A világűr nem üres kutatási adatok szerint 1 köbcm, világűr átlag öt részecskét tartalmaz, ezt 1köbmm-es cső formájú tér gyanánt vizsgálva 1m. hosszú térrészben öt részecskét találunk. Vizsgáljunk most részecske átmérőjű világűr teret fényévnyi hosszban, tegyük fel, ha ebbe egy részecske esik, (most nem akarok nagy számokkal bíbelődni) akkor 12 milliárd fényévnyi hosszú térrészbe a valószínűség szabályai szerint 12 részecskét találunk. Ennyi részecskén küzdi át magát az a foton amelyik ilyen messziről érkezik hozzánk. A felkelő és a lenyugvó napból szemünkbe érkező fény valószínűleg ugyan ennyi részecskén verekedte át magát, mivel a sűrű légrétegen ferdén jutott el hozzánk.
De akár kamera és monitor nélkül is meg lehet oldani a dolgot tisztán szoftveres megoldásokkal. Igen udorító számítási igénye van egy ilyennek, de aki ért a programozáshoz, játszhat ilyenekkel...
Felmerül, hogy ha ilyen érdekes mintázatok tudnak kialakulni egy ilyen visszacsatolt rendszerben, akkor esetleg nem egy hasonló jellegű folyamat zajlik "nagyban is"?
Na dobok be valami érdekességet. Ne csak egy logikai IGEN kaput (2db inverter) vagy egy logikai NEM kaput csatoljunk vissza (kétállapotú oszcilláció), hanem mondjuk egy sok bemenetű, sok kimenetű logikai szerkezettel tegyük meg ugyanezt.
Tehát csatoljunk vissza egy mátrixot önmagába valami transzformáció közbeiktatásával.
Egyszerű kísérlet a camera feedback. Nagyon érdekes mintázatok tudnak megjelenni egy ilyenbe.
A monitor pixelei egy mátrixot alkotnak. Minden egyes cella különböző súlyozottsággal kapcsolódik a többihez, tehát tulajdonképpen egy neuron modellel lehet leírni. Pl 1000x1000 pixeles visszacsatolt rendszerben egy pixel egy olyan neuronnal ekvivalens, ami 1 millió bemenettel kapcsolódik a többihez. Tehát egy visszacsatolt neurális háló, ami labilis állapotok sorozatában oszcillál.
Nagyon érdekes mintázatok tudnak ezekben megjelenni. Mindenféle természetben megjelenő matematikai mintázatok. Spirálok, 6-szögek, mindenféle geometriai formák amik körül kisebb geometriai formák keringenek.
Találtam két nagyon látványos camera feddback ábrát, amit egy sima TV, meg kamera segítségével hoztak össze. Még akár ilyen látványos mintázatok is ki tudnak alakulni spontán...
Nem tudom, szerintem az üresség már egy nagyon konkrét valami, ami nem semmi. Pl definiálhatunk 3 bázisvektorral egy vektorteret, a tök homogén, tök üres, de mégis egy matematikai objektum. Tehát már valami, ami nem semmi...
Pl definiálható benne a térfogat, vannak benne diszkrét távolságok, stb...
"Amit írtál, az természetesen egy HÜLYESÉG, már megbocsáss."
Természetesen nem az.
Hallgass @construct-ra, ő ért hozzá.
A c2 csakis azért van benne Einstein egyenletében, mert más mértékegységben mérjük a tömeget és másikban az energiát. Ugyanez az eset a k Boltzman-állandóval. Az is pusztán csak azért létezik, mert bohó eleink nem tudták, hogy a hőmérséklet is energia, ezért aztán a hőmérsékletnek is más mértékegységet adtak, mint az energiának. Természetes mértékegység-rendszerben számolva a k=1 azaz lehagyható minden képletből.
Hát, végül is az ellentmondás lehet hogy aktív része a létezésnek. ;)
Én most hazudok, azt állítom... Igazat mondtam, hazudtam? Ring osszcillátor... Páratlan számú visszacsatolt inverter...
Van egy olyan gyanúm is hogy a logikai tagadás lehet a dinamizmus oka. Talán minden inhomogenitás és állapotváltozás visszavezethető tagadásra. Logikai ellentmondásra, ami a rendszert állapotváltozásra készteti (pl a visszacsatolt inverterünket, hogy valami nagyon egyszerű rendszerben legyen demonstrálva az elv).
