Aki már egyszer ragasztott habbal az már csak akkor fog cement alapú ragasztóanyaggal, ha azt nagyon muszáj. :) Csak annyit pl. az anyaglogisztikáról, hogy az autód csomagtartójában tudod hurcibálni, vagyis ha akarod akkor a szigetelés befejezéséig állandóan el is viheted magaddal haza. Nem ázik el, nem lyukad ki, nem kell bekeverni, nem lopják el (a keverőszerszámaidat sem) és nincs hőhíd. A munka gyorsasága pedig példás. Korábban reklamáltam a Soudal-nál és kiküldtek egy területi képviselőt. A kőműves srác nem volt PC :), de ez így életszerű:
Nekem az a tapasztalatom a habbal, hogy bizonyos felületeknél kifejezetten jobb, de nehezebb is vele dolgozni. Lehet korrigálni, nem sík felületet, csak nagyon kell figyelni. Időjárás függő is, mert a pur ragasztó(!)* hab nedves időben gyorsabban eljut a felrakható fázisba, de még esetleg nem dagadt meg annyira, így ha felrakod, akkor még fog kifelé dolgozni. A túl vastag hurka sem jó, mert látszólag felrakásnál szintbe lesz a lap, csak utána még rádolgoz 2-3mm-t. Olyan is van, hogy vékony a hurka és ugyanannyit vársz mintha vastag lenne, aztán látszólag tapad ,de másnap simán leveszed a lapot a helyről. Azonos gyártó esetén tapasztaltam különbséget a kinyomópisztolyos és a sima fúvós között. Az utóbbival sikeres volt az összes tábla ragasztása, míg az előzőnél akadt amikor nem volt stabil a ragasztás. Pedig szavatossági idő szerint még jó volt.
De pl. osb-re nem tudsz mással ragasztani. Ha viszont nagyjából sík a fal, akkor maradnék a sima ragasztónál, mert az eléggé jó és kezesbárány a habhoz képest.
Ja, múltkor annyira száraz volt a levegő, hogy a hézagokba befújt hab előbb esett össze mint a tejszínhab, mint hogy megkötött volna. Szóval erősen páratartalom függő ez a játék.
*: a ragasztó hab nem dagad annyira mint a sima pur hab!
Érthetö , ha meg van az anyag , akkor nincs mit váltóztatni . Azért érdekelne , hogy mivel indokolják a bemetélést . Ha a szigetelés mozogna , akkor a színezésen lehetne repedéseket látni . Nekem 20cm van két rétegben . Sehol nem látom sem vertikáli , sem horizontális irányban , hogy repedne a színezés .
Én nem metélnék be semmit . Viszont a 12cm helyett tennék 15cm grafitost és azt dübelezném . Minek kétszer , ha lehet egyszer is . Régen az öskorban ( 15 éve ) mikor még nem vágtak 10cm-nél vastagabbat , akkor nekem is két réteget kellett ragasztanom . Az alsó dübelezve a felsö meg simán ráragasztva egész felületes ragasztással mind két esetben .
Nekem azzal annyi, hogy ha nem sík/függő a fal (de te olyat szeretnél a végén), akkor felejtsd el. Nem tudsz játszani a vastagságával, ide többet teszek, oda kevesebbet - na ez habbal nem működik (vagy nagyon ügyesnek kell lenned hozzá).
Szia! Most van fenn 4cm eps lehálózva , vékonyvakolat , szinezés nélkül. Erre szeretnék felragasztani 12cm epst + ezt dűbelezném is majd erre jönne még + 5cm eps ragasztóhabbal felrakva....
Köszi a választ akkor nézek valami vízálló ragasztót oda.
Még kérdés...
A meglévő felrakott eps tábláknál kisflexel feszültségmentesítés céljából elvagdosom az üvegszövet hálót 1.5 méterenként. És a sarkokról a hálós élvédőt le kellene szedni vagy maradhat?
Nem tudja átadni, mert soha nincs benne semmi víz.
Az XPS zárt cellaszerkezetű hab, szinte tökéletesen vízzáró (nem szív magába semmi vizet). Annyira, hogy XPS-t lehet használni akár víz alatti felületek hőszigetelésre is (tehát akár évekig is folyamatosan víz alatt lehet, mégis hőszigetel).
"Az indítósínt ki lehet váltani valamivel,"
Nem csak lehet, de egyenesen ajánlott az indítósín elhagyása. Ebben a fórumban többször is ki lett számolva, hogy csak az indítósín (mint hőhíd) évente 5-10 ezer forinttal növelheti a fűtésszámlát.
