Attól is függ, hogy hány cm vastag beton(szerű) réteg(ek) van(nak) fölötte. Ha vastagabb, akkor a pontszerű terhelést jobban szétosztja, de a megoszló nagyobb lesz. És fordítva. Durván a betonpadló a pontszerű terhelést minden irányban 45 fokban osztja szét. Vastagabb jobban, de nehezebb. A száma a szigetelésnek pl. 100 az a teherbírása úgy emlékszem megapascalban. Ezt egy könyvszekrény karcsú lába tudhatja produkálni, főleg teherelosztó réteg nélkül. Egy év alatt nyilván lejátszódott a maradó alakváltozás nagy része. Fog még tömörödni, de már nem sokat. A tömörödés befolyásolja a hőszigetelő képességet. Nekem is tömörödött (pedig ásványgyapot), nem is olyan meleg már a kő mint volt eleinte.
Nekem az aljzatbeton elkészítése után 1 évet pihent az egész mielőtt burkoltuk és sehol nem látszik változás 5 év alatt. Szerintem kb. beállt, szilózd ki nyugodtan.
2016-ban az Austrotherm a saját oldalán is lépésállóként kínálta az EPS100-at normál igénybevételre. Az hogy a nappaliban sétálunk rajta gondolom normál igénybevétel.
A tervező is a 100-ast írta ki. A garázsba pedig a lelkemre kötötte, hogy XPS-t tegyek le. Így is történt.
Az AT-N100 anyagot olyan épületszerkezetekben lehet alkalmazni, ahol a termékkel szemben mechanikai igénybevétel lép fel, így például lapostetők, padlók hőszigetelése, födémek, hűtőterek hőszigetelésére alkalmazható. Lejtésképző és lejtéskorrekciós hőszigetelő elemek is készülnek az AT-N100 anyagból.
Megnéztem a gyártó honlapját, mert itthon nincs katalógusom. A legtöbb építőanyag kereskedés leírja, hogy mennyi a hőszigetelő képessége, de mást nem. Némelyik kereskedő még odaírja, hogy komolyabb terhelés esetén 150-es vagy 200-as kell. Az Austrotherm egyértelműen homlokzati szigetelésnek ajánlja az EPS-100-t. Falra. A szomorú valóság az az, hogy fog tömörödni, nyilván egyre kevesebbet. Olcsóbb lett volna előtte megkérdezni, de nem az építőanyag kereskedőtől. Könnyen lehet, hogy ő se tudja. Ez inkább statikai kérdés (az összenyomódás, hőszigetelő képesség változás meg épületgépész)
Ahol erő van ott mozgás is van. Többek között lassú alakváltozás is, ami maradó. Leánykori nevén kúszás. A statikai szabványok ezt figyelembe is veszik a rugalmassági modulusnál. Lépésálló polisztirolból is van többféle. Az egyik az egér, a másik az elefánt lépéseit állja. De kúszás mindegyiknél van.
Érdekes nekem nincs ilyen pedig én magam szigeteltem az egész házat,hogy jobban védjem télen le is alapoztam ,azt szín előtt majd újra alapozom ,de semmi ilyesmi nincsen ,mint a képeken.
Folyik mögüle a víz?
Hívd vissza a szakikat nézzék meg ,lehet van rá valami dumájuk ,de az is lehet hogy tudják hogy mitől van!
Az alábbi jelenségre lettem figyelmes az utóbbi napokban, amikor hideg van éjszakánként. A sötét foltok nem tetszenek nekem a világosszürke falon, nem tudom milyen hiba lehet.
Szerintetek ez mitől lehet? Októberben szigeteltünk, és akkor le is hálózták, és tapaszolták a mesterek a szigetelést.
az enyém tökugyanígy néz ki :) 7 éves a ház és nem látok vízcsíkot csak ott, ahol a sziló van: az ablak-párkány találkozásnál. A falnál se sziló, se csík. érdekes. Itt egy kép:
