"Nem családi házról van szó , hanem egy barkácsolásra használt épületröl ."
Tapasztalataim szerint az eredetileg barkácsolásra kialakított 40 m2-es melléképületbe rövid időn belül be fog költözni egy anyós, vagy egy albérlő vagy pl egy haveri ivóhely bortártolóval és biliárdasztallal. A lényeg, hogy az ideiglenes fűtés/tartózkodás egyszer csak állandóvá válik :) szóval én már az elején odavinném a házból a villany mellett a vizet és a csatornát is.
"EPS vagy graffitos mehet precízen illesztve és teljes felületen ragasztva, nem pogácsa és keret"
Sajnos a garafitos és az EPS is páraáteresztő anyag, tehát belső hőszigetelés esetén a mögöttük lévő jéghideg falion ki fog csapódni a lélegzés párája.
Szerintem két irányba lehet menekülni:
- vagy TÖKÉLETESEN párazáró legyen a hőszigetelés (vagy anyagában, vagy belső oldali párazáró réteg által)
- vagy a (nem párazáró) belső hőszigetelés és a fal között készakarva kialakítunk egy, a külvilág levegőjével folyamatosan átszellőztetett légrést. Tehát olcsó belső hőszigetelés (akár párazárás nélkül) -> átszellőztetett légrés -> tartófal.
"Dolgoznék benne, szóval napi több órát kellene fűteni."
Ebből még mindig nem lehet megtudni, hogy az évente kb 200 napnyi fűtési szezonból mindössze 10 napon szeretnél ott több órán át fűteni, vagy 100 napon.
Nagyon nem mindegy, hogy 10 ezer vagy 100 ezer forintnyi éves (hőszigetelés nélküli) fűtésszámlát próbálsz jelentősen csökkenteni kb 1 millió Ft árú energetikai befektetéssel (hőszigeteléssel).
Idöszakosan akarsz fűteni , napi pár órát . Azért annyit tudni kell , hogy amennyiben szigetelsz is kívülröl és esetleg belülröl is , akkor a három faladnak nem lesz ideje felmelegedni az alatt a pár óra alatt amíg ott vagy a házikóban , így ugyanaz a végeredmény lesz , mintha nem szigetelt házban lennél . Más lenne a helyzet , ha temperálnál és akkor amikor ott vagy , felemeled a hömérsékletet a kívántra . Meg kell gondolni , hogy van-e értelme szigetelni és ha igen , akkor hogyan optimalizálni a fütést a komfort és a gazdaságosság oldaláról .
( Mondanám , hogy akkor inkább olyan helyzetet kellene létrehozni , mintha könnyüszerkezetes ház lenne . Azok ugye gyorsan felmelegednek , mert nincs hötárolótömegük . Nálad a belsö höszigetelés lenne ez a megoldás . De ezt nagyon halkan mondtam , mert én is abba a csoportba tartozom , aki ellenzi a belsö höszigetelést . De ez más eset , itt nem keletkezik akkora páramennyiség , hogy a téglába jutva nagy hidegben sztatikai problémát okozzon . Természetesen precízen elvégzett EPS-es szigetelésre gondolok . )
Mivel egy kis hőszigetelés előtt állok csemegézgetek a fórumból....
De egy két dolog még homályos ehez kellene egy kis segítség.
Adott egy csupasz beton lábazat rajta ytong fal + 4cm eps hállózva ragasztózva szinezés nélkül. A beton lábazat és a 4cm eps most egysíkba van. Ez kb 40m2.
Ezt szeretném pluszba szigetelni . Saját kezűleg.
Amim van hozzá. Xps l olyan 60x60 as lapok 8cm.
12 es és 5cm eps egész táblák., meg egyjópár fél tábla.
Üvegszövet hálló. Dűbelek azt hiszem 220 hosszúak.
Amim nincs polisztirol ragasztó és ragasztóhab , élvédők.
