Ha beburkolják az "I" gerendát akkor nem lehet festeni. Hozzávetőleges számítás alapján "I 180"-nál nagyobb kell lehajlás miatt. Továbbá hogy lesz rögzítve az "I" gerendához a tető többi része? A csavarlyuk gyöngítést figyelembe kell venni (!!!) a gerendáknál.
lapostető lesz és hátrafelé lesz lejtetve terveink szerint, viszont egyelőre hajlunk az I gerenda felé (az fával körbeburkolva is max. 25x15 cm), de köszi a részletes leírást!
Tegyél rá egy lapostetőt a hatsó fel felé adott lejtéssel, mondjuk trapézlemezből. Két vízben nehéz összehozni, egy nyeregtetőt, ha trapéz az alaprajz.
Hátul kell egy talpszelemen.
Előre a 8.5 méterbe készits egy rácsostartót.
Veszel néhány 200x50x2-es rétegelt fenyő zsalupanót.
És 7x15-ös szarufának való anyagot.
A szarufákat lapjára fordítva, két gerenda, oszlopocskák, andrásolások, szépen összecsapolva, két külön darabból, excentrikusan összetoldva (pl. az egyik gerenda legyen 6 méteres, egy 3 méteres toldással, a másik 3+6), min. méterenként egy oszlop és összeresztett andárkötés a oszlopok között.
Egy középen készitett támasztással két ember beemeli a helyére.
Aztán erre felcsavarozod, a zsalu panókat, azaz lesz egy 50cm magass és 19 cm széles gerendád, amire bátran fel lehet srégen kármizni a szarufákat. Azért kell lapjára szerelni a rácsostartóba a gerendákat, hogy bírja a lehajlást is, amit a szarufáktól kap: magyarán, ne forduljon ki. A zsalu panók helyet mehetne 22-es OSB is, de én
személy szerint utálom.
Belül, kell egy combos 10mm vaslemezből készitett vinkli jár (100x300x400x10), amivel a tartót ráfogod a koszorúra.
Tetőtéri 10-es gipszkarton válaszfalba milyen hangszigetelő anyagot javasoltok? Maradt a hőszigetelésből Rockwool Multirock, az mehet közé, vagy esetleg tudtok jobbat ajánlani?
Fűtéskorszerűsítéssel kapcsolatos problémák feltárását kutatom. Ha az utóbbi években végeztél fűtéskorszerűsítést (fűtési rendszer átalakítása, fűtési rendszer vagy eszköz cseréje, javítása) és szívesen megosztanád tapasztalataidat, akkor Téged kereslek. A kérdőív kitöltése anonim módon történik és maximum 5 percet vesz igénybe. A kérdőív a következő linken keresztül érhető el: https://forms.gle/h9ZvU6AaezvJFLeV8 Köszönöm azoknak, akik kitöltötték, ezzel segítve a kutatásomat.
I 180-as ekkora fesztávnál kicsinek tűnik. De lehet, hogy jó.A lehajlása viszont l/100 körül várható. Alárendelt helyen sem illik l/200-nál nagyobb lehajlást tervezni.
Szeglemezes tetőszerkezetet lehet rendelni készen néretre gyártva, csak be kell emelni a helyére, az ácsnak nem sok dolga van vele. Szerintem az is rácsos tartó. Mondjuk nem feltétlenül olcsó.
Mindkét irányba lehet tenni változó magasságú rácsostartót, ezek meg is támasztják egymást fölborulás ellen. Lehet toldani acélgerendát is (hidaknál is toldják), vagy "Z" hegesztéssel, vagy hevederek szegecselve/NF csavarral. Házilagosan mindegyik macerás. Az ács nem fog lelkesedni a rácsostartóért, munkás.
Ha a belmagasság megengedi akkor rácsos tartó lehet a nyerő. Azt meg lehet csinálni kisebb keresztmetszetű fából is, akár házilagosan is ha valaki kiszámolja. Főleg a csavarok/szögek mérete, db.száma az érdekes. A nagy keresztmetszetű gerenda m3-e sokkal drágább mint a kisebbeké. És azokat még szállítani is kell. I tartót szintén. Az "I" tartó toldása házilag macerás (hegesztés vagy NF csavar+hevederek). Összegezve a fából készült rácsostartó néz ki nyerőnek közbenső megtámasztás nélkül.
az (1) és (2) a kérdéses gerenda. a tető lapostető lesz, enyhe lejtéssel "balra". a héjalás bármi lehet, ami alkalmas. már ha az egész egyáltalán kivitelezhető.
Milyen tető lesz rajta? Mármint a tetőgerinc párhuzamos vagy merőleges a bejárati falra? Kontyolt, nem kontyolt a tető?
Lehet érdemesebb lenne megkeresned egy statikust, pláne, ha még ezekre a hosszú gerendákra is akarod terhelni a tetőt.
