A nem együttmozgó részeket rugalmasan illik csatlakoztatni, tehát a fagerenda és alatta a falmező közé rugalmas anyaggal. Ha fal lesz, akkor kellene rá hőszigetelés, azt pegig felfelé továbbnyúlhat az ereszdeszkáig. Igaz, ekkor eltakarja a fagerendát, de gondolom nem szempont, hogy látszódjon a faszerkezet.
Én nem kötném be a meglévő ház falába, ha a ház alapja és az új rész alapja különálló.
Szendvicspanel nem esztétikus lakóépületnek és csak falsík előtt tudod csövezni (víz, villany).
Nem lesz nagy teher a koszorún. Fafödémes lesz, lapos tetővel, alig lesz valami súly! Úgy terveztem a vasat.. a koszorú aljába 2-szál 12-es, és a koszorú tetején 2-szál 12-es vas.
A házunk lábazata mellé, szegélykővel elválasztva, kb. 40-50 cm-es sávban, folyami kavicsot szeretnék teríteni. A kavicságy legmagasabb pontja, kb. 8-10 cm-rel a sávalap felett lenne.
Egyszintes ház, pince nincsen, 30-as Pth tégla falazat, a lábazaton 8 cm XPS, a falon 10 cm EPS. A sávalapon viszont se vízszigetelés, se hőszigetelés nincsen. A tető a faltól kb. 80 cm-re "túlnyúlik". Talalajvíz nem szokott "betörni", és ha nincs özönvíz jellegű esőzés, akkor torlaszvíz sem alakul ki. Drain csövet eredetileg nem terveztem beépíteni (elég macerás lenne a kivezetése), mindössze arra gondoltam, hogy függőlegesen, drainlemezt tennék a lábazat és a kavicsréteg közé.
Nem értek hozzá, de gondolom, ez a vízszintesen "beágyazott" drainlemez elég rossz ötlet. Hiszen ha netán bever oda az eső, akkor az ott feltorlódott csapadékvíz, az átlapolások vonalában, folyamatosan beszivárog majd a talajba, és aztán ki sem tud szellőzni.
Én arra gondoltam, hogy csak egy pici lejtést adnék a szegélykő irányába, vékonyan elterítenék perlitet, és arra menne a kulékavics. Ez elfogadható lenne? Más ötlet?
Másfelöl ha téglafalat akarsz építeni, nem feltétlenül kell brutál sávalap a fagyhatárig. Elég lehet egy talpgerendát (sávalapot) betonozni, mondjuk 20*20-as keresztmetszettel.
Gondolom a falazat hőtárolási képessége erősen arányos a fal tömegével, tehát ha Ytongból falazom akkor jóval kisebb alap kell, mintha teszem azt kis méretű tömör téglából.
De a hőszigetelés egy dolog, engem az zavar, hogy a falak tetejét hogyan hozom össze a födém favázzal? A falak tetejére koszorú, és bekötni mindenhova a meglévő házfalba? Vagy valami rugalmas megoldással...?
Minden racionális érv a könnyűszerkezet mellett szól, de nagyon "hőérzékeny" vagyok, és mióta a ház és a nyaraló is jól hőszigetelt, és mindkét helyen hagyományos, jó vastag km téglára lett rakva, azóta mindenhol nagyon el lettem kényeztetve....
Pedig utána néztem a szendvics paneleknek is, és azon túl, hogy nem valami szép, tény, hogy gyors és praktikus lenne...
Üdv ! Ezeken a fesztávokon nem hiszem ,hogy lehetne problémád,esetleg ahogy Jenő is írta a koszorúban jól túlnyúlva erősebb vasalással készüljön a koszorú ! :-) Remélhetőleg nem pont középre jön ki a terhelés ,de kéne bírja ha megfelelő a koszorú ,és a talpszelemen is, mert mindegyik osztja a terhelést !:-) Szerintem.
A km. tégla íjó minőségű) szilárdsága nagyobb mint az Ytong-é. Meg lehet, hogy az Ytong ragasztója Kevésbé szereti a nyírást. Bár Ytong-gal olyan ritkán volt dolgom eddig (max. kétszer), hogy nem mélyedtem el az Ytong titkaiba.
Az biztos, hogy ráfalazás/rábetonozás nélkül nincs a kiváltónak igazi nyomott öve.
Ha az ytong összefeszül az puha a kisméretű tégla meg nem ,én mint laikus gondolom nem biztos hogy így van ,én is sor kisméretűt raktam az áthídalók fölé ,rá.