Elképzelés: beton letisztítva 8cm xps lap ráragasztva zsákos polisztirol ragasztóval dűbelezés nélkül. Második 8cm xps ragasztóhabbal felragasztva eltolva vízszigetelés fölé feljönni 30cm. És akkor ittjön a kérdés le kell e hálózni az xps lap azon részét ami a földbe lesz? Van dren lemezem is azt érdemes lenne még odarakni az xpslemez mellé és úgy vissza a föld? A járda fölötti vizszintes víz szigetelés alatti xps lapokat mikor hállózom azt milyen ragasztöval tegyem vagy jó a sima polisztirol ragasztó?
Fal: régi hállót 1.5m enként bevágni kisflexel feszültségmentesítés miatt. Sarkokná élvédőket le kellene e szedni?
Utána alapos portalanítás majd falfixel átkenés zsákos ragasztóval 12cm eps felragasztása. Majd dűbelezés. Majd ragasztóhabbal 5cm eps felragasztása eltolva majd síkbacsiszolás ... hállóás ....stb
Akkor EPS vagy graffitos mehet precízen illesztve és teljes felületen ragasztva, nem pogácsa és keret . Minél kevesebb pára tudjon átjutni a hideg oldalra , a szétfagyás elkerülése végett .
Erre olvastam egy példát, talán itt még régebben. Olyan mintha felveszel egy kabátot, de nem gombolod be. Hiába fogja meg a meleget 3 oldalon, amennyiben a 4. oldalon kihűl.
Esetleg amit peterch írt, hogy belülről, de nem szigetelni, hanem Multiporral. Azt nem tudom, hogy milyen vastagságban kell rakni, és hogy milyen hőszigetelőképességgel rendelkezik, az Eps hez képest.
Tudom , hogy megköveznek érte engemet , de simán a három falat szigeteld kívülröl . A negyedik falat belülröl úgy , hogy az egész falat , plusz a két külsöszigeteléssel ellátott falra fordulj rá legalább 60cm-ert . Tehát " U " alakban . Milyen tevékenységet fogsz benn végezni ? Mennyire vizes , nedves munka lesz ?
A következő rétegrend elképzelés jó, vagy módosítást javasoltok? A járda szinttől 60 cm-el magasabban van a belső padló szint. A lábazaton járda szinttől 15 cm xps, a falon 20 cm eps lesz. Klíma fűtés lesz. Gipszkarton falak lesznek.
Padló rétegrend:
Szennyvíz és víz csövek kiállása A lábazat belső oldalára 30 cm magasan 5 cm xps Az xps magasságában ledöngölt föld Kavicságy szükséges, vagy elhagyható? Drénlemez, 8 mm magas dombornyomású, összekötve a lábazat és a fal közötti víz szigeteléssel. Kb. 15 cm függőlegesen. Folyékony bonomittal gondoltam. Geotextília legyen a drénlemezen? 2*6 cm eps, kötésbe rakva, esetleg az éleit eps purhabbal ragasztva. Érdemes vastagabbat rakni? Növekszik a komfort, hőérzet? +2 cm-el vastagabb kb. 30 000 Ft, meddig érdemes elmenni? Fólia rá 6 cm Estrich, üvegszál, vagy műszál hozzáadásával, már nem emlékszem pontosan melyiket mondta, az Estriches.
Ha az a házikó csak ritkán és olyankor is csak rövid ideig lesz fűtve (pl barkácsműhely), akkor az épület hőszigetelése többe kerülhet, mint a hőszigetelés nélküli fűtésszámla 50 évre. Ha pl olyan bakácsolás lesz bene, ami egy helyben történik, akkor azt az egy helyet úgy be lehet fűteni hősugárzókkal, hogy a belső légtér többi részét meghagyjuk hidegen. Tehát bizonyos esetekben nemcsak a hőszigetelés lehet pénzkidobás, de még az egész helyiség kifűtése is felesleges.
