Csak a Tisztelt indexelőknek!
Azért itt, mer sok-sok „facés” ismerőst, nem szórakoztatnék őket nem érintő témával.
Megint lehet néhány napja INDEXELNI. (2020,01,13.)
Néhány csomagot edzés képpen megcsináltam. Majdnem olyan, mint előzőleg. Lehet dolgozni.
Néhány csomagot kíváncsiságból, edzés képpen felülvizsgáltam.
Nem igazán szeretek bíráskodni, mivel nem tudom igazán jó-e a döntésem (már az Ámerikás logika szerint). Bár nem dicsekvésből (dehogynem), de mikor még volt érékelés, bizony a vége felé 98-100 % -os volt az eredményem (kb. hét éve kezdtem-mármint indexelni).
Látom, itt néhány dolgot jó lenne ismétlés képpen itt megtárgyalni. A mezei kezdő indexelők igen változatosan használják az utasítások „szövegértelmezést”, az „amit látok” utasítást, meg amit „magam gondolok” bejegyzést.
Megdöbbentően rengeteg hibát találtam. Volt ahol majdminden adatot javítani kellett.
Igaz most már lehet javítani a feltett, kész indexelt adatokat is. De hát mégis csak jobb, az eredendő pontosság. Javítgatni a pontatlanságokat, időt rablóbb, mint az egyszerű kitöltés. Gondolom aki csinálta nem is képzeli mennyire nem sikeres a munkája. Hiszen nincs visszajelzés.
Ezek még csak (most éppen) születési lapok, de ugye van még házassági, és halotti anyakönyv is.
Hirtelen, ami eszembe jut.
Mérhetetlenül sok félregondolás adódik a magyar és az amerikai logikán. Ezt elég nehéz összecsiszolni.
Melyik magyar anyanyelvű/logikájú gondolná:
Hogy ahol nincs konkrétan odaírva Évához, Juliannához, Máriához az hogy nő, az fiú is lehet, és nem jegyezhető. A Józsefné meg biztos nő, és csak leánynevével írjuk.
Hogy ahol nincs konkrétan odaírva Jóskához, Sándorhoz, Istvánhoz az hogy férfi, az nő is lehet, és nem jegyezhető.
Ahol oda van írva, hogy pontosan mikor született, és pontosan, napra mikor halt meg, annak ismeretlen az évei száma.
Ahol gond nélkül elfogadja a program, hogy egy törvénytelen gyereket, ha valaki elismeri sajátjának beírható az atya neve. Holott az csak akkor lesz az ő nevén, ha elveszi az anyát, vagy örökbe fogadja, és nevére veszi. Különben csak egy jogi lehetőség egy későbbi törvényesítéshez.
Aztán meg az egyszerű figyelmetlenség:
Nem nézek körül a megjegyzések között. Pedig ott vannak az adat hibajavítások, az utólagos törvényesítések, utólagos bejegyzések.
Aztán az indexelési értelmezések felülvizsgálati szempontból:
Ott vannak a titulosok, szabályos nemesi, nem nemesi előnevek, ragadványnevek, nevek előtti rövidítések, nevek elé, után, közbeni írt kitudjamik. Konkrét utasítás nincs. Ki mit gondol?
Nem magyar klaviatúrával indexelt oldalak. Hiányzó aposztrófok. Ki mit gondol? Javítom, vagy hagyom.
A különböző kézírás miatt felismerhetetlen betűk. Utánanézek, vagy fej, vagy írás.
Aztán az eldönthetetlen hosszú/rövid írásjelek. Javítom a magyar helyesírás szerint, vagy fej, vagy írás.
(Van ennek betű silabizálásnak egy nekem hasznos jó oldala is. Az egyik, egyébbként jól tanuló unokám jegyzeteit, csak a tanárai, patikusa, meg én tudom elolvasni.)
Hát hirtelen ennyi.
Talán hasznos amit írogattam.
Mottó: Mert.....”dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, ugy érdemes.” /József Attila/
Üdvözlet minden családkutatónak BSH Kispestről