxor leirtak elottem, hogy a szellemi termekekel iparszeruen keresedo nagyvallalatok, visszaelve helyzetukkel, irrealisan magas arat kernek ezekert a termekekert, es meg csak nem is a szerzoknek kifizetett penze miatt (habar oet se kell sajnalni) Kituno pelda erre a microsoft. Sajnos ez ellen viszont nem nagyon lehet fellepni, mert pl. az azonnal kinalkozo monoplolellenes lepesek nem biztos, hogy alkalmazhatoak, tekintve, hogy sok esetben a monopolium itt ertelmezhetetlen (a Spice Girlsnek pl. monopoliuma van a Spice Girlsre, amit viszont millionyi fanatikus imad, es barmi penzt megadna erte. Ugyanigy, a S.G.nek nem helyetesito termeke Eric Clapton (a legtobb embernel)) Ugyhogy ezen a teren az allamtol maximum azt varhatjuk, hogy ne novelje ezen vallalatok amugy is meglevo elonyet ilen torvenyekkel. Idealis esetben pedig resen lenne, es a szellemi termekek piaccan is igyekezne fenttartani egy valodi szabad versenyt (Jo, ez idealizmus, mert pont a dolgok egyeni mivoltabol fakadoan nem igazan lehet osszemerni oket) A fogyasztok, illetve szervezeteik viszont tehetnek valamit (igen sokat) 1. Ez itthon meg nem fog menni, de polgari perekkel kell bombazni mindenkit, akirol ugy gondoljukk, tisztessegtelenul visszael a helyzetevel. 2. Nem szabad megvenni az a dott termeket (ez mar jol megy itthon is :->) 3. Tamogatni kell a linuxhoz es starofficehoz hasonlo kezdemenyeket (media teren pedig pl. a fuggetlen filmstudiokat ill. producereket) 4. Meg kell gazdagodni :-)
"Csak" enyit akartam mondani
Dear mr.hyde,
ahogy elnézem ezt a szépfiús-széplányos sóbizniszt (show bussines-for You) megszakad a szívem. Főleg miután a zenét kilóra vették, stúdióénekesekkel felénekeltették, táncolni meg nem tudnak. De jogaik azok vannak.
Tk. a magnetofonra, vieorecorderre, CD-égetőre, etc. nincs jogdíj.
Miért nem a másolópapírra vetették ki? Ha már következetesek akarunk lenni.
Továbbá mitől védett a priori egy Spice Girls, és miért nem egy találmány. Sőt!! Miért nem lehet, még pénzért sem, levédeni pl. egy mikroprocesszor architektúrát.
Értékrend, mi?!
Ne haragudjatok, de ez egy töklogikus rendelkezés.
Gondoljatok bele: holnaptól csak fizetésetek felét kapjátok, mert a többi munkátokat jogtalanul veszik igénybe, magyarul meglopnak titeket. A fénymásoló pontosan ezt teszi egy csomó emberrel. És ez egyáltalán nem olyan, mint ha mindenkit börtönbe küldenének x hónapra, mert nem az elkövetőt bünteti, hanem a helyzetet próbálja javítani mégpedig ésszerű módon. Vagy a ti kazettáitokon csak énekeltek, és csak családi összejövetelek láthatóak?
A szerzőnek is élnie kell valamiből, mégpedig lehetőleg úgy, hogy minél többet tudjon alkotni. Ha az a bizonyos mű nem jó, nem veszi senki, akkor nem keres rajta, mehet kapálni. De ha a mű értékétől függetlenül nem kap semmit, akkor mindnképpen kénytelen elmenni kapálni, és esetleg további értékes alkotásait nem tudja megvalósítani. Ez ilyen egyszerű.
A szerzői jog, a műről való rendelkezés joga épp olyan fontos mint a tulajdonjog, mert néküle nem működik semmi.
Ezek azért is veszélyes jogtalanságok, mert az eszközök változnak, megszünnek, így hol szednek, hol nem szednek adót. A szerződi jogdíjnak konkrét mű után kellene működnie és nem azon rosszhiszemű feltételezés alapján, hogy úgyis jogatlanul fogják felhasználni.
Ez olyan, mintha mindenkit arra kényszerítenének, hogy életéből 10 hónapot börtönben töltsön, mert ez jár azért, amennyit nagy átlagban, úgy általában az emberek életük során lopnak.
Fénymásolási adó= füstadó.
Persze van még sok ilyen. (pl: Az üres kazetták árában levő szerzői jogdíj, stb.)
Szvsz ezek mögött az adók növelésére irányuló görcsös állami törekvés rejlik. Kár.
Ettől, hogy szerzői jogvédelem mindig a falra mászom.
Ha holnap feltalálom a hidegfúziós zsebdinamót és per pillanat nincsenek dollármillióim arra, hogy levédjem a világ minden országában, akkor van két választásom. Vagy eladom valami világcégnek, akinek erre van pénze, vagy biztos lehetek benne, hogy hónapokkal azelött, mielött elindítanám a próbagyártást, úgy elárasztják olcsó nyugatburundi tömegtermékkel a világot, hogy labdába sem rúgok.
Ellenben, ha egy gimnazista, egy gimnáziumi gépen ír egy zeneíró véletlengenerátort (négytaktusosat, mert három taktus szabadon felhasználható), aztán valami lopott kottázóprogrammal (mivel a kottát sem ismeri) ledokumentálja, akkor egész életében megélhet a kiperelt slágerjogdíjakból.
Vagy:
A hardware eleve le sem védhető, mivel adott alkatrészeket mindenki úgy köt össze ahogy akar/tud. Ellenben a program az szellemi termék, pedig egy programnyelv, nagyonis végesszámú, elemeit is mindenki ugy rakja sorrendbe ahogy akarja/tudja. Nem véletlenül rakott az IBM BIOS-t a PC-be.
Mondom falra tudnék mászni...
Ma kicsinyég lótifuti vagyok, de megpróbáltam keresni, ámde nem találtam. Lehet, hogy kissé felül etes voltam. Ha jól rémlik valami házkutatás volt a címben, mivel az aprópopója a CD-s házkutatás volt. Talán.
OFF egészen
Doktor úr, mintha egy kicsit bizonytalan lennék az utóbbi időben.
Vagy talán mégsem?
On
Holnap igyexem hatékonyabb lenni.:)
akkorcsakmi
Most el kell rohannom, de délután mekkeresem, ha addig valaki nem linkeskedi ide, ami nagyon emberbaráti cselekedet lenne:)), mer asszem ölég rég volt, hogy utoljára láttam. Még i.i.e.(=indexes időszámításunk előtt):)
Ja, ha van benne (a törvényben ) 2/3-os rész, - én úgy tudom, van, - akkor az nincs elfogadva. De lehet, hogy már keverem a távközlésivel, kicsit álmatag voltam már, amikor ez szóbakerült.
akkorcsakmi
"A parlament elfogadta a szerzői jogokról szóló törvényt, ennek egyik leglényegesebb pontja, hogy reprográfiai díjat vezetnek be. Ezt a díjat a fénymásolók árába építik be: annak érdekében, hogy a másolások elszaporodása miatt kompenzálni tudják a különböző művek szerzőit."
Milyen módon kíván a kormány bevatkozni a fénymásolók árába?
Milyen jogon?
Nincs itt valami félreértés?
Vagy ez valami vicc?
Vagy csak én nem értek valamit?
Segítség!