Szóval az első kérdés az, hogy mire lesz használva az a ház.
Vettünk egy házat, ahol a kertben áll egy bruttó 40m2-es kis ház (kisméretű téglából készült 30cm vastag fallal) a 10cm-es, kisméretű téglából készült kerítéshez építve. Szeretném fűteni ezt az épületet és az lenne a kérdésem hogy, mivel a kerítés felőli részt nem tudom, van-e értelme a többi három falát szigetelni kívülről.
Tetőtéri 10-es gipszkarton válaszfalba milyen hangszigetelő anyagot javasoltok? Maradt a hőszigetelésből Rockwool Multirock, az mehet közé, vagy esetleg tudtok jobbat ajánlani?
Ha a gyapot külső/hideg oldalán nincs semmi (csak jól szellőző padlástér vagy légrés), akkor párakicsapódás szempontjából a gyapot belső/meleg oldalára sem szükséges semmiféle fólia.
A hőszigetelésen belül lévő (párazáró) fóliának azonban más haszna is van:
- télen nem engedi megszökni a lakásból a drágán előállított párát
- javítja a lakás légzárását (nem fúj át rajta a szél), ezzel csökkenti a fűtésszámlát
- gőzös levegőjű helyiségnél megakadályozza, hogy a levegőben szálló picike vízcseppek bejussanak a hőszigetelésbe és szép lassan átnedvesítsék a hőszigetelést
Ha a hőszigetelő anyag külső/hideg oldalán valami miatt nem tökéletesen akadálytalan a pára eltávozása (valami párafékező dolog van ott), na AKKOR kezd fontos lenni a belső párazáró fólia párazáró/fékező képessége is, hogy SOHA ne tudjon több pára bejutni a lakás felől a hőszigetelésbe, mint amennyi pára el tud távozni onnan a külvilág felé (ez az egyes számú aranyszabály :)
Még a páraáteresztő fóliák sem TÖKÉLTESTESEN páraáteresztők, tehát úgy is mondhatjuk, hogy a páraáteresztő fólia is párafékező (egy picit), tehát ha a hőszigetelés külső oldalára páraáteresztő fóliát teszel, akkor már szükség lehet a meleg oldalon párafékezésre/párazárásra.
Ezért szoktam azt mondani, hogy aki nem tudja, hogy hogy működik ez a pára dolog, az jobb, ha nem tesz SEMMIT a hőszigetelés külső oldalára :)
Ráadásul ha párazáró fóliát alkalmazunk, akkor ki kell számolni, hogy a párazáró fólia mindenképpen olyan rétegbe kerüljön, ami még a leghidegebb télben sem hűl vízkicsapódási hőmérséklet (harmatpont) alá. A legtöbb amatőr hőszigetelő "mester" itt cseszi el a dolgot: aönmagában sem jelentéktelen hőszigetelésű födém tetejére párazáró fóliát tesz, ami emiatt mínusz marhasok fokban annyira lehűl, hogy az alja vizesedik, vele az egész fa födém a fólia alatt (a vizes fafödém meg szeret korhadni ugye). A párazáró réteg legbiztosabb helye a fal/födém legbelső/legmelegebb részén van, minél kijjebb tesszük, annál rizikósabb.
Ezért szoktam azt mondani, hogy aki nem tudja, hogy hogy működik ez a pára dolog, az jobb, ha nem tesz SEMMIT a hőszigetelés belső oldalára :)
Ilyen esetben a gerendák aljára kell rakni a párazáró fóliát, és utána (pusztán az esztétika okán) leburkolni.