Egyébiránt valszeg acél "I" gerenda (pontosabban IPE) lesz a megoldás, esetleg rétegragasztott fagerenda, de még szeglemezes tartóból is megoldható tán.
Ennyire minimális infó alapján ne itt várjál megoldást, azért, 8,5m már nem az a kategória, hogy jó lesz oda ez meg az.
- illetve kb. 3 méterrel mögötte még egy keresztbe (7,5 m, mert szűkül hátrafelé a beálló).
(- leghátul azért nem kell spéci gerenda, mert a hátsó fal egy támfal, oda mehet talpszelemen)
A kérdés leginkább az, hogy megúszható-e, hogy ezt a 8,5 és 7,5 méteres gerendát a közepén alá kelljen támasztani. Jó lenne, ha nem kéne emiatt plusz oszlopokat tenni. A gerenda lehet bármi, ami ezt biztosítja, ha van ilyen.
A gerendáról kéne valamivel többet tudni. Vannak fagerendákból ennél hosszabbak is. I tartóból is a sarki boltban legfeljebb 6 m hosszút tudnak adni, ennél hosszabbat ritkán. I gerendába 12-14 m a max. gyártási hossz.
Egyáltalán valami rajz jó lenne az elképzelésről. 6,3m hossz az lehajlás szempontjából elég nagy, le nem szakad csak nem szép. Magasabb tartóval csökkenthető.
Jogos, végülis a műszaki megoldások és a műszaki állapot csak egy dolog, társasháznál a lakóközösség is legalább annyira számít. Mert azt elég nehéz javítani.
Befedni készülünk egy kocsibeállót. Szabálytalan (trapéz) alakú, a bejáratánál 8,1 m széles, a hátoldalánál 6,3 m széles. nagyjából 6,3 m mély. A bal széle és a hátoldala zsalukő támfal. Jól sejtem, hogy ezt a bő 8 métert ne akarjam rétegragasztott, hossztoldott fagerendával áthidalni, hanem inkább egy I-gerenda a célszerű? (Tudom, ezt rendesen meg kell tervezni. Első körben csak elkezdtem gondolkodni/fórumozni rajta)
Én is tégla-alapos házban lakom, nincs vele semmi baj.
A baj a régi lakókkal van, akik 30 éve szarért-húgyért megvették a lakásokat az önkormányzattól, aztán azóta se költöttek túl sokat a házra, és persze most se nagyon van rá hajlandóságuk. A tető meg már 100 éves lassan.
Van valakinek közelítő száma, hogy manapság hogyan alakulnak az új építésű egyszintes családi házak m2 árai? Pest megye. Minden közmű adott, mivel egy kádár kocka újragondolását tervezzük az alaptól kezdve. Könnyűszerkezetes és gyorsház ára is érdekelne, ha valaki annyira képben van. Semmi extra igényünk nincs, csak toldozás-foltozás helyett talán egyszerűbb lenne a tabula rasa.
Egy szigeteletlen házban a külső része a téglának gondolom ilyen túlzottan átnedvesedett helyzetben azért a fagyástól tud károsodni... nem néznek szépen ki sok esetben az ilyen régebbi lakásoknak a lábazatuk közelében levő téglái.
Köszönöm a választ! Az jó, hogyha azoktól sem kell félni.
Kicsit más jellegű kérdés, de alapvetően tégla falaknál, ha rossz az alap vízszigetelése, akkor a probléma elsősorban esztétikai és a földszinti lakó egészségét veszélyeztetheti vagy esetleg akár szerkezeti gond is lehet a nedvesedésből? Családi házaknál a vályog falaknál olvastam (itt a fórumon is felmerült ez témaként korábban), hogy ez szerkezeti gond is lehet, a vályog drasztikusan veszt a teherbírásából, de normális téglánál azért csak nem...
A régebbi alapok sem veszélyesek ha normálisan meg vannak építve. Vannak több száz éves épületek és gond nélkül állnak. A rómaiak ismerték a betont (Nagy Teodorik sírján a kupola is beton), de aztán elfelejtették, majd újból föl kellett találni. A kettő között tégla alapot (vagy követ) használtak. Esetleg cölöpöt. A munka milyensége a meghatározó.
Akkor végülis a "veszélyesebb" födémfajták és a tégla-alap is a 20-as évek előtti időszak problémája eszerint, szóval ott fokozott óvatosság kellhet olyan épületeknél, amik azelőtt épültek gondolom. Mondjuk ahogy nézem amúgy építészetileg is lehetnek kevésbé kényelmes megoldások akkoriban, szóval később talán élhetőbben benapozott házak épülhettek például...
Mélyalapozás az a cölöp és a szekrény (kút) alap. A sokemeletes házak alá sem szokott kelleni, de a panelházak alatt általában cölöpalap van. A téglaalap az már az első vh. környékén kiment a divatból. A beton minőségén illetve a sávalap szélességén vagy/és a mélységén azonban okos kivitelezők szoktak spórolni.