Ha pl az egy millard eve kibocsajtott foton hullamfuggvenyenek a fule mar itt van nalunk, a farka mwg meg a sajat tavol galaxisaban, aztan hirtelen fotonna valik es becsapodik a spektrometerunkbe, akkor pl nem igazan illik neki a tavoli galaxis mostani tavolodasi sebessegenek mwgfeleloen voroseltolodni. Ha viszon a regi tavolodasi sebessegre emlwxik, akkor meg borul a mostanaban divatos gyorsulva tagulo vilagegyetem elmelet.
Én odáig jutottam a felbontással hogy a legegyszerűbb struktúra valami féle A=A jellegű geometriátlan visszacsatoló hurok. Tehát ilyen topológiai hurok, mint egy gráfban egy hurokél.
Van egy olyan gyanúm, hogy minden létező dolog leképezhető egy fekete dobozra, aminek van n bemenete és kimenete és m darab visszacsatoló hurok van a kimenteről a bemenetre. A dobozon belül pedig egy elemi logikai műveletvégző elemekből összerakott hálózat.
Na most a legegyszerűbb struktúra 1db bemenettel és kimenettel rendelkezik ugye. Ilyenekre kéne szétkapni a semmit.
A semmi ugye felfogható végtelen számú nem létező struktúra lehetőségének is. Tehát csomó ilyen nem létező dolgot tartalmaz virtuálisan. Mint egy márványtömb. Példaként hány féle szobor van benne? Hogy az egyikhez hozzájussunk, le kell kalapálni a felesleget.... De elég sok... különböző félét bele lehet képzelni...
Szóval a sok lehetőség közül talán a legegyszerűbb képes lenne a saját maga szempontjából a saját okán létezni, úgy hogy a saját magának az építőeleme. Egy ilyen ön magát okozó függvény...
Aztán beindul a semmiben a logikai oszcilláció, ami leképzi ezt az egész mindent...
Vannak ilyen új megközelítések, hogy az abszolút semmiből ki lehet szülni a logikai törvényeket. Aztán ezekből az elemi önviszonyuló függvényekből struktúrákat lehet építeni. Tehát a semmit szét lehet kapni ilyen ellentétes logikai egységelemekre. És azokkal lehetne talán kezdeni valamit.
Mindenesetre ha teret egy vektortérnek fogjuk fel, amiben az anyagi részecskék ilyen geometriai formák, inhomogenitások a vektortérben, akkor a vektorok számokra bonthatók, azok meg igen-nem sorozatokra, tehát elvileg csak információból összerakható lenne az univerzum, meg minden, ami csak létezik.
Ez egy vonzó megközelítésnek tűnik. Főleg, ha már a teretlen, időtlen, axiómátlan abszolút puszta semmiből ki lehet hozni a logikát és információt. Szóval talán ilyen önreflektáló matematikai függvényekből fel lehetne építeni a dolgot...
"a gravitáló tömeg-energia ekvivalencia LOKÁLISAN érvényesülő összefüggés"
Ez egy dilettáns haladzsa. Ha kicsit is ismernéd az általános relativitáselméletet, nem égetnéd maga ilyesmivel:
"ezért a szingulartáson kívüli részt GARANTÁLTAN NEM LEHET üresnek tekinteni, hiszen ott energia és ezért tömeg is kell legyen"
"A másik idézeted is TÖK HÜLYESÉG"
Erre gondolsz?:
"az egész kvantumfizika annak belátásából indult, hogy ezen a mikroszkopikus szinten többnyire értelmét veszti a mozgás klasszikus fogalma. Illúzió azt feltételezni, hogy a részecskék valamiféle pályákon mozognak, hol ekkora, hol meg akkora sebességgel, miközben egyszer itt, máskor meg ott találhatók meg."
Miből képzeled, hogy itt valakit idéztem?
Nem, ez egyáltalán nem idézet, ám téged azonnal leleplez a magad primitív nyelve, amin megszólalsz.
"A kvantumfizika . . . leírja azt, mely fizikai mennyiségek milyen kombinációban írják le a mozgásukat"
A virtuális részecskék keletkezése és annihilációja semmiféle értelemben nem mozgás, épp ugyanannyira nem, mint amennyire az elektronok se keringenek az atomhéjakon.
"ha valaki úgy igyekszik népszerűsíteni egy tudományt, hogy közben maga sem érti azt eléggé, és ezért komoly tévedések is maradnak a "népszerűsítésében", az áltudományos."
