A Vígszínház elszerződött társulati tagjainak nyilatkozata
2020. március 9., hétfő 20:17
"Alulírottak személyes tapasztalataink alapján kijelentjük, hogy a jelenleg regnáló igazgató, Eszenyi Enikő által gyakorolt verbális erőszak és agresszív vezetői kommunikációja hozzájárult ahhoz, hogy felbontsuk a szerződésünket a Vígszínházzal.
Azért hozzuk nyilvánosságra ezt a levelet, mert a Vígszínházban nem állt rendelkezésünkre olyan intézményi fórum, ahol a személyes tapasztalatainkat, panaszainkat kivizsgálták volna. "
Az erőszakot egy ideig elviseli az pógár (színész), majd robban (nem biztos, h a várható pillanatban), és forradalom.
Amit vagy lever, aki ellen felkel a nép, vagy elsöprik az útból a kiváltó személyt. Mindkét esetben fájdalmas, és véres az attak, és végül vkinek el kell hullania.
A színház sokáig nem a politika tánctere volt, de ma már egyértelműen az. Leginkább Alföldi Nemzetiből történő eltávolítása óta.
Eszenyi elkövette azt a hibát, h kikezdhetetlennek tartotta magát, és az amúgy über sikeres Vígnek képzelte önmagát, ezért talán észre sem vette, h a színészei elégedetlenkednek, nem kultiválják a zsarnokoskodását.
Szerintem már csak az a kérdés, h forradalomnak, v ellenforradalomnak fogja nevezni a történelem, ami a Vígben most zajlik?
"Kőkemény_Spíler" kérésére részletezem a (4)-es hozzászólásomban csal célzáskén említett jelenséget. Ám előre figyelmeztetek mindenkit: Hosszú lesz, fájni fog, és mivel nem a topik témája ezért:
OFF
Azt a folyamatot, amelyet J. D. Unwin történelmileg, és antropológiailag vizsgált, most már a gyakorlatban láthatjuk: Így zajlik le! Az alatt a három emberöltő alatt fokozatosan, generációról generációra fejlődtek ki a társadalom szétzilálódásának a lépései, hogy szembeötlően nyilvánvalóvá váljék: Egy kulturális hanyatlás korszakába léptünk! S ez az esetek többségében eltörölte a múltban, a felvirágzott, majd hanyatlásba fordult civilizációkat.
Ebből a történelmi szempontból nézve ismerjük meg egy kicsit Unwin munkásságát, melynek eredményeit még 1934-ben adta ki Sex and Culture c. művében.
Unwin azt vizsgálta, mitől robban be hirtelen egy társadalomba a civilizáció felvirágzása, és miért vezet sok esetben ahhoz, hogy idővel hanyatlani kezd. Némileg Freud szublimáció elméletére támaszkodott, s remélte hogy azt cáfolni tudja majd. De az eredmények annyira nyilvánvalóak voltak, és úgy megdöbbentették, hogy saját nézeteit is fel kellett adni. Azt írja, hogy ha tudta volna mire jut, a kutatásba bele sem kezdett volna.
Civilizálatlan szinten lévő társadalmakból kétfélét különböztetett meg. Egy alacsonyabb szint a "zooisztilus", a magasabb a "manisztikus". E fölött állt a "deisztikus szint", ahol a racionalitás az előtérbe került. Míg az első 2 szintre 80 társadalmat talált, a deisztikusra 15-öt (más nézetből 16-ot). S mind a 15-re jellemző volt, hogy azt követően kezdett felvirágozni, amikor - hosszú viták során, racionális indokokra támaszkodva - bevezették a "szigorú monogámiát". Igaz, a fellendülés nyilvánvalósága kb. 3 generáció után jelentkezett. De akkor minden ilyen esetben. És soha nem virágzott fel semmi mástól!
A civilizáció következő évszázadaiban harcok indultak e korlátozás ellen, s idővel elnyomásként élték meg, lazítani szerettek volna rajta. Ám amikor ez sikerült, beindult a hanyatlás. A késés itt is 3 nemzedéken át tartott, de minden esetben bekövetkezett. És semmi más nem volt soha, amely hanyatlást produkált volna. S amely társadalom fenn tudott maradni, abban a kiharcolt demokráciát diktatúrának kellett felváltania, és évszázadokig tartó, primitívebb kultúrába süllyedt zsarnokságok következtek. Mindig ugyanúgy - állapította meg Unwin keserűen, és megjegyezte: "Az egyetlen igazán figyelemreméltó jellemzője ennek az egésznek a kérlelhetetlen monotónia".