Ha régi födémet szigetelnénk, akkor ott gyakran felmerül megoldásként a padlás felöli szigetelés. Berakjuk a gyapotot a gerendák közé, esetleg keresztbe is, ha jók vagyunk, és kész. Ilyenkor szokott felmerülni, hogy rakjunk párazáró fóliát, és azt szépen terítsük rá fentről a födémre. Bár ennek a fóliának a nyomvonala jórészt egyezik az alulról rögzített fólia nyomvonalával, de egy fontos ponton eltér: Fentről kerüli meg a gerendákat, így a gerendák vonalában sokkal vékonyabb szigetelés kerül a fólia és a külvilág közé, ami hőhíd. Abban a vonalban hidegebb lesz ez a fólia, és ott lecsapódhat a pára, átnedvesítve a gerendát.
Tehát nem a gerenda a problémás hőhíd, hanem a gerenda fölé jutó kevesebb szigetelés. Ha pl. 15x15-ös gerendák esetén 20cm szigetelést rakunk csak, azaz 15cm-t a gerendák közé, 5cm-t meg még keresztbe, akkor 4-szer rosszabb szigetelésünk lesz a gerendák fölött, mint egyébként. Azon a szakaszon tehát jóval hidegebb lesz a párazáró fóliánk felülete, mint gerendák közötti szakaszon, ahol tényleg kb. szobahőmérsékletűre melegszik.
Ugyanez a probléma minden hullámos tetejű födém esetén bekövetkezik, ahol jelentős vastagságkülönbség alakul ki a hegy és a völgy fölötti szigetelés vastagságokban, akár fából, akár betonból, akár pl. acélból van az a födém, csak hát ilyen leginkább fafödém esetén áll elő. A fafödém amiatt is kritikusabb a többihez képest, mert a fának egész jó a hőszigetelése, tehát a kiemelkedő részen nem csak a külső szigetelés lesz vékonyabb, de a belső oldalra is kerül szigetelés (15 centiméternyi fa), ami tovább rontja a helyzetet. Ráadásul a fafödém statikailag is tönkre mehet a kicsapódó párától, az elszaporodó gombák miatt. Míg pl. egy betonfödémnél meg is kell fagynia annak a víznek, hogy statikailag is tönkre tegye.
Ilyen esetben ne terítsünk fóliát a födém tetejére. Vagy ha mindenképpen kell a további rétegrend miatt, akkor gondoskodjunk róla, hogy a legvékonyabb helyeken is elegendően vastag legyen a hőszigetelés.
Szarufák közé rakott gyapotnak mi is lesz a külső oldalán? A páraáteresztő fólia. Ami sajna nem végtelen mértékben páraáteresztő. Ha tehát nem rakunk párazáró fóliát a belső oldalra, akkor bejuthat annyi pára a szerkezetbe, ami megrekedve a páraáteresztő fóliánál lecsapódhat.
Ellenben a födémre leterített gyapotra nem kell semmit ráteríteni, így ott a gyapot külső oldalán rögtön a padlás levegője van, ami a rengeteg rés/nyílás miatt lényegében a külső levegőnek tekinthető.
Persze, ha a padlásra pakolni szeretnénk, és ezért a gyapot külső oldalára kerül valami (PL OSB), akkor már számolni kell a különböző rétegek páraellenállásával.
Javítani kell a külső réteg páraáteresztésén (átfurkálni az OSB-t, átszellőztetett légrést rakni alá), illetve figyelni kell a belső réteg párafékezésére.
Ha betonfödémre került a gyapot, és az a betonfödém nincs szétrepedezve, akkor ott nincsen gond. De ha repedezett/porózusabb a beton (könnyen átjut rajta a pára), vagy fafödémről beszélünk, akkor szükség lesz párazárásra.
Ha a belső oldalra rakunk párazáró fóliát az mindenképpen jó. De egy vakolt betonfödém aljára senki nem fog fóliát ragasztani, és azt a látványt nézegetni. Nyilván csak akkor rakunk fóliát, ha lesz rajta valami takarás (pl. gipszkarton. Tehát nem a gipszkarton miatt rakunk fóliát, hanem a fólia miatt gipszkartont.