Éppen ezt műveled itt te. Nagyképűen és tudatlanul. Ezen az se sokat javít, ha a szamárságaidat NAGYBETŰKKEL próbálod sulykolni.
Mint írtam, a tudomány ismerete nélkül nem lehet a tudományost a nem tudományostól biztonságosan elkülöníteni, leszámítva az egészen triviális eseteket, amikor viszont memetikára sincs szükség.
Hogy egy példát hozzak (úgy látszik szükséges):
Tegyük fel, hogy két ember vitatkozik, miközben az egyik elemi logikai hibákat követ el. Ez elég nagy valószínűséggel vezet arra, hogy a következtetéseinek egy része hibás lesz. De mi köze ennek a mai tudományhoz? Semmi. (Ez Arisztotelész idején volt akut kérdés, és ezért Arisztotelész filozófiai iskolájának fontos hivatása is volt a helyes (logikus) gondolkodás megismertetése és elterjesztése. Ma már ezt csak bölcsészeknek magyarázzák, de amúgy nekik meg hiába. Ha valaki manapság meg akar tanulni logikusan gondolkodni, az tanuljon matematikát.)
Mint írtam, sem Mérő Lászlóval, sem Egely Györggyel nem óhajtok foglalkozni. (Ha ráveszed őket arra - él még az Egely egyáltalán? - hogy írjanak ide, akkor lehet szó vitáról.)
Az, hogy a Big Bang elmélettől Stephen Hawking a halála előtt megpróbált visszatáncolni, a következő lehetőségeket veti fel:
- vénségére meggárgyult, és azért hőkölt vissza egy jó kis elmélettől, vagy
- az emlélet nem is volt olyan jó, és már viszonylag fiatalon meggárgyult, hogy egyáltalán elfogadta... LOL
Nade tréfán kívül: az inkvizíció Galileivel is visszavonatta azt a tanát, miszerint "a Föld kering a Nap körül, és nem a Nap a Föld körül", de erről csak az inkvizíció hitte azt, hogy bármit is számít, mert a tudósokat a vallásos hívők mintájára próbálták meg elképzelni, vagyis hogy majd követni fogják a legfőbb tudós legújabb dogmáját. Csakhogy a tudomány másképp működik: előállhat valaki egy jó ötlettel, akár csak mint egy viccel, vagy abszurditással, aztán vissza is vonhatja azt, akár napjában ezerszer is, mindez SEMMIT SEM SZÁMÍT, mert a többi kutató elme magát az ötletet fogja megvizsgálni, letesztelni, és annak alapján fogja meghozni a SAJÁT ítéletét róla. Ha egy gondolat kiszabadult a virtuális palackból, már nem lehet visszatuszkolni oda.
Ami a sok ősrobbanásos elképzelést illeti, az is csak triviális elképzelés a sok között. Hogy ezt Hawking valami nagy felismerésnek hitte, azt megértem. De a te feltevésed szimplán csak ostoba (hacsak nem vagy már benne te is túlságoisan a korban - mert akkor esetleg nálad is elnézhető).
Idézed: "E megoldások közös jellemzője, hogy a teljes teret anyagmentesnek tekintik, egyetlen pont kivételével, ami a szinguláris pont."
Neked viszont pontosan értened kellene, hogy ez miért hülyeség, hiszen a gravitáló tömeg-energia ekvivalencia LOKÁLISAN érvényesülő összefüggés, ezért a szingulartáson kívüli részt GARANTÁLTAN NEM LEHET üresnek tekinteni, hiszen ott energia és ezért tömeg is kell legyen!
Pont ennek alapján lehet megérteni azt is, hogy feketelyukak egyesülésénél hogyan szabadulhat fel (és sugárzódhat ki) energia, jórészt gravitációs hullámok formájában! Ugyanis ez az energia sem a feketelyukak egyesülése előtt, sem pedig utána NEM AZ ESEMÉNYHORIZONTOK MÖGÖTT volt, és pláne nem a szingularitásban, hanem KÍVÜL!
A másik idézeted is TÖK HÜLYESÉG (úgy kátszik ma nincs szerencséd), ugyanis az, hogy egy mozgás másmilyen, mint amit a hétköznapi életben megszoktunk, még nem teszi azt nem-létezővé, ugyanakkor a c-vel való kapcsolata kézenfekvően bizonyítja azt.