Lehetséges megoldások (többek között):
- a falra felszerelsz (vagy csak odatámasztasz) egy sor deszkát vízszinteen, arra ráülteted az alsó sor hőszigetelést és miután megkötött a ragasztó, a deszkákat elveszed onnan
- először felrakod a lábazati hőszigetelést és annak a felső szélére támasszkodik a hőszigetelés alsó sora
Figyelem: az indítósín elhagyása nem jeleni azt, hogy nem kell oda vízorr sem (ha változik a hőszigetelés vastagsága)
Szerintem nedvessegbol tul jelentos mennyiseget nem ad at az xps az eps-nek (foleg mert az xps-t azert kell hasznalni mert nem vesz fel jelentos mennyisegu vizet)
Mindent lehet es nehany "mester" ki is hagyja, mert sporol vele par ezer forintot, (lattam mar deszka alatamasztast kezdosornal😒) de az fokent azert van ott, hogy az elso sor egyenes legyen, legyen ami megtartsa lecsuszas/elmozdulas eseten amig meg nem huz, vizorr rajtvan lecsopogo viz vezetesere es egybol elvedokent is funkcional.
Az inditosin egy kb 1mm vastag, agyonlyuggatott femlemez, az azon keletkezo hohid szerintem teljesen elhanyagolhato!
(Nagynenemnel hoszigeteltek falon 10cm folotti EPS-el, de labazaton nem, mert szep granit....
Nem hasznaltak inditosint, a szigetelesbe oldalrol belenezve latszik az iv, valamint alulrol belatsz a fal es a szigeteles koze!!!)
A jég hűlés közben picikét tágul, ezért az őt körülvevő túlságosan merev anyagokat repeszti, mállasztja. Ha egy anyag (pl kültéri polisztirol/csempe ragasztó) annyira rugalmas, hogy károsodás nélkül képes követni a benne mefagyott vízjéj tágulását, akor az az anyag fagyállónak számít. Akkor is, ha úgy szívja magába a vizet, mint a szivacs :)
Fagyálló az nem azt jelenti hogy nem nedvszívó. A felszívott nedvesség nem a ragasztónak árt, hanem alatta az epsnek. Többek közt ezért is szokás az eps és az xps közé indítósínt tenni, mert az xpsnek nem árt a nedvesség, az epsig meg nem jut el mert az indítósín elválasztja a két ragasztó réteget.
A vízszintes vízszigetelő réteget elvileg "meg tudja kerülni" az a víz, ami a vakolat belsejében szivárog felfelé. Akkor is, ha az a vakolat mindössze 3 mm vastag. Persze ha a talaj felett 30 centis sáv jóféle vízzáró vakolatot kapott, akkor felette már nem valószínű, hogy vizes lesz a NEM nedvszívó vakolat.
Nem valószínű, hogy a talaj feletti 30 centis "fokozottan vizesedő" sávban szabad nedvszívó ragasztót kívülről alkalmazni. Léteznek vízálló+fagyálló lábazati vakolatok erre a célra.
Teljesen mindegy, hogy mi minimum követelmény pl a falkara, padlóra. Azzal, hogy betartod még nem biztos, hogy eléred az energiaigényt. Ez számít, meg a többi "apróság", ahhoz, hogy megkaphasd a minősítést.
Mondok egy példát. Van egy régi épület, pincével. Hogy a búbánatban csinálsz ott akármilyen hőtechnikai követelményű padlóhőszigetelést, ha nincs a pincében ehhez elég belmagasság? Sehogy. Próbálod a hőveszteséget csökkenteni hi-tech hőszigetelések beépítésével, de ha nincs hely, akkor nincs hely. Helyette csinálsz jobbat a falakon, meg a tetőn, hogy összességében megfelelj.
Nagyon kevés effajta követelmény van. Némi túlzással azt is mondhatnám, hogy szinte tökmindegy, hogy hogyan éred el a max 15 kWh/m2/év energiaszintet (passzív módon), a házad hivatalosan is megkaphatja a passzíváz minősítést. Tehát a Passzívház Intézetnek tök mindegy, hogy a házadon 50 centi a hőszigetelés vagy egyáltalán nincs semmi hőszigetelés rajta.
Az a gond, hogy bizonyos hőszigetelés vastagság, bizonyos levegő hőcserélési hatásfok, stb. alatt nem a Passzívház intézet, hanem a fizika az, ami nem engedi a 15 kWh/m2 alá kerülést :)
A passzívház építők nem egyformán csinálnak mindent: az egyik részterületre kevesebb energiát fordítanak, cserébe máshol kénytelenek beerősíteni, máskülönben lőttek a 15 kWh-nak. Pl hőhíd szempontjából közel ideális a lemezalap, de rohadt drága: csak a bele való betonvas ára egy millió forint felett van, ezért sokan hagyományos (hőhidas) alapot csinálnak, de az itt elveszett wattokat más területen muszáj kompenzálni, pl a lemezalapoknál megszokotthoz képest vastagabb hőszigeteléssel.