Hanyatló, szétzilálódó civilizációnkban valójában több hatás is érvényesül, de a legjelentősebbek egyike az 1968-ban lezajlott Feminista, Szexuális és Kulturális Forradalom volt, amely végigsöpört a fejlett nyugaton. A gyakorivá vált hűtlenségek, szakítások, szerelmi csalódások okozta pszichés fájdalmak, s az azokból következő törvényszerű személyiségváltozások önzővé, s eltárgyiasulttá tette a gondolkodást, aláásta az emberek közti bizalmat, s széleskörűen terjedni kezdett az önbecsléshiány. Az önbecslési válság ugyanis reflexszerűen sokakból egy olyan reakciót, viselkedésmódot váltott ki, amelyben az ember önmagát felértékelve másokat kénytelen lealázni, megtartván ezzel a pszichés egyensúlyát. Negatív gondolatok közepette vádol másokat, sérti a másik egóját, kirekesztettséget sugallva mások felé. Ez a mechanizmus euforikus hatású önmagára nézve, s függőség alakul ki iránta. Maga a bántalmazó fél is eredetileg egy áldozat, s áldozatai közül sokan szintén bántalmazókká képesek válni. Mint egy vírus terjed szét, bár a terjedési folyamat észrevétlenül lassú.
Az esetek egy igen jelentős részében a bántalmazást a bántalmazó gyermeke szenvedi el. Ezek által ma már egyre tömegesebbé válik a "borderline" kórisme jelentkezése (M.O.-on becslések szerint 2-300 ezer ilyen pszichés beteg van), de másokon meg gyakori, hogy felnőttkorra ugyanúgy bántalmazói beállítódásba kerül.
Ne csodálkozzunk a Vígszínházi eseten, ez csak egy a sok közül a lakosságon belül, s ritka, hogy idáig fajul, inkább a bántalmazottak szenvednek évtizedeken át, szomatikus tünetek jelentkezésével (pl. nem ritka emiatt a kialakuló daganat).
S ne csodálkozzunk, hogy emiatt a kulturális élet is olyan hanyatlásba megy át, amelyet az átélők nem is vesznek észre, s csak az utókor tudja azt kimutatni, ha újra fellendül és a történelmet tanulmányozza.
Komoly felkiáltójel ez az eset, és elgondolkodhatunk: Vajon, a kezdetben jogos alapokon nyugvó forradalmat, amely hamar eltorzult irányt vett, miként tudnánk - az új tudományos alapokra helyezve (amelyek azonban nem közismertek) - helyes mederbe visszakormányozni úgy, hogy ne a forradalom előtti évtizedek pokla jöjjön vissza.
Remény van, de ehhez az új ismereteket kell széles körűvé tenni, és a társadalomban élő hiedelmek tucatjait felszámolni, köztük azokat az ideológiákat, amelyeket - jószándékúan ugyan -, de jól szervezetten, s alattomosan terjesztenek, további rombolást okozva. Van remény, de nem az ideológiák, hanem a valódi tudományos eredmények szintjén (melyek az ideológiákat cáfolják). Ám az utolsó órákban vagyunk (ha le nem késtük), s bármi is lesz, egy eddig még át nem élt poklon kell magunkat végigküzdenünk. Az különösen fájni fog. Hamarosan. (folyt.köv.)
"Egyáltalán nincs jó hangulat és az sem igaz, hogy hozzá bármikor be lehet kopogtatni és bármikor el lehet mondani a véleményünket"- Börcsök Enikő a Vígszínház tagja, Eszenyi Enikő elmúlt pár napban tett nyilatkozatára reagált így.
Egyébként meg - a rengeteg áldozatot látva - egy főbűnösnek látszik (helyileg az is). Valójában azonban nem akarjuk belátni (s ez érthető), hogy ő is csak egy áldozata valaminek.
Erre céloztam korábban a (4)-es hozzászólásomban. (ha érdeket valakit, szívesen kifejtem).