A kvantumfizika NEM egyszerűen annak belátásából indul ki, hogy mikroszkopikus szinten nem klasszikus jellegűek a mozgások (ez még roppant kevés volna egy hasznosítható elmélethez!), hanem hogy leírja azt, mely fizikai mennyiségek és milyen kombinációban írják le a mozgásukat.
Tényleg ne haragudj, de mint már korábban írtam, nem mennék ebbe bele mélyebben. Nem az én tévedésem és azoknak kell majd kijavítani, akik ezt hagyták és okozói. A memetika az eszmék darwinizmusa és nagy pontossággal ki tudja mutatni egy eszme, elmélet, de akár egy marketing kampány hibáit is. Ennyi a mi szakmánk dolga. Azt megtettem.
De mint világosan leírtam, nekem NINCSENEK olyan filozófiai elvárásaim, hogy:
- az Univerzum öröktől fogva létezzen
- keletkezzen
- megsemmisüljön
- ciklikusan újra formálódjon
- vagy bármi egyéb.
Én nem akarok valami előre kitalált filozófiai izét ráhúzni, csak jeleztem egy problémát (a fizikailag távol lévő és mégis lényegében azonos struktúrák eredetének a problémáját), amit ezidő tájt egyetlen más elmélet sem tud megmagyarázni, csakis az általánosított evolúcióelmélet. Na most ha valakinek akadna egy épkézláb alternatív elmélete, NOSZA, vizsgáljuk meg! (De eddig legtöbben még a problémát sem ismerték fel.)
És mint írtam, az általánosított evolúcióelméletnek az Univerzum fizikai evolúciójára nézve vannak olyan következtetései, amelyek érdekes módon jól illeszkednek a Big Bang elmélet egyes hipotéziseihez, amelyek viszont az elméletben bizonyos fokig önkényesen jelennek meg. Ezt a jelenséget a következő helyzethez tudnám hasonlítani:
- Valakik előjönnek azzal, hogy egy szigeten léteznek bizonyos "Jetik", bármik is legyenek azok, de lábakon járnak. (Ez eddig eléggé mesébe illő sztorinak tűnik.)
- Aztán valaki rájön arra, hogy a szigetre pár millió éve eljuthatott majmok egy populációja, ámde más nagyobb testű állatok nélkül.
- Ezek után viszont már magyarázatra lel az, hogy mely állatok utódai lehetnek a lábakon járó Jetik. Ez még mindig csak feltevés, de már nem önkényes.
Mérő Lacival már negyed századdal ezelőtt is közösen kutattunk egy emberi pszichikum képességeit feltáró csapatban. Most is szakmai kapcsolatban vagyunk egymással, mint memetikai kutatók és szakértők. Tehát minden logikus és erkölcsös alapom megvan rá hivatkozni a mémtérképek tekintetében, hiszen tény, hogy hazánkban az ő nevével és grafikus arcmásával van ez az eljárás népszerűsítve.
A nanoporfúziós reaktora esetében azért eléggé sokakat megtévesztett, komoly koponyákat vegyészeket is.
Az a helyzet, hogy a Bing Bang elméletet már a halála utolsó munkáiban és kijelentéseiben maga Hawking is cáfolni igyekezett. Szerinte valójába már sok ősrobbanás volt. Megértem, hogy ezt Te nem érted és nem vagy kellőképpen felkészült a témában. Így szerintem fejezzük is be az ezen való polémiát.
Nem sikerült meggyőznöd arról, hogy érdemes lenne memetikával foglalkoznom. Egy korai felismerésem, hogy a világon nem lehet MINDENT kispekulálni. Ha lehetne, akkor nem is volna szükség a természettudományokra, mert mindent ki lehetne spekulálni filozófiailag vagy az arisztotelészi logikával. De ehhez képest már maga Arisztotelész is úgy járt el, hogy az általa nevelt Nagy Sándort folyton arra ösztökélte, hogy küldjön neki a meghódított világból mindenféle különös dolgokat (növényeket, állatokat, emberek által készített eszközöket, leírt történeteket, stb.), ugyanis nincs ember, aki az ujjából ki tudná szopni a valóságot. A fizikára (meg a többi természettudományra) is ezért van szükség, mert MEG KELL NÉZNÜNK, hogy mi az ami van, mert pusztán kispekulálni nem lehet. Másszóval, amit a tudomány tud, azt nem lehet egyszerűen csak kispekulálni, és ezért a tudomány ismerete nélkül azt sem lehet megmondani, hogy mi az ami tudományos, és mi az amit nem. Ebből az egyenletből nem lehet eltüntetni a tudományt.