"Ebbe a témában szerintem senki se tud pontos választ adni."
Ja, az internet meg a fene nagy öntudat korában sokan hiszik azt, hogy MINDEN hitkérdés. Így lesznek (egyre többen) fényevők, oltástagadók, laposföldhívők stb. Legalább neked hadd segítsek: a fizika (az iskolai anyag legalábbis) nem hitkérdés, szóval amit írtál az nem igaz.
"ahogy a meleg levegő úgy a pára is felfele száll"
Tipikus hiba laikusok körében. Ilyenkor szokás azt mondani, hogy fizikából egyes, leülhetsz :)
Egyrészt a párát nem láthatod, mert a pára tökéletesen láthatatlan. Amire te gondosz, az a gőz. A pára és a gőz két TELJESEN MÁS dolog.
Pára = láthatatlan gáz, egymástól függetlenül lebegő H2O molekulák töltik ki a teret
Gőz = a levegőben lebegő apró vízcseppek (összetapadt H2o molekulák csoportjai), ha elég sok van belőlük, akkor szemmel is látható ahogy gomolyog a levegőben (vagy felhők formájában ez égen). A "köd" ugyanez a jelenség, tehát köd = gőz.
A meleg levegő valóban felfelé száll és ha a meleg levegőben vannak apró vízcseppek (gőz) azok is felfelé szállnak a meleg levegővel együtt. De amit ott látsz, az NEM a pára, hanem gőz.
A párát tekintsd láthatatlan gáznak ("vizgáz" :) ez a gáz (a többi gázhoz hasonlóan) igyekszik minden irányban terjeszkedni egészen addig, amíg csak tud
Egy lakásban (kb 21 fok, 50% páratartalom) ennek a vízgáznak a töménysége köbméterenként 8-10 gramm, ugyanakkor télen odakinn a töménység lezuhanhat akár 2 gramm alá is. A lakásunkban lévő négyszer töményebb gáz folyamatosan igyekszik kiegyenlítődni (kitágulni), ezért áramlana a külvilág felé, ezt vagy nem engedjük meg neki (tökéletes párazárással), vagy lehetővé tesszük neki, de akkor viszont ne hagyjuk, hogy kifelé út közben lelassulva/megakadva folyékony vízzé állhasson össze (és pl átnedvesíthesse a hőszigetelésünket).
"Te terítettél le otthon gyapotot? Nem tettél alá fóliát?"
Számos helyen terítettem már le gyapotot és a legtöbb helyen nem tettem alá semmilyen fóliát. A legrégebbi majdnem 15 éves (Kádár-kocka, fa födém, 20 centi gyapot), köszöni szépen jól van. Régi házak utólagos hőszigetelésénél, gyapot alá fóliát tenni több helyen hiba, mint ahány helyen okos dolog.
- valami nagyeszű a gyapot külső (hideg) oldalára párzáró réteget tett, ami akadályozza a pára kijutását, ezért a külvilág felé igyekvő pára "nekimegy" a hideg párazáró rétegnek, és ott folyékony víz lesz belőle
Olyan nincs hogy a gyapotba pára megy be a lakásból és a légnemű pára gondol egyet és hirtelen folyékony víz lesz belőle, ilyen nincs. Ha a gyapot külső oldalán semmi sem blokkolja/fékezi fékezi a párát, akkor az a pára szépen át fog lebegni a gyapoton úgy, hogy közben egy csepp sem lesz belőle.
Másképpen mondva:
- ha -15 fokos téli mezőn kizárólag üveggyapotból építünk egy kocka alakú szobát
- a szoba belsejét felfűtjük 20 fokra
- párásítóval odabenn folyamatosan 99,999%-os páratartalmat tartunk
- a pára folyamatosan távozni fog kifelé a gyapoton keresztül, a gyapot mégsem lesz vizes, porszáraz marad, (annak ellenére, hogy nincs sehol semmiféle párazáró fólia)