A vezetők általában értetlenkedve állnak az őket ért kritika előtt. Harwey Weinstein is értetlenkedve állt a 30 évvel ezelőtti, felhozott vádak előtt. 🤔
Személyiségük nagy részüknél rossz irányban mozdul el.
Reagált a vádakra...
Eszenyi Enikő jól alszik, és nem érti, mi a baj, hisz a Vígszínház sikeres
Börcsök Enikő: “Ha Eszenyi Enikő lesz az igazgató, én felállok
Halász Judit elmondta, ő már 50 éve van a Vígszínházban, rengeteg igazgatóval dolgozott, így ha Eszenyi marad, akkor vagy teljesen kiszáll, vagy csak reménykedik abban, hogy ez megváltozik.
A 4. szerintem, sportnyelven szólva, előfordul, hogy marad az csapat és az edző is. (lsd. Tarlós vezette főváros)
Az 5. talán így is értelmezhető, "h a vezető színészei is ellene fordultak, olyan fordulat, amit még a politikus főmuftik" is támogatnak.
Lentebb olvastam, hogy 34-es ruha helyett az öltöztető 36-ost rendelt és Ő dühösen kiabált, ami hiba volt, mert szerzett egy belső ellenséget, ha kirúgja a partvonalról gyűlölheti.
kuka". Ma a világhírűt hallgattam az egyik beszélgetős műsorban, ahol érvként, bizonyítottként, megjelölték az elkövetett főbünt, hogy nem vett részt a tüntetésen, pedig külön megkérték.
Ez a "társaság" mit , is művelt, akkor, amikor elterjesztették leváltását és Tarlós csendre intette őket stb.
Ma este a Húzósban Eszenyi Enikő! Mit gondol a színházak bezárásáról? Mit gondol a Vígszínház volt művészeinek közleményéről? Mi a véleménye a személye körül kialakult botrányról? Lesz-e vizsgálat a Vígszínházban?
"Kedves Olvasóink! Szeretnénk mindenkit tájékoztatni, hogy az Eszenyi Enikővel készült interjúnkat egy hónappal ezelőtt vettük fel. Amikor az őt ért vádak napvilágot láttak, a magazin éppen megérkezett a nyomdából. Természetesen a Nők Lapja az abúzus minden formáját elítéli. Köszönjük a megértést!"
Kovács Patrícia: Velem lehet kiabálni, de amit Eszenyi Enikő csinál, az túlmegy minden határon
Sorra szólalnak meg az egykori társulati tagok, munkatársak a Vígszínházban szerzett tapasztalataikról. Kovács Patrícia a 24.hu-nak számolt be arról, miért jött el annak idején a színházból, és miért adtak ki volt kollégáival közösen nyilatkozatot az Eszenyi Enikő által teremtett légkörről.
Lekvárt kellett volna kinyalnia Eszenyi Enikő hóna alól Telekes Péternek
Nyilván sejthette, hogy ha ebbe belemegy, az a vég kezdete lett volna. Ki tudja, hogy a hónaljlekvár után még honnan és minek a kinyalására kényszerítette volna ez a perszóna.
"A Klubrádió ma reggel interjút készített a Vígszínház igazgatójával, Eszenyi Enikővel. Az intézményvezetővel szemben az elmúlt napokban súlyos vádakat fogalmaztak meg korábbi kollégái: nem egy, nem két ember, hanem több mint egy tucatnyian.
Ehhez képest az interjúban egyetlen egyszer sem kérdeztek rá ezekre a vádakra, az intézményvezetőt egyszer sem szembesítették az egykori munkatársainak nyilatkozataival. Ez számomra elfogadhatatlan és vállalhatatlan eljárásrend. Az ügyet súlyosbítja az a kedélyesség ami az interjú egészét jellemezte, és az hogy a szabad nyilvánosság egyik olyan kiemelkedő médiumában kerülhetett erre sor, mint amilyen a Klubrádió. Nem kérdés: lehet hogy szándékolatlanul, de ezzel a beszélgetéssel megalázták az áldozatokat, ami tolerálhatatlan!
Éppen ezért mindaddig amíg a rádió nem készít tisztességes, az elhangzott vádakkal szembesítő interjút Eszenyi Enikővel, addig bojkottálom a rádiót: nem hallgatom, interjút/nyilatkozatot nem adok."