(Ha lehet Mérő Lászlóra se hivatkozzál, mert különben még dühbe találok jönni.)
Azt nem kétlem, hogy Egely dolgainál könnyű bizonyítani az áltudományosságot, dehát ez még nem jelent semmit.
Big Bang még mindig: ha valaki úgy igyekszik népszerűsíteni egy tudományt, hogy közben maga sem érti azt eléggé, és ezért komoly tévedések is maradnak a "népszerűsítésében", az áltudományos. Ennek megfelelően pl. a különféle folyóiratok és portálok (valamint "tudományos ismeretterjesztő" könyvek) többsége is áltudományos, sőt, sokszor még az iskolai tankönyvek is! Az ilyen áltudományos művek tipikus jellemzője, hogy általában nem nagyon segítik elő az igazi megértést, helyette inkább csak misztifikálják a dolgokat. (De ez nem egy szigorú szabály.)
Amit írtál, az természetesen egy HÜLYESÉG, már megbocsáss.
A tömeg az eredeti definíciója szerint a TEHETETLEN TÖMEG, amit akkoriban senki sem hozott azonossági összefüggésbe az energiával. Ilyen azonosság feltételezése még azután SEM szükségszerű, ha valaki felismeri a tehetetlen és a gravitáló tömeg kapcsolatát. Amit tehát Einstein megsejtett és kimondott, az NEM egy "nullmértékű" állítás volt!!! (Ezt csak kisiskolások hiszik így. Miután tanultak egy összefüggésről az iskolában, triviálisnak hiszik.)
De a lényeg: az E=mc2 összefüggés után világossá vált (és ehhez NEM kell E=m alakú semmitmondó okoskodásokat írni!!!), hogy amit mi nyugalmi tömegnek észlelünk, abban energia van, mégpedig nagyon sok energia. Sőt, ha mindenáron le akarod írni az összefüggésedet, akkor az valójában így lenne helyes: m(gravitáló)=E (megfelelő mértékegységben), és akkor valóban kifejezne valami érdemi újdónságot, mégpedig a következőt:
A gravitáció forrása az energia, így a gravitáló tömegé is, túl azon, hogy a tehetetlen tömegé is (ami csak egy adott térrészbe bezárt energia).
Megjegyzés:
Amúgy VESZEDELMESEN OSTOBA az az eljárás, amikor "kényelmi okokból" mindenáron ki akarják küszöbölni a különféle fizikai konstansokat, anélkül, hogy tisztában lennének azzal, hogy vajon valóban minden körülmények között konstansok maradnak-e? (Ennek ostobasága csak ahhoz mérhető, amikor a részecskefizikusok tömegen nagyvonalúan mindig tehetetlen tömeget értenek, és aztán csodálkoznak, hogy jönnek a félreértések.)
"feketelyukhoz pedig egyenesen KÖTELEZŐ hasonlítani. Ha valaki nem teszi, akkor vagy semmit sem ért a problémához, vagy pedig szándékosan elhallgatja"
Az igazság ezzel szemben az, hogy semmi értelme fekete lyukhoz hasonlítani. Az Einstein egyenletnek van kb. negyven különböző kidolgozott megoldása, ezek közül az egyik csoport tagjai (pl. Schwarzschild, Reissner–Nordström, Kerr, Kerr-Newmann) vonatkoznak a különböző tulajdonságú fekete lyukakra. E megoldások közös jellemzője, hogy a teljes teret anyagmentesnek tekintik, egyetlen pont kivételével, ami a szinguláris pont. A másik csoport a különböző dinamikájú univerzumokat modellezi, ezek pedig éppen ellenkezően, a teljes teret homogén módon anyaggal töltöttnek feltételezik. A két csoportnak semmi köze egymáshoz, egyetlen tulajdonságukban sem hasonlítanak. Amit az ismeretterjesztő irodalomban erről olvasol, az tökéletesen alaptalan, felejtsd el.
Ugyanígy teljesen értelmetlen dolog E=mc2 képletet úgy interpretálni, hogy "a tömegben fénysebességű mozgások zajlanak". Elminster elmondta, miért.