Porotherm kiváltó van? Ha igen, akkor SZIGORÚ gyári előírás szerint háromsor kisméretű tégla KÖTELEZŐ. Vagy rá lehet betonozni a kiváltóra. Az is jó. Ezek nélkül alig van teherbírása a kiváltónak. (kiváltó=áthidaló)
A házam utcafrontján a padlásszobának van egy loggia-ja. A felette lévő, háromszög alakú rész a tetőcsúcsig lambériával van burkolva. A tetőtérből lett feltéve. Időszerű lenne a lefestése de tartósabb megoldáson gondolkodom, hogy ne kelljen 5 évente újrafesteni.
Valami lemezburkolaton gondolkodtam, amit nem a jelenlegi lambériára, hanem azt leszedve annak helyére tudnék rögzíteni szintén belülről, a padlástér felél, mert kívülről dolgozni állvány hiányában nem tudok. (Emiatt a karbantartása is macerás.) Tehát nagy, táblás dolog nem jöhet szóba.
Van valakinek ötlete mit tudnék odatenni? Valami tartós fémlemez burkolat lenne nekem a legjobb szerintem.
Az ablaknyílásnál a nyílás alatti ytongba tettél be vasat, ahogy elő van írva?
Mégegy kérdés: az áthidaló föléfalazása a gyártói előírásnak megfelel? Mondjuk, ha nem, akkor még korrigálható , ha fölötte a vb koszorú ott erősebb lesz.
Bocs,az lemaradt , hogy ket oldalra lefuto 6-6 lepcsofok meg azok kulso tamfalanak burkolasa nem egy nagy sik felulet. Szoval igazi kirakos munka. Ezert preferalom a ragasztast.
A kerdes hogy ragaszto hab vagy epitesi ragaszto hogy birja a teli nyari homersekletet egy kis nedvesseggel
Sziasztok. Egy eloteto ala szabadba, ahova becsap az eso, ho kene egy fagyallo padlolapot burkolni bordazott vorosfenyo teraszburkolo deszkaval. Furkalni nagyon nincs kedvem a padlolapot. Vajon ragasztohabot vagy epitoipari ragasztot hasznaljak vagy furas mindenkepp? Nyaron 50fok, deli oldal, telen meg minusz 10.
Szerintem döntsd el, hogy hőtároló tömeget akarsz-e vagy sem. Csomó könnyűszerkezetes házban laknak, érdeklődjél náluk, hogy milyen a hőérzet, fűtési sajátosságok.
Ha könnyűszerkezetes lesz és besűríted az oszlopokat, az oszlopoknak is ajánlott stabil alapzat. Nevezzük pontalapak.
Másfelöl ha téglafalat akarsz építeni, nem feltétlenül kell brutál sávalap a fagyhatárig. Elég lehet egy talpgerendát (sávalapot) betonozni, mondjuk 20*20-as keresztmetszettel.
A sarokcsatlakozások vasalása hibás, ez baj. A vasbeton működési elve az az, hogy a beton veszi föl a nyomást, a húzást a vas (acél). A húzó és nyomóerők eredője között van egy távolság, ez a belső erők karja. Ha növelem a vasmennyiséget akkor a húzóerő az nő, de mivel a húzóerő nő ezért a nyomóerőnek is nőnie kell(ene). Egészen addig nő is amíg a külső erők nyomatékával egyensúlyba nem kerül a belső erők nyomatéka. Ha a szerkezet teherbíró képessége nagyobb mint a teher, akkor az anyag nincs kihasználva (fölöslegesen van beépítve). Ha a teher nagyságát növelem, akkor egyre több vas kell bele. Ez viszont azzal jár, hogy a nyomott beton felülete is nőni fog. Ha növelem a nyomott beton felületét akkor a nyomóerők eredője (súlypontja) egyre közelebb kerül a húzott vashoz. Tehát a belső erők karja csökken. A teherbírás számításának a lényege vasbetonnál, hogy a húzó és nyomóerők távolságával szorzom a húzó vagy nyomóerőt (mindegy). Ha elkezdem növelni a vasmennyiséget akkor egy darabig növekszik a teherbírás (szorzat nő), de egyre kevésbé és egy mennyiség után eljutunk oda, hogy semmi értelme, mert sehogyan sem lehet elérni, hogy nőjön a teherbírás. Ha a teher nagy és a nyomatékból származó nyomóerő a betonnak túl sok akkor alkalmazzák a nyomott vasat. Azt a szabványok állapítják meg a betonminőség függvényében (az egyszerűbb használat érdekében táblázatos formában), hogy legfeljebb hány százalék lehet a húzott és nyomott vas. Igyekeztem közérthetően fogalmazni, remélem sikerült.