Az pedig magának a kvantumelméletnek az alapgondolatával ellenkezik, ha a kvantumvákuum folyamatosan keletkező és megsemmisülő virtuális részecske-antirészecske párjait valamiféle "nyüzsgő mozgásnak" akarod képzelni. Hisz az egész kvantumfizika annak belátásából indult, hogy ezen a mikroszkopikus szinten többnyire értelmét veszti a mozgás klasszikus fogalma. Illúzió azt feltételezni, hogy a részecskék valamiféle pályákon mozognak, hol ekkora, hol meg akkora sebességgel, miközben egyszer itt, máskor meg ott találhatók meg.
Ezekre a kérdésekre (sajnálatos módon) tényleg NEM szoktak elvárhatóan világos választ adni. A lényeg a következő:
A távoli galaxishalmazok távolodására az azokból származó fény spektrumának a Doppler-féle vöröseltolódásából következtethetünk. (Itt most nem tetszőleges fényről, hanem az ionizált gázok spektrumának a vöröseltolódásáról van szó.)
A vöröseltolódás lehet egyrészt GRAVITÁCIÓS eredetű is, főleg ha mondjuk egy szupermasszív feketelyuk környezetéből érkezne, de ezek általában vagy nagyon lokális, vagy relatíve kicsi hatások, hacsak nem megyünk vissza extrém korai időkre.
Maradva tehát a DOPPLER-féle vöröseltolódásnál, annak 3 eredete lehet:
1.) A fényforrás távolodik a fény hordozó közegéhez mérten.
2.) Mi távolodunk a fény hordozó közegéhez mérten.
3.) Maga a fény hordozó közege is egyre tágul.
De mi csak a Doppler-eltolódás VÉGÖSSZEGÉT észleljük, azt tehát nem, hogy ebben mennyi az egyes összetevők járuléka. Azért persze lehetnek speciális esetek, amikor valamelyik összetevőt számba tudjuk venni, mert hiszen:
A.) Tegyük fel, hogy egy távoli fényforrás kering egy még nagyobb tömeg körül. Ilyen már az is, amikor egy spirálgalaxis forog a síkjában a tömegközéppontja körül. Ilyenkor ha a síkban nézelődünk, akkor az egyik oldalon ugyanannyival lesz nagyobb, mint a másik oldalon kisebb a galaxis csillagainak az eredőben távolodó sebessége, és ezt persze az eltérő Doppler-effektusból látjuk.
B.) Vagy figyeljünk egy nagyon távoli fényforrást, amely a Földnek a Nap körüli keringési síkjába esik, és ezért lesz olyan, amikor a Föld sebessége növeli, máskor meg csökkenti a távoli fényforrás fényének a vöröseltolódását.
Szóval akadnak esetek, amikor valamennyire szét tudjuk szálazni, hogy az eredőben észlelt vöröseltolódás milyen összetevőkre vezethető vissza, de ez a szétszálazás távolról sem triviális, és HELYTELEN dolog úgy beállítani, mintha magától értetődő lenne.
A kérdésedre:
Mindössze 1 milliárd fényév távolságban lévő objektumra a 157635 km/s távolodási sebesség (kb. c/2) abnormálisan nagy érték. A normálisan 1/10 ekkora értékekre lehet következtetni (15-20 ekm/s). És mert a távolságra (vagyis az 1 milliárd fényévre) pont a vöröseltolódásból (vagyis az észlelt távolodási sebességből) következtetünk, ezért nem világos, hogy hogyan kaphat valaki ilyen szám-párosítást. A sebességre csakis a Doppler-féle vöröseltolódásból lehet következtetni, ezért marad az, hogy valamiért a távolságot határozta meg az illető másként, vagyis NEM a Hubble-állandóra alapozva, de akkor mire és hogyan?
Fentebb taglaltam, hogy szétszálazni a végeredményben észlelt vöröseltolódás (távolodási sebesség) forrásait nem könnyű. Ami az 1 milliárd fényév távolságot illeti, érdemes felidézni, hogy a mi galaxisunk kb. 200-250 millió évenként fordul meg a tengelye körül, és maguk a galaxisok is voltaképpen keringenek a galaxishalmazon belül, ezért a forrásnál és nálunk is megkavarhatja az észlelt sebességet pár száz (vagy akár ezer) km/s sebességgel, attól függően, hogy a keringésnek éppen melyik oldalán vagyunk mi, illetve volt a fényforrás, amikor kibocsátpotta a fényét. Ez azonban nagyságrendileg kisebb, mint a Hubble-állandónak megfelelő 15-20 ekm/s távolodási sebesség, ezért ha olyat észlelünk, akkor annak a túlnyomó részének már úgymond az Univerzum tágulásából kell fakadnia.
